Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
2 Szerda. 1980. február 8. Provokáció Afganisztán ellen # Kabul (TASZSZ) Az afganisztáni Nangarhar tartományba a szomszédos Pakisztán területéről néhány, amerikai fegyverekkel felszerelt bandát dobtak ét, ahol ezek kegyetlenkedtek a helyi lakosokkal, iskolákat gyújtottak fel, hidakat robban tottag fel. A népi Afganisztán hadseregének alakulatai a lakosság támogatásával felszámolták a bandágat Nangarhar nem az egyetlen olyan afganisztáni tartomány, amely az utóbbi időben kívülről jövő fegyveres támadások célpontjává vált. A foglyul ejtettek tanúvallomásai szerint ezeket a bandákat Peshawar, Chitral, Parachinar és Mi ram Shah városok közelében különleges bázisokon képezik ki. Figyelmet érdemel, hogy a külföldön összeverődött ban• dák tevékenységének megélénkülése időben egybeesik Rrzezinski amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó pakisztáni látogatásával. Szovjet- kambodzsai megállapodások o Moszkva (MTI) Moszkvában kedden, tegnap befejeződtek a szovjet és a kambodzsai küldöttség tárgyalásai. A Szovjetunió delegációját Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a kambodzsai küldöttséget Heng Samrin. a Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának elnöke, a Népi Forradalmi Tanács elnöke vezette. A tárgyalásokon folytatták az eszmecserét arról, hogyan mélyítsék el a Szovjetunió és a Kambodzsai Népköztársaság sokoldalú kapcsolatalt, hogyan szilárdítsák • meg együttműködésüket a nemzetközi téren. Szovjet részről megismételték, hogy készek széles körű támogatást nyújtani a Kambodzsai Népköztársaságnak abban a harcban, amelyet függetlenségéért és szuverenitásáért, a gazdaság helyreállításáért és ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Abol Hasszan Baniszandrot, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából, Űj-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, ugyancsak táviratban üdvözölte Sir Keith Holyoake főkormányzót BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁS Lázár György, a Minisztertanács elnöke . és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Mohamed Hussein Mohsin al-Shamit. az Iraki Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. FRANCIA—MBIA ELLENTÉT A francia kormány tegnap úgy döntött, visszhivja líbiai nagykövetét, és felszólítja Tripolit, saját nagykövetét hívja haza Párizsból. A francia döntés válasz arra, hogy líbiai tüntetők a Tunéziának nyújtott francia katonai segítség ellen tiltakozva hétfőn Franciaország tripoli nagykövetségét, kedden benghazl konzulátusát dúlták fel. Párizs az akcióért a hivatalos líbiai hatóságokat tartja felelősnek. MUGABE FELHÍVÁSA Lord Soames rhodesiai brit főkormányzó Sallsburyben magához kérette Róbert Mugabét, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (£ANU) vezetőjét és megbeszélést folytatott vele a tűzsziinetet ismételten veszélyeztető fegyveres összetűzések és merényletek megakadályozásáról. A találkozó utón Mugabe rádiónyilatkozatban szólftotta fel szervezetének még mindig a bozóterdőkben meghúzódó harcosait, hogy tartózkodjanak a tűzszünet megsértésétől, és jelentkezzenek a gyülekező táborokban. A ZANU vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy Muzorewa püspök magánhaderői, az úgynevezett „segédcsapatok" a tűzszünet valódi megsértői: megfélemlítik a békés lakosokat, hogy a megalkuvó püspök-politikusra szavazzanak. a nép életszínvonalának emeléséért vív. A szovjet tárgyaló küldöttségben részt vett az SZKP KB Politikai Bizottságának három tagja: Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Vsztyinov honvédelmi miniszter és Nyu kolaj Tyihonov, a Minisztertanács első elnökhelyettese. A kambodzsai küldöttségben helyet foglalt Pen Sovan, a Népi Forradalmi Tanács alelnöke, nemzetvédelmi miniszter és a népi forradalmi hadsereg főparancsnoka, Hun Sen külügyminiszter, valamint több más személyiség. A tárgyalások befejeztével a Kremlben ünnepélyes keretek között írták alá a megbeszéléseken elfogadott okmányokat. A tárgyalások eredményeit összefoglaló közös nyilatkozatot Leonyid Brezsnyev és Heng Samrin írta alá, s ugyanők írták alá az idei áruforgalomról létrejött megállapodást. Ugyancsak aláírták a tárgyalások befejeztével a két ország megállapodását a kulturális és tudományos, illetve a gazdasági és műszaki együttműködésről. Aláírásra került egy kereskedelmi megállapodás, valamint az a megállapodás, amelynek alapján a Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt Kambodzsának a népgazdasági fontosságú objektumok helyreállításában és üzembe helyezésében. Arucsereforgalmi megállapodás Q Budapest (MTI) Kedden, tegnap Budapesten aláírták Magyarország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1980. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodását. Ennek alapján a KNDK elsősorban színesfémeket, szerszámgépeket, közfogyasztási cikkeket, ásványi nyersanyagokat, míg hazánk gépi berendezéseket, műszereket, alumíniumot, gyógyszereket szállít. Az 1979. évihez képest a forgalom növekszik. A megállapodást Herkner Ottó és Bang The Rjul külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. Francia csúcstalálkozó c< Párizs (MTI) Az atlanti szolidaritás és hűség hangsúlyozása, a nemzetközi helyzet további alakulásával kapcsolatos aggodalom, a nyugat-európai országok „sajátos felelősségének" és szerepének kiemelése jellemzi azt a francia—nyugatnémet közös nyilatkozatot, amelyet tegnap, kedden, még a 35. csúcstalálkozó befejezése előtt hoztak nyilvánosságra a francia fővárosban. A Giscard d'Estaing köztársasági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár vasárnapi és hétfői meg-: beszélésein megfogalmazott okmány megismétli a két főváros már ismeretes megítélését az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítségről, úgy vélekedik, hogy az elfogadhatatlan. Ami Franciaország és az NSZK közvetlen szerepét illeti, a közös nyilatkozat kiemeli a francia—nyugatnémet megbékélés fontosságát a két világháború után. és hangsúlyozza szerepüket az „európai építésben" párhuzamos akcióikat az enyhülés érdekében. Lengyel élet Szociálpolitika — Lakásépítés Tanácskozik a Szocialista Internacionálé # Bécs (MTI) A nemzetközi helyzetről, valamint a leszerelés kérdéséről elhangzott referátumokkal kedden megnyílt Bécsben a Szocialista Internacionálé pártvezetőinek kétnapos konferenciája. A Willy Brandt elnökletével folyó tanácskozás konzultatív jellegű, vagyis határozathozatal semmilyen kérdésben nem várható. Számvetésre készülődnek Lengyelországban: február közepén tartja VIII. kongresszusát a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Az elmúlt évek eredményeinek, a felmerült problémáknak áttekintésénél jelentőségének megfelelően foglalkoznak a szociálpolitika kérdéseivel is. Ez érthető, hiszen az egészségügyi, családjogi, társadalompolitikai stb. intézkedések az emberek mindennapjait érintik. A családok, a nők és a gyermekek védelmében, helyzetük javítására hozott törvények a hetvenes években álltak öszsze egységes rendszerré. Az üzemekbén összevont munkaügyi osztályokat állítottak fel: ezek kezelik a bér- és jutalmazási, lakás- és szociális alapot. Ilyen alápokból fin^gmoVlk •' a rtjünkáiok Udü^rLéi, a kulturális ren- • dezvényeket és a gyermek jóléti intézményeket. Az elmúlt években a társadalmi juttatások új formáit vezették be. fokozatosan — a pénzügyi iehetőségek figyelembevételével — emelték az alacsony béreket és nyugdíjakat. Az 1978. májusi fizetésemelések például majdnem egymillió dolgozót, érintettek: ekkor 1600 zlotyban állapították meg a minimális béreket. A nyugdíjakra és járadékokra fordított összeg már 100 milliárd zloty körül jár. Lengyelország az elsők között vezette be a világon a minden állampolgárra kiterjedő táppénzjogosultságot Tehát gyakorltilag mindenki — a falusi lakosság is — jogosult az ingyenes orvosi ellátásra. A gyermekek 99,4 százaléka már kórházban születik. Lengyelországban külön családjogi bíróságok működnek: ezek foglalkoznak a válási, gyermektartási, gondozási, ifjúság- és gyermekvédelmi ügyekkel. Dolgoznak a gyermektartási jogszabályok reformján. Kényszerelvőnókúrára küldhetik az alkoholistákat és részt vesznek az örökbefogadási döntések meghozatalában. A családi (igvekkel foglalkozó állami bizottság megbecsültségét jelzi az Is. hogy élén a lengyel Minisztertanács elnöke álL * Változatlanul magas szinten kell lartani a lakásépítkezéseket az országban 1981—88. között — olvashatjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusára kidolgozott lakásfejlesztést tervekben. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy a következő évtized elsó felében több mint 2 millió 300 ezer új lakást adnak át. Ilyen nagyszabású szociálpolitikai beruházásra .még sohasem' került Sor Lengyelországban. Az utóbbi években a lakásépítés a lengyel gaz.daság- és társadalompolitika egyik legfontosabb feladatává vált. Egy 1972-ben kidolgozott hosszú távú fejlesztési program szerint 1990-ig valamennyi lengyel állampolgárnak saját lakóhelyiséggel kell rendelkeznie, ehhez viszont legalább hétmillió új lakás szükséges. Nem véletlenül nevezik tehát e távlati tervet „egy második Lengyelország" építésének. A mostani ötéves tervidőszakban a lakásépítés kiemelt helyet kapott a nyersanyag- és műszaki ellátottság szempontjából, s elsőséget élvez az építőiparon belül is. 1979-ben például — bár a népgazdaság egészében csökkentek a beruházásra fordítható összegek — lakásépítésre többet fordítottak, mint korábban. 1971—78. között 1Í0 különböző típusú és teljesítményű házgyár létesült. A cementtermelést 1970—79. között í aegkétszerezték. Tapétagyár, szőnyegpadlógyár, korszerű lakásfelszereléseket gyártó üzem is termelni kezdett. 1981-től kezd el termel>b hét szovjet házgyár, lehetővé teszi a miigényeket kielégítő ; építését is. építőanyag-ellátás lehetőséget teremt a családiház-építkezések növelésére is. A hagyományos módszerekkel t pülő lakások részaránya a hetvenes évek végén megközelítette a 28 százalékot, sőt a távlati elképzelések ennek az aránynak további növekedésével számolnak. • (KS) Perui anziksz 2 Vissza tehát a sugár• úton. A Plaza de la Inquisicion-nál balra elfordulok. Csak néhány lépés és eltűnik a magasépületek kulisszája. Földszintes házak útvesztője, lassan éledező forgalom. Zöldségszállító furgonok, kézikocsik, teherautók zötyögnek a sugárút felé. Erősödő zaj, szűnőben viszont a ködszitálás, néhol már fel is száradt az aszfalt. Hívogatnak a rosszul világított kapuboltozatok. Alattuk halk léptek is kongnak, falukból áporodottság lehel. Aztán a tenyérnyi belsőudvar (patio). Fönt körbefutó fabalkon. Fája feketésbarna, szúrágott, itt-ott nagyobb darabokat is kiharapott már belőle a korhadás. Fölpillantva: kis égnégyszög, most látni csak — e patio félhomályban —, hogy erősen virrad. A belsőudvart övező falak megszűrik a kinti zajt. Elválik tőle, már jól hallik a madárcsicsergés. Baloldalt hasadék: téglalalú közlekedőfolyosó. Mintha alagútban járnék. Üjabb belsőudvar. Abból nyílva még egy, majd még egy. Végül már számolatlanul a többiek. £ földszintes blokk gyomra: egyre elhanyagol tabb bugyrok. De itt is emberek laknak. Piszokban, törmelékben, a kövezetre folydogáló szennylében, falba süllyesztett kis udvari házioltárok társaságában. A tisztára éuvikszolt • üveg mögött feszület Krisztus, vagy szomorkodó Mária bő redőzetű ruhában, sávosan elrendezett hátvérdrapéria, a perui zászló selyemdarabkája, és virágok, művirágok, igaziak, tegnapról mára hervadt torpeliliomok, sárgarózsák, kék szegfűk. A kis mélyedést csupasz villanykörte világosítja. Minden oltár egy-egy fénylő folt a málló, ledöntésre váró falakon, csöpögő udvari kutak, ablak mögött ébredező, szuszogó, szöszmötölő emberek, tétován, ásitva bukdácsoló macskák és korcs kutyák társaságában. Már fogalmam sincs, hol vagyok, rég irányt tévesztettem. Körös-körül csak tűzfalak, rozzant ajtók, foszlott textíliákkal rosszul elfüggönyözött ablakok, csorbult cserepekben kókadozó virágok és újabb, tovább vezető hasadékok. Végül úgy szabadulok, hogy egy férfi nyomába szegődöm. Alacsony, zömök, arcát is láthattam, amikor kijött a lakásból: Mongolos arc, sötétes bőr, kiálló pofacsontok, simára fésült koromfekete haj, kackiás bajusz. Nyugodtan halad előttem, bár egyre nyomában kopognak lépteim. Kis táskát lóbál, nadrágja, cipője, kopottas, zakója gyanús redóket vet, mintha nálánál kövérebb emberre szabták volna eredetileg. Belsőudvarok, homályos, keskeny közlekedőfolyosók tucatjain haladunk át, de végül csak kivergődünk az utcára. Az én emberem az ajtóban megáll, visszafordul, rámmosolyog. Erős fogsora valóságos fogpasztareklám. Buénos dias — mondja. Én meg kérdezem: Avenida Avancay? Kezével int: arra. Könnyen visszatalálok. Csak néhány száz méternyire a sugárút magasházai.' Még egy pillantás a folyó felé, amerre a forgalom a közeli híd irányába hömpölyög. A kereszt a magasból eltűnt, a hegy orma vele együtt ködbe-párába burkolódzott, feltárult ellenben a hegyoldal. 'A Limát övező hegyek akár a meddőhányók. Színük Hold-tájat idéz, kietlen, elhagyatott krátereket. Ilyen ez a magaslat Is. Sehol egy tenyérnyi zöld, semmi szemet nyugtató életélénkség. Egymás mellé dobált kunyhók falkája kúszik felfelé a kereszt felé, hogy aztán egy meredekebb emelkedőnél megtorpanjon. Száz és száz kalyiba, egymásnak dőlve, egymás fölé törtetve, összekapaszkodó , házfalak, egymásbagubancolódott roncskerítések, a tetőnek alig fölépipiskedő kémények. Némelyik cingár füstcsíkot pipál. S a mozdulatlan öszszevisszaságban . bóklászó em-' berek, innen akár I lassán mozgó rovarok, lefelé igyekezve. A hegyekből a városba szivárgó parasztok ezrei laknak itt. Legtöbbjük spanyolul sem tud. Indián őslakos. a kecsua nyelvet beszéli. Munkát, megélhetést remélve érkeznek, először itt vetik meg a lábukat, újabb és újabb romkunyhókat eszkábálva össze a hegyoldalon. Itt nincs világítás, nincs víz, nincs üzlet, se óvoda, se iskola, csak a hegy lábánál, már lent, a „földszinten" egy ferences kolostor. Mezítlábasok negyedének hívják a környéket, és mihelyt megvirradt, gyerekek súázai fürtökben s/akadnak kí a házak romszövevényéből, lezúdulnak a lejtön, ellepik a város utcáit, hogy kolduljanak, áruljanak, hogy töri énjen velük valami. Ezen a ködszitálós, hideg reggelen majd hamarosan ellepi lábfejüket nz utca szennye, s aki messziről szemléli őket, joggal hiheti, hogy cip'őt hqrdanak valamennyien. Délután: feldíszített mellékutcába". Szeszélyes alakzatú ezüst- és aranypapírgir-, landok lankáznak alá a meg ereszkedett, zsinóron. Erkélyeken. egyh; zászlók, ba szí tett szentklökre terített bon « bordó, lila drapr iák. Most tartják a Csodatc Hamarosan e a Av ilda Tacna fo Tumultus a túloldalon, egy darabig zésre kell v; és utána is kínosan nehéz átvergődni a sokadalom első gyűrűjén. Sarki templom. Kívülről szinte rejtve méretei. A téren hullámzó tömeg feje fölött belátni — felpipiskedve — az épület belsejébe. Futballpályányi főhajó, zsúfolásig tömve az osszcgyűRekkel. A szertartást diszkóklubok decibelkvantuniafí. hangolt hangfalak közvetítik a kívíilrekedteknek. Közben a széles avenidán örjöngvebómbólve harcol jogaiért a délutáni csúcsforgalom. Ezernyi, tízezernyi jármű dudál, hörög, berreg. Fékcsikorgás, rendőrsípok zajt szétszeletelő füttypengéi, tűzoltóautók elefáilttUlkölése, mentők felpörgetett ritmusú szirénavijjogása. És akkor az árusok: földön, asztalon, falnak támaszkodott ajtószárnyakon, bódékban, bodegákban, alkalmi sátrakban és kempinglakhoz hasonló tákolmányokban mindenütt. Lobogó lángú reklámgyertyák százai. Mögöttük az,érintetlen készlet. a szabadon választható k kavalkádjával. FüsA tömjénfüst alacsos illó madárrajként be a környéket, egyre ereszkedik, mintha i vonzaná a fejmaszintjéig. Erős, fuielíojtja a lélegzetet, lögtet, szemet könny, • isszentésre ingerel — - .zben egyre újabb és újabb füstfelhők gőzölögnek elő a kifogástalanul működő edényekből, néhol függöny tömörségűvé összepréselődve, már-már a tömegben bukd;.i soló emberek közé szorulva, fogható, tapintható matériaként Papp Zoltán (Folytatjuk.)
