Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

Szombat, 19S0. február 2, i —— 3 Beruház liűs»zrinilliavdi Á Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A Magyar Nemzeti Bank tíz idén 20 milliárd forint beruházási hitelt nyújt első­sorban azoknak a vállala­toknak és szövetkezeteknek, amelyek a pénz felhaszná­lásával fokozzák a gazdasá­gos exportot, nem rubelel­számolású importot helyet­tesítenek, vagy az energia­felhasználást ésszerűsítik — mondotta pénteki sajtótájé­koztatóján Tímár Mátyás államtitkár, az MNB elnöke. Hitelt — a rekonstrukciós jellegű beruházások kivéte­lével — csak olyan fejlesz­tésekre nyújtanak, ahol a beruházás kivitelezési ideje nem haladja meg a 36 hóna­pot. A befejezés szerződés szerinti időpontja után a hi­tel folyósítását megszünte­tik. Ha a befejezés elhúzó­dik, akkor a vállalatnak sa­ját pénzéből kell a beruhá­zási számlákat kiegyenlíte­nie. Az idén is elsősorban exportfejlesztő hitelekkel áll a bank a vállalatok ren­delkezésére, ez a hitelezési forma ugyanis jól bevált. Mint ismeretes, az V. ötéves tervidőszakra eredetileg 45 milliárd forintos hitellehető­ség állt e célra rendelkezés­re. ezt később mintegy 10 milliárddal felemelték. Az eredeti 45 milliárd forintot a vállalatok már igénybe vették, s további 7 milliárd­nak a folyósítására is köte­lezettséget. vállalt már a bank. A hitelből létrehozott beruházások segítségével 1979-ben 740 millió dollár bevételhez jutottak a válla­latok, s ehhez járul még körülbelül 160 millió dollá­ros importmegtakarítás, vagyis körülbelül a terve­zett eredményt érték el. A bank arra számít, hogy azok a vállalatok, amelyek ebből a hitelből eredményes beruházást valósítottak meg, további összegeket fognak kérni, ezenkívül feltehető­leg azok a vállalatok, külö­nösen kis- és középüzemek is benyújtják igényeiket, amelyek a hitel segítségével az új árak és szabályozók alapján fejleszteni tudják jövedelmező exportjukat. Az ilyen jellegű beruházásokra már az 1981—82-es évekre is engedélyeznek hiteleket. A Magyar Nemzeti Bank a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását is támogatja. Hitelt nyújt azoknak a vál­lalatoknak. amelyek a fo­gyasztási cikkek gyártását, illetve az ehhez szükséges kapacitásokat bővítik. A találmányok, újitások gyors hasznosítására a bank úgynevezett innovációs ala­pot létesít, amelyből a szel­lemi termékek hasznosítását finanszírozzák. A készpénzforgalom kor­szerűsítésére az MNB az OTP-vel közösen csekkrend­szer bevezetését készíti elő. Az OTP a mostani átutalá­si betétszámlák továbbfej­lesztésével hozná létre a la­kosság csekkszámláit, ame­lyek lehetővé tennék, hogy a dolgozók munkabérüknek egy részét e számlára utal­tassák, és egyes vásárlások­nál készpénz helyett csek­kel fizetnének. Tímár Mátyás elmondta, hogy az ország arany- és konvertibilis devizatartaléka a múlt év végére ismét nö­vekedett, fizetőképességünk megfelelő. A magyar nép­gazdaság versenyképességé­nek fokozásához az idén is szükség lesz külső források bevonására, vagyis ebben az évben is tervezi a bank kö­zéplejáratú hitelek felvét.e- | lét. ilyen hitelt valószínűleg a Szovjetuniótól is felve­szünk. Az államtitkár elmondta, hogy a Magvar Nemzeti Bank hivatalos árfolyam­jegyzése ezentúl havonta rendszeresen követni fogja a konvertibilis valuták árfo­lyamainak egymás közötti pénzpiaci változásait, első­sorban a dollár, az NSZK­márka, az osztrák schilling, a líra egymáshoz viszonyí­tott arányainak megfelelően. Az államtitkár arról is szólt, hogy az idén nem vál­toznak a turisták be- és ki­utazásának valutáris előírá­sai. változatlan a kiutazók valutaellátása is. (MTI) Szakemberek mezőgazdaságban a Szervezett képzés — Gondok Az új szabályozó rendszer közgazdász, 700 állatorvos, 225 építészmérnök dolgozik az ország téeszeiben. A hiá­nyok a népszerűtlen, kevés­sé becsült szakmákat is jel­zik: kevés a belső revizor, munkaügyi vezető, energe­tikus. A termelőszövetkeze­tekben dolgozó főkönyvelők­nek mindössze 20 százaléka rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen 1978 —79-ben 539 közgazdász végzett, közülük csak ki­lencen pályáztak mezőgaz­dasági nagyüzemekbe. Javítani kellene a beis­kolázás rendszerén, több vi­déki tanulót felvenni az főiskolákra, inkább várha­tó. hogy falun és szövetke­zetekben vállalnak munkát. A szakképzettség növelé­sében fontos a továbbképző tanfolyamok szerepe. A je­lentős színvonalbeli javulás ellenére gondok vannak a jegyzetellátásban, a tanfo­lyamok szervezése körül, és az előadások színvonalá­ban. A mezőgazdasági szakem­berek jövedelme átlagában megfelel a népgazdaság egyéb területein hasonló munkát végzőkének. A hosz­növeli a termelőszövetkeze­tek önállóságát, de egyúttal fokozott felelősséget ró a közös gazdaságok vezetőire. Ennek tudatában mérte fel a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a vezetők, szakemberek helyzetét, kép­zettségét. élet- és munkakö­rülményeit a mezőgazdasági szövetkezetekben. Az ' utóbbi években növe­kedett a mezőgazdasági üze­mek mérete, változott a ter­melés szerkezete, új terme­lési technológiákat vezettek be. A termelő folyamatok áttekintése, összehangolása az irányítás szerkezetének változtatását kívánja. A ter­melőszövetkezetek megala- egyetemekre, kulasa idején a különböző mert ezektől területek munkájához szer­veződött egy irányítási egy­ség. A fejlődés szükségessé tette, hogy részben vagy teljes egészében áttérjenek az ágazati irányításra, ami lehetővé teszi a dolgozók és a szakemberek szakosodását, hatékony érdekeltségi és felelősségi viszonyokat te­remt. A mezőgazdasági szövet­kc-ctekbcn jelenleg mintegy 19 ezer egyetemi ás főisko­lai végzettségű szakember, körülbelül 25 ezer mezöqaz­családtagok házastárs gyakran való kijárás, a elhelyezése, a munkavállalása okoz problémát. A mezőgazdasági vezetők kulturális helyzetét rontják a kedvezőtlen munkakörül­mények, illetve az, hogy fa­lun kevesebb a szórakozási, kulturálódási lehetőség. Szakmai önképzésük. köz­életi munkájuk viszont ki­elégítő. A fizikai és idegi terhe­lés gyakran okoz megbe­tegedést a téeszvezetőknél. Báes megyében például egy orvosi vizsgálat során a megvizsgált szakemberek­nek mindössze 25 százaléka bizonyult maradéktalanul egészségesnek. Sokan küzde­nek magas vérnyomással, cukorbetegséggel, gyomor­bántalmakkal. Rengeteg tartalék van a szervezettebb kádermunká­ban, a mezőgazdasági veze­tők utánpótlásában van mjt javítani. Gyakorló vezetők tapasztalataiból könyv is jelent meg nemrég A sze­mélyzeti munka és a ter­melőszövetkezet címmel a TOT kiadásában. Az értéktudat zavarai K'> mint él. úgy ítél — tartja a köz­mondás. és ehhez a modern társa­dalomtudomány sem tudott sokat hozzátenni, legfeljebb kaclfántosabban fo­galmazza meg ugyanezt: az értékek vi­szonylagosak. és az emberek társadalmi körülményeitől függ. hogv az önmagukban semleges tényeket hogyan értékelik. Az értékítélet mindig az egves embernél kezdődik. Az áremeléstől nem a növekvő infláció veszélye miatt tartunk. hanem azért, mert ezentúl nekünk is többet kell fizetni bizonyos árukért. A háború lehető­sége nem csupán azért kelt szorongást, mert elítéljük az erőszakot, vagv általában ir­tózunk az öldökléstől. Biztonságos szo­bánkból. a karosszékből nézzük a háborús filmeket, a tévéhíradó háborús tudósításait viszont már aszerint mérlegeljük, mennyi­re veszélyezteti a kialakult helyzet saiát békés életünket. Aszerint tartunk valamit értékes vagV kevésbé értékes dolognak, hogy mennyire felel meg érdekeinknek, vaav mennyire sérti azokat. Az érdekeink pedig a szük­ségleteinkből következnek. Már akkor érté­kelünk. amikor eldöntjük valamiről, hogy ehető vagy nem. A különféle szükségletek közt van bizonyos sorrend, amit nem lehet fölcserélni. Nem lehet azt mondani, a ió evés pórias, megvetendő dolog, ezentúl nem eszem, hanem műkincseket gyűjtök és gyönyörködöm bennük. Az érdekek és az értékek különböznek: még sincs annyiféle érdek és érték, ahány ember. A társadalomban elfoglalt hasonló helyzet hasonló érdekviszonyokat és ha­sonló értékrendet teremt. Mindezt a neve­lés. a kialakuló kulturális környezet tuda­tosítja és konzerválja is tagjaiban. Tudato­sításon akár a félrevezetést vagv az ural­kodó osztály érdekeinek az elnyomottakra kényszerítését is érthetjük. A középkorban az istennek tetsző, erényes élet jutalma, a túlvilági boldogság volt a központi érték és követendő volt mindaz, ami ennek el­éréséhez szükséges: a földi helyzetbe való beletörődés, az alávetettség, a kizsákmá­nvoltság vállalása. A társadalmi viszonyok a történelem ko­rábbi időszakaiban rendkívül lassan vál­toztak. ami azt is jelentette, hogv az ér­tékek rendszere több generáció életén át változatlan maradt. A különböző kultúrák évezredeken át elszigetelten éltek egymás mellett. A kapitalizmus kialakulása óta. de különösen- a huszadik században összezsu­gorodott a világ, felgyorsultak a társadalmi változások. Az úi meg úi helyzetekhez folyton alkalmazkodnia kellett az. emberek­nek: egyik évről a másikra dőltek össze évezredes eszmeépületek. iránymutatás nélkül hagyva az embereket az új hely­zetben. Magyarországon is egyre több lett a változás, a 48-a.s hagyományokat gyorsan váltották a forradalmuk, maid a fasizmus, egy potenciális polgári demokrácia, maid újra a szocializmus, de ezúttal személyi kultusszal, voluntarizmussal feli időszakai a maguk változó, egymásnak gyakran el­lentmondó értékeivel. És mindez szinte egyetlen generáció életében. Mindegyik uralkodó osztály a maga érdekét tette meg közérdeknek, a saját értékrendjét építette be a nevelés intézményeibe. Az emberek­ben végül az értékek viszonylagossága, a cserélhetősége tudatosult, központi ertek­ként pedig a túlélés, a felszínen maradás. A szocialista társadalomban megszűnt a kizsákmányolás: vele megszűntek az anta­gonisztikus érdekellentétek is. A szocialista közgondolkodás megfogalmazta a társada­lom által elérendő és elérhető ideális lét­formát. a kommunizmus árubőségen, a ké­pesség szerinti munkán és a szükségletek szerinti elosztáson alapuló rendszerét. Tényleges társadalmi'érdek ennek fokoza­tos megvalósítása lett. a központi érték pedig társadalmilag hasznos munkában az egyének önmegvalósítása Csakhogy míg az egvéni érdek automatikusan érvényesül, addig a közérdeket nem elég megfogalmaz­ni. hanem érvényesíteni is kell. írja egyik tanulmányában Hankiss Elemér. Le kell bontani az egvéni cselekvés szintiére, nor­mákat. szabályrendszereket, ezeket alakító intézménveket állítani, a nevelés során be­leépíteni értékeinket felnövekvő nemzedé­kekbe. Ha meg is szűnt az osztályérdekek anta­gonisztikus ellentéte, továbbra sem esik egybe az egyéni, a csoport- és a társadal­mi érdek. A osztálykülönbségek megszűn­tek. de az emberek közti genetikai különb­ség és a munkamegosztásból adódó különb­ségek megmaradtak. Munkamegosztásra továbbra is szükség van. ha áruböséget akarunk: felszámolása egyértelműen vala­mit Pol Pot-féle ..kőkorszaki kommuniz­mushoz" vezetne. A munkamegosztásban elfoglalt helyén viszont csak az emberek kisebb része végezhet önmegvalósító mun­kát. A munkához való iog nemcsak a fizetés­hez és a megélhetéshez való iogot jelen­tette. hanem az önki teljesítés lehetőségét is. Csakhogy a gazdaság fejlődéséhez szüksé­ges munkahelyek ió része nem teszi ezt lehetővé. Az egyén személyisége kibonta­kozása helvett gyakran csak tulajdonhoz vagv pozícióhoz juthat, ez válik számára központi értékké. Ha azonban e pótérték ösztönző erejét nem használjuk, ki. a terme­lés színvonala bánja. Csak az árubőség fe­szi lehetővé a szükségletek szerinti el­osztást. ehhez pedig hatékony gazdálkodás­ra. következésképpen a munkahelyi önki­teljesítésről való átmeneti lemondásra, az anyagi értékek, az anvagi ösztönzés elő­térbe állítására van szükség. E z megváltoztatja eddigi értékren­dünk fontos részeit: vissza kell szorulnia a munkahelvválasztás szabadságának. A képzésnek igazodnia kell a társadalmi igénvekhez. Az anvagi iavak elosztásában pedig a munka társadalmi hasznossága lesz iránvadó. Ezeket a vál­toztatásokat nem könnvű egy alakuló tár­sadalom alakuló értékrendién végrehajtani Könnyen mélvíthetiük vele az egvem ér­téktudat bizonytalanságát, viszonylagossá­gát. Ugyanakkor — a jelen gazdasági hely­zet és társadalmunk végső céliai ismerté­ben — aligha van egvéb lehetőség. Tanács István Munkadíj- és adókedvezmények közös gazdaságoknak A mezőgazdasági munka díjazásának idén életbe lé­pett új szabályozói a koráb­binál nagyobb anyagi érde­keltséget teremtenek a vál­lalati gazdálkodásban, egyes ágazatokban és kijelölt- terü­leteken. amelyek egy része nemcsak a tsz-éket. hanem az állami gazdaságokat is riasági középiskolai szakkép- sz.abb munkaidő, a közleke­rettséggel rendelkező dolgo­zó tevékenykedik• Nagy a szóródás megyénként is, s'/akmánként is. Budapesten dési nehézségek, általában a nehezebb munkakörülmé­nyek hatásának tulajdonít­ható. hogy sokan igazgatási például ezerhektárnyi terű- szervekbe, társulásokba, ter­letre 28 mérnök és üzem­mérnök jut, Borsod megyé­ben mindössz.e három. Csongrád megye az országos átlag közelében van. ezer­hektáronként négy felső fo­kon képzett szakemberrel. A városoktól távol működő, illetve kedvezőtlen adottsá­gú. alacsony jövedelmű gaz­daságok a legtöbb agazat­ban szakemberhiánnyal küszködnek. Vannak olyan területek, ahol elenyészően kevps kvalifikált szakember működik, Mindössze 235 melési rendszerekbe szer­ződnek inkább dolgozni. Kedvezőtlen a szövetkezeti középvezetők jövedelmi helyzete: rájuk hárul a ve­zetői munka legnépszerűl­lenebb része, a közvetlen irányítás, fegyelmezés, ugyanakkor jövedelmük ala­csonyabb, mint az általuk irányított szakmunkasoké. Az idősebb szakemberek lakáshelyzete megnyugtató. A fiatalok közül többen al­bérletben vagy munkásszállá­son laknak, A munkahelyre Jobb hőszigetelésű olcsóbb téglák A korábbinál olcsóbb, jó lakossági igények hőszigetelő termékeket gyárt sét segítI. kielégité­megilleti. Mindenekelőtt a nagy értékű gépek munká­ba állítását, illetve a mun­kaigényes kertészeti terme­lés bérezési nehézségeinek megoldását szolgálják és egy­értelműen ösztönzik a ter­melés korszerűsítését, a ha­za mok növelését. Mái' egy korábbi intézkedés lehetővé tette, hogy a mező­gazdasági tsx-ekben egy-egy nagy teljesítményű gép beál- átcsoportosított Litása után meghatározott alkalmaznak. A megvalósítását ezúttal a munkabér-szabályozas olda­láról karolja fel. A munkadíjado-kedvezmé­nyek illetik meg az idén a kézimunka-igényes zöldség­termesztést, a bogyósguü­mölcs-termelést, valamint a gyümölcsbetakari'ást cs te­lepítést egyes fájóknál. Még abban az esetben is, ha a munkáknál más terüle;ről dolgozókat ísz-tagok és arányban adómentesen emel- az állandó dolgozók háztáji a. magánerőből építkezők számára a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. Idén ennek jegyében növelik a termelést, és újdonságokkal is jelentkeznek a piacon. A folyamatos korszerűsí­tés eredményeként ma már a vállalat termékeinek 70 százaléka megfelel az ener­giatakarékosság szabta szi­gorúbb Mivel a mint a fele magánerőből épül hazánkban, mostani vá­lasztékbővítésük elsősorban a Az Alfa nevű, nagy térfo­gatú falazótégla lyukacsos szerkezete miatt jól szige­tel. Emellett 12.30 forintos darabonkénti ara is megfelel a lakossági kívánalmaknak. Kevesebb elemből, így gyor­sabban, könnyebben építkez­hetnek vele a felhasználók. A Budai Tégla- "és Cserép­ipari Vállalat, a lakosságot követelményeknek, szolgáló valamennyi termék­lakásoknak több bői felkészült arra, hogy az. év során felmerülő, esetleges többletigényeket is kielégít­se. (MTI) hessélt a bért. Idén ezzel a kedvezménnyel már az álla­mi gazdaságok is élhetnek: A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a termelési rendszer központja adja át,- s az r.em kerül a taggazdaság tulaj­donába. Ily módon • egysége­sen nagyobb lesz a bérfej­lesztési lehetőség. A gazda­ságok akkor számíthatnak a kedvezményre, ha közvetlen termelési célt szolgáló építé­si beruházások, például ál­lattartó telepek, feldolgozó­üzemek, üzembe helyezésével gazdaságaiba kihelyezett ál­latállomány gondozására fel­számított munkabér nem esik az úgynevezett szabá­lyozott átlagbérnövelés kö­rébe. Ennélfogva szintén adó­kedvezményt élvez. Az újabb lehetőségek kö­rébe tartozik, hogy rosszabb adottságú üzemek létszámá­nak csökkentése a bérezés szempontjából is előnyökkel jar. Közvetlenül az üzemi érdekeket szolgálja, hogy amennyiben ezek a gazdasá­gok csökkentik a létszámot, akkor ennek arányában az. növelik termelesüket. A be- előző évi átlagbérszinvonal ruhazassal megvalósított, kor- aiapján kiszámított összeg szerusitesre is vonatkozik ez g0 százalékúi a dolgozók át­a rendelkezes. amely a ma- iagbérének növelésére for­gasabb szintű technológiák dílhatjak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom