Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

Szombat, 1980. január 12. BarcsayJenő kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének művészi és pedagógiai munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, pénteken az Országházban adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Pozsgay Imre kulturális miniszter. \ Oktatás Javultak a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételei Baranyában. A német és a szerb-horvát nyelvet oktató nevelők száma 116. Agrárintézmények együttműködése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium két évvel ezelőtt koordinációs bizottságokat szervezett az azonos területen működő agrárintézmények jobb együttműködése céljából. A bizottságok központjai Debrecenben, Gödöllőn és Szegedén vannak; a Szeged körzetéhez tartozó intézmények bizottságát az Élelmiszeripari Főiskola vezeti (a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, az AUatorvostudományl Egyetem állategészségügyi kara, a megyei Állategészségügyi Állomás, az Állattenyésztési Felügyelőség, a Növényvédő Állomás a tagjai). A bizottság éves munkatervek alapján dolgozik; a célja többek között az, hogy a nagyműszerek használatában, a kutatási és az általános adatszolgáltatás területén együttműködjenek a tagintézmények. Tavaly a fűszerpaprika-kutatás fejlesztése céljából külön munkabizottságot hoztak létre, amely a területi szakmai feladatokat hangolja össze. Ehhez a szervezethez tartozik a gabonatermesztés és kutatás kérdéseivel foglalkozó, már több éve működő munkabizottság is, a MÉM pedig újabb csoport megszervezését is előírta: ez a szalámi és a szárazkolbász gyártásának optimális feltételeit hivatott kidolgozni. A Szeged körzetéhez tartozó agrárintézmények koordinációs bizottsága tegnap, pénteken ülést tartott az Élelmiszeripari Főiskolán. Ezen az eddigi szakmai és szervező tevékenységet értékelték, valamint megvitatták az új tervidőszak tudományos kutatásaiban való részvétel lehetőségeit Tizenhatezer elsőévest vesznek fei az egyetemekre, főiskolákra Tudnivalók a jelentkezésről, a felvételi vizsgákról Társadalmi fejlődés és kuturális politika Változatlan feltételek mellett Jelentkezhetnek az idén érettségizők vagy a korábban végzettek az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára, és nincs lényeges változás a felvételi eljárásában sem. Boltokba került a magyar felsőoktatási intézmények 1980. évi felvételi tájékoztatója, amely az érintett fiatalok számára több fontos újdonságot ls tartalmaz. Az agrár-felsőoktatásban például néhány szakon a korábbi három felvételi tárgy helyett csak kettőből kell vizsgázniuk a Jelentkezőknek. Azokon a szakokon, ahol a későbbi tanulmányok intenzív matematikai felkészültséget igényelnek, változatlanul felvételi tárgy a fizikával társult matematika, más szakokon pedig kémtaée biológiatudásukról kell számot adniuk a pályázóknak. Egyes tanárképző intézményekben hosszabb szünet után Ismét meghirdettek néhány szakpárt; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a filozófia—matematika, a szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig a történelem—földrajz szakot. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szeptembertől magyar— gyors- és gépírás szakpárosításban is képeznek szakembereket A Testnevelési Főiskola nappali tagozatán az 1980—81-es tanévben nem kezdődnek edzői szakok. Idén is érvényes viszont, bogy a felsőoktatási Intézmények nappali tagozataira a középiskolák utolsó éves tanulói, Illetve azok az érettségizett — képesített — dolgozók kérhetik felvételüket, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középiskolásoknak az iskola bocsátja rendelkezésükre, más Jelentkezők pedig a budapesti, illetve a megyei nyomtatványboltokban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, az. önéletrajzot, az 1979-ben vagy korábban érettségizetteknek pedig a hatósági erkölcsi bizonyítis. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító kozépiskola igazgatójá hoz kell benyúitani. A munkaviszonyban állóknak a kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Akik a kózéoiskolát 1978-ban vagv korábban, Illetve esti és levelezőtagozaton végezték el. közvetlenül a felsőoktatási intézményvezetőjéhez küldjék kérelmü kot, A jelentkezők esak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket, egyidejűleg viszont pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, és élhetnek az átirányítás lehetőségével is. Figyelmet érdemel, hogy az a jelentkező, aki a lakóhelyén levő egyetemen vagv főiskolán is megszerezheti a választott szakképesítést, csak akkor jelentkezhet más városban levő hasonló felsőoktatási intézménybe, ha nem kér kollémiumi elhelyezést. A tudományegyetemek természettudományi karain — az utóbbi évek tapasztalatai szerint — Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés, itt azonban a kollégiumi helyek száma ls erősen korlátozott. Ezért a vidégi jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak; akik a lakóhelyükről legjobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be kérelmüket A kérelmet a középiskolák február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják eL A felvételi vizsgákat Június 25-e és Július 14-e között tartják, az időpontról a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt legalább nyolc nappal korábban értesíti. A matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dolgozat az Idén ls megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének. A közös írásbeli időpontja május 26—27. A diákok középiskolai eredményeik alapján maximun 10 pontot vihetnek magukkal, és újabb 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A Jövő tanévben az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatán — az ideihez hasonlóan — mintegy 16 ezer elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Lényegében azonosak a keretszámok a különböző egyetemi szakokon és a főiskolákon is. Az idén a tavalyinál valamivel , kevesebben, mintegy 45 ezren érettségiznek, a továbbtanulásra jelentkezők felvételi esélyeit azonban ez aligha befolyásolja. Az intézmény, Illetve szakok többségére ugyanis évek óta sokszoros a túljelentkezés. Tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt sokan hitték, hogy a gazdasági gyarapodás, a társadalmi fejlődés, az életszínvonal emelkedése nyomán automatikusan növekszik majd a művészetek szerepe, a művelődés és műveltség presztízse, pusztán a társadalmi-gazdasági fejlődés hatására spontán létrejön a kiművelt emberfők sokasága, melynek társadalmi méretű kultúrája egyenlő a legmagasabb szintű Ismeretekkel. Azután egyre inkább rá kellett Jönni, hogy a szabad idő növekedése nem jelenti egyértelműen, hogy az emberek többsége ezt az időt önművelésre, művészi élmények befogadására, alkotó tevékenységre fordítja. Sőt kialakult az úgynevezett „második gazdaság" (háztáji, kiskert Iparengedély, másodállás), melynek nyomán még az előzőeknél is kevesebb idő jut tömegméretekben könyvre, színházra, mozira, tárlatra. Szociológusok állapították meg, hogy gazdasági életünk jelenlegi helyzete nem kedvez a művészetek tömegkultúrává válásának, az igazi értékek elterjedésének. De azt is világosan kell látni, hogy e konfliktushelyzet főszereplőinek alternatívája nem az. hogv szabad időben „vagy dolgozok, vagy művelem Önmagamat". Nem biztos, hogyha ezek az emberek fölhagynának a konkrét termelőtevékenységgel, felszabaduló idejüket — művelődésre fordítanák. Mai viszonyaink között a „második gazdaság" nem kevés hasznot hoz a társadalom konyhájára, s ha iól belegondolunk, az ebből származó személyi jövedelem jó része mégiscsak a körnvezet kulturáltabbá válását segíti elő: mind esztétikusabb és praktikusabb családi házak épülnek országszerte, ké. nyeímesebb és szebb bútorokkal rendezik be őket. s ma már nem ritka az autó vagy a színes televízió — egyszóval kulturális-civilizációs közegünk gazdagszik. Fel kell Ismernünk, hogy ellentmondás feszül a művészi produktumok és a közönségigény között, de konfliktushelyzet állt eló a művészet igényei, szükségletei és a fellődés kínálta lehetőségek között. Lassan egy évtizede, hogv époen a társadalmi fejlődés újabb grádicsfoka követelte ki a kulturális politika hoszAntanténusz címmel zenés műsort rendeznek gyermekeknek ma, szombaton délelőtt 10 órakor a szóregi Tömörkény István Művelődési Házban. A foglalkozást Teszáry Gábor vezeti. Három kisfilmet vetítenek a régi paraszti építészetről és bútorokról a Móra Ferenc Múzeum Múzeumi matinék sorozatában holnap, január 13-án délelőtt fél 11 órakor. A Ragtime szó annyit jelent: szaggatott ütem. A zene az Amerikából Európába átkerült katonainduló és az afrikai népzene új, sajátos szintézise, ebből fejlődött ki a híres New Orleans-1 dzsessz. Ezt a .zenei stílust egy újonnan megalakult együttes képviseli: a Ragtime Band, amely bemutatkozó koncertjét holnap, január 13-án este 7 órakor tartja az Ifjúsági Házban A koncert — melyben többek között Jelly Roll Morton, | Scott Joplín, Tom Turpin, James Scott. Charíes Johnson szerzeményei hangzanakel — egyben tehát a műfaj szegedi premie-te is i»sz. Az egvüttes tagtai között régi, kiváió zenészeket talá'unk. néldául Kenderessv Sándort (trombita). Kovács Fe-encet (bőgő). Fa-kas Gábort (klarinét). Szunyogh Műsorajánlat Xavért (hegedű) és Vági Lászlót (fuvola). A paraszti társadalom felépítéséről tart előadást a TIT néprajzi szabadegyetemén dr. Szabó László kandidátus január 14-én este 6 órakor a Móra Ferenc Múzeum előadótermében. Lakatos Menyhért írót. a Füstös képek című, nagv sikert aratott könyv szerzőjét két helyen is vendégül látják január 14-én Szegeden. Délután fél 6 órai kezdettel a KSZV Victor Hugó utcai klubjában adja elő Lelkes Ágnes színművész és Lelkes Péter zongoraművész társaságában Ének cigányokról című műsorát, uevan^zzel az összez,1,,á«ával este 7 órakor az Ifjúsági Ház Irodalmi kávéházában lén fel. Kutatóúton a világ legnagyobb givszbarla no iában — ezzel a címmel dr. Jakucs Tászló egvetemi tanár tart földrajzi előadást január 14-én este 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. Táncház és diszkó lesz a DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti ' Ifjúsági klubjában január 14-én este 6 órától. Fellép a Huzavona együttes műsorvezető: Szolnoki László. Szegedi operaénekest hallhatónk január 17-én a rádióban. Beethoven Fidelio című operájából közvetít részleteket a harmadik műsor 14 óra 6 perces kezdettel, s a közreműködők között lesz Gregor József is. Bájolók. boszorkányok címmel leiena szegedi körzeti stúdió műsora ianuár 18-án 18 óra 10 nerckor a televízió l-es műsorában. A film az alföldi tanyákon és falvakban élők hiedelemvilágából mutat be válogatási — Polmr Zoltán szegedi költő (tvűttőmunká!ának és a téma ihle+^-ére —„i „„V Rrírdo« Laios: Szened fe'Ö l FM —ÖC verénvií TiPai ön-él a Kossuth rádió Kórnrnlnknnk atántiuk című >nű«n-4Knn tanuár Tt-dn 14 őre Vezdotte) Körreműködik a pécsi Nevelők Háza kamarakórusa. szú távú, egész társadalmat átfogó reformját, melynek legnagyobb hatású programja a közművelődési törvény megvalósítása. Ebben az évtizedes munkában jelentős szerepet kapott minden művészeti ág. Csakhogy minden műfajnak, művészeti szervezetnek, egész művészeti életünknek megvan a maga mélyben gyökerező ellentmondása. Ilyen, minden műfajt érintő problematika például a művészi elkötelezettség és alkotói szabadság kérdése, a munkásábrázolás, a művészeti közérthetőség problematikája, az érték és szórakoztatás kérdésköre, a hagyományápolás és előrelépés ellentmondásai vagy éppen különböző ízlésformák kielégítésének és átformálásának gondja. De megvannak a különböző művészeti ágaknak a saját nehézségei is, emlékezzünk esak az elmúlt években lezajlott színházi vitákra és az ország egész színházi életét megmozgató átszervezési hullámra; a könyvkiadás dinamikussá tételét célzó intézkedésekre; gondoljunk csak a filmátvétellel kapcsolatos parázs véleménycserékre: a képzőművészeti zsűrizés ellentmondásaira; a kiállításcentrikusság bírálatára, vagv a decentralizálás megvalósulásának nehézségeire, a helyiséggondokra, az objektumok hiányaira, az állandósuló „átmeneti állöpotóikra". Ilyen konfliktusok és ellentmondások között kell megvalósítani a művészeteknek sajátos feladatait — eljutni a minél szélesebb közönséghez, formálni a társadalmi tudatot, az emberi személyiséget. Hogy a csatornák minél rövidebbek és hatásosabbak legyenek, sokat tehet a kulturális politika. Annak felismerése, hogy szoros a kölcsönhatás gazdaság és kultúra között, hogy a művészetek érzékeny szeizmográfként jelzik a társadalmi struktúraváltás jelenségeit, mind hatékonyabbá teheti a kultúra, a művészet eredményeit konkrétabban meghatározhatja mozgásirányait. Mai gazdaságpolitikánk a kultúrát nem koloncként fogja fel, hanem olyan saját belső hatóerői között tartja számon, mellyel jótékonyan segíti elő gazdasági és társadalmi f viszonyaink fejlődését. Ahogy átrétegződött a gazdasági fejlődés eredményeként társadalmunk, úgy keresheti, s egvre Inkább keresi minden művészet Intézményrendszerével. hatásmechanizmusának lehetőségeivel azt, hogv azonos alánról honnan szóiion a különböző társadalmi rétegekhez. hogyan közeledjen az eléggé eltérő Izlésnormákhoz. hogyan találjon hangot a társadalom minden egyes tagjával. Olyan fejlődési szakaszhoz érkeztünk, amikor megvan művészetpoliükánknak hosszú távú programja, ezen belül a tartalmi és minőségi tevékenység erősítése lehet elsőrendű feladatunk. Az például, hogy a közművelődés igazi tömegprogrammá váljon; az, hogy a különböző művészeti ágak forrongásai után megújulva, tisztább hangon találjanak utat a közönséghez; az, hogy megteljenek a ma még gyakran üres színházi széksorok; hogy a képzőművészeti tárlatok és verseskötetek, új hangon szóló könyvek ma még sokszor értetlenségbe ütköző Igazi értékel holnapra jó értelemben vett slágerek legvenek; hogy a művészi differenciálás ellenére világosan kiderüljön, mely alkotás az Igazi érték. az előremutató mű, s melyik az olcsóbb, a kevésbé hiteles; hogy helyreálljon az egészséges egyensúlykeresletben és -kínálatban, katartikus művészet és szórakoztatás között. e Pozsgay Imre kulturális miniszter nyilatkozta nemrégiben: „Ez az ország rég elérkezett arra a fokra, amikor az embert nemcsak befogadóként, hanem alkotóként, közreműködőként számításba vevő kulturális politika kezdődik." A program, a feladatmegjelölés egyértelmű és világos. Megvalósítása — még meglehetősen bonyolult áttételek útján — a helyi intézmények, alkotóműhelyek. műtermek falai közt és a közvetlen találkozások során valósul meg. Nem mindegy, útközben mennyi a zsilip, hogyan működik ez a bonyolult rendszer. Társadalmi fejlődésünk mai fokán az Igények fokozása és magas szintű kielégítése, a feszültségek és nehézségek ellenére mind nagyobb feladat. A Központi Bizottság irányelvei azonban egyértelműen fogalmaznak: „Előrehaladásunk fontos feltétele. hogy torább gyara— podiék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üqoué ráL lék. Széles körben kell tudatosítani 'a társadalmi, gazdasági és kulturális feilődés egységét." F.z egyértelművé teszi, hogy kulturális politikánk megvalósítása nem csupán a kulturális területen dolgozó szakemberek, művészek feladata. Mindehhez egészséges gondolkodásra, közös összefogásra és hatékony munkára van szükség. Tandl Laíes Energiamegtakarífás üvegházakban Csongrád megye néhány gazdaságában, többek között a szegvári Puskin fermelőszövetkezetben sikeresen alkalmazzák az energiamegtakarítás új módszerét. Ebben a szövetkezetben mínusz öt Colénál alacsonyabb külső hőmérsékletnél a csaknem kilenc hektár alapterületű üveg- és fóliaházak fűtésére a termálkutak energiája már nem elegendő A korábbi evekben ilyenkor olaitüzelórű kazánokat helyeztek üzembe fokozva a csővezetéken áramló víz hőfokát. Ezzel a pótfűtéssel a téli öidségek — saláta, uborka, aprika. -etek — fejlődéséhez ipitimális hőmérsékletet teremtettek a termeié* költsé gei azonban tetemesein megnövekedtek. Az új módszernél olajra mnes szükség, helyette a termálenergiái „csapolják"' meg jobban. A termálkutakba villanyára mma, működő kompresszorral levegőt fúvatnak be harminc-negyven méter mélységbe. Ezáltal felfqkozzáK a víz áramlását, percenként kétszáz háromszáz literrel növelik erry egy kút hozamát, s ezzel arányban '•> hőenergiát. Az eddigi szímitésnk sze'int a há-cm termé'-ú* t'ánzérére' relh"-~—''t villanyáram 'tt-w a tóiét tem teszi kl a7 "a 'ütés öltségének V/ s? i közöm-' böa, hogy a villanyene-g'át rem e6te a csú-sfog- av-tásl dőszakban. hanem tóként éjszaka illetve hajnalban hasz. nálják. I