Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

I. Ihá n ry fa 76 < VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJETEK! 70. évfolyam 42. szám 1980. február 20u szerda Ara: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összegzés tavalyról Beruházások, építkezések Az elmúlt esztendőről a Központi Statisztikai Hiva­tal Csongrád megyei Igaz­gatósága közzétette összege­zését, részletesen elemezve a beruházások helyzetét, a termelés és az értékesítés alakulását, az építőipar, a kereskedelem, a mezőgazda­ság. az oktatás és az egész­ségügy tavalyi adatait. Az általános értékelésből és adatokból kitűnik, hogy az 1979-es esztendő viszonylag mérsékeltebb eredményeket hozott, bár erre már a ter­vezésnél is számítottak. A beruházások ériéke fo­lyó áron számítva 3 száza­lékkal emelkedett, mennyi­sége viszont megközelítően annyi volt. mint egy évvel korábban. A tavalvelőtti központi intézkedések, a fejlesztési források mérsék­lésére hozott szabályozó mó­dosítások (építési beruházá­soknál külön tartalék, a hi­telezési rendszer szigorítása, állami támogatások csökke­nése stb.) hatására 1979-ben a beruházások döntési jog­köreiben is változós történt: az állami beruházásokra 5 százalékkal többet, a válla­lati, szövetkezeti beruházá­soknál pedig csak 2 száza­lékkal többet költöttek. Az állami beruházások mérté­ke azért is csökkent, mivel a szegedi szénhidrogén-me­dence nagyberuházásai lé­nyegében már befeieződtek, a csongrádi vízlépcső építé­sénél pedig még nem tör­tént jelentősebb munka. A fontosabb — 25 millió forint feletti — beruházá­sokra tavaly 2,4 milliárd fo­rintot fordítottak. Ez keve­sebb, mint amennyire szá­mítottak. A teljesített beru­házások anyagi-műszaki összetétele is eltér a terve­zettől : az importgép-beru­házások meghaladták az előirányzatot, míg a belföl­digép-beszerzések és az épí­tési beruházások elmarad­nak attól. A beruházási te­vékenységet az elmúlt év­ben is a befejezési határ­idők elhúzódása jellemez­te. A jelenleg érvényes ha­táridők szerint a múlt évi, vagy korábbi átadásra szánt mintegy 40 fontosabb beru­házásból csak 21-et helyez­tek üzembe. Ezek közül je­lentősebb a kenderfeldolgo­zás korszerűsítése, a ken­dertermesztés gépesítése, a Raschel-zsákgyártás fej­lesztése, a rókus—móraváro­si főgyűjtőcsatorna, a DÉ­M ÁSZ-számítóközpont, az orvosegyetem klinikai köz­ponti laboratórium, az algyő —üllési XI. gázvezeték. a szegedi trolibuszvonal léte­sítése, a MÁV központi ren­delőintézetének elkészítése Az idei évre áthúzódó 19 fontosabb létesítmény közül háromnál a kapacitás már teljes egészében biztosított. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek beruházásai az előző évhez képest kis­mértékben emelkedtek. Az építési és az importgép-be­ruházások csökkentek, a belföldigép-vásárlások az átlagosnak megfelelőek, az egyéb célú kifizetések — elsősorban ültetvénytelepí­tési és talajjavítási munkák — erőteljesen nőitek. Az ületvénytelepítési és talaj­javítási munkák emelkedé­sével összefüggésben növe­kedett az állami támogatá­sok aránya, a saját pénz­ügyi részvétel pedig mér­séklődött. A téeszek valami­vel több mint 1 milliárd forintot fordítottak beruhá­zásokra. A tanácsi beruházások ér­téke megfelel a lavalvi szín­vonalnak, viszont több je­lentős beruházást tavaly fe­jeztek be: Szegeden az Északi Tisza-hidat, a ver­senyuszodát, a vértói vízte­lenítő csatornát, valamint Deszken a tüdőgyógyintézeti pavilont. A tanácsok össze­sen 2 milliárd 577 millió forint értékű beruházást valósítottak meg 1979-ben. A megyei székhelyű ki­vitelezői építőipar saját épí­tési-szerelési munkáinak értéke a múlt évben vala­mivel meghaladta a 4 mil­liárd forintot. Termelésük nem volt ütemes, gyakrán zavarta a folyamatos mun­kavégzést anyaghiány, vala­mint közreműködött a lét­szám nagymértékű csökke­nése. Az építőiparban fog­lalkoztatottak száma 2.2 százalékkal, de ezen belül az építési-szerelési tevé­kenységen dolgozó fizikai munkavállalóké 3,1 száza­lékkal csökkent. Ennek vi­szont az a következménye, hogy az építőiparban az egy foglalkoztatottra iutó termelési érték az országos átlagot jelentősen meghalad­va a megyében 8,6 száza­lékkal nőtt. A legnagyobb építőipari vállalat, a DÉL ÉP központi felkérésre a Paksi Atom­erőműnél és a fővárosi la­kásépítkezéseknél is dolgo­zott. Az építőipar gazdálko­dási eredményei kedvezőb­bek mint tavaly, nyereségük 13 százalékkal magasabb. 1979-ben a lakásénítés el­maradt némileg az előző évitől, és összesen a megyé­ben 4 ezer 200 lakás cvült föl. Az állami és a magán­erős lakásépítés is mérsé­keltebb volt. Az űi laká­soknak fele tanácsi célcso­portos beruházásként énült. A fölépített lakásoknak több mint harmada a megszűnt lakások pótlását szolgálta. Rákkutatók konferenciája Észtország fővárosában, Tallinnban rendezik idén a Nemzetközi Rákbiológiai és Orvostudományi Társaság soron következő, nyolcadik konferenciáját. E jelentős tudományos ese­mény kapcsán a rákkutatás eredményeiről és a szovjet onkológusok nemzetközi kap­csolatairól nyilatkozott a Szovjetszkaja Esztonyija cí­mű lap munkatársának N. Trapeznyikov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia rákku­tató központjának állami­díjas igazgatóhelyettese. Trapeznyikov professzor elmondotta, hogy a tallinni konferencia fő témája a rák­korai felderítését szolgáló legújabb módszerek, ezen belül az immunbiológiai módszerek megvitalása lesz, Ezekkel a módszerekkel egyelőre csak néhány rák­fajtát — például a máj, a vastagbél és méh rosszindu­latú daganatait — lehet fel­fedezni, de a távlatok rend­kívül biztatóak. A vér különböző alkotó­elemeinek meghatározott változásai olyan stádiumban teszik lehetővé a betegség kimutatását, amikor az még nem okozott visszafordítha­tatlan elváltozásokat, s az esetek jelentős részében gyó­gyítható. Panelok, aeélgerendák. téglák , és sok mási énítöanya* teherbírásának', szilárdságának ellenőrzése — mindez az Epítésügvi Minőségellenőrző Intézet szakembereinek fel­adata. Az építőipar munkájával szorosan összekapcsolód? nak az intézetben végzett vizsgálatok. Átalakít.ájokpál. föT démcseréknél. a betongerendából vett. mintadarabon a, fö­dém teherbírását ellenőrzik. Állványszerkezetek csomó­pontjainál a hegesztési varratok nvűitóSzilárd . igát. viztá­gál.ják. -Képeinken a különböző mérésit munkák egy-egv mozzanatát örökítettük mpg. .' ? " • i, ' i Kevesebb túlóra a vasútnál A Vasutasok Szakszerveze­tének szegedi területi tanácsa és a szakszervezeti bizalmi küldöttek, tegnap. kedden együttes ülést tartottak Sze­geden. a Vasutas művelődési házban. A megielenteket — a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának szakszervezeti küldöt­teit és a tanács tagjait. a Vendégeket — Annus István, a területi tanács elnöke kö­szöntötte. majd a kiküldött írásos beszámolóhoz Lovász Lázár, a szegedi vasútigaz­gatóság vezetője és Aesai Mihály, a területi tanács titkára fűzött szóbeli kiegé­szítőt A MÁV Szegedi Igazgató­ságánál is a kollektív szer­ződés garantálja a dolgozók jogait. Az elmúlt év tapasz­talatait összegező jelentés kedvező eredményekről szá­mol be. A kollektív szerző­désben foglaltakat a vas­utasok betartották, és így teljesültek a személy- és áruszállítás célkitűzései. Stabilizálódott a munkaerő, jobban kihasználták a mun­kaidőt. csökkentették a vesz­teségidőt és a túlórát, javí­tották a munkakörülménye­ket. Az elmúlt időszakban 20 millió 300 ezer személy uta­zott vasúton, többen váltot­tak jegyet gyorsvonatra, mint 1978-ban. Kevés kivétellel a belföl­di expressz- és gyorsvonatok a menetrend szerint közle­kedtek. Az áruszállítási ter­vet — amely 10,6 millió tonna volt — 70 ezer tonná­val túlteljesítették. Átlagá­ban 6 tonnával több ter­het szállítottak egy-egy te­hervonat-szerelvényen. mint az előző évben. Jobban iga­zodott a munkaügyi gazdál­kodás is a megváltozott kö­rülményekhez. Több intézkedést tettek a balesetek elkerülésére. Vá­gányokat korszerűsítettek, kitérőket cseréltek. fényso­rompókat szereltek föl. Mégsem elégedettek, mert tavaly 405 baleset történt, félszázzal több. mint az elő­ző évben. A munkahelyi döntőbizott­ságok őrködtek a munkajogi törvényesség felett. Az el­múlt evuen 163 ieiúivizsgáia­ti kérelmet nyújtottak be a dolgozók, kevesebbet, mint 1978-ban. Ezután a küldöttek és a területi tanács tagjai meg­vitatták és elfogadták az előterjesztett javaslatot. Ér­tékelték a tavalyi szociális és munkavédelmi terv telje­sítését. majd döntöttek az idei tennivalókról. Részt vett az együttes ülésen dr. Telek János a MÁV vezérigazga­tó-helyettese és Molnár György, a Vasutasok Szak­szervezete központi vezetősé­gének titkára. A területi tanács és a küldöttek az együttes ta­nácskozáson elfogadták az 1980. évi szociális és mun­kavédelmi tervet. Az országgyűlés kereske­delmi bizottsága kedden a Parlamentben kötetlen be­szélgetésen találkozott Sághy Vilmos belkereskedelmi és Veress Péter külkereskedel­mi miniszterrel. Palkó Sándornak, a bizott­ság elnökének vezetésével lezajlott eszmecserén a két miniszter áttekintést adott az ötödik ötéves tervidőszak ágazati tevékenységének ta­pasztalatairól, amelyeket az országgyűlési képviselők öt­vöztek a maguk és választóik véleményével, javaslataival. A megoldasra váró gondo­kat is kendőzetlenül bemu­lató megbeszélésen összegez­ték az áruellátás, az idegen­forgalom és a szolgáltatás fejlesztésének eredményeit, s megvonták a külkereskede­lem munkájának mérlegét is. Tegnap, kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal epületében megkez­dődtek a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Okita Szaburo, hivatalos megbeszeiéseinek első for­dulóján a felek áttekintet­ték a nemzetközi helyzetet, s különös figyelmet fordí­tottak az ázsiai térség idő­szerű problémáira. A tanács­kozások, amelyeken részt vesz dr. Kós Péter, a Ma­gyar Népköztársaság tokiói, és Szugihara Sinicsi, Japán budapesti nagykövete, rha szerdán a kora délelőtti ódák­ban folytatódrak. Okita Sza­buro este a külügyminiszté­rium vendégházában díszva­csorát adott magyar kolle­gája tiszteletére A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Tegnap délben Fuja Frigyest és kíséretét Műszer segítségével merik a cserép hajlilószilárilságáí Roncsolásos próba a betonmintán I japán tárgyalások díszebéden látta vendégül i Cucumi Szeidzsi, a fennálló- i sának 10. évfordulóját eb-' ben az évben ünneplő japán j —magyar gazdasagi klub j alelnöke • Nagy Lüszlő felvételei Szakítószilárdság-vizsgálat hegesztett próbadarabnál Együttműködés nagy teljesítményű villamos gépek gyártásában A nagv teljesítményű villamos gépek gyártásával kapcsolatos együttműködésről tárgyalnak a KGST keretében létrehozott Interelektro szervezet 1. számú munkacso­portjának szakértői Egerben. A kedden megkezdődött tanácskozás fő célja az erő­műveknél alkalmazott nagv teljesítményű, kétpólusú turbógenerátorok egységes so­rozatának kialakítása. Ezúttal két típus — a 63 megawatt és a 125 megawatt teljesít­ményű turbógenerátorok — egységes mű­szaki jellemzőit határozzák meg. A jövő­ben mintegy valamennyi érintett KGST­tagország ennek alapián gyártja majd ua említett teljesítményű generátorokat, il­letve azok alkatrészeit. A tanácskozáson jelen vannak az ilyen típusú turbógenerátorok gyártásában ér­dekelt országok: Csehszlovákia. Jugo­szlávia Lengyelország. Magvarország. a» NDK. Románia és a Szovjetunió szak­emberei. Az Interelektro-tanácskozás pénteken zárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom