Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Sierila, 1980. február 13. 5 • • Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége ülést tartott tegnap, ked­den a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei vezetősé­ge, dr. Gál György egyete­mi tanár, a megyei vezető­ség elnökének elnökletével. Dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára tájékoztatót tar­tott az időszerű nemzetközi kérdésekről, és a Vöröske­reszt szerepéről. Ezután Hantot Jányp, a Magyar Vöröskereszt főtitkára beje­lentelte: dr. Török Juditot, a Vöröskereszt megyei tit­kárát érdemei elismerése mellett, más fontos munka­körbe való megválasztása miatt fölmentették eddigi beosztásából. Egyúttal java­solta Pádár Lászlónénak, a megyei úttörőelnökség el­nökének, a' Vöröskereszt megyei vezetőségi tagjának titkárrá választását. A ve­zetőség a javaslatot egy­hangúan elfogadta, megyei titkárrá választották Pádár Lászlónét, dr. Török Juditot pedig alelnökké. Dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára a délelőtti órák­ban fogadta a pártbizottsá­gon Hantos Jánost, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkárát, s a vöröskeresztes-munka időszerű feladatairól foly­tattak eszmecserét. A meg­beszélésen jelen volt dr. Gál György professzor is. Hz MTESZ elnöksége az irányelvekről A Műszaki és Természet- Ezt követően az MSZMP tudományi Egyesületek Szö- Csongrád megyei bizottsága vétségé Csongrád megyei állásfoglalásáról, s annak az szervezete tegnap délután MTESZ-elnökség és a tudo­tartottp elnökségi ülé6ét. Az mányos egyesületek munká­ülés napirendjén két fő té- Jában történő érvényesítésé­ma szerepelt, A XII. párt- ről számolt be dr. Erdélyi kongresszus irányelveiről és Ferenc titkár, az MTESZ ezzel összefüggő Az előadásokat számos feladatairól Juratovics Ala- hozzászólással egészítették dúr, a szervezet társelnöke ki az elnökségi ülés részt­tartott vitaindító előadást, vevői. Nemzetközi hidrológiai tanfolyam A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Központban kedden ünnepélyesen meg­nyitották a XI. nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot, amelyen 13 — elsősorban fejlődő — ország vízügyi szakemberei bővítik ismereteiket. Kovács Györgynek, a nemzetközi hidrológiai program (UIP) magyar nemzeti bizottsága elnökének, a V1TUKI fő­igazgatójának a nagy síkvi­déki vízgyűjtő területek hidrológiai sajátosságairól tartott előadásával kezdte meg munkáját a nemzetkö­zi tanfolyam. A továbbkép­zésen angol nyelven csak­nem 40 magyar és több kül­földi akadémikus, egyetemi tanár, tudományos kutató számol be elméleti és gya­korlati foglalkozásokon a vízgazdálkodásban haszno­sított legkorszerűbb mód­szerekről és a legújabb ku­tatási eredményekről. A to­vábbképzés célja: a leg­újabb hidrológiai ismeretek átadáséval segíteni elsősor­ban a fejlődő országokat, hogy hatékonyabban vehes­senek részt a mind inkább növekvő vízszükségletek ki­elégítése, az emberi környe­zet szennyeződésének csök­kentése és a vízgazdálko­dás fejlesztése érdekében kidolgozott világprogramok megvalósításában. (MTI) Deszken megvalósul a tüdőgyógyászati központ A deszki új, 140 ágyas kór­házi pavilont várhatóan ta­vasszal, márciusban átadják. (A létesítményt az elmúlt év végén műszakilag már átvet­ték.) Ezzel a beruházással és gekkel is egyre inkább szá­molni lehet. Évente a me­gyében közel 4 ezer olyan ember szorul kórházi ápo­lásra, aki nem tbc-s, de mégis tüdőbeteg. Nem szük­a majdani átszervezéssel az séges tehát hosszasan ma­egészségügyi szervek megte- gyarázni, hogy a megyei ta­remtik annak a lehetőségét, nács miért döntött úgy, hogy hogy egy modern, az orvos- az egészségügyi szervek tü- 6zív- és érrendszeri betegek tudomány mai követeimé- dőgyógyészati központot hoz- gyógyítása az egészségügy nyeit kielégítő tudőgyógyá- zanak létre. Deszk alkalmas egyik fő feladata. Csongrád ezati központ létrejöjjön. Ér- erre. A 140 ágyas új patti- megyében eddig nem volt demes ennek az előzményeit Ionnal együtt 270 beteget fo­felidézni. gadhat. A fejlesztésekkel a A 70-es években a vuber- tüdőbeteg-ellátásnak megyei kulózis visszaszorítása lehe- szakkórházi szintű feltétele­tővé tette, hogy a gümőkó- it teremtik meg. Az ilyen ros betegek gyógykezelésére ellátás lényegesen nagyobb itlkalmas intézmények egy műszerezettséget igényel, mintha csak gümőkórosokat kezelnének. A korszerű, drá­részét átszervezzék. így Ka­kasszéken (110 ágyon) moz­gásszervi betegekkel, Szege­den (84 ágyon) belgyógyá­szati esetekkel foglalkozza­nak- Makón pedig 120 ágyas osztályt ideg- és elmegyó­gyászati kezelésre szerveztek át. Kútvölgyön idén január elsején szüntették meg a tü­ciális tüdőosztály mellett egy kardiológiai rehabilitációs osztály is működik majd. Ez utóbbinak létrehozását szük­ségessé teszi, hogy rendkí­vül növekszik a szív- és ér­rendszeri megbetegedések száma, emelkedik a fiatalab­bak veszélyeztetettsége is. A tökéletes a kardiológiai re­habilitáció. Most Deszken er­re is lehetőség nyílik. Az új pavilon üzembe he­lyezése után az intézet fel­adata a területi járóbeteg­ellátás, a gondozói munka szakmai felügyelete és irá­nyítása is. A megyei tanáes ga gyógyászati eszközöket határozata értelmében a hatékonyan pedig csak ott lehet kihasználni, ahol leg­alább anpyi hely van, mint Deszken. Az új tüdőgyógyá­szati központ rendelkezik majd azokkal az eszközök­kel, amelyek nélkül a mo­dőgyógyászatot, de a tüdő- ' dern diagnosztika és kezelés betegségek kezelésére Desz- ma már elképzelhetetlen. ken (130 ágyon) és Vásáriig lyen (58 agyon) lehetőség nyílik. A tuberkulózisos meg­betegedések előfordulását az eredmények ellenére sem le­het figyelmen kívül hagyni. A nyilvántartott gümőkóro­sok száma 1960-ban 6 ezer volt, 1978-ban már csak 1900, s így ez a betegség aránya 70 százalékkal csökkent. Jól­lehet, a gümőkórosok száma nem emelkedik, azonban to­vábbra is fontos a megelő­zés. ós a tüdőgyógyász szak­hálózatnak még több szűrést kell végeznie. A gümőkóros esetek csökkenése ellenére a szakorvosi hálózatnak egyre több a feladata. Ugyanis a gyermek- és időskori légzési betegségek és a tüdőrákosok száma növekszik­Egy országos felmérés sze­rint a 40 éven felüli lakos­ság tíz százaléka légzési be­tegségben szenved. Zákány­széken már évek óta foly­tatnak olyan vizsgálatokat, amelyek eredményei az or­szágos statisztikát megerősí­tik. Az adatok arra utalnak, hogy az idült tüdőbetegsé­A központban a több spe­deszki intézethez csatolják majd a vásárhelyi és a sze­gedi tüdőgondozó intézetet. Ez csak akkor lehetséges, ha a deszki intézet már szak­mailag is és szervezetileg is teljes. A megyei tüdőgyó­gyászati hálózat integrációja ekkor lesz igazán eredmé­nyes. Népszerűbb a szakirodalom Elkészült a magyar könyv* kiadás múlt évi gyorsmér­lege: a kiadók műhelyeiből 8153 könyv több mint 92 millió példányban jutott el az olvasókhoz. Bár némileg kevesebb művet adtak ki, mint 1978-ban, a példány­szám szinte megegyezett az ítkkorjval. Míg 1978-ban a megjelent művek 42,7 százaléka volt szakirodalom, addig 1979­ben a szakmai ismeretet to­vábbító kötetekből ennél is több hagyta el a nyomdá­kat; aránvük 43 százalékra emelkedett. Változatlan mennyiségben részesült a kit dásból a szépirodalom; nagy jából minden tizedik mű hazai vagy külföldi író, illetve költő alkotása volt, példányszám szerint viszont csaknem 18,5 millió kötetet — húsz százalékot tett ki — a szépirodalom. A szakirodalom után az ismeretterjesztő és a tan­könyvek következnek a ki­adod; művek sorában. 18,8, illetve 15,9 százalékkal. Legtöbb példányban a tan­könyvek jelentek meg; a 28 millió 523 ezer kötet az összes példányszám 30,9 szá­zaléka­Tovább nőtt — 4,2 szá­zalékról 4,6 százalékra «• az ifjúsági és a gyermekköny­vek részesedése. A legfiata­labb olvasókhoz szóló köte­tek meglehetősen nagy — 11, g millió fölötti — Pél­dányszámban készültek. Az 1978. évjvel csaknem azonos számban és példányban hagyták el a nyomdákat a tudományos müvek! részese­désük a művekből 10,6, a példányszámból pedig 1,1 százglék. Érdekes képet mutat a Szépirodalmi művek részle­tesebb statisztikája, össze­sen 414 magyar szerző al­kotását jelentették még, mintegy 8,3 millió példány­ban. Kulturális politikánk­nak megfelelően nagy fi­gyeunet fordítottak a kiadók a hazat kortárs irodalomra; nagyjából kétszer annyi mű jelent meg mai szerzők tol­lából, mint a klasszikusok­tól. illetve a már nem élők­től. Tavaly 337 külföldi szer­ző alkotásit gondozták a kiadók, s e könyvek több mint 10 millió példányban hagyták el a nyomdákat. (MTI) Kiállítási napló Grafikusok válogatottja A tizediik miskolci orszá- Vele vallja és teljesíti ki: lapjait láthatjuk, melyeknek gos grafikai biennálé alkal- „Rendszert kell alkotnom, sajátja a narratív előadás­mából — az elmúlt év őszérv különben más rendszere igáz mód, a rendteremtő szándék — kiállítást rendeztek az ed- le, / Nem okoskodni é* ha- és a vonal humorának ki­digi kilenc nagydíjas művész sonlitani fogok, az én dol- aknázáxa. Lenkey Zoltán alkotásaiból E jubileumi gom a teremtési" Széteső, jci- gondolatokat, érzelmeket és tárlat anyaga eljutott Sze- .Iáit vonalai mögött új, képi hangulatokat rögzít jórészt gedre, s most a Móra Fe- valóság, művészi rend s?ü- színes lapjain, A száguldó renc Múzeum Horváth Mi- letik. Magába ötvözte és ki- vonal és a falttóra kapesola­hály utcai Képtárának két sugározta a XX. századi tait, izgalmát, feleselését ke­termében látható. Kilenc művész minden tragikumát resi, Rékassy Csaba az egyik művész reprezentálja a és bölcsességét, félelmét és legősibb sokszorosító tevh­kortárs magyar grafika intését, a romantikából ki- nikát műveli, példátlan két évtizedes fejlődésé- növő szürrealizmusa egy mesterségbeli felkészültség­nek, útjának nyomvonalát, összetett filozófia, egy tolá- gel. Rézmetszetein egy új Hincz Gyula volt az 19(Jl-es lis világkép közvetítésére lett Dürer-i világ tárul elénk első biennálé nagydíjasa, őt alkalmas. Feledy Gyula is kristálytiszta rajzosságban, követte Kondor Béla, majd őt vallja — sok más társa- Kissé hűvö6 szépsége, tar­Feledy Gyula, Csohány Kál- val egyetemben — mesteré- tózkodó előadásmódja objek­mán, Pásztor Gábor, Würtz nek. Az Énekek énekéhez liv megítélésre késztet ben­Ádám, Lenkey Zoltán, Ré- készített színes rézkarcai- nőnket is. Somogyi. Győző kassy Csaba és Somogyi ban harmonikus egységet tu- 6zitanyoma'ai lépnek ki az Győző, s a tizeclik biennálé dott teremteni szövegfolt, eddigi hagyományosabb gra­nagydíjasa Banga Ferenc. klasszikusan tiszta vonal és fikai világból. Az első és szembetűnő jel- színes felületjáték körött új yyjj pusztán a miskolci legzetessége a tárlatnak az érzelmekkel- tudta gszdagí- graf;kaj biennálé nagydija­lllusztráció műfajának, a réz- tani, férfi és nő bonyolult sainak iapjaj nyomán sze­karc technikájának és Kon- kapcsolatát. Csohány Kál- retne megítélni a magyar dor Béla iskolateremtő vilá- mán a népművészet forma- graftkát az elmúlt hét év­gánalt meghatározó jelentő- kincséből merítve teremtet- tized fejlődését, kicsit egy­sége, szerepe. De nézzük te meg a vonal karakterére oidalú képhez 'jutna. K'ide­sorjában. Hinez Gyula szinte építő grafikai munkásságát, raine számára, hogy rend­egyidős a századdal, sokszí- Pásztor Gábor törtenelmi kívüli felkészültségű, szinte nű, gazdag művészetének leckéket ad föl a litográfia azonos színvonalú művé­csak egyik — de minden- eszközeivel. Rutát tónusai, ezek élnek itt, de világuk képpen jelentós — vonulata tragikus hangneme azonban mégis sokban hasonlít egy­grafikax tevékenysége, il- nem elkeseredésből táplál- máshoz, nem is beszélve ar. lusztrációe munkája. Sokfele kőzik, hanem a múlt tanul- ról, hogy műfajilag sem ép­mufajban, sokféle eszköz- ságaibó! mai veszélyeinkre pen változatosak. A kor­zel es sokféle stílusban dol- figyelmeztet. Würtz Adóm társ magyar grafika ennél gozott termékeny pályáján, egyjk legbravúrossbb tech- sokkal gazdagabb, tártaim! s talan nem is a grar«aban nikaja mövé6ZÜnkr 01yan lndíWatá«ait tekintve cpp­dóbbat méitis a E'szfm" f^t' if™** „ ügy, mint eljarásait, kife­ooDoat. mégis a DeKet szun- tud helyezkedni az illuszt- , ' . „ .. , _ bolizálo könnyed, kalligrafi- rálandó mű világába, t>n Jez6 gőzeit nezve. Ezer. a kus lapjain és József Attila gazdagítani is tudja azt sze- képen némileg változtatnak verseihez készített illusztrá- mélyisógének jegyeivel. A a legutóbbi biennálé nagy­Shakespeare díjasának, Banga Ferenc­tapasztalata, kulturált világ- Szentivánélyí álom című nek irómkus-kócos firka­látása. A tragikusan rövid művéhez készített virtuóz lapjak életű Kondor Béla a felsza­badulás utáni legnagyobb hgtású művészegyénisegunK­Munkássága William Blake költészetével, szimbólumte­remtő tehetségével rpkqn. A februári Kincskereső „A költészetnek nem sza­bad vigyáznia, hogy a világ technikai arzenálja miként alakul, mert fontosabb fel­adata van: az ember belső világának mérőműszere, vagy. ha kell, építőeszköze. A költészet a gyerek körül félelmesen változó világon nem tud még módosítani sem. De feladata, hogy a belső világ ne kényelmessé, har,em alkalmassá váljon• a küiső világ átéléséhez, meg­értéséhez és megváltoztató­Hagyománya már a Kincskeresőnek, hogy feb­ruári számában a szokásá­nál több a humor, a játék, a vidámság. A farsang örö­meihez igyekszik kapcsolód­ni a lep sajátos eszközelvei: a vers. és prózairodalom humorban, groteszk elemek­ben, szatirikus vonásokban bővelkedő válogatásával. Énhez választják az illuszt­rátort, ak) most a kiváló ka­rikaturista ós grafikus, Dal­Iqs Jenő, Az illusztrációk sóhoz" — mondja a vele mellé mulatságos rajzokon készített interjúban a fiatal magyar költészet egvlk rep­rezentáns képviselője, Ve­ress Miklós• A látogatást és tartalmas beszélgetést a költő Cirkusz című müvé­nek néhány részlete egészíti ki. fejti ki véleményét Kincs a könyv cím alatt. Örkény István egyperces novellái­nak néhány darabja, a ta­valyi RóÉóíi Humor fesztivál csúfolódó történetcinek vá­logatása, Kádár Péter a matekgondokat megoldani látszó elbeszélése. Jacques Pévert, Rózsa Endre versei kapcsolódnak ehhez a szán­dékhoz. Olvashatjuk még a lap­számban Lubomír Feldek, PjOlr Vegin, Pinczésu Judit és Simái Mihály verseit, Sarkady Mária, Gáldonyi Béla és Rónaszegi Miklós prózai munkáit. Versének közlésével búcsúzik a Kincskereső a gyerekversek egyik nemrég elhunyt ki­váló mesterétől. Tamkó Si­rató Károlytól. Folytatódik Móser Zoltán népzenei sorozata, mégis, merkedhetünk Varaa Domo­kos Tisztelt család-om, »od, -ja című könyvével, ós meg­tudhatjuk, hogy valóban ha­sadnak-e a szavak? Utánpótláskeret Fiatal amatőr képzőmű- hány lehetséges lépcsóf*. vészek alkotásai láthatók a ka (Ungvári Judit, Korognál November 7, Művelődési János), fölfedezhető a rend­Házban. <5k voltak az el- teremtési szándék (Halas.;® múlt év nyarán Márté- Katalin), az organikus for­lyen a XIV. országos kép- mák izgalmainak megfor­zőművészeti tábor haliga- málása. (Tóthné Rosta Piros­tói. Most elhozták Szegedre ka. Kurcsícs László, Pécsi úiabb munkáikat, melyek Erika) és az illusztráció részint a máriólyi élménye- (Soós Károly). ket dolgozták föl, részint az Külön szólni kell az első­ott tanultakból táplálkoz- díjas Sebestyén Sándor kis­rwk, plasztikáiról és érmeiről, örvendetes, hogy a Már- melyek — ugyan még vise­télyra erkezó fiatalok mind hk a példaképek ihlető ha­tóbb ösztönzést kapnak a lásait —. úőek, frissek, ked­sokirányú és sokszínű tevé- vesek és biztonsággal meg­kenységre. Ebből követke- formáltak. Második díjjal zik, hogy gazdagodik a mű- jutalmazták Szabó Noémi faji skála, s a festmenyek, népi ihletésű butejláit, har. pasztellek, rajzok, plakátok madik díjas lett a toiirajzo. mellett megjelent a batik, kat készítő Kurcsics László a zománckép, a kerámia. S Az idén nyáron tizenötödik ez is figyelemre méltó, hogy alkalommal gyűlnek össze a hagyományos alföldi rea- a mártélyi holt Tisza part­lista kifejezésmód (S2abé Jün a fiatalok, és az eddigi József, Varga János, Nagy óborok Ukrií' Kiderül, hogv Aancs Szalal Pál JK, ÍM aii utánpótlaskeretböl kik Ágnes, Szalay Pál stb.) mei- ]ettek válogatottak. lett megjelenik az átírás néz Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom