Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

4 Kedd; 1980. január 15. 0 hulladék nesu szemét Papír- és rongygyű}tési akció Egyre többet hangzik el, hogy a hulladék is hasznosítható. A legtöbben — mit tehetnének mást, bólintanak ^rre. Hiszen a mondás nem új, ráadásul igaz. Ügyes vállalkozók már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, hogy az ipar nemcsak azonnal hasznosítható terméket, hanem hulladékot is produkál, amely egyúttal kitűnő alapanyag. Erre üzemek szá zai épültek, nagy hasznot hozva tulajdonosaiknak. Mások pedig a jövedelmezőség láttán becsülni kezdték a hulladékot is. Igaz, többnyire csak akkor, ha az iparból származott A háztartási hulladékra kevésbé figyeltek föl, pedig ennek egy része ugyancsak jól fölhasználható. A rongy, a papír ma már egyike a klasszikus ipari alapanyagoknak. A legfejlettebb gazdaságokkal rendelkező országokban sem azoposítják a szeméttel. A háztartási hulladék hasznosításakor azonban adódik egy probléma, szét kell válogatni az értékest az értéktelentől. A szemétbe kerülő papír és rongy nagy része ugyanis átázik, s utána már nenezen kezelhető. Ezért még a kukátíh .dobás előtt érdemes elkülöníteni. De mi is az, amire a legtöbb otthonban kis mennyiségben ugyan nem tartanak igényt, de ha nagyobb tömegben összegyűjtik, nagyon is értéices/ Szinte mindegyik lakásba jár újság Az elavult napilapok és képeslapok Idővel fölöslegcsen foglalják a helyet, ugyanez a helyzet az elnyűtt és a kinőtt ruhákkal is. A csomagolópapír, a kartondoboz, s a papírzacskó halomba gyűlik a szekrények, s spájzpk polcain. Fókfent a vegyes papírhulladék lelhető föl a szemétbe, ez érthető, hiszen nemcsak hogy láb alatt van a lakásban, hanem tűzveszélyes is. A további felhasználás érdekében a papirt és a rongyot a szemét lehordásakor el kell különíteni. Nem kerül túl nagy fáradságba, csak egy kis figyelmet, törődést kíván a lakóktól. A A pedagógiai gyakorlatban egyre többször hallani ezt a kifejezést: tehetséggondozás. A fakultatív rendszerű oktatásnak is egyik nagy előnye, hogy növeli az iskola szerepét és felelősségét a tehetséges tanulókkal való foglalkozás terén, s mind a tanórai, mind az iskolán kívüli nevelés-oktatás folyamaté-' ban nagyobb hangsúlyt kap n tanulók képességeinek megismerése, feltárása és fejlesztése. A matematikában, az idegen nyelvekben tehetséges tanulók felkészítését a továbbiakban ls igen jól szolgálják a speciális matematikai és nyelvi tagozatok. A Politikai Bizottság 1978. évi szeptemberi határozata alapján azonban a különösen kiemelkedő képességű tanulók tzámára 1979 őszétől a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban speciális biológiai t-s kémiai, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyelem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában speciális fizikai és komplex természettudományi osztály indult, országos beiskolázással. Áz elgondolás lényege az a tapasztalat, hogy a biológia és a kémia tantárgyban is vannak kiemelkedően lehetséges fiatalok, akjknek ugyancsak meg kell adni azt n lehetőséget, hogy képességeiket a legteljesebb mértéki>en kifejleszthessék. A beiskolázás országos jellegű. Az általános iskolába, jelentkező tanulókat — a rendelkezéseknek megfelelően — az illetékes gimnázium Igazgatósága felvételi beszélgetésre hívja be március elején A tanulók ezzel egyidőben természetesen más iskolatípusba is jelentkezhetnek, s ezért még elutasítás esetén sem kerülnek hátrányba. Az Oktatási Minisztérium intézkedése révén valamint az illetékes tanácsok támogató hozzáállása mellett mind Szegeden, mind Budapesten az 1979/80. tanévben már indultak ls első osztályok. A speciális osztályok iránt országosan is nagy volt az érdeklődés. A Radnóti Miklós Gimnázium biológia és kémia szakán is szinte az ország minden részéből van egy-egy tanuló, s különösen örömünkre szolgál, hogy jó szereplésük révén szép számmal vannak szegedi tanulók is a felvettek között. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumot országosan is úgy tartják számon, mint kísérletező, az úi feladatokat szívesen vállaló iskolát, Ebben az esetben is a speciális tárgyak tantervét is az iskolában készítették el, éspedig a biológiát Szécsi Szilveszter, a kémlát Pálvölgyi Imre. A tanterveket az Országos Pedagógiai Intézet hagyta jóvá. A lényeg: a kötelező gimnáziumi anyag elvégzése mellett számos lehetőség van — a tanulók képességétől függően — egy-egy speciális szakterülettel való megismerkedésre. Ezt a magasabb óraszám fc lehetővé teszi. Biológiát például már az I. osztálytól tanulják a tanulók, s óraszámuk a III. osztályban heti 7 órára emelkedik. Kémiából például az I. osztályban heti 5, a II. osztá'yban heti 7 óra van. A magas óraszám tehát szép eredmények elérésére jogosít. Természetes, arra is vigyáztak a tantervek készítői, hogy a kiemelt tárgyak más szaktárgyak által is megalapozottak legyenek. Például a biológia tagozaton fizikai technikai és kémiai technikai tartárgyat is tanulnak —, melyek a szaktárgyi szint megerősítését szolgálják. S természetesen, a többi gimnáziumi osztályhoz hasonlóan ugyanazon óraszámban tanulják a humán jellegű tantárgyakat. Az általánosan művelt ember képzési célját tehát a speciális osztályok sem adják Jel A speciális biológia- és kémiaosztályok nyitását Szegeden is nagy érdeklődéssel fogadták. A biológiai osztály felett például a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja vállalt védnökséget, a kémiai osztályt pedig a József Attila Tudományegyetem Alkalmazott Kémiai Tanszéke patronálja. A Radnóti Miklós Gimnázium speciális tagozatainak patronalása dicséretes állásfoglalás. Csakis az ilyen intenzív kapcsolat teszi lehetővé, hogy a középiskolai tanulók megismerjék az egyetemet, vonzódjanak hozzá és szívesen folytassák tanulmányaikat a falai között. S végsősoron így érhető el az, hogy minél több Szegeden végzett, tehetséges fiatal Szegeden maradjon, Szegeden folytassa tanulmányait. Ezért is öröm számunkra az a megtiszteltetés, hogy az ország eddig egyetlen speciális biológia- és kémiaosztályát éno Szeged kapta. s meggyőződésünk, hogy a két tudományos intézet és a Radnóti Miklós Gimnázium együttműködésének mind a tanulók hivatástudatra való felkészítésében jelentős lesz az eredménye. szeméttárolóból aztán el le het szállítani a rongyot és a papírt. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat tavaly novembertoi a huzfelügyeluK. segítségét is igényoe veszi a huuadélcgyuj-esnez. tverik, a iaitoKat, hogy ne dooják a papír, és a rongyot a szemétbe. A hasznos nuliadéKot a házíelűgyeioK csoportosítják és zsakokba rakjak. A DélMagyarországi MÉH Vállalat gépkocsijai pedig elszállítják a teiepnelyre. A gyűjtés november elejétől kezdődött, az első szállításokra december közepén kerüitsor. Nem minden IKV-lakóházban született eredmény. Az 58 ház közül 12-ből sikerült számottevő mennyiségű papírt és rongyot elszállítani. De így is 600 kilogramm újságpapírt, 500 kilogramm színes újságot, 600 kilogramm hulladékpapírt és 300 kilogramm rongyot nyertek. A legtöbb rongyot és papírt a tarjáni 328-as épület lakói gyűjtötték öszsze. A házfelügyelő. Fülöp Gyuliné szerint ez annak köszönhető, hogy a lakók készséggel vállalták, hogy nem dobják a hasznos hulladékot a kukába. Neki csak az volt a dolga, hogy zsákokba rakja a szeméttárolóba levitt hulladékot. Természetesen ehhez személyesen is beszélnie kellett mindegyik lakóval. Más házakban is az a tapasztalat hogy kevés, ha a házfelügyelő csak nyomtatványon tájékoztatja az akcióról a lakókat. A Tarján 418-as épületben is a lakóközösségen múlott a hulladékgyűjtés eredményessége, 325 kiló papírt és 20 kiló textilhulladékot juttattak el a MÉH-hez. A kezdeményezés ugyancsak biztató sikereket ért el a 602es tarjáni házban. A házfelügyelő 150 kiló papírt és 53 kiló rongyot rakhatott . a zsákokba. Ez a három IKVlakóépület az, ahol minden bizonnyal komolyan vették a fölhívást, ami persze nem nem jeisnti azt, hogy a többi házban néni járultak hozzá a sikerhez. Sajnos kedvezőtlen tapasztalatokban sin tv; hiány. A hasznos hullád él: tárolására szolgáló zsákok például olykor eltűnnek F. ezeméttárolókból. Az akclój ban legeredményesebben | résztvevő lakóházak példája ' ia bizonyítja, hogy a szerve zés elsősorban a házfelügyelő és a lakók jó kapcsolatán múlik. Ezt pedig nemcsak a papír és a rongy gyűjtésekor lehet kamatoztatni. Jó néhány IKV-házban úgy vélték, hogy a gyűjtés amelyhez a közreműködésüket kérik, kampány. Korántsem erről van szó. A rongyot és a papírt, netán a fémhulladékot hosszabb távon is jól lehet értékesíteni. A MÉH szakemberei sokat tudának mesélni arról, milyen jövedelmező, ha külföldre viszik a nálunk fölöslegessé vált papírt és rongyot. Mindez fordítva is igaz. Tavalyelőtt például I millió dollárért importáltunk kéztörlő, géptisztító rongyot a nyugati országokból. Ez is mutatja, hogy a hasznos hulladék, világszerte egyre nagyobb érték. Ideje ezt Jobban kihasználni. Nem lehet kampányszerű tehát a hulladékgyűjtési akció, ellenkezőleg: a jövőben is nagy /szükség lesz rá. J. E. A szabályozók fogadtatása Salát erőből - jól gazdálkodni A szatymazi Finn—Magyar Bará'ság Tsz jól gazdálkodik. Jellemzésül csak anynyit, hogy 4 ezer forint körül van a havi átlagkereset a gazdaságban. Évről évre figyelemre méltó nyereséget érnek el annak ellenére hogy a termőterület minősége alaoján a kedvezőtlen adottságú téeszek közé tartoznak. Az új szabályozórendszer megszüntette a kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására szolgáló állami támogatást, mert az egy főre iutó évi nvereség meghaladta — r>f»m is kevéssel — a t(7p7pr forintot. — Mekkora összegtől esnek el emiatt? — A kérdőre Szántai litván, a tprmel*s*öv»?kezet főkönyvelője válaszolt: — Az utolsó három év áttpfávnl számolva, évi 1,5 millió forinttól. — És összességében ..menyvribe kerülnek" az új . szabályozók? — Évente köríilb»lül I millió forint eredménycsökkenést okoznak. Beleértve a másfél m'lMős támogatás mogszűrtécót Js. Vagvis a szabályozórendszer egvéb elemein még nyertünk is néhány százezer forintot. Mintegy félmillió forinttól tesz kevesebb a jövedelemadónk. a többi tóeszadók nem változnak lelentős mértékben. Megszűnik a gép'érműadó, csökken a terme'ési adó, minimálisan nő a földadó. — Az árváltozások hogyan érintik a téeszt? — Számításaink szerint az árunövekedés kiegyensúlyozza az önköltség növekedését. A műtrágya ára 15 százalékkal, a növényvédő «zerek, az energia, a gépek és alkatrészek ára 25 százalékkal emelkedik. Ez í5szszesen mintegy 2.5 millió forint. A búza. kukorica ám 7 százalékkal, a szőlő, őszibarack ára 6—8 százalékkal, az átinti termékeké 14 százalékkal emelkedik. A paprika ára változatlan marad. Árbevételünk 2,3—2,4 millió forinttal növekszik. Apró részletekig lebontott számítások, táblázatok közt lapozgatott a főkönyvelő. * — A mezőgazdaságban annyi a bizonytalan tényező. Mi rá a garancia, hogy ezek a pontosnak tűnő számitások. tervek nem bizonyulnak fikciónak, hogy a gyakorlat bizony't h majd a számoszlopok igazát? Szántai István elmosolyodott. — Reáüsan szoktunk tervezni. A költségnövekedés arányait ismerúik Az eladási árakat limitárban határoztuk meg. De a szőlő őszibarack lelentős részét sznbadniaci áron értékesít1ük, főleg a termelés elejét, a . nrimőri' részét. Valószínű. hogy az egyes résztervek a szabadpiaci árak bizonvtatonsága miatt nem iönnek be de egészében — korábbi tapasztalatok alapján is — reálisak ezek a számítások — Egymillió forintot mégis veszít a 'éeszük n gyenge adottság mtg'ti támogatás meoszün*ével. Meglátszik ez majd a szatymazi téesztagok iöved»l.méb"n is? — Nem Évek óta 20 százalék körűn a nyereségűnk. Idén 16 százalék körül tervezünk A jövedelmeket ez nem érinti — feilesztésre iut valamivel kevesebb, mint eddig. — Mi a véleménna az új sznbá'tiozórerjd.'zerről? — Minden eddiginél egyszerűbb, áttekinthetőbb. Nekünk előnyös, mivel azokat támogatja, akik saját erőből is tudnak fejleszteni Nyilván lesz majd szóródás a gazdaságok között: vannak, akik többet veszítenek. • • * Mindez persze nem véletlen. Nem a szabályozórendszer hozza előnyös helyzetbe a Finn—Magyar Barátság Tsz-t. hanem hosszú évek céltudatos munkája. Az. hogy ebben a gazdaságban már akkor fs az „új szabi lvozók" szellemében gazdálkodtak, amikor a központi szervek közgazdászai még csak tervezték az azóta életbe lépett szabályozókat. Jövedelmező növénykultúrákkal foglalkoznak, őszibarackkal, csemegeszőlővel amelvek a homokon is tói teremnek. Jól használták fel a hazvomónvokat. a tagok termelési tapasztalatait. szorgalmát. Elérték, hogv a háztáji a közös mellett de ne annak rovására fellődték. Rendkívül (i<rvesen használták ki a több csatornás értékesítési rendszer előnveit. Mindez jó légkörben. a vezetés szakmai és politikai tekintélyével. de elnöki autokrácia nélkül, szakképzett és a maguk területén önálló vezetők irányításával. Ez húzódik meg a főkönyvelő számoszlopai mögött. Á szabályozórendszer rideg jogásznvelven fogalmazott bekezdései ls hasonló gazdálkodásra ösztönöznek. Tanács István Üj iskola Székesfehérvár legújabb lakótelepén — az 1985-re már hétezer családnak otthont nyújtó Leninvárosban — az első házak építésével csaknem egy Időben megkezdték a városrész első iskoláiénak a szerelését. A Clasp könnyűszerkezetes módszerrel készülő. 16 tantermes iskolában több mint nyolcszáz diák tanulhat HÁZASSÁG . Borús Jár.os és Gargyán Honn, Papp István Mihály cs papdi Klara, Rauk László és Rácz Ildikó Ibolya, Romía István és röryrtvg Mária, Benedek Jer.ő Károly és Tóth Edit, Makra öóncior és Pesti Erzsébet. Biró Attila és Czirok Eva Ágnes házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Beck József Mihálynak és Né. násl Terézia Máriának Norman, Deák Mihálynak és Sályi llonanak Emese, Deák Mihálynak es Sályi Ilonának Hilda, Deák Mlhaiynak és Salyt Ilonának Dóra, Szabó Lajosnak és Márta Terézia Mártanák Auám Lajos, Szekeres Zoltán Antalnak és Szécsi Anna Erzsébetnek László Zoltán Csókást Antal Istvánnak és SÓS Irénnek Antal, Daróczi Gábornak és Nemes Boglarka Etelkának Boglárka, Bakos Sán. dórnak és Lehoczki .Katalin Mártának Dániel Sándor, Tar. kany Imrének és Balogh Ju. barmának Edina Eva, Galiba Ferencnek es Kusz Erzsébet Katalinnak Péter Ferenc. Joú Imrének és Kolonics Katalin GertrúSnak Dániel Árpád, Szől. lősi Lászlónak és Zcntay Gab. riellának László, Ungi Zoltánnak és Szabó Franciska Juliannának Tamás László, Szabó Lászlónak és Szász Ibolyának Zoltán. Miklós Ferencnek és Oeskó Irénnek Andrea, Pintér András Lászlónak es Dombi Erzsébet Máriának Zsuzsanna Eva, Sárii Tamás Józsefnek és Freyburger Mária Györgyinek Tamás Pál, Gyuris Istvánnak és Abrahám-Tandari Gizellának Edit, Bálint Istvánnak és Juhász Magdolnának Balázs István. Battanes Jánosnak és PáUi Emmának Beáta. Sztanó Jánosnak és Nagy Editnek Barbara Edit, Veréb Józsefnek éa Halász Juliannának Gábor, Daru János Istvánnak és Szabó Julianna Máriának Krisztina Eva, Hebók István Pálnak és Mltyók JuZajvédelmi körzet Napjainkban az NDK-ban is sok gondot okoz a levegőszennyeződés és a zajártalom. Csökkentésükre zajvédelmi körzeteket jelölnek ki. Az első körzetet Drezdában létesítették. A város központjában elhelyezkedő „Nagy Kert" nevű, két négyzetkilométer kiterjedésű park olyan terület, ahonnan ezentúl száműzik a zajokat. Kitiltják a körzetből a gépjármüveket, tilos hangosbeszél ő-berendezéseket felszerelni. A parkban a kisvasút közlekedhet csupán, de sípjeleket ennek Irányító) sem adhatnak. Családi események Hannának Zsolt, Markolt Lászlónak és Fülöp Máriának Annamária, Buda László Tibornak és dr. Pintér Borbálának Kata, Rutai litván Andrásnak és Bönde Erzsébetnek László, Nagy Lajosnak és Almosdl Mária Honának Róbert. Herczeg György Dezsőnek és dr. Német Máriának György, Horváth András Kázmérnek és Vér Katalinnak Máté Szekeres Mihálynak és Dudás Ágnesnek Ágnes, Bartos Sándornak- és Bakos Máriának Zoltán József, Király Róbertnek és Sója Katalinnak Katalin Boglárna, Hermann Pál Imrének és dr. Sípos Emese Ilonának Auila Pál, Miklós Ferenc Mihálynak és Varga Sárának Bálint, Csöke Burének és Kuhn Zsuzsannának Dominika, pázsit Imrének és Tolnai Erzsébetnek Szabolcs. Gál Istvánná k és csendes Évának Szilvia, Klszely János Pájnak és Szemesi lbolva Erzsébetnek Tamás, Temesvári István Györgynek és Klrl Iloná. nak László, Börcsök Lajos Ferencnek és Pintér Juditnak Péter, Laciik Sándornak és Király Zsuzsanna Évának Attila, Baján Tibornak és Kovács Anna Máriának Ildikó, Pável Sándornak és Drágoc Felleiának Rita Anita. Király Istvánnak és Katona Piroskának Hajnalka, Takács Ferencnek és Varga Katalin Ilonának Anikó, Szépfalusi pé. ternek és Bencsik Mária Mag dolnának Melinda, Hévízi Géza Istvánnak és • Papos Erzsébet Juliannának Géza János, Rózsa Sándornak és Császár Erzsébetnek Péter. Faragó Lászlónak és Matuszka Juliannának Judit Szilvia. Nagy.Győrgy Jánosnak és Jójárt Máriának Annamária. Pető Lászlónak és Budai Mária Magdolnának László Csabs. Ta. kács Józsefnek és Szabó Márlá. nak Anna, Nagy Andrásnak és Kántor Jusztinának Jusztina, Dóczi Antalnak és Abrahá-n Katalinnak Attila. Tóth István Györgynek és Balog Ildikónak Zoltán Zalavárv József Bélának és Nemet Hona Eszternek Beatriv Ágnes. Keszel János Latosnak és Bálint Márta Ka faHnnae Tímea. Miklós Józsefi nek és Nagv Erzsébet Magdol. nának Csaba. Papos József Já. • nosnax és Kószó Irénnek Jó. zsef Valter, Barna Jánosnak és Seres Veronikának Veronika, Császár Ferencnek és Nagy Er. zsébet Katalinnak Tünde. Juhász Antalnak és Szél Ágnes Franciskának Anna Julianna. Komi. romi Istvánnak és Szabó Er. zsébet F-iroskának Andrea. Bitó Zoltánnak és Kunos Franciska Annának Zsolt, Kovács Ottó Istvánnak és Puskás Annának Renáta Anna, Csongrádi László, nak és Jakus Piroskának Krisz. tlán,. Gábor Józsefnek és Sebőit Juliannának Éva, Meszes Endrének és Farkas Juliannának Endre Csaba nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Tóth Illésné Lajkó Mária. Nemesik Sándor, Berta Márton, Benczúr Sándor, Olasz Pál. Szente Ferenc, Fürtön Flóra Sarolta. Sárközi János, Szeiler Jánosné Szenlner Teréz. Hús Sándorné Pá rezén Rozália. Hegyi Rókusié Felföldi Anna. Kováén József Takács Jánosné Gulyás Erzsébat, Horváth Adámné Berta Mária. Révész János, dr. Klész Endre József. Nagy Antalné Aes-Kovács Gizella, Molnár Lajos István. Dékány Antal, Jójárt Istvánné Mózes Etelka, Zsinde'y Ottó Péterné Wlnter Róza, Nagy Gergelyné Gömöri Vilma Ábrahám Imréné Gyöm. bér Matild, Kiss Ferencné Czékó Zsófia dr. Majoros Márta Erzsébet. Kovács Péter, jaksa Pál. Béllel Gusztávné Zádori Etel, Czimer Lalosné Bíró Anna, Józsa István. Albreehtovies Láss. Ióné Tari Piroska. Arató Jánosné Márt Irén Ibolya. Braun, stein Tózsefné Molnár Erzsébet. Zsálek Maria. Csűri Ferenc, Krompaszki Edéné Erdélyi Ho. zália, Szaniszló József, Tót Istvánné Berta Lueza, HOlevardt Jánosné Bokor Rozália, Balogh Imréné Kovács Katalin. Gyetval Istvánré Sajnovics Terézia. Ok. rös Mlhélvné Fán Márta. Kócsó János, Simon Béláné Katona Terézia. Tóth Jóuef, Tamás Sándorné Zvaller Leontina, Kő. rősl Antal, Btesák, László. Pintér Ferenc, Selymes Lajos, Szendrel János. Mihály Gergely, né Bem Margit. Szarvas Sán. dorné Pap Paulina. Balogh Aenea Vass Lajos. Tóth Kál. mán, Szandtner Lászlőné Ke. szőcze Erzsébet Vilma. Remzső Lászlóné Varga Erzsébet, Bakró Andrásné Konkoly Márta. Hankó Jánosni Hotorán Ilona, Galctik Istvánné Furák Mária Margit, Debrecreni Sándor, Gazsó Ist vánné Andó Terézia Ibolya" Kolomoar Julianna, dr Adámfy József Garas Vincéné Kocsis Márta papp István, Papp Ist. vánné Fürtön Mária, dr. Császár Lajos István, Horesnyi György, Szalma Mihály meghalt.