Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

5w>mt>at, 1980, január 12. 3 Győri Imre látogatása Szegeden Gpórí Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken Szegedre látogatott. A megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A Központi Bizottság titkára délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártvégrehajtóbizottság ülésén. Délután a Központi Bizottság titkára felkereste a Sajtóházat, ahol részt vett és felszólalt a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország szerkesztőségi pártalapszervezeteinek együttes taggyűlésén, a XII. kongresszus irányelveinek vitájában. Termelékenyebben, gazdaságosabban Munkásgyülés a KSZV-ben A napokban országszerte újabb kongresszusi felajánlásokat tesznek a szocialista brigádok. A vállalások megtételében nagy segítséget nyújtanak a kongresszusi irányelvek. Tegnap, pénteken a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában és több gyáregységében tartottak munkásgyűlést. A dolgnzókkal ismertették a vállalat ez évi legfontosabb feladatait, a munkaverseny főbb célkitűzéseit. Előtérbe került a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás, a technológiai és munkafegyelem követelményeinek betartása, h drága, nagy hatékonyságú lermelőberendezések jobb kihasználása. Mihamarabb el kell érni. hogy a jól végzett, minőségi munka az eddigieknél nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kapjon. Csak így érhető el a gazdálkodás színvonalának javítása. A vállalati munkaverseny-mozgalom nagymértekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szigorúbb gazdálkodási feltételek között is jó eredményeket érjen el a KSZV. Ehhez fokozni kell a szocialista brigádok aktivitását, a vállalások megtételénél előtérbe kell helyezni a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növelését. A verseny főbb célkitűzéseit a dolgozók, a szocialista brigádok egyhangúlag elfogadták; megtelték vállalásaikat. Herszonban Átadták a magyar hajót Pénteken,' tegnap délelőtt Herszonban, a Szovjetunió fekete-tenger-parti városának nagy hajógyárában ünnepi külsőségek között került sor a legnagyobb magyar hajó, a Vörösmarty hivatalos átadási-átvételi eseményére. A hajó fedélzetén kicserélték a magyar és a szovjet zászlókat. majd ettől a pillanattól kezdve magyar tulajdonná vált a Vörösmarty. A tengerjáró néhány napig még Herszonban marad, itt a személyzet „belakja" a hajót. átveszi a hatalmas, úszó acélüzem minden részét. Közben berakják a több száz liter ivóvizet és több száz tonna élelmiszert, majd Odeszrzába megy, ahol feltöltik tartályait üzemanyaggal. Ezután indul első kereskedelmi útjára. Etolaji gyártás Napjainkban - a korszerű háztartás, a modern konyha j már nem nélkülözheti a növényi olajat. E mind kerei settebb termékből — a napj raforgóból és repcéből előállított étolajból — a Níjványolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárában évente 18—20 ezer ton! nát palackoznak. A megvalósítás kulcsa Hol szorít o cipő A megfontoltan válogató vásárlók felkapják fejüket. Hangos szóváltás hallatszik és egy zoknis férfi cipőkanállal hadonászik. A kék köpenyes elárusítók is odafordulnak. — Valami baj van? — kérdezi az üzletvezető. — Az, hogy nem járhatok mezítláb! — érkezik a válasz s a férfi dühösen egy levált talpú cipőt mutat. • — Két hete vettem — mondja. — Nincs belőle másik, elhiheti. Most mégis azt kérik tőlem, hogy vigyem el javíttatni, az üzlet megtéríti a költséget. A boltvezető fejét csóválja, aztán kisvártatva előkerül a raktárból egy színre, fazonra ugyanolyan lábbeli. A férfi elégedetten távozhat. Lábán az új cipővel. Többnyire azonban nem iiyen könnyű lábbelit cserélni. Ismerősöm például bonyolultabb esettel hozakodik elő. Űj csizmával lepte meg a feleségét, de nem lehetett tartós az öröm, mert a di-i vatos lábbeli korán meghibá• sodoit. Az üzletben nem akarták visszacserélni. A boltvezető úgy döntőit, hogy elküldi a csizmát a KERMIhez. Végül is a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet, indokoltnak találta a cserét. — A KERMI-nél általában a vevőknek adnak igazat — mondja Dávid Andrásné, az Elit cipőbolt vezetője. — Természetesen azért, mert azok a reklamációk jogosak. Nálunk az üzletben igyekszünk minden panaszt orvosolni. I.teglehetősen gyakran kell körültekintően eljárni, hiszen száz darab cipő közül nyolcat vagy kilencet visszahoznak. A legtöbb lábbelit a rendeltetésének megfelelően használják, mégis tönkremegy. A hiba nem mindig olyan, hogy ne lehessen kijavítani. Rendszeresen adunk munkát a Komfort szövetkezet Anna-kúti cipőjavító részlegének. A megjavított lábbeli nyilván nem ér annyit, mint az új, ezért a különbözetet visszatérítjük a vásárlónak. — A legtöbben új cipőt szeretnének. — Igen, ez a leggyakoribb. De ezekkel a cserékkel vigyázni kell. Különösen szezonváltás idején szaporodnak meg a reklamációk. Tavasz elején a téli csizmákat, ősszel pedig a nyári cipőket hozzák vissza sűrűbben. Persze ez annak is köszönhető, hogy a lábbelik sem valami tartósaié A Komfort szövetkezet Anna-kúti részlegében ütemet ver a cipészkalapács. Horváth István cipész egy csöppet •em elégedett a divatos lábbelik készítőivel. — Ennek például kiszakadt az orra — emel ki egy hosszú szárú női csizmát a többi közül. — Belülről kellene megvarrni, de nem érem el a kezemmel. Akad olyan fazon, amelynek .egy-kettőre leválik a sarka. Hiába javítjuk meg, néhány hét múlva megint visszahozzák. Ameddig munkával győzzük, addig nem lehet baj De véleményem szerint sokkal hasznosabb lenne, ha a meghibásodott lábbeliket a cipőgyárakban javítanák meg. Akkor legalább a tervezők és a készítők is láthatnák, hogy mitől mennek tönkre a cipők. ra a hibás lábbelit. Véleményem szerint ez így nem volt igazságos. Hiszen a tulajdonosa több-kevesebb ideig hordta a cipőt. Olyanok is akadtak, akik visszaéltek a helyzettel, vettek egy pár lábbelit,, s azt. folyamatosan cserélgették. Csak arra kellett ügyelni, nehogy a boltban észrevegyék az erőszakos beavatkozást. De még, ha indokolt is volt a csere, sok olyan cipő ment kárba, amelyet még lehetett volna használni. Ezért mostanában az üzletek inlcább javíttatni küldik a cipőket, amennyiben olyan természetű a hiba. Az újabb rendelkezések értelmében azonban a csinúltatás nem tarthat tovább nyolc napnál. Ha indokolt. ezentúl is kicserélik a lábbeliket. Esetenként leszállítják az árat. Előfordulhat az is, hogy teljes egészében visszatérítik a vételárat. A reklamációk intézésekor fontos, hogy a vásárló és az elárusító megegyezzen. A

népgazdasági tervek megvalósítását az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé azonosítottuk a termelési előiránvzatok teljesítésével. Ez az értékelési szemlélet több 'szempontból is helvtálló volt. legfőképpen azért, mert az úi érték, a nemzeti jövedelem jelentős mértékben az anvagi termelés szféráiban ion létre.. Mindezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizsgáltuk és természetesen igyekeztünk biztosítani. Bár a szóban forgó gazdasági ágazatok nemzeti iövedelm-termelő szerepe mit sem változott, úgv tűnik, hogv napjainkban — ebben az esztendőben is — a termelési előirányzatok teljesítése elsősorban" eszköze. útia-módia a terv realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az értékesítés: konkrétan a külső piaci értékesítés. Félreértés ne essék: az értékesítés, a végső realizálás a múltban is feltétele volt a termelés növelésének. A hangsúlyeltolódás és a különbség abból adódik, hogv a népgazdasági tervek hosszú időn át intézményesen biztosították a termelés növekedésének — de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső felhasználását. az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nvúit ilven biztosítékot: a-termelés csak ott és akkor növelhető, ha a termelők az értékesítés lehetőségét- is megteremtették. Az anvagi termelés fő ágazatában, az iparban például 3.5—4 százalékkal kívánjuk a termelést fejleszteni. Ezt az elő- , irányzatot reálisan az minősíti, hogv az io »r az elmúlt évben ennél alacsonyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát ebben az évben körülbelül 1 százalékkal magasabb növekedési ütemet kell elérnie, ám a termelés bővítéséhez a magvar gazdaság egészétői aligha kap ösztönzést, támogatást.Mégpedig azért nem. mert a belföldi végső felhasználást — a fogyasztást és a felhalmozást együttesen '— tovább kelt csökkenteni. Mivel a belföldi végső felhasználásban is döntő az ipari termékek részesedése, az iparnak nemcsak a termelés telies növekményét, hanem azon kívül is még valamennyit, azt a részt, amit a belföldi felhasználás csökkenése ..felszabadit". a külső piacokon kell értékesítenie. A feladat nehézségi foka — szinte ..szemmel" érzékelhető. Mindemellett a külső piaci értékesítés teendői ,kapc$án eavéb nyomós fényeket is fhívéiembe kell vennünk. Az összes' belfóicU felhasználás már 1979-ben is csökkent. alacsonyabb volt. mint az 1978. évi. Nos. ehhez kénest keil még 1 százalékkal mérsékelni a belföldi felhasználást, ami többé-kevésbé azt jelenti, hoáv az ipar a belföldi végső felhasználásánál körülbelül az 1977. évi igényekkel szükségletekkel, felhalmozási es fogyasztási vásárlóerővel számolhat. Következésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a tényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipar a termelés növelése — és * már elért termelési szint fenntartása — szempontjából az exportkényszer helyzetében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvénves. mert a vállalatok eav része — amelvek eddig sem tudtak kielégíteni a fizetőképes belföldi keresletet — 1980-ban is nöyelheti a hazai felhasználást szolgáló termelést. Kevés kivétellel azonban maid minden vállalat exportra is dolgozik. s ha a termelés exporthányada minimál;.,ian 5—10 százalék, már felléD az exportkényszer. Mellőzzük most a szokásos hivatkozást, a kedvezőtlen világpiaci körülményekre, a dekonjunktúrára, az,áremelkedésre és meg sok egyéb tényezőre, amelvek közös jellemzője. hogv számunkra hátrányosak, évről évre nehezítik a magvar export bővítését. Sajnos, e tekintetben úi keletű problémával is számolnunk kell. A világpiaci változások a legtöbb KGST-tagországnak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek |hátránvos következménvei az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzékelhetők. Az elmúlt évben a KGST-tagországokkal folytatott külkereskedelmünk elmaradt a tervezett szinttől Úgv tűnik, hogv a forgalmi előirányzatok már nem teliesülnek automatikusan. nemzetközi gazdasági kapcsolataink e döntő területén is nagv erőfeszítéseket igénvei a beszerzés, az importkontingensek teljes kihasználásn és az export bővítése. S

az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szocialista országokban értékesítjük. ígv az említett export-előirányzat teljesítése — amelv azonban az import növekedésétől is függ — már nvúit bizonyos alapot az ipari termelés növeléséhez. A további garanciáit a nem rubelelszámolású export bővítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Kimondható, ha az ioari export előirányzatait akár rubel, akár nem rubelelszámolásban nem tudjuk teliesini. azt az ioari termelés fejlődési üteme is megsínvli. Nos. ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazdasági jegvensúlv javításának, másrészt az ioari termelés és a nemzeti jövedelem növelésének :— a külső piaci értékesítés, az export. Mis és korántsem mellékes kérdés. hogv a külső piaci érté'-esítés kulcsszerepe végül is a termelő ágazatok feladatait gyarapítja és nehezíti. Garamvölgyi István Egy cipő ára. különösen, ha jő minőségű, ma már nem lebecsülendő. Ezért is boszszantó, ha túlságosan hamar tönkremegy. Kétségtelen, hogy a cipőipar, jobban is dolgozhatna. De ha már a lábbelik egy része az eladás után hibásodik meg. ügyelni kell arra, hogy ez ne'károsítsa a vásárlót Jámbor F.rnö Utazó fiatalok Az év első felében mintegy 25 ezer fiatal indul világot látni az Expressz Ifjúsáj gi és Diákutazási Iroda segítségével, nagyrészt a szocialista országokba. A budapesti fiatalok barátságvonatokkal utaznak Moszkvába és Leningrádba a magyar főváros felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. Több csoport látogat el a szövetségi köztársaságok központjaiba, hogy ápolja e köztársaságok és a magyar megyék között kialakult testvéri kapcsolatokat.. A Német Demokratikus Köztársaságba '• városi túrákat szervez az első félévben a fiatalok utazási irodája. A csoportok tagjai felkeresik Berlin, Drezda és Lipcse híres műemlékeit, múzeumait, valamint Szász-Svájcot. A téli hónapokban a síparadicsomba igyekszik a legtöbb fiatal: mintegy 1500-an indulnak léceikkel a csehszlovák és lengyel Tátrába. A nyugat-európai országok közül Ausztriába és Svájcba síelők indulnak, s Görögországban múzeumlátogatásokon vehetnek részt fiataljaink. Minőségi búzatermesztés - szigorú feltételekkel i — A lábbeliknek körülbelül 5 százaléka idő előtt meghibásodik — , tájékoztat Fodor Pál, a megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Ez sok munkát ad a cipőboltok eladóinak és több millió forintos veszteséget is jelenthet a gyártó és a forgalmazó vállalatoknak. Néhány éve még az volt az általános, hogy kicserélték újFilmesek találkozója Alighogy befejeződik amagyar film programja a párizsi Georges Pompidou Központban, már egy újabb rendezvény kezdődik, ezúttal a 250 ezer lakosú Saint Etienne-ben — ugyancsak magyar filmek részvételével. A Filmesek találkozója című programban spanyol, olasz és francia művek mellett 38 magyar produkciót vetítenek. Az öszszesen 120 alkotást négv mozi ;olyamatosan tartja műsoron, a hétvégeken pedig a közönség részvételével, a négy ország filmrendezőinek beszélgetéseire, vitáira, eszmecseréire kerül sor. Jövedelmező lesz-e a minőségi búzatermesztés? Erről rendezett kerekasztal-beszélgetést tegnap,' Szegeden a Csongrád megyei TESZÖV. a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a MAE megyei szervezete és a MÉTE helyi szervezete. A megbeszélésen részt vett: Radnóti Huba. a TOT munkatársa, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács' vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője. Ábrahám Vince, a megyei TESZÖV titkára, több kutató és néhány mezőgazdasági nagyüzem szakembere. Vitaindító előadásában Kómár György, a megyei TESZÖV főmunkatársa elmondta: az elmúlt években a búzatermesztés jövedelmezősége és vetésterülete csökkent. Az árintézkedések ellenére: a területegységre eső jövedelem elfogadható szinten maradhat, ha sikerül a minőségi búzatermesztés arányát növelni a takarmány- és malmi minőséggel szemben. Az úgynevezett „javító minőségű" búzáért a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat magasabb árat fizet. Sajnos a minősítés ideje tizenöt nap, eddig kellene a gyengébb minőségű búzától elkülönítetten tárolni a jobb minőségű tételeket. Ezt azonban a gabonaipar és a termelőüzemek csak szervezett és rugalmas egy üttmi ködéssel tudják megoldani A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet munkatársai hangsúlyozták: a fajtákon kívül a környezeti tényezők, az agrotechnika is jelentős szerepet játszik a búza minőségi értékmérőinek kialakulásában. A gyors minősítés feltételeinek hiányában a minőséget javító búzatételeket — átmenetileg — fajtájuk alapján kellene meghatározni. A termesztők kifejtették, hogy a nagyüzemi termelés elsődleges célja mindenekelőtt a jövedelmezőség. Ezt szem előtt tartva a javító minőségű búzafajták alacsonyabb potenciális termőképességűek, ezért az a veszély fenyeget, hogy termesztésük háttérbe szorul. Különösen akkor, ha magasabb átvételi árakkal nem ellensúlyozzák a termésmennyiség kiesését, valamint az átmeneti, külön tárolás többletköltségeit. A termesztésben levő fajták: Jubilejnaja 50. martonvásári 4, partizánka és a G. K. Tiszatái adják a legjobb sütőipari értékű lisztet. Az előzetes mérések szerint azonban ezek is ritkán felelnek meg a magas minőségi követelményeknek. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a kerekasztal-beszclgetést az idei aratás után. már az 1980-as tapasztalatok birtokában folytatják.