Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

Vasárnap. 1980. január 27. 3 Amatőr színjátszók és képzőművészek konferenciája Számvetést készít és fejlődésének irányát vizsgálja az amatőr művészeti mozgalom, szombaton a SZOT központi iskolájában kezdődött kétnapos konferencián. Az amatőr színjátszó csoportok és amatőr képzőművészeti körök küldöttei az irányító és fenntartó szervek képviselői, összesen mintegy 400-an vitatják meg az eredményelvet, tennivalókat. Vitányi Jván. a Népművelési Intézet igazgatója és Ács Miklósné igazgatóhelyettes bevezetőjükben hangsúlyozták: az amatőr művészeti csoportok és körök jelentős szerepet töltenek be a közművelődésben, a társadalmi életben. A konferencia résztvevői áttekintik az amatör képzőművészet helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, az amatőr színjátszók tevékenységét. szervezeti és jogi kérdéseit, szakmai képzésének formáit. A csoportok műsorpolitikájáról. a munkásszínjátszók, a falusi színjátszók tevékenységéről, a falusi mozgalomról, a játékstílusról, a kollektív alkotásra vonatkozó tapasztalatokról is véleményt cserélnek a résztvevők. Többek között előadást tartanak a salgótarjáni Munkás, a szegedi Medikus és a debreceni Alföldi Színpad amatőr művészei. Export sok országba Sikertermékké vált a Pécsi Bőrgyár új cikke, a sprtésvelúr. amely a márhabőrök árának emelkedése nyomán valamennyi piacon versenyképes, keresett cikk. A velúrozott sertésbőrből puha, kényelmes, női cipőket készítenek, gazdag színválasztékban. Az első vásárlök Hollandióból, Belgiumból, az NSZK-ból. Franciaországból és Olaszországból jelentkeztek, legújabban pedig angol cégek is érdeklődnek. Tavaly 200 ezer négyzetmétert exportáltak nyugati országokba, az idén megduplázzák a termelést, amelynek egyötödét itthon tartják, a többire pedig már külföldön van vevő. (MTI) A pártszervezetek számvetése Regi recept Jó fogós - a sok íogás Forgatom a kicsi tálkát. Benne sárgás színű valami. Kocsonyaszerű massza. Vagy inkább pudingszerű. A kiskanál megáll benne. A masszát tartármártás címén hozta az imént a felszolgáló. Asztaltársam a rántott szelettel van elfoglalva. Megpróbál vágni belőle. Ropog a húson a panírozás. Sebaj, sikerült egy falatot lenyiszitelni. Meg sem kérdezem, ízlik-e; barátom arckifejezése mindent elárul. Ö viszont kérdez: szerinted. hogy tudják a legegyszerűbb ételt is elrontani? Amatőr szakács lévén nem tudok a hivatásosok dolgát forszírozó kérdésre felelni. Inkább én is kérdezek: a vendéglőkben. éttermekben miért oly rágós a marhasült, mint a cipőtalp. És mért oly rágós, kiszáradt a flekken? És miért dacol a késsel, a villával a máj? És milyen fortély szükségeltetik a krumpli nagyságú gombócokba tapadó túrós csuszához? És miért olyan a sült krumpli, amilyen...? Volt idő — hiteles tanúként megidézhetnénk ez ügyben Krúdy Gyulát —, amikor egészen másfajta kérdésekkel ostromolták a szakácsokat és a felszolgálókat. Például effélével: mi s velős csonttal dúsított, művészettel komponált húsleves elkészítésének titka? No, de ennyire ínyencek ma már nerft lehetünk. Főként akkor nem, ha étteremben . ülünk asztalhoz. Maradjunk hát a mindenki által ismert étlapok kínálatainál. Hogy melyik vendéglőben vesszük a listát kézbe, annak nincs túl nagy jelentősége. Az étlapok túlnyomórészt azonos fogásokat ajánlanak. Ha rendeltünk máf, azt is megállapíthatjuk: készülhet a borda akármilyen „módra", netán ,.á la milanaise", mégsem közelíti meg a gondos háziasszony főztjének ízét, zamatát. Hasonló észrevételek hangzottak el a közelmúltban rendezett országos kereskedelmi tanácskozáson. A helyi lakosságot azonban cseppet sem vigasztalja, hogy a vendéglátást általában, országszerte elmarasztaló szavakkal illetik. Minden bizonnyal az ételek minősége is okolható azért, hogv az utóbbi időkben — pontosabban a tavaly júliusban életbe lépett árváltozás óra — lénvegesen megcsappant az éttermek, vendéglők forgalma. A me.gve lakossága ugyanis úgy vélekedik: magasabb áron a mos'a-inál jóval ízletesebb gondosabban készített, változatosabb ételeket kellene az üzletekben felszolgálni, a bisztrók pultjaira tenni. Mi. szegediek a kereslet-kínálat közismert törvényére emlékezve, arra számítottunk, hogy az elpártolt vendégek visszaszoktatása. azaz megtartása érdekében színvonalasabb kínálattal, figyelmesebb kiszolgálással fogadnak bennünket a vendéglátóipari üzletekben. Tévedtünk. De hallgassuk meg a másik felet is! A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnál megtudtuk, hogy az elmúlt esztendőre tervezett forgalmat — 570 millió forintos értékben — teljesíteni tudták. A helyzet mégsem megnyugtató. A tervezett 28 millióval szemben ugyanis csak 20 milliós nyereséget könyvelhetett el a vállalat, így a vártnál lényegesen kisebb fejlesztési alappal vágtak az új esztendőnek. Aligha kell bizonygatni tehát, hogy a vállalat szempontjából létfontosságú feladat a színvonal javítása. E cél érdekében — mondotta Dékány László igazgató — a dolgozóknak i6 változtatniuk kell szemléletükön. A korábbinál nehezebb körülmények között csak úgy lehet eredményesen gazdálkodni, a lakosság megelégedését kivívni, ha minden egyes üzletben jó a csapatmunka. Ha a ráérő felszolgáló nem mondja; „nem az Í én reszortom", hanem szük- i ség esetén segít a tálalás- j ban. A szakácsnak is egyszerűbb rendben tartani munkahelyét, mint léptennyomon takarító után kiabálni. A vállalat dolgozói tavaly alig érezték a zsebükön az árváltozást követő forgalomcsökkenés következményeit A vendégek megnyerésére személyes érdekek csak kavéssé ösztönözték 6ket. Ma már az új szabályozók és a Munka Törvénykönyvében foglaltak következtében — más a helyzet. A jövedelmek alakulásában ezentúl nagy része lesz a forgalom eredményeinek is. A lakosság így joggal reménykedhet a változásban. A vendéglátás színvonalát egyéb módszerekkel is igyekszik javítani a vállalat. A nagyáruház éttermének megnyitását követően módosítják a szegedi üzletek profilját. Szeretnék elérni, hogy az éttermeknek, kisvendéglőknek ..egyéniségük" legyen, hogy ne az unalomig ismert, sablonos étlapok fogadják a vendégeket. Iradányi Zsuzsa Energiafelhasználási korlátozás a közületeknél Az előzetes számitások szerint évente mintegy 50 ezer tonna kőolajjal egyenértékű megtakarítást eredményezhet a nehézipari miniszter új rendeletének végrehajtása. A rendelet — az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézmények kivételével — korlátozza a közületek energiafelhasználását. E szerint az érintett közületek villamos energiából, földgázból és a városi gázból, kokszból és háztartási tüzelőolajból 1980tól kezdve nem használhatnak fel többet, mint amenynyi az 1978. évi tényleges felhasználás 95 százaléka volt. Az újabb létesítményeknél és berendezéseknél az 1978. évi tervezési normához viszonyítva csökkentendő öt százalékkal a felhasználás. Az 1980. január 1-től érvényes új rendeletet számos körülmény indokolja. Az energiagazdálkodás fejlesztésére, a pazarlás megszüntetésére és az ésszerű takarékosságra hozott eddigi központi intézkedések, valamint a tárcák és országos hatáskörű szervek végrehajtási utasításai elsősorban a termelővállalatokat köteleztek mértéktartóbb felhasználásra, s e szabályozásnak máris kézzelfogható eredményei vannak. A közületek túlnyomó részére kiterjedő új szabályozást alátámasztja, hogy a múlt évi ellenőrzések szerint általában az előírtnál jóval melegebbre' fűtötték a helyiségeket. Az ellenőrzött helyek nagy részében 23—26 Celsius-fok volt a hőmérséklet, de nemegyszer elérte a 28—30 fokot is. Óvatos számítások szerint is az egész évi tüzelőanyag-felhasználás mintegy 30 százalékát lehet megtakarítani, ha az eddig26 fokosra fűtött helyiségek hőmérsékletét az előírt 20 fokra csökkentik. Sok egyéb lehetőség is van az ésszerű, a munkát és a munkakörülményeket nem zavaró energiatakarékosságra. Sok megtakarításra nyújt módot például az energiát fogyasztó berendezések rendszeres karbantartása, felújítása. Egyebek között jobban működnek és kevesebb áramot fogyasztanak a kereskedelmi hűtőpultok is, ha rendszeresen leolvasztják és tisztán tartják az eljegesedett hűtőfelületeket. (MTI) A

beszámoló taggyűlések pártunk életének rendszeresen megismétlődő, de mindig nagy ielentőségű eseményei. A pártvezetőségek beszámolási kötelezettsége a végzett munkáról, szervezeti szabályzatunk sarkalatos tétele, s a pártdemokrácia érvénvesítésének fontos eszköze. Most. a XII. kongresszus előkészítésének időszakában, amikor lényegében öt év munkáiára tekinthettek vissza alapszervezeteinkben. különösen kiemelkedő fórumai voltak a beszámoló taggyűlések a számvetésnek. a végzett munkáról, illetve az alapszervezetek előtt álló feladatokról. Most olyan körülmények között került sor a számvetésekre, amikor nagymértékben megnövekedett a oártszervezetek. a vezetőségek, az egves kommunisták szerenének jelentősége társadalmi életünk különböző területein. Amint ezt a megvei párt-végrehajtóbizottság is megállapította a beszámoló taggyűlések tapasztalatainak értékelésekor: alaoszervezeteinkben úgy számoltak be á pártvezetőségek az eddig, végzett munkáról, összegezték a iövő feladatait, hogv megfelelően érzékeltették az öt év alatt végzett munkát. Helves aránvban foglalkoztak ideológiai, a oárt belső életének. a. oórtéoítés. a rjiűyelődéspolitika. s a oártdemokrácia.. kérdéseivel. A terme'őhe1 vf pártszervezetekben úgy összegezték az elmúlt Időszak munkáját, a iövő feladatait, hogv alaposan elemezték a termelést segítő tevékenységüket. Abból indultak ki. hogy bár a számok, különböző mutatók felsorolása fontos Vehet, de a beszámoló, s a vita nem nélkülözheti a gazdaság-, a termelésDolitika emberi feltételeinek helyes elemzését. Alkalmas fórumai voltak a beszámoló taggyűlések annak számbavételére is. hogvan alakult helvileg a párttagok és a oártonkívüliek viszemva miiven eredményeket hozott a nártmegbízatások teljesítése a pártcoportok ie"ékenvsége. Nemcsak arról adtak számot, hogv mit tettek az alapszervezetben a párthatározatok megvalósításáért. hogvan sikerült a párttagságot és a Dártonkívülieket cél iáink érdekében mozgósítani, iobb munkára serkenteni, hanem azt is megtárgyalták, hoev a helvi adottságokhoz mérten milven eredményeket értek el az ifiúsági és nőnolittkai határozatokból aHód'í feladatok telíesítésében. A beszámolók iól tükrözték a helvi sajátosságokat. a pártszervezet helvzetét. az elvégzett munkát. Nem túlozták el az eredménveket. inkább a meglevő hibák feltárására ás felszámolására hívták fel a figyelmet: a termelőhelvi pártalanszervezetekben azzal, hogv a beszámolók reálisan és kritikusan értékelték saiát gazdaságpolitikai tevékenységüket, elkerülték azt a hibát, hogv a munka fogyatékosságaiért elsősorban a kiilső. az obiektív körülményeket okolják. Ezeken a beszámoló taggyűléseken elemezték azt is. hogy milyen része volt a munkáskollektívának az eredménvekben. milven szerepet iátszott a hibákban a szervezetlenség, a vezetői munka gyengesége, a fegyelmezetlenség. Mindennapos feladataink és eondiaink. politikai és társadalmi életünk különböző kérdései iránti érdeklődés sugárzott ki a Csongrád megvei pártszervezetek beszámoló taggyűléseinek vitáiból. A vezetőségek helyesen adtak számot a termelőhelvi alapszervezetek nemcsak saiát. általában a tisztségviselők munkáiéról, hanem az egész alapszervezet több éves tevékenységének eredményeiről, a gondokról és a tennivalókról is. Általában ott alakult ki a legtermékenyebb vita. ahol a beszámoló konkrét és lényegre törő volt. tömören, s szókimondóan beszélt a munkáról. A vitát ez a konkrétság alapozta meg. Arra késztette a párttagokat. hogv elmondiák véleményüket, iavaslataikat a vezetőség, az alapszervezet munkájáról. A vitában részt vett a taggyűléseken megjelentek közel 30 százaléka. A lényeg azonban nem a vitával kapcsolatban a hozzászólások száma volt. hanem a tartalom. A felszólalásokból tükröződött az a nagv fokú felelősség, amelvet az ország gazdasági helyzetének. a népgazdaság egyensúlyának megjavításáért éreznek. A legtöbb észrevétel a termelékenység növelésével. a kapun belüli szervezetlenséggel, a munka- és technológiai fegvelem megszilárdításával. az exporttermékek gyártásával kapcsolatban hangzott el. Azért tarthatjuk iónak az aktivitást mert sok olyan hozzászólás hangzott el a vitában, amely ió kiegészítőié a beszámolónak és segíti az alapszervezeti partmunkát Pártunk a mai helyzetből adódó fokozott kötelességekre iránvítia a kommunisták figyelmét és szorosabb egységre szólítja a párttagokat a mezőgazdaságban ts a feladatok sikeres megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben általános igénvként fogalmazták mer. hogv a jövőben méa több és iobb minőségű gépre. gépsorra lenne szükség a termelés érdekében. Több helven szóvá tették, hoav indokolatlanul sok géptípust használnak. Sok géofaitánál tapasztalható krónikus alkatrészhiány. Szinte mindenütt foglalkoztak a szakemberellátás iavításának szükségességével. a szervezettebb gazdasági igénvekhez jobban igazodó szakmunkásképzés fontosságával. Szentesen hangsúlyozták, a beruházások határidőben kerüljenek átadásra, s azok kihasználásában érjék el a maximális gazdasáj gosságot. Szenvedélyes hartgű felszólalásokban sürgették a termelés és a felvásárlás összhangjának megteremtését. szorgalmazták a termékek értékesítésének biztonságát. különösen Makón és a szegedi járásban a hűtési és tárolási nehézségek megoldását. Tapasztalatokban gazdag és a mozgalmi tevékenységben még kevésbé járatos emberek véleménye, felfogása ütközött össze a yitákban. hogv végül is a számvetésen túl. úiult erőt. még több bizalmat adion a vezetőségek. s az alapszervezetek 'munkáiéhoz fgv volt ez az értelmiségi területeken működő pártszervezetekben i,s. Mind a beszámolók. mind a felszólalók hangsúlyozták. hogy a nagv jelentőségű központi határozatok fellendítették az úi utakat kereső törekvéseket. Bővültek az értelmiségi párttagok társadalmi kapcsolatai Aktívabbakká váltak a politikai, a közéleti, a közművelődési munkában. Szegeden például az egvetemi hallgatók szóltak az eszmei-politikai nevelés iavításának indokoltságáról A szentesi pedagógus pártszervezetek kommunistái jelezték, hoev az úl tanterv alkalmazásával nem csökkentek a meglevő gondok. Még mindie nem biztosítottak megfelelően a tárgvi és a személvi feltételek. zsúfoltak a tantermek. Igen helyesen foglalkoztak a munkára nevelés fontosságával. a tantestületi légkör továbbiavításának. a hátránvos helyzetű tanulók segítésének jelentőségével. A taggyűlések vitáinak tanulságai felbecsülhetetlen értéket ielentenek az alapszervezetek számára. A nárt határozatainak végrehajtásáért, a párt politikáiénak megvalósításáért felelősséget vállaló, kezdeményező és tenni kész aktivitás politikai energiát kölcsönöz a további hatékony cselekvéshez. Ezzel megalapozták azt. hogv például a termelőhelvi pártalaoszervezetekben tovább lépienek előbbre a cselekvési programok, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. Minden bizonnval a szervezeti élettel kapcsolatos észrevételek is mind-mind hozzájárulnak a kollektív vezetés erősítéséhez, a pártdemokrácia gyarapodásához. Sok tapasztalatot szerezhettek a pártvezetőségek a eárlcsQOórtok irányításával, működésével kapcsolatban is. E közösségek bevonása már az elmúlt időszakban sem csak a soros taggyűlés elkészítésére volt iellemző. A legtöbb helven már részt vettek. illetve részt vesznek a döntések előkészítésében. Igaz. előfordult az ls. hogv különböző helyeken csak kampányszerűen működtek. A rendszeres, a magas színvonalú pártcsoportmunka éDPÚev elősegítheti a nártépítő munka sikerét, amint sokat segíthetnek a KISZ-ben. a szakszervezetben. a munkásőrségben, a szocialista brigádokban tevékenykedő kommunisták a nevelőmunka hatékonysága növelésével. A

tartalmas beszámolók, az aktív vita eredményeként válnak maid a beszámoló taggyűlések a politikai munka színvonalának, az alapszervezeti nártélet fejlődésének fontos emelőivé. A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak hasznosításával készítették elő pártszervezeteinkben a XII. kongresszus irányelveit tárevaló taggyűléseket, amelyeket most ugyanolyan őszinte és aktív viták iellemeznek. Az úiabb fórumokon ls a résztvevők nagv felelősségei teszik meg észrevételeiket a oártdokumentumban foglalt helyzetértékeléshez, az útmutató irányelvekhez. Mint a beszámoló taggyűléseken, most is a politikaformálás szándékával tesznek a Csongrád megvei kommunisták javaslatot az irányelvek kiegészítésére egyénenként és kollektíván. A beszámoló és a kongresszusi irányelvek megvitatásával foglalkozó taggyűlések szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ez ls kifeiezi. hogv legtöbb alaoszervezetünkben a helvi politikát a párt általános, országos politikája részének tekinti. Ez a felismerés tárul most hozzá az úiabb taggyűlések aktív vitájához. s ezen túl a párttagság alkotó közreműködéséhez. amellvel részt vesz a nárt politikájának formálásáhan. GYÁRFÁS MIHÁLY, az MSZMP Csongrád megvei Bizottságának titkára