Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

8 Csütörtök, 1980. február 7. Harmincöt év szabad hazában Az MHSZ vetélkedősorozotáról Második fordulójához érkezett a Magyar Honvédelmi Szövetség „35 év szabad hazában" elnevezésű vetélkedősorozata. Mint ismeretes, a sorozat első felvonása a szövetség által kiadott rejtvényújság megfejtése volt. A megfejtők között az MHSZ országos központja nagy értékű díjakat sorsol ki, többek között Lada személyautót, kétszemélyes utazást a Szovjetunióba, több hazai üdülőbe részvételi jegyet vagy jogot arra, hogy a szerencsés versenyző díjtalanul megszerezhesse a gépjárművezetői jogosítványt A vetélkedő iránt nagy az érdeklődés Csongrád megyében is, tízezrek vesznek részt az eseménysorozatokban. A vetélkedő következő állomásaként a rejtvényújság kitöltése egyben felkészülésre is alkalmat adott, mert most következik a második forduló, a klubok, majd a városok, a járások, végül a megyék döntője. A klubdöntöket február 23-a, a Vörös Hadsereg születésének évfordulója tiszteletére rendezik. A megyei döntőre májusban, a győzelem napja, valamint a Varsói Szerződés létrejöttének 25. évfordulója alkalmából kerül majd sor. Az első, bemutató döntő február 10-én lesz Szegeden, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A „Muréna" könynyűbúvárklub versenyzői mérik össze tudásukat. Egyébként Csongrád megyében közel kétszáz MHSZklub készült fel a vetélkedőre. Ülésezett a Szegedi Akadémiai Bizottság A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusnak, a SZAB elnökének vezetésével ülést tartott tegnap, szerdán délután, az intézmény székházában. Az ülésen a Szegedi Akadémiai Bizottság megvitatta a szakosztályok 1979. évi munkatervének teljesítését, majd jóváhagyta az idei szakosztályi munkaterveket. A testület állást foglalt a költségvetési terv kérdéseiben, meghatározta ez évi pályázatainak tematikáját, melyeket később a napilapok közölni fognak. Az ülés befejezéseként tájékoztatás hangzott el különböző, SZAB által támogatott kutatási területek tevékenységéről. Sütő-bemutató Szegeden íróvendégek a Tiszatájnál — A kolozsvári színház búcsújátéka Vasárnapi szülők Színes magyar film. Irta: Kardos István. Fényképezte: Ragályi Elemér. Zene: Szörényi Levente és a Fonográf együttes. Rendezte: Rózsa János. Főbb szereplők: Nyakó Julianna, Blizik Andrea, Szakács Melinda, Balogh Julianna, Pásztor Erzsi. Vajon honnan is jön, honnan érkezik az aluljárók népe? A csövesek, akik padlásokon keménypapíron alszanak, fejükre nylonzacskót korítva technokolt szívnak, kócosak és mosdatlanok, kielégítetlen szeretetvágytól eldurvultak és elzüllóben levők. Lányok, akiknek csuklóján a tetoválások sorát csak több érfelvágás! kísérlet sebhelyei tarkítják, akik dacosak, olykor nagyon trágárak, olykor a hihetetlen cllágyulásig szentimentálisak. És a többiek, mind; milyen forrásvidék áll mögöttük? Több szempontbői üttörő jelentőségű filmet köszönthetünk Rózsa János új alkotásában. A „rendezetlen családi körülmények" hivatalos indokával intézetbe került lányok világát felmutatva keres és talál választ az ifjúsággal kapcsolatban anynyiszor felvetett kérdések jelentős részére. Páldául arra, hogy az állami nevelőintézetek szigorú törvényekkel szabályozott zárt belső világa, az italos-táncos „egynemű" orgiák, a kollektív öngyilkosságok, a verekedések, a falakon belüli egymásrautaltság és az erőltetett külső segítségnyújtási kényszer csak egyetlen dolgot fokoz a fiatalokban szinte betegessé: a szabadság utáni kétségbeesett és reménytelen vágyakozást Juli, ennek a mai pikareszk-filmnek a hőse sorozatos szökéseivel, egész, a szeretetlenség következtében egyre inkább aláhulló lényével egyszerre jelkép és felkiáltójel. Amikor az őt patronáló szocialista brigád egyik nőtagjának fiával, a Balatonra szökvén, betörnek egy nyaralóba, első dolga, hogy lovagjával levetesse az ablakról a rácsokat Belülről. Az ifjúság szabadságvágya végtelen. Moldova György egyik régi, nagyszerű riportját, a fiúnevelő intézetet bemutató Tetovált keresztet idézi a film, lányellenpárként A kíméletlenül őszinte környezetrajzot (amin nem enyhít a többnyire amatőr szereplők egyik-másik feltűnően „kimódolt" mondata-mozdulata sem) megduplázza a külvilág érzéketlenségének, önzésének, felszínes jótékonykodásának röntgenfelvételével. Az ünnepnapi, vasárnapi — az alkalmankénti „szülőknél": * helyzet reménytelen Legyenek akár valóságosok, alkoholista apák, férji terror alatt levő nővérek, avagy pillanatnyi hangulataiknak, saját mikroviláguk törvényeinek gondolkodás nélkül engedelmeskedő, önkéntes jóakarók. S máris ott tartunk, ahonnan és ahogyan a csöveseknek, az aluljárók népének gyaníthatóan nagy létszámú hányada érkezik. Felelősségteljes, szép film a Vasárnapi szülők. Példázat arra, hogy mennyi feltáratlan. vagy csak részben, úgy-ahogy „kiaknázott" terrénum van még a „dokumentarizmus", a társadalomkutató irányzat előtt. Amatőr szereplőkkel (mint például a kiváló Nyakó Julianna) vagy profikkal (Pásztor Erzsi), színesben vagy fekete-fehérben: a lényeg nem ez. Hanem az utolsó kockán látható jelenet: az Intézetbe újra visszakerült Julival levelet íratnak, a tékozló leányzó férjhez adandó. A megszólítás — jó tanácsra — szép, bizalmas hangú legyem Ahogyan Julihoz szóltak mindig, mindenütt, s akinek arcán, akárcsak társnőién, mégis folynak a könnyek, ahányszor csak a tévében börtönt, rácsokat lát... Domonkos László Változások a kőlesönfoltételekben A részletre kapható, illetve nem vásárolható fogyasztási cikkek Az árualapot megvizsgálva, a keresletet és a lehetőségeket figyelembe véve, a Belkereskedelmi Minisztérium „felfrissítette" és — az OTPvel és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — február 1-i hatállyal meghatározta az áruvásárlásikölcsttn-akcióban árusítható cikkek jegyzékét és a hitelfeltételeket. összehangolva a rendelkezésre álló hitel- és árulehetőségeket, az akció egyes feltételeit megszigorították, a cikklistát néhány termékkel — elsősorban azokkal, amelyekből a készpénzes vásárlók Igényeit sem tudják kielégíteni — szűkítették. A híradástechnikai cikkek köre nem változott: rádiók, magnetofonok, lemezjátszók, zeneszekrények, elektroakusztikai berendezések, televíziók — színes készülékek is — vehetők részletre. Eltérés viszont a korábbitól, hogy a Color Star színes televízióért vásárláskor nem a korábbi kedvezményes 10 százalék hanem — az általános feltételeknek megfelelően — 30 százalék előleget kell fizetni. A konyha- és fürdőszoba-berendezésekből ls mindaz kapható hitelre, ami eddig. A fűtőberendezések közül viszont kikerült a hőtárolós vfllanykályha és a gáztüzelésű kazán. Ugyancsak teljes a kölcsönakció lakberendezési és -felszerelési cikklistája: bútor, kép, festmény, szobor, kerámia tárgyak és díszműáruk, belföldi lakásvilágítás! cikkek változatlanul kaphatók. A jarmújegyaéic a kerékpárokkal a kismotorok köre a Jáva, a Babetta és a Simson 50 típusokkal szűkült, készpénzért vásárolhatók az eddig hitellevélre is kapható faházak, csónakok és csónakmotorok. Változatlanul érvényes az a korlátozás, hogy a dollárelszámolású országokból származó fogyasztási cikkek nem forgalmazhatók az áruvásárlási kölcsönakcióban. Ez most már a Bizományi Áruház import keleti szőnyegeire is vonatkozik. A módosított feltételek szerint áruvásárlási kölcsön — ezer helyett — ezerötszáz forintért vásárolt cikkekre igényelhető. A kölcsön lejárata ötezer forintig 20 százalék előleg mellett legfeljebb 12 hónap, ezen felül az előleg 30 százalék, a lejárat pedig 18 hónap. Változás az is, hogy a havi legalacsonyabb törlesztőrészlet 150 forint helyett 300 forint lett. Az általánostól eltérő feltételekkel 10 százalék előleg mellett — 5000 forintig 12 hevi, azon felül 18 havi lejárattal — árusítják október 1. és március 31. között a háztartási hűtőszekrényeket, az akcióból törölt típusok kivételével a kismotorkerékpárokat. A hétvégi házak — a faházakat kivéve — 30 százalék előleggel 24 havi, 40 százalékossal 36 havi részletre vásárolhatók. Az állami vállalatok leadott használt személygépkocsija! is változatlanul kaphatók a hitelakcióban, de csak 50 százalékos előleggel, s a korábbi 24 hónap helyett 18 bóoapos lejáratra. (MTI) A Szegeden tartózkodó román kulturális delegáció írótagjai tegnap, szerdán délelőtt, a Tiszatáj szerkesztőségébe látogattak. Eljött a baráti beszélgetésre a kolozsvári küldöttség vezetője, Dimitru Radu Popescu drámaés prózaíró, a kolozsvári írók társaságának elnöke, a Román írószövetség alelnöke, a Tribuna című folyóirat főszerkesztője, Sigmond István író, műfordító, a Kolozs megyei művelődési-nevelési tanács főfelügyelője, PaulEvsrae író, akinek Az ötödik hattyú című darabját nagy sikerrel mutatták be a szegedi Kisszínházban és Harag György, a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője. Elkísérte a vendégeket Povel Platona, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetségének első titkára is. A találkozón Vörös László, a Tiszatáj főszerkesztője és a lap munkatársai tájékoztatták a vendégeket a folyóirat történetéről, célkitűzéseiről, eredményeiről. A kolozsvári írók és a szegedi folyóirat között hagyományosnak mondható kapcsolat alakult ki. A lap Most-punte-hid rovatában rendszeresen tájékoztatják az olvasókat többek között a romániai irodalmi termésről is. Dimitru Radu Popescu néhány évvel ezelőtt már járt a Tiszatáj szerkesztőségében, az említett rovat nyltó-öszszeállításában közölték Az ismeretlen katona című elbeszélését, pár éve pedig recenzió jelent meg a román író Királyi vadászat című regényéről. A romániai írók beszámoltak munkájukról, hazájuk irodalmának helyzetéről. Szóltak arról, hogy mostani szegedi látogatásuk egy állandósuló és élő kapcsolat újabb állomása lehet. Pavel Platonát, hazánk román nagykövetségének első titkárát fogadta tegnap Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. Á kölcsönös kapcsolatok kiépítését szorgalmazd megbeszélésen jelen volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kovács Tjvadar, a Kulturális Minisztérium munkatársa is. A szegedi Kisszínházban tegnap este tartották a Kolozsvári Állami Magyar Szíház vendégjátékának máscwj, dik előadását. A romániai magyar színészek nagy sikerrel mutatták be Sütő András Egy lócsiszir virágvasárnapja című drámáját, Harag György rendezésébea A főbb szerepekben Héjjá Sándort, Sebők Klárát, Vadász Zoltánt, Barkó Györgyöt, Kakut$ Ágnest, Senkálszky Endrét láthatta a szegedi közönség. Az előadás után a szegedi művészek baráti találkozón köszöntötték a kolozsvári kollegáikat. • •• SMiP f |K§§ • , WSm* a, . i J mw IP jjjj/K, HHHPfc Jk^HNM m A korszerű színházról Beszélgetés Harag Györggyel röznie a maga sajátosságának megfelelően. — Sokszor emlegetik napjaink színházi vitáiban egyik póluson a rendezöcentríkusságot, ennek ellentéteként • színészcentrikusságot. Mi erről a véleménye7 — A rendező személyiségének és szerepének előretörése a XX. században lett döntő fontosságú. Addig ugyanis a darabokat maguk az írók vagy a színészek állították színpadra. Ez a század szülte az egységes koncepció Igényét, ezt, hogy egy színházi produkcióban nem elég « szöveg felmondása, ki kell bontani a gondolati mélységeket, fel kell mutatni a szellemi hátországot Az előadás meghatározójává a rendező lépett elő. O lett a színház első számú főszereplője. Egyénisége, filozófiai alapállása, műveltsége, pedagógiai ' kultúrája és elsősorban képessége-tehetsége határozza meg a színház karakterét. Természetesen mindez feltételezi a jó színészeket, az igazi személyiségeket — Sütő András drámatrilógláfárói azt írja a műsorfüzetben; „A már ciklusban is bemutatott Egv lócsiszár vlrágvasárnapja, Csillag a máglyán és a Káin és Ábel irodalomtörténetileg is rendkívüli alkotói teljesítmény, és szinte bizonyossá vált, hogy hasai viszonylatban a dráma vált életérzésünk és önismeretünk legőszintébb és leghatásosabb kifejezési formfljává." A darabokat hazánkban is bemutatták, és Sütő- drámai trilógiája nálunk is hasonló fogadtatásra talált. — Sütő drámái igazi, korszerű alkotások a szó legnemesebb értelmében. Annak ellenére azok, hogy biblikus és történelmi indíttatásúak. Korunk prizmáin át napjaink kérdéseiről szólnak. Azért nagyszerűek, mert mindenféle formát elbírnak, sokfél* módon lehet Őket színpadra állítani. Éppen azért, mert általános emberi, társadalmi, politikai kérdéseket boncolgatnak, olyanokat, amelyek aktuálisak, égetöek. A megírás módja is lehetőséget teremt arra. hogy sokféleképpen megközelíthető és feldolgozható legyen. A megközelítés, a hangsúlyozás, a kiemelés, a színpadra állítás eszközeível ás kifejezési formáival sokféleképpen fogalmazhatja meg a rendező az egyén és hatalom szorító kérdéseit, életérzésünk és igazságszomjunk pörre menő gondolatait T, h. Nemcsak nevével, munkáival is találkozhattunk az elmúlt években. A Gyulai Várszínházban í'endezte Székely János Caligula helytartója című darabját, az elmúlt évben óriási sikerrel állította színpadra az új győri teátrumban Osztrovszkij Vihar című drámáját, a szegedi közönség vajdasági magyar színészek előadásában láthatta Tartuffe-rendezését, tegnap este pedig a Sütő-trilógia egyik darabját élvezhette rendezésében a szegedi publikum. A magyarországi vendégszereplés budapesti előadásainak hatalmas sikere után, de még a szegedi premier előtt beszélgettünk a nemzetközi hírű színházi szakemberrel, — A Kolozsvári Állami Magyar Színház magyarországi vendégszereplésének legfontosabb célja a két ország kulturális kapesolataínák erősítése. Szerettük volna bemutatni, mire képes a romániai magyar színjátszás egyik legrégebbi bástyája, a most 187 esztendős kolozsvári magyar színház. Hogyan tudta megőrizni évszázados hagyományait, miképpen tudott megfelelni sajátos feladatainak, hogyan keresi a korszerű színjátszás új útjait és lehetőségeit, milyen helye van az egyetemes színházművészetben, s milyen eredményekkel tudja gazdagítani a magyar nyelvű színházi kultúrát. — Művészi munkája Erdélyhez, a romániai színházakhoz köti. De rendezett jugoszláviai magyar színházban, s Magyarországon is több alkalommal. Tapasztalatai szerint ezen a tájon, Közép-Kelet-Európában a Németh László-i „tejtestvérek", az itt élő népek egyformán gondolkodnak-e ma a színházról, arról a művészetről, mely legközvetlenebbül, szinte testközelből szólhat az emberekhez? — Az e tájon élő népek valóban ezer szállal kötődnek egymáshoz. Történelmi hagyományaikban, nemzett karakterükben, megpróbáltatásaikban sok a közös vonás. Tapasztalataim szerint a humanizmus a legfontosabb kötőanyagunk. A kolozsvári társulat egész története folyamán, s ma is ezt szolgálja. Az itt együtt élő népek mai gondjai is hasonlóak, ezért egymás vívódásaiban, szándékaiban sokszor magunkra ismerünk. Jelek ezek abból az általános kérdésözönből, melyek mindenkit, az egyént és a közösséget is érintik. Nagyon fontosnak tartom, hogy közöttünk ne csak barátság, megértés legyen, hanem kialakuljon a közös gondolkodás harmonikus összhangja. Ezt szolgálni kötelességünk. — Különböző színházi irányzatok, törekvések, avantgarde kísérletek borzolják fel időről időre a színházi közéletet. Gondoljunk csak a sokkoló, a kegyetlen vagy a szegény színházra, de felidézhetjük a pince- vagy a padlásszinházak kísérleteit is. Hogyan ítéli meg ezeket a törekvéseket? — Drámai küzdelem folyik a korszerű színházért, A harc minden esetben a színpadon, közönség előtt dől el. A színházban minden kísérletnek, törekvésnek megvan a létjogosultsága, csak egy nem következhet be: visszatérni egy régebbi, túlhaladott állapothoz. A művészet is spirálisan fejlődik, bizonyos esetekben magasabb szinten Ötvözi magába az elmúlt korok eredményeit A színházi kísérletek természetesen akarvaakaratlanul hatnak a klaszszlkus kőszínházakra is, ahol szabadulni kell a megcsontosodott, túlhaladott szokványos eszközöktől, formáktól. Az igazi értékek mindig beépülnek a korszerű színjátszásba, melynek lényege szerintem: a korban élni, a művész minden idegszálával. A korszerű színházat a rugalmasság élteti, útkeresése, szüntelen megújulni vágyása a változó kor igényéből fakad. A stj'lusváltozósnak minden országban a szülőföld élő történeti képét kell tük-