Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

MSZM P SZEGED VÁROSI BIZO TT SÁG Á N AK LAPJA 70. évfolyam 12. szám 1980. ianuár 16., szerda Ara: 1,20 forint Gondok és beruházások Gépszereifik helytallasa Pakson Folyamatosan termel az ecsetgyár Csaknem nyolcvan éve van áruraktár a Szegedi -Ecset- és Seprűgyár Kos­suth Lajos sugárúti telep­helyén, de a gyár szakem­bereinek emlékezete és tá­jékozódásán alapuló isme­retei szerint soha nern for­dult még elő, hogy tűzoltó­kat. kelljen oda riasztani. Egészen a közelmúltig, ami­kor is, mint azt hírül ad­tuk, január 7-én az ecset­gyárban tűz keletkezett, s a lángok jelentós anyagi kárt okoztak az épületekben, és az ott tárolt anyagokban. A „rendkívüli állapot" emberfeletti erőfeszítéseket' követelt a dolgozóktól, akik annak érdekében fogtak össze, hogy az ecsetgyár mi­előbb termelhessen. Mint Kispál Jenő igazgató el­mondta, legtöbbet a tmk­szerelők tettek, fáradságot nem ismerve, az „újraéledé­sért". A több milliós értékű gépeket áthelyezték a gyár épen maradt helyiségeibe, így a kézi ecsetbehúzó mű­hely felköltözött az emelet­re, más termelőberendezése­ket az eddig is műhelynek használt másik épületbe költöztették, sőt. ecsetet gyártanak az ebédlőben is. Ha kigyulladt is az ecsel­gyár, s a 41 méter hosszú félkészraktárból 36 méter­nyi el is égett, azért a gyár ..nem .égett le". Folyamato­san termel, s az igazgató gérete szerint mindent el­követnek, hogy az 1980-ns év végén hasonló eredmény­ről számolhassanak be, mint most, az előző, 1979­ról: teljesítették a tervet. • Az igazsághoz tartozik, hogy az V. ötéves tervidő­szak elején 1980 végére ter­vezett termelési érték 244 millió forint volt. s 1979­ben 246 milliót teliesitettek. Mindez persze az árak örö­kös mozgását is figyelembe véve csalóka 'is lehet. de hogy a termelési érték nö­vekedése mögött áru. s nem árváltozás van, azt bizo­nyítja, hogy 1975-ben 7 millió 786 ezer darab ecse­,tet gyártottak. 1979-ben pe­dig 8 millió éOO ezret. Az elmúlt négy évben az ecset- és seprűgyár munkás­létszáma 140-nel csökkent, a termelése viszont 45 mil­lió forinttal növekedett. Mindezt az a nagyarányú gépesítés tette lehetővé, amely a múlt évben fejező­dött be, s amelynek ered­ményeképpen összesen 22.5 millió forint, értékű saját erőből finanszírozott beru­házást valósítottak, meg. Ez pedig több mint duplája az V. ötéves terv időszakára tervezett fejlesztésnek. De hogy. erre a piac és a ter­melékenység követelményei­A leégett üzemrész gépeit más de a zsúfoltság ellenére nek teljesítése érdekében szükség is volt, aligha vitat­ja bárki is a gyárban, hi­szen az egyre apadó ..mun­kaerőkészlet" nem lehet hi­vatkozási alap a megrende­lőnek. Annak nem magya­rázat, hanem seprű és ecset kell. A múlt. évben a főbb. ter­mékekből. összesen' ffí 'itiíTlía" A múlt. éi ékekből. öi 677 ezer darabot gyártottak, mégpedig a már említett 8 millió 600 ezer ecset. 2 mil­lió 260 ezer söprű mellett sok egyéb apróbb árut is piacra küldtek. Belföldre is, külföldre is. Az exporteredményük megközelítette a 70 millió forintot, . melyből legna­gyobb értéket a nyugati ve­vőknek értékesített söprű jelentett: 54 millió 631 ezer forintot. A gyárnak évek óta kialakult vevőköre .van. s ezt igyekszik is megtartani. Az elmúlt évben a Szovjet­unión kívül Svájcba, az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába, az USA-ba és Ka­nadába szállítottak a szege­di gyár készítményeiből nagyobb tételben, de kisebb mennyiségben Görögország és Ciprus is rendelt áruik­ból. A tavalyi gazdasági év mérlege végül is minden ne­hézség ellenére jót' mutat, mert a 33,5 millió forintos nyereség lehetővé tette ev közben, hogy összesen 6 szá­zalékos bérfejlesztést adja­Somogyl Károlyné felvétele munkaterületre helyezték át, is zavartalan a munka nak a dolgozóknak, továbbá eredményesen alkalmazzák a jobb munka elismerésére bevezetett minőségi jutal­mazás rendszerét. Az új év kellemetlen meglepetése több gondter­hes napot okoz még az ecsetgyár kollektívájának, amelyikek tagjai, a zsúfolt-, sag -okózta , nehézségek kö­zepette is folytatják a mun­kát, amely az 1980-as esz­tendőre 3,6 százalékkal na­gyobb termelési értéket kell hogy produkáljon — a terv Szerint. Ezt egyébként az új évben további — bár az ed­diginél kisebb mértékű és értékű — gépesítéssel is se­gítik. így újabb készítmé­nyek előállítási technológiá­ját változtatják meg, s át­térnek a kézi gyártásról a félautomata-automata gé­pek alkalmazására, s ezzel a nagyobb termelékenység megvalósítására. I. Zs. A paksi Duna-parton a nagy hidegben is fokozzák az atomerőmű építésének üte­mét. Példát mutat ebben a helyszínen dolgozó legna­gyobb szerelő cég. a Gyár­és Gépszerelő Vállalat, amely gondos előkészítés után újabb 230 szakemberét csoportosí­totta át Paksra az ország más részeiből, majd kedden csatlakozott a folvamatos. éjjel-nappali munkarendhez, amely a múlt év tavasza óta nagyot lendített az energia­bázis kivitelezésén. A gyár- és gépszerelők há­rom fontos munkaterületen dolgoznak. A legkényesebb, legbonyolultabb feladatuk az úgynevezett primerköri fő­keringtető vezeték hegeszté­se. Az 500 milliméter átmé­rőjű. 125 atmoszféra nyomá­sú forróvíz-vezeték a lelke az atomerőmű technológiai csővezeték-rendszerének. Ez köti össze a reaktort a gőz­fejlesztőkkel. Egy-egy reak­torhoz hat gőzfeilesztő tar­tozik. amelyek súlya egyen­ként 164 tonna. A főkering­tető vezeték elemeinek he­gesztése úgynevezett ..tiszta" szerelési munka, amire a ha­zai gyakorlatban még nem volt példa. Laboratóriumi tisztaságot kell biztosítani, semmiféle szennyeződést nem tűrnek meg. Ott min­denki fehér munkaruhában dolgozik, s elkülönített öltö­zőben vált ruhát. A gyár- és gépszerelők má­sik fő ' munkaterülete a sze­kunderköri turbógépek sze­relése ezenkívül a különféle elemek elŐregvórtása. Az éjszakai, ünnepnapi folyama­tos műszak bevezetésével kí­vánják elérni, hogy a prog­ramnak megfelelően. 1980 júliusában az első turbina in­dítása megkezdődjön, s a nyáron gőzt szolgáltassanak az üzemi próbákhoz. A^ atomerőmű építkezésén a munkahelyek fűtésével, le­zárásával gondoskodnak a technológiai előírásokhoz kí­vánt hőmérsékletről és az emberek egészségének védel­méről. Éjjel-nappal szállít­ják a forró teát: naponta 18 —20 qger litert. (MTI) Tehenészek, fakormányosok munkája Jövedelmezőbb állattenyésztés Dorozsmán . Energia- ós tUxeiöeiiátós Biztonságos készletekkel rendelkezünk Vizsgálat a termelő­szövetkezetekben Gazdasági és társadalom­politikai ' szempontból egy­aránt kiemelt témakörben szehepel a mezőgazdasági jogalkalmazás azoknak a tör­vényességi vizsgálatoknak a programjában, amelyekel az első felérben végeztet el a Legfőbb Ügyészség. Két vizs­gálattal kcesnek választ ar­ra. miért keletkezik gyak­ran bírósági ügy a termék­értékesítési szerződésekből, illetve hogyan intéződnek a tagsági viták, miként foly­tatják le a döntőbizottsági eljárásokat a szövetkezetek­ben. A jogszabályok helyes alkalmazásán túl az egyéni és a társadalmi érdek össz­hangjának érvényesülését is elemzik az ügyészek. (MII) Az utóbbi napokban a tél szokatlan keménysége miatt az átlagosnál több fűtési és világítási energiát használt az ország. Ezzel kapcsolat­ban az MTI munkatársa il­letékes helyről tájékoztatást kapott energiagazdálkodá­sunk jelenlegi helyzetéről és a téli ellátásról. E szerint népgazdaságunk energiahor­dozó-termeiése zavartalan, s 97. import is folyamatosan érkezik az országba. A készletek biztonságos ellátást tesznek lehetővé, s ennélfogva kifejezetten energiahiányból fakadó el­látási fennakadások nincse­nek. Az erős hideg azonban nehezíti az energia és . az energiahordozók szállítását, több helven műszaki hibát okozott és idézhet elő még a továbbiakban is. főként a gázcsövek és villamos veze­tékek hálózatában Az ilyen jellegű hibák azonban az érintett területeken csak 'úszonylag rövid ideig tartó, átmeneti fennakadást okoz­natnak, mert a gáz- és áram­szolgáltató vállalatok, a táv­lűtőműveK és más szolgál­tatók javító- és szerelőrész­íegei felkészültek arra, hogy a műszakilag lehetséges leg­rövidebb időn • belül elhárít­sák a zavarokat. A tüzelőanyag-telepek mennyiségben megfelelő árukészlettel rendelkeznek, de választékban — főként NDK-brikettből és kokszból — nem tudnak minden igényt kielégíteni. Kedve­zőbb a helyzet a háztartási tüzelőolaj- és üzemanyag­ellátásban. A készletekkel nincs gond, s a csúszós utak miatt lelassult közúti forga­lom ellenére is folyamatos az AFOR-töltőállomások és a tüzelőolaj-árusítóhelyek ellálaaa. A dorozsmai József Attila Tsz-bcn — mint másutt is — hajnalban kelnek a tehené­szek. Első dolguk, hogy meg­r.ezik. nem történt-e valami rendkívüli dolog, míg éisza­ka odavoltak, s aztán mun­kához látnak. Kisöprik a jászlakat, szénát, silót rak­nak az állatok elé. eligazítják alattuk az almot. Míg a jó­szágok abrakolnak. a gondo­zók előkészülnek a fejéihez. Egy tehenész 22 tehenet lát el. s ugyanennyit fei meg reggelente, gépek -segítenek neki. Fejés után is akad dol­guk a korán kelő emberek­nek. megtisztítják, kifényesí­tik az állatok szőrét. Azt mondiák a gondozók, nem a vakarótól és a kefétől fénye­sedik a jószág szőre, hanem az abraktól. Ugyanis ha min­dennap megkapja a kellő porcióját a iószág. előbb­utóbb kerekre gömbölyödik és elhullatja a fölösleges szerzetet. A dorozsmai közös­ségben 38 deka abraktól szá­mítanak egy liter tejet. Ter­mészetesen más takarmányt (silót', szénát, lucernát) is etetnek az állatokkal. Ter­vük. hogy az idén 3100 litert fejjenek egy tehéntől, akkor' iónák mondhatják az állat­tenyésztést. A korábbi eredmények nem adnak panaszra okot. de csak azokkal azonos szinten maradni egyenlő a lemara­dással — mondotta az egyik gazdasági szakember. Ezért növelik Dorozsmán az álhit­tartás hatékonyságát. Ko­rábban. 1977-ben 2400 liter tejet adott egy tehén, s az­óta évről évre többet. Mindezt úgy érték el. hogy értő szemmel válogatták az állatokat és megszüntették a hizlalást. Vagyis csak tejho­zamú állatokat tartanak a téaszben. A 380 tehénen kí­vül — amelyet a központi majorban tartanak — a Vár­konyi-tanyán is nevelnek borjúkat, üszőket. A hagyo­mányos istállóban csak nő­ivarú állatokat. A bikákat kicsi korukban eladják. Azért döntöttek így. mert dráganak találták az abrak­kal való hizlalást. Szarvas­marhát. juhot és lovat tar­tanak még a dorozsmai szö­vetkezetben. A takarmányföld nagysagái az állatállományhoz igazítot­tak. Erre a télre fölösleges takarmányuk is van. mert többel teremtek a táblák, mint amennyire számítottak. Karom silókazalban több mint 6 ezer tonna naprafor­gót. kukoricát szecskáztak, hogy legyen elegendő télire való takarmány az allatok­nak. összeraktak 600 tonna lucernaszénát, amelvből most mértékkel adagolnak a jó­szágoknak. Ügynevezett öm­lesztett kazalba rakták a nyáron, főleg hainalonként és késő délután, hogv ne hulljon le a levéle. ne vesz­szen kárba a tápereie. Mond­hatnánk: nem áll olyqn iól a szalmájuk, mint a szénájuk. — A jószágok alá venniük kell szalmát néhány kocsi­val Az állattenyésztéssel elért 11.5 millió forintos árbevétel 90 százaléka a szarvasmar­hatartásból származott ta­valy Az idén teiért. marhá­ért. borjúért 13 millió forin­tot varrjak. A tehenészek.. munkaideje-, nek első fele reggel fél nyolckor véget ér. Ezután g takarmányosok foglaliák el a Placcot. Lovas kocsival be­hordiák a délutánra és a másnap hajnalra való ada­got Csak a szénát és a szecs­kát Az' abrakot a tehenész kapia a raktárostól. Heten­"ként ellenőrzik a Dorciózást. A tehenészeti munkákhoz sorolható még a takarmány­keverés is. A majorban levő keverőből nemcsak a fejős­teheneket. hanem a többi ál­latokat is ellátják. Nincs sok különbség a tehenészek téli és a nyári munkáia között, mert az állatokkal hidegben is annyi bai van. mint me­legben. A takarmánvasok* nak már nehezebb a tél. mert kesztyűben nehéz meg­fogni a villa nvelét Tegnap kevés kintlét után igyekezett is a melegre Körmendi László. Goda János. Csórt Kálmán és Kiss László. a központi major udvaráról, amikor hordták a mai napra való takarmáavt. Silói hordanak a takarmány osok a dorozsmai teeszben VH.ÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! »

Next

/
Oldalképek
Tartalom