Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
» Csütörtök, 1980. január 10. Aránytalan arányosságok Avagy: kérdőjelek a mezőgazdaságban Egyre több szó esik mostariéban a termelés költségeiről. Természetesen jó oka van ennek, hiszen korábban sokszor csak az előállított termelési érték számított sok helyen, azzal már kevesebolyan energiafogyasztók, emberellátás szempontjából amelyeket még az olcsó meglehetősen mostohán keenergia korszakában tervez- zeltek. Több mezőgazdasági tek, meglehetősen pazarló gépészmérnökre és energemódon, Ezek átalakításához, tlkusra lenne szükség, egyélegyáltalán, a szövetkezetek tálén, a nagy mennyiségű hosszú távon is kielégítő eszköz kiszolgálásához jobb bet törődtek hogy ezt az energiamérlegének biztosító- műszaki háttérre is szükség értéket mekkora költséggel, vagyis, mennyire gazdaságosan állítják elő. Ma viszont a gazdaságosság immár az egyik legfontosabb mércéje egy-egy üzem, vállalkozás tevékenységének. Annál is inkább, mert immár saját jövőjét, saját fejlődésének lehetőségeit teszt kétségessé az a vállalkozás, amely nem képes javuló gazdaságossággal dolgozni, Érthető tehát, hogy meglepve kaptam föl a fejem annak hallatán, amit Pólya Imre, a TESZÖV szövetkezetpolitikai előadója mondott: a mezőgazdaság! üzemekben a termelés költségei már régen — és most is — nagyobb mértékben nőnek, mint a termelési érték. Az, hogy a költségek növekednek a merő gazdaságban, természetesmegszigorítása után talán még kevesebb lehetőségük lesz a szövetkezeteknek megfelelő szakemberek nagyon ls gazdaságos foglalkoztatására. Adalékok a lehetőségekhez Egyáltalán, milyen lehetőségei vannak a takarékosságnak? Érdemes sorra venni néhányat. A mezőgazdaságban a legnagyobb energiafo„ „ .—1,1—4u —gyasztók közé tartoznak a TJtFil™ P^UI AH. re több gépre, berendezésre, műtrágyára, növényvédő szerre. energiára van szükségük a lermelés növeléséhez. Az azonban már csöppet nem mondható természetesnek. ha a költségek növekedése meghaladja a termelési érték emelkedését. Az egyik legfontosabb cél kell, hogy legyen a mezőgazdaságban ily módon a termelési költségek csökkentése. sához viszont Immár ener- lenne a szövetkezetekben. Éz getikusokra ls szükség lenne, utóbbiban talán előrelépést Am egyelőre csupán a szö- hoz majd a mikrokörzetek vetkezetek mintegy 30 száza- megalakítása, amelyek gazléka foglalkoztat energe- dasúgai sok mindenben kitikust. Kevés ugyanis az segíthetik, kiegészíthetik egyilyen szakember, s a mellék- mást. foglalkozások, másodállások Mindenesetre mór szép számmal akadnak olyan példák, amelyeket sokfelé lehetne követni. Az. hogy Szentesen, a Termál Tsz-ben termálvízzel működtetik a szárítók első fázisút, mindenütt . jó megtakarításokat hozhat, ahol van termálvíz. Elterjedőben van a nedves kukoricatárolás is a makói járásban, amely jelentős megtakarításokat hoz a szövetkezeteknek. S mivel bevált, másutt is érdemes lenne követni a példát. S a makói Kossuth Tsz-ben például a termelésirányítókat és a nagy munkagépeket URH adó-vevővel látják el, a munkaszervezés rugalmasabbá tétele, s a hibák gyors, takarékos javítása érdekéhoz, hogy egy mázsa kukorica víztartalmát egy százalékkal csökkenthessék. í.s kiló fűtőolajra van szükség. Ta- u T, , • valy pedig 2.9 millió mázsa ?T' Jó példót Apátkukorica termett a megyé- szövetkezete is, ahol ben, amelynek víztartalmát opt!Tá '8, ^blanagyságokat általában 30 százalékról kel- al.akítöttak ki, s ahol a nagy lett 15 százalékra szárítani. gép!keí ne„T tudják a legEhhez pedig mintegy 56 ezer «azda«ógosabban foglalkoztonna fűtőolajjal egyenérté- b gépeket hasz kű energiára volt szükség. Jókora mennyiség, teklnténálnak. Lehetőségek tehát bőségelyes költség. Pedig a fajták Bepvannak a takarékosságAACrp^AC CrAmníe í°bb megválasztásával, a be- fa: s az biztató, hogy a oeszeaes szomoK takar(tósi idö jQbb kiváiasz- tekar.éko?tóg „ szempontjai tásával, a szemek megfelelő "^dinkább előterbe kerültisztításával és szárítók Jó nak, a mezőgazdaságban is. felkészítésével, a folyamatos Lhol peldau' a kongresszusi al Iókora felszabadulasi munkaverKét éve. 1978-ban a megye szövetkezetei összesen mintegy 6.5 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, ám ehhez fölhasznált nettó termelési költség- elérte az 5,5 milliárd forintot. Ez meglehetősen rossz arány, amin mindenképpen javítani kellene, hiszen a különbség mértékén múlik többek között az is. hogy a szövetkezetek mennyit képesek fejlesztésekre fordítaüzem biztosításéval Jókora „„ , . megtakarításokat lehetne itt bnSádfelaJanlasaiban is is elérni fontos szerephez Jutottak. Vagy a szántás. Egy hek- Am ?f eredményességhez az tár fölszántásához általában !VzuksT8 lenne hogy vál8,7—9,7 kiló gázolaj szüksé- lalasaik teljesiteséhez a brigádok konkrét szakmai segítséget is kapjanak. A siker érdekében — a maguk eszközeivel — sokai tesznek a társadalmi szervek is. Az elmúlt évre például az ^ energiafelügyelet, a KISZ tartani a növekvő követel- gazdaságok — **"itt iTsok megyei bizottsága és a TECÍS^fiJSíiSS. üzemanyagot lehetne megta- S^JEK*!L J^*!"* ges. De csak általában, mert sok helyen ennél Jóval többet használnak föl. A gépek jobb műszaki felkészítésével, s annak megválasztásával, hogy milyen táblákon mini. hogyan Képesek lépést lyen gépekkel dolgozzanak hetne e költségeken takarékoskodni? Sok mindennel, a hatékonyabb műtrágya-felhasználástól kezdve az enerkarítanl. És az állóeszközök. A megye szövetkezeteiben az esz. x közérték megközelíti a 9 glafogVHsztasig.. Igaz ennek mmM torlntot Nem mindaz utóbbinak a költsége 1978- eg hát h „ hasz„ ban még csak az összes költ- ná,ják ezek az eszközöket 6i«Mám fl1, J"' hiszen itt már a kis hibák is képesek nagy károkat okozni népgazdasági szinten. Hlmezőgazdasági szövetkezetek számára az energia- és eszközgazdálkodás hatékonyabbá tételére, amihez a szövetkezetek fele csatlakozott. A verseny — amelynek eredményeiről tavasszal majd beszámolunk — nyilván hozzájárulhat a termelési érték és a termelési költségek közötti szen ezeknek a eszközöknek ésszerűbb, reálisabb arányok nzőta is nőtt hányada a költségeken belül, s nyilván a 2S&?1 tP,Vnbb ,nÖ7e~ egyharmada gép, ^berendezési kialakításához is. kedhet. A szövetkezetek és a jármfl s példᣠa szállítá' __ rossz szervezése is tekintélyes károkat okoz. Sz. I. Kuba tengeri kapufa Újjászületnek a kubai kikötők. A legnagyobb rekonstrukciós munkákra Havannában, a legfontosabb tengeri kapuban került sor. E kikötőn az importáruk 60 százaléka halad át. De átépítik és bővítik a cienfuegosi, a Santiago de Cuba-i, a nuevitasl, a marieli kikötőt is. A világ sok-sok országával élénk kereskedelmet folytató Kuba számára a kikötők kivételes jelentőségűek. A forradalom győzelme után e téren ls felgyorsult a fejlődés: raktárak és silók épültek, új úszódarukat állítottak munkában, s részben gépesítették a rakodást ls. Manapság azonban ez is kevés, ezért a szakemberek 1990-ig szóló, hosszú távú tervet dolgoztak kl a kikötők korszerűsítésére. Sok a teendő. Az új dokkok 7 kilométer hosszúságúak, a raktárak befogadóképessége 17,5 millió tonnával bővül. A havannai kikötőben négy óriás raktár épül, amelyeket a legmodernebb technikai berendezésekkel látnak el. Külön kikötőhely létesül a konténeres szállítmányok kezelésére. (BUDAPRESS — APN) A Duna közös „megszelídítése A Duna legtöbb országot ószekötő vízi út a világon, Pozsony alatt azonban — mintegy 60 kilométeres szakaszon — nehezen hajózható, és árvízveszélyes. Ez utóbbiról az 1954-es és az i965-ös árvizek tettek szomorú tanúbizonyságot. Előnyelt kihasználandó, szeszélyeit megszelídítendő, hatalméreteit tekintve egyedülálló. Pozsony alatt 52 négyzetkilométeres víztárolót létesítenek. A gátak között 243 millió köbméter vizet tárolnak. Két vizi erőmű épül, melyek teljesítménye 878 megawatt lesz. Gabcsikovónál 17 km hosszú mellékcsatornán vezetik el a vizet. Az új folyóágyban 18 méter mama! magyar—csehszlovák gas gátak kőzött négy és félvállalkozás szinhelye lett a folyam a szlovákiai Gabcsikovó és a magyarországi ezer köbméter víz folyik majd másodpercenként. Ilyen átfolyású csatorna nincs még Nagymaros között. A vállal- a világon. Másik, 8 kllomékozásra — amelyhez segítsé- ter hosszú levezető csatornát get nyújt a Szovjetunió is — is építenek ezen a Duna-szanagy szükség van, mert szon. Nagymarosnál hasonló 1981-ben előreláthatólag el- víztározót létesítenek, készül a Duna-csatorna ösz- A Dunára épülő vizi erőszeköttetése a Majnán ke- mű csúcsidőben is kiegyenlíresztül a Rajnával, s így tett áramellátást biztosít a közvetlen vízi út nyílik a nagy hajók számára az Atlanti-óceántól gerlg. A csehszlovák—magyar két ország számára, az egész komplexum pedig lényegesen a Fekete-ten- megkönnyíti a hajózást. Emellett a környező földek sokezer hektárját öntözhetőegyezmény szerint a vízierő- vé teszi, növelve a mezőgazmű-komplexum fő létesítmé- daság terméshozamalt. nyei közös tulajdonba, más részük pedig annak az államnak a tulajdonába kerül, amelynek a területén lesz. A Gabcaikovó—Nagymaros vízi erőmű első egysége 1986ban, az utolsó 1989-ben kezdi meg működését. A vízierőmű-komplexum A Duna két parjtán az építkezések körzetében elterülő természetvédelmi területeket nemcsak megóvják a károsodástól, hanem újabb üdülő- és sportkörzeteket alakítanak ki a festői szépségű folyóparton. (BUDAPRESS—ORBIS) „Vér és virág ,A mért idő" című verses antológiáról 99 ti* Üjesztendőre — tipográfiai nata kozmikussá tágul, aho- értéke egész remeklésként — új verses gyan az elveszített Kedvest poézisünknek. antológiával örvendeztette siratja: meg a bibliofil-köteteket kedvelöket a ICner Nyomda. Bé- „a mért idő fejem felett kési költők antológiáját állí- taszít le holdat és napot a mért idő vér és virág a végtelen tagolt [beszéd". mai modern totta elő, Európaszerte ismert békési művész: Schéner Mihály illusztrációival. Mivel a lírai alkotás a legszubjektívebb emberi » "^is,. megnyilatkozás, nyilván- eddiginél áttetszőbbé finovalóban más és más szellemi nulnak s bolcs summázatokarculatot, benső szférát, ér- ka sűrűsödnek érzesei-induzelemvilágot tükröznek 'az egybegyűjtött költemények; Békésben élő, vagy innen elszármazott poéták művei. Kiss Anna történelemelőtti hangulatot, krétakori máPapp László e kötetben forradalmárportrékkal jelentkezik. Sallangtalan, tisztán zendülő Btrófál tán Kilián György arcát vetítik a legtalálóbban elibénk. — Nemes anyag az övé; tán csak „A valahocvan az vértanú" ciműt érzem a többinél haloványabbnak, erőtlenebbnek. A legmegkapóbb portré számomra a „Lérlda hőse", s a „Magyárica" című. Pardi Annának éppoly Ismerős a dús érzelmi telítettség. a szenvedélyek nyers hát legyen!" zabolátlansága. mint .a parafrázisos gondolatiság. AmiKozmikus falvédő" is kor őt „magához veszi az Is„sajgö világos szárnyaink a mért időben gikus tartalmakat hordozó szlnte"a tehetetlenség sugall- ten", akkor: „szétforgácsolt koUesMte^ mlnden_ eddiginél higgadtsággai összegzi a párnám felemeli, akárakonváltoztatathatatlant: tinenseket hajnalonta. mert nincs furcsább égitest az em„Uránt a fonalat elrágom bérnél, akit a lelki bilincsek én e művet késznek pörgetnek semmivé". A sze[tekintem!" relem az ő számára „öleléssé és neurózissá szétrobbanó A dráma katarzisba tor- üstökös", — az egymást el balladásabbra sűrűsödik a „Virrasztalak", a Kozmikus falvédő", s a „Nagyszülém" című alkotásokban. Mitikus révüléseit most mintha intellektusának erejével fogná marokra, ötvözné-szerkesztenépgazdaság érdekei egynránt azt követelik, hogy az energiafelhasználás a jövőben csökkenjen. Vajon elérhet6-e ez? A szakemberek szerint igen. Sok helyen találkozni éjjel-nappal fölöslegesen működő szellőzőkkel, a kelleténél erősebb világítással, fölöslegesen járó motorokkal, sen, Ezek a pazarlások pedig zett mnffnsrf8^anPwifió^ k°11,k ~ d€ a mŰvek fe* "em felejtő emberek „úgy magasra csap, borzongó ba- 8ZÜU8ége. átfogó fve mintha égnek egymás szívében, mint tmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmamm csak emelkednék ezzel. . . A változások kezdetei Ahhoz, hogy a költségek növekedését lassítani lehesmindenekelőtt Jól képszakemberekre volna könnyen megszüntethetek szükség a mezőgazdaságban. Méghozzá olyan területeken ls, amelyeket eddig a szaklennének. S nagyon sok szövetkezetnél működnek még Kábítószer-fogyasztó amerikai gyerekek Az amerikai kábítószer-fogyasztók közössége egyre népesebb lesz és egyre fiatalabb: már iskoláskorú gyerekek ls kábítószert fogyasztanak. Csak 1977-ben a rendőrség mintegy 19 000 fiúnál és lánynál talált kábítószert, hol iskolatáskába, nadrágzsebbe, hol pedig babákba és fehérneműbe rejtve. Az óraközi szünetekben vagy délután a tv előtt, a gyerekek, néha hatévesek, már marihuana. cigarettát szívnak A tapasztalt kábítósok közülük már egy csipet kokainnal álmodják át a napot. A fiatalok a kábítószert Olyan eladóktól vásárolják, akik elemi iskolák vagy játszóterek közelében sétálgatnak, gyakran fagylaltárusnak álcázva Mások napi adagjukat kábítószer-fogyasztó szüleiktől kapják vagy a testvérektől. Egyes apák és anyák még a csecsemőknek is kábító hatású italt adnak — altatónak. Egy gyermekorvos rémülten áltapította meg, hogy egyre több csecsemőt kezeinek, akiket valósággal kábítószerrel etetnek. Á csend városa Milyen lesz, milyen legyen a jövő városa? Ez a kérdés rég foglalkoztatja a tudósokat, Írókat, filozófusokat. Különböző tervek és elméletek születtek, némelyikük teljesen híján volt a realitásnak, de egyben mind hasonlítottak: szebb, emberibb környezetet kívántak teremteni a városlakók számára. A kérdés napjainkban sem vesztette el aktualitását, sőt a környezeti ártalmak, a veszélyesen magas zajszint, a tömegközlekedés csődje, az új lakónegyedek telepítése a nagyvárosokban újabban egyre több gondot okoz. Leningrádban, ahol ezek a problémák szintén napirenden vannak, nagyszabású tervet dolgoznak ki a zajszint csökkentésére. Ennek keretében született meg „a csend negyede" nevet viselő terv. A város egyik lakónegyedében különleges hangszigetelő anyagokból építik fel azt a különleges, 13 emeletes lakóházat, amelyben a lakóhelyiségek ablakai az udvarra nyílnák majd, míg az utcai fronton lesz a lépcsőház és különböző más helyiségek. Így a külső fal a hangvisszaverő ernyő szerepét tölti be. A várostervezők, figyelembe véve a szociológusok javaslatait és a demográfiai előrejelzéseket, más eredeti megoldásokat ís kínálnak. Terveik szerint a XXI. század városlakói olyan különleges, hatalmas lakóházakban élnek majd, amelyekben átlag tízezer ember fér el. Az épületek magassága háromtól harminc emeletig terjed, a szobák száma pedig a lakásokban a lakók számától függően változik. Az épületek konstrukciója lehetővé teszi majd, hogy a lakók határozzák meg a lakások beosztását. Egyébként a tervek szerint már a közeli években felépülő házakat úgy alakítják ki, hogy az egy főre jutó lakóterület elérje a 20 négyzetmétert. Számos más intézkedés is szerepel a tervben: a zajos termelőüzemek kitelepítése a városból, új gyorsforgalmi utak építése a lakott területek kikerülésével, valamint új parkok és zöldövezetek létesítése. (BUDAPRESS — APN) Anna költeményei halhatatlan fokozás..." Venseinek a mai Ural termés legfelső dobogóján a he- , ..,ar,' . .,, . ... lye különleges ertekei az antolóÁ „Genius locl", a Hely g|^nakgéniusza tán Slmonyi Imre g'ának. versciklusában lendül a leg- Flladelf? Mihály sziklaeurópai bbá; a régió mondán- tömbből faragott, prófétikua dója nála emelkedik a legát- szavai mintha a meditálás fogóbb látomássá, ö blrto- csöndjévé váltanák most az kolja a legsajátosabb filozó- ismert „dúvad"-zaklatottsáflát, nála, a „példás vaga- got. bund"-nál lelhetni a békési táj legeayetemesebb érvényű fon toralt: „Visszatérek tehát közétek a földre, ide ebbe az ismerős [pokolba... S bevárom türelemmel míg minden elölről [kezdődik újra velem s azzal a kereszttel." (Jászol és kereszt.) Vitriolos igazmondásával enmagát sem kíméli: ..jaj a fölfuvalkodottaknak jaj a kicsinyhitüeknek egyszóval ja] nekünk." Simonyi groteszk-bölcs alanállása egyedi gondolati költószete (me'vben a saiátságos formai bravúrok, nemvárt megoldások, meghökkentő metafórák-hasonlatok mindig az Intellektualitás alárendeltjei) elsőrangú „Lassan elérem, amit [elérhet az ember, kezdem keresni önmagam [csöndjeit... s a hiúság is szégyenlős [kölyökké bágyad." Eredeti költészete. Őszintesége, emócionálts mondandója — a kötet egyik erőssége, Sass Ervin, Tomka Mihály, Bónus István, Szúdy Géza, Vajnál I>ászló, Varsa! Zoltán. Ménesi György, Űíházl László alkotásai — hiteles. Igaz részel a „békési kórusnak". Az orosházi Varsa Zoltán regölést-ldéző sorai akár a kötet eszmei mottójaként is felfoghatók: ..Sorsom ordasodhat / bánat magasodhat / hajnalra ledőlnek / tornyai a Rossznak." A kötet az ÜJ Aurora gondozásában Jelent meg. Dér Endre v r