Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

11 Vasárnap, 1980. január 6. Felhívás tolvajlisra $okáig emlékezetes marad a jó szemű és jó tulű tv-ne­zök számára egy műsor rész­lete. Kamerák elé ült, ámbár homályban hagyott arcíal, egy vidéki gépkocsivezető. Nem kevesebbet mesélt el, némi humorral ós szarkaz­mussal fűszerezve, mint azt: miként is építette fel milliót érő reprezentatív családi vil­láját — harmadáron? Ho­gyan tudta „összehozni", so­ronként. darabonként, az ál­lam szeme előtt a téglákat; miként bonyolított le négy­száznál több feketefuvart; hógyan alakult ki és műkö­dik (nem ig minden környe­zetbeli elismerés nélkül) az a „kaláka", amelynek alap­elvét úgy lehetne talán meg­fogalmazni: „segíts magadon az állam vagyonával, és mi is megsegítünk téged"... A ház áll és igen tetszetős. A vállalkozó szellemű tulaj­donos bizonyára hét lakat alatt őrzi. harapós kutya, wertheimzár és minden egyéb szükséges kellék segítségével. Példája egyedi, bár a má­gántulajdont korántsem csak a tolvaj szarkák óvják, akik a legjobban tudják, mennyire kell félteni a „nehezen szer­zett" javakat. Mellettük lé­tezik jó értelemben vett tu­laj donféltés is: a munkával — sokszor nem is csekély fáradsággal — megteremtett javak védelme, sokféle esz­közzel és találékonysággal. Utóbbi így helyes. Kár, hogy az ellenkézőre is bő­séggel akad példa. Pedig: óvatosságra nagy szükség lenne. A Legfőbb ügyészség bűn­ügyi adatai aok figyelmezte­tést tartalmaznak arra vo­natkozóan: akár a közös va­gyont. a társadalmi tulajdont tekintjük, akár az egyéni ja­vakat. a bennük keletkező károk mértéke igen jelentős. (Söt. a személyi javait elleni bűncselekmények száma fo­lyamatosan gyarapodott az utolsó öt esztendőben.) Csak néhány szám: egy év alatt 224 millió forinttal károsítot­ták meg a népgazdaságot a tárdkdalmj tulajdont foszto­gató tettesek. Egyidejűleg 11 százalékkal nőtt a magán­személyek . javai 'ellen elkö­vetett bűncselekmények szá­ma. S ami szintén igen fi­gyelemreméltó. a bűncselek­mények 60 százalékában 500 forintnál nagyobb volt a kár, 308 esetben pedig a^ ötven­ezret ls meghaladta. (Külö­nösen sok volt a személyi javak elleni bűncselekmény Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj­Zemplén és Fejér megyében, a Járások közül pedig a rác­kevei és a marcali Járás a „listavezető".) Ezek a tények a hozzánk tartozó tárgyak, apróbb és nagyobb javak „veszélyezte­tettségének" növekedését jel­zik. Egyúttal azt is. hogy a bűnözésben — elsősorban a visszaesők körében —. meg­nőtt a kedv. s a kezdemé­nyezőkészség. víkendházak fosztogatásától az autófeltö­réoekig mindazón tárgyak el­tulajdonítására, vagy meg­rongálására. amelyek egyéni gyarapodásunk során mind nagyobb számban kerülnek a birtokunkba. És — tegyük hozzá mind­járt kellő beismerésként — az egyén, a család javainak gyarapodása, az értékek fel­halmozódása koránt sincs arányban a caaládí .bizton­sági intézkedésekkel és mód­szerekkel". Munkaalkalmak A Csongrád megye! tanáig vb mezdgizd&sác:! és élelmezésügyi osztálya állandó alkalmazásra gyákoriott gyors- és gépírót ke­res felvételre. Jelentkezni lehet: megyéi tanácsháza, 420-as számú szobi. x A Pécsi Geodéziái és Térképé­ssátl Vállalat szegedi osztálya gyors- és géplrónfit keres felvé­telre. Jelentkezni lehet: Szeged, Hajnóczy u. lé. sz. alatt. X A Csongrád megyei sütólnarl Vállalat felvess egy anyagkóny­Válót középfokú közgazdasági végzettséggel. Jelentkezni lehet: Szeged, Török n. i. sz. alatt, » személyzeti osztályon. X A KSZV Ciszeredi Szövőgyára Szegedi Konfekciógyárába felvé­telt hirdet esztergályos és marós munkakörbe. Fizetés gyakorlati időtől fUggÓen. Jelentkezni leltét! Szeged, Dorozsmai út 13.. mun­kaügyi csoport. x A Szegedi Városgazdálkodási vállalat szegedi munkahellyel felvesz általános lakatos, autó­szerelő, bádogos, esztergályos, festő, karosszérialakatos, kőmű­ves. villanyszerelő, vfzvczeték­szerclő szakmunkásokat, hegesz­tő, átfestő betanított munkáso­kat. valamint gyakorlattal rendel­kező normást és szervezőt. Je­lentkezni a vállalat telephelyén. Pacsirta u. 1. sz. alatt. x Utca, udvar takarítására és egyéb fizikai munkakörök szük­ségszerű helyettesítésére férfi munkaerőt felveszünk. .Intéz­mény 3400/12*' Jeligére a Sajtó­házba. . x Felvételre keresünk mezőgaz­dasági vagv közgazdasági szak­középiskolai végzettséggel bér­felosztn immkakörbe. lehetőleg mezőgazdasági gyakorlattal ren­delkező munkavállalót. Bérezés a 10 1977. MÉM—MiiM sz. együttes rendelet alapján. Jelentkezéseket levélben „Szegedi termelőszövet­kezet 4 12" leligcre a Sajtóházba kérjük leadni. x A szegedi Felszabadulás Tcr­mclőszövci kezet felsőfokú képe­sítéssel. dlsznövény-hájtátásl gyakorlattal rendelkező személyt keres félvételre kertészéti telep­vezetői állás betöltésére. Jelent­kezni lehet a termelőszővetk<tet központi irodájában. Szeged. Sándor u. 1. SZ. alátt. X Az Ikárus szeged; gyára fel­veszi lánghegesztőt és sókszoró­sftógép-kezelőt, jelentkezni: Ika­rus szegedi gyára, munkaügyi osztály. Szeged, fonógyári üt A. •«- -- * A fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkás­képző Intézet I szakácsot, 1 kony­halányt keres azonnali belépés­sel. jelentkezés helyé: Szeged. Petőfi s. sgt. «. x Az AGROBM cséngrád megyei kirendeltsége pályázatot hirdet tervezői munkakor betöltésére építészmérnök, valamint vízépítő­mérnök részére. Pályázati felté­tel szakági tervezői jogosultság. A pályázatokat a kirendeltség el­mére: Szeged, Mércy u. AB sz. alá kérjük. x jíom hiábavaló szülni erről, hiszen, ha csak az ingatlano­kat vesszük, több mint két­millió családnak van Ma­gyarországon családi háza, vagy nyafalója, kisebb-na­gyobb víkendtelke. (A gépko­csik önzetlenségéről, nyitva felejtett ajtóiról, félig felhú­zott ablakairól most ne is beszéljünk.) Az év jó néhány hónapjá­ban üresen állnak a víkend­házak. bennük hagyott, fele­dett értékekkel. Az Állami Biztosító a megmondhatója, hányan hanyagolják el a biz­tosítás megkötését, és olyan javakra, amelyekre korábban évekig, sőt évtizedekig ku­porgatott a C9alád. Drága kerti gépek, szerszámok; má­sutt alig takart faanyag. épí­tőanyag; nem szervezték meg az óriásét, holott a legtöbb helyiségben, üdülőterületen akadna vállalkozó nyugdíjas, aki több Ingatlan együttes őr­zésére is felkérhető lenne. A takarékosság nemcsak üzemi tevékenységre, gazdál­kodásra vonatkozik. A taka­rékosságra egyéni és Családi méretekben is nagy szükség van. S talán nem időszerűt­len. ha válfajai közé soroljuk a tulajdonvédelmet is. A bű­nős kezére került érték sze­gényebbé tészl azt. aki a ja­vakért megdolgozott, kupor­gatott. beesüLettel gyarapítot­ta tulajdonát. S ne feledjük azt sem. hogy a magánsze­mélyek javainak gyarapodá­sa — a közös vagyon növe­kedése is! Az ország gyara­podása. újabb családi házak­kal. üdülőkkel. kertekkel, hogy most csak ezekről te­gyünk említést. Nem a Harpagonok zsugo­riságára való biztatás diktál­ja mindezt. Semmiképpen sem elítélendő, ellenkezőleg, továbbfejlesztésre érdemes a javaink védését szorgalmazó megannyi lépés. biztatás; származzék rendőri szervek­től. biztosítási szakemberek­től. vagy tanácsi tisztségvi­selőktől. A magunkét védjük ás megteremtett életszínvo­nalunkat is védjük, amikór az ember és a technika ere­jét találékonyságát —• ma­gunk törődésével ötvözve — jobban használjuk fél. Á Nyugati pályaudvar története Közleményeit Értesítjük a lakosságot, hogy az Üjszeged. Tárogató utca. illetve Közép fasdí saroknál levő TI­TASZ-srekrénvtől a K52ép fasor 4,'B épületnél levő első vágási szekrényig lefektetett 1 kV-os földkábelt a DÉMASZ 19RA. ja­nuár 7-én üzembe helyezi. Ettől az időponttól kezdve a földkábel érintése szigorúan tilos és élet­veszélyes ! CSOMEPSZÖV. Beat társastánc-tanfolyam In­dul 1980. január 12-én. szombaton délután fél 4 órakor a Móra Fe­renc Művelődéül Házban. Szeged, Festő u. 0. sz.. felnőttek és diá­kok részére. A tanfolyam időtar­tama: hat hét. (Heti 2X2 óra.) Tanfolyamvezető: dr. Viszt Jó­zsefeié. Jelentkezni lehet a hely­színen. a fenti Időpontban. x Régebben csak a várakat, kastélyokat, templomokat te­kintették műemléknek, a gyárakat, malmokat és más technikai alkotásokat már nem. Ma azonban sokra be­csüljük és óvjuk az Ipari műemlékeket is, és ezek so­rában előkelő hely illeti meg a budapesti Nyugati pálya­udvart. Elődje, a pesti Indóház, az 1846-ban épült pest—váci vasút, fejállomása volt áz el­ső magyar pályaudvar. Nagy­jából a mai Nyugati helyén terült el. Majdnem három évtizedig megfelelt a mainál jóval szerényebb forgalmi követel móny eknek, 1872-ben azonban egy kétemeletes szolgálati építménnyel tol­dották meg; énnek Gyár (ma Jókai) utcai homlokzata lett az indóház fő homlokza­ta. További építkezéseket is terveztek, de a városrende­zés nemcsak ezt akadályozta meg, hanem az új épület egy részét is le kellett bontani, mert gátként keresztezte az akkor kiépülő Nagy körű tat. A bontás ügyében a Főváro­si Közmunkák Tanácsa tár­gyalásokat kezdett a tulajdo­nossal, az Osztrák Állam­vasúti' Társasággal. (Ez eb­ben az időben már csak ne­vében volt államvasút, mert tulajdonjogát a Bach-kor­mány az ötvenes években él­adta egy francia részvény­társaságnak.) Kisajátításra nem került sor. mert a vasúttársaság ön­ként hajlandó volt a Nagy­körút vonalát szabaddá ten­ni. Az 1872-es épület legna­gyobb részét meghagyták, és a Nagykörút felé új homlok­zattal látták el. (Ez a ház ma a Lenin körút 122. szá­mozást viseli, de a Marx tér rendezésével kapcsolatban lebontják.) A régi, szegényes indóház helyébe pedig atár­sáság egy teljesen módern. a fejlődő fővároshoz méltó pá­lyaudvart épített. Tervezésé­re négy Céget szólítottak fél, közülük a párizsi ÖU&tave Eiffel terveit találták a leg­megfelelőbbnek, s megbíz­ták az építkezéssel 1875-ben. Az új pályaudvar legmo­numentálisabb része a nagy­csarnok. Hossza 146 méter, tetőgerince 25 méter magas­ságban húzódik, oldalfalai­nak magassága 16 méter, a fesztávolság 42 méter. Ilyen hatalmas vasszerkezetű csar­nok nálunk újdonsógszámbn ment. Nagyságát külföldön is csak négy pályaudvar múlta felül. Különösen mély benyomást kelt a szemlélő­ben a Szent István körút fe­lől az egyenes homlokzat. A súlyos tetőt 10 vékony ön­töttvas oszlop tartja, alul ér­kádszerű tér látható, az osz­lopok közti teret rácsos üve­gezés borítja. 1300 tonna va­sat használtak fel, ennek fe­lét Párizsból szállították, má­sik felét a hazai gyárak ad­ták. A vasszerkezetet nem maga Eiffel tervezte, hanem mérnöke, Theofll Seyrlg, Az új csarnok a régi fölé épült, így az építkezés egész ideje alatt változatlan rendben közlekedtek a vonatok. A régit csak az új csarnok el­készülte után bontották le. A hosszú vonatok részére 40 méter hosszú, üveggel fe­dett peront állították fel. Az utazóközönség kiszolgálásá­ra (pénztár, váróterem, étte­rem, posta stb.) és a forgal­mi feladatok ellátására a csarnokot számos melléképü­let övezi. Közülük a legfel­tűnöbb a homlokzat két ol­dalán elhelyezkedő, a Kör­útra néző két-két kupolával díszítétt. színes téglákkal ki­rakott kétemélétas eklektikus épület, amelyek a nagycsar­nok könnyed felfelé ívelését még jobban kihangsúlyoz­zák. Készült égy külön ki­rályi vártóterem is, öltöző­szobákkal, hadsegédi, ezolga­stb. szobákkal körülvévé. A pályaudvart 1877 októ­berében adták át a forga­lomnak. Építésének teljes költsége elérte a két és ne­gyed millió forintot (mai ér­tékben legalább százmillió forint.) A« építkezés után a Nyu­gati környék* teljesen be­épült. Ez iá hozzájárult ah­hoz. hogy a két világháború Mikor ízléses a lakás? Az ACROBER Csongrád megyei kirendeltsége pályázatot hirdet - műszaki tervezési osztályvezetői MUNKAKÖR B12TÜLTESÉRE. Pályázati ftJtélcl: felsőfokú műszaki végzettség, IC éves szakmai gyakorlat, szakágában „A" kategóriájú tervezői jogosultság. A pályázatokat Szeged, Mére.y u. 6/B s*. alá kérjük. A lakás az a hely. ahol az ember életének jelentős ré­szét eltölti. Ezért fontos, hogy célszerű, kényelmes és ízléses legyen. Ném elegen­dő csupán, hogy tető légyen a fejünk fölött, amely meg­véd bennünket az Időjárás viszontagságaitól, a hidegtől, széltől, fagytól, esőtől vagy a nap égető hevétől. Az ott­hon a család legbensősége­sebb kapcsolatát jelenti. Sőt azokkal a dolgokkal. tár­gyakkal való kapcsolatát is. amelyek otthonában körül­veszik. s amelyeik naponta szolgálják. Az ízléses, korszerű, ké­nyelmes lakás egyik 'egfon­tosabb alapfeltétele a bútor És nem akármilyen bútor. A ma embere csak olvan bútort tart megfelelőnek, amely valóban lakálvossá teszi otthonát, ahol a mun­kából hazatérve testileg és lelkileg kipihenheti magát. Mivel a bútor a lakás leg­jelentősebb része, s ez fog­lalja el a lakótér legnagyobb részét, az ember szükségle­teihez és a laikás területéhez kell alkalmazkodnia, hogy valóban kényelmessé tegye az életet. Nemcsak kényelmesen szeretnénk lakni, hanem azt kívánjuk, hogy mindazok a dolgok, amelyek a lakásban körülvesznek bennünket, szépek és ízlésesek is legye­nek. Mindnyájan szép ott­hon után vágyódunk. Azért szeretnénk, ha lakásbelsőnk szín és forma szempontjá­ból tökéletes kivitelű lénne. A ma embere ném fél az új divatos formájú bútortól, a szokatlan kárpitozástót. és az újszerű színektől. Sőt. a fehér színtől sem idegenke­dik. amit bizony sokkal gyakrabban kell tisztítani. Ezt az ls bizonyítja, hogy egyre gyakrabban láthatunk fehér stílbútorral berende­zett lakásokat, vagy divatos fehér-piros. fehér-barna színösszeállítást, esetleg két­háromféle pasztellszín társí­tását a bútorokon. Mivel ezek a bútorok poliészter lakkal vannak bekenve. a gyakori tisztítás nem árt nekik. Éppen ez a tértv kel­tette fel a bú torvásárlók fi­gyelmét. Tehát a fehér szín divatos a lakásban. Ez nemcsak az egyes bútorda­rabokra vonatkozik, hanem egész komplett berendezé­sekre is. amelyekkel bizo­nyos helyiségeket, szobákat teljesén berendezhetünk. Ilyen bútorokat használnak például a nappali lakószo­bákban vagy a hálószobák­ban. A bútortervezők olvan be­osztású bútorokat terveznek, amelyek a lakásban lehető­leg kevés helyet foglalna K el. Gondolnak a lakás kellé­kekre. lakásdíszekre és ki­egészítőkre is. amelvek han­gulatosabbá teszik a lakást, mint például a virágváza (a virágok, a szobanövények), a kép. a plasztika, a füg­göny stb. A mai lakáskul­túra követelménye a szép és ízléses lakásmőd. Ezt el­sősorban úgy érhetjük el. ha jó minőségű lakáskel'é­keket és minden szempont­ból megfelelő bútort válasz­tunk. közt számos terv született az áthelyezésre. Sokan a város közepéből Rákosrendetfőre akarták kitelepíteni, mások egy központi pályaudvar ki­telepítésére törekedtek, s ennek során a Keletit a Dé­li pályaudvarral akartait a föld alatt összekötni. Altad­tok olyanok is, akik a kite­lepítés ellen érveltok: az utazóközönség kfffiyelmét szolgálja, ha a pályaudvarok a centrumban'fekKBenck. Az igazság az, hogy a kitelepí­tést nem ez az órv akádé­lyozta meg. hanem a pénz­hiány. A Magyar ARAJTV­vasutak, amely a régi réaa­vény társaság államosítása után a Nyugati gazdija lett. a kt telepítéshez szükséges pénznek még cenk tőredé­kével sem rendelkezett. A Nyugati pályaudvar acélszerkezete egy évszázad alatt Jelen'őa mértékben korrodálódott, veoztett vi­lárdságából, életveszélyessé vált. Sorsának eldöntésére pályázatot írtak kl. Több pá­lyázó teljesen új szerkezetet akart a régi helyett felsze­relni. de az UVATERV által készített és elfogadott terv ipari műemléknek tekintet­te a szép csarnokot, amelyet az elöregedett vasszerkezet kicserélésével meg kell tar­tan i. így ls történt 1878. janu­ár 0-én kezdtek hozzá a bontáshoz, A függőleges ter­helést viselő oszlopok egy részét ls kicserélték, a má­sik részt körbetonozásésal érősítették meg. Ms már ké­szen áll az új tetőszerkezet, és. november végén meg­kezdték a ízerelőállványoít lebontását. A vasúti forga­lomban természetesen nehé®­seget jelentett as építkezés, de azért, megszakítás nél­kül folyt, csak az utasoknak: kellett hosszabb utat meg­tenni a szerelvénvek eléré­sére. A nagvcsarnokot 1979 de­cember közepén, tehát még a karácsonyi „csúcs" előtt adták ét a forgalomnak. Ek­korra végeztek az sftóft négy­zetméternyi üvegfelület fel­rakásával. Az építkezés azonban meg nem fejező­dött be. az oldalajtók, iro­dák. raktárak. bádogozás felújítása láfló-ra marad A homlokzat ideiglenesen hal­ványzöld szint kap. a vég­leges műanyag bevonatot csak a vakolat teljes kiszá­radása után erő»(tlk fel. A rekonstrukció a Marx •ér rendezésével és a met­róépítéssel egv időben tör­tént. az új aluljáró- ren ő szer­ből közvetlen feljárat vezeí a pálvaudvarhoz. A tér át­építésének egvetlén szépség­hibája: a Marx tér felett átívelő autós felüljáró ront­ja a szent István körút fe­lől a Nyugati szép homlok­zatára nyíló kilátást. Vcrtesy Miklós ADÁSVÉTEL ITiroa állapotban levd Barkas mikrobusz, 1981­ig vi»gáatstott ér agy felUjltOtt Volkswagen komplett, motor G adó. Al­sóváros, Paprika utca 40. X I X ss Trabant Spédal elidó. Szeged-Tarján 4)9. V. 30. Tejelőn: 31-DOS Oj»PJ»í. las kg-os hízott sertés eladó. Saeged.Bticetélep, Kassák dt 30. INGATLAN Alsóvároson telket, ven. ner*. „Építeni szeré­nek 11 058" jeligére a Sajtóházba. X >'ac valtamáe követében épüld, antai Jlilurü t*r. fásításhoz társat kéte­sünk. „Egymillió 11 17b" tengere a sajtóbaaba. EGYÉB óra javít i» rtic.mjccsc: pontos tdbre Mszabá'yae. es. Krttner, ÉlAtl utca. ftalaloahoglArea, Veién cet tónál (Agárdon) e.s Balatonfüreden épiteodS snövnttéssnü ddüiórészek t .4gBt«Ét srsrv-zl (Agár. don Tállala tok, szövetbe, totók, intézmények rész*, re IS) a 49. ra. Ügyvéd) MuaAafeónhaoéf, Buda­pest, Alkotás u. ti. uaa Telefon: 351.166, 133-69Í Kérjen tájékozatót. J, Garázst bérelnék Feltá­madás utcához közel. — Ajánlatokat „Skoda — 11 068" Jeligére a évjtó­tjaiba kerek. Diákok kutatják a múltat Nagy vállalkozásba kezdett Zalaegerszeg 18 város k<y­nyéki településének Ifjúsága. Levéltárosok és muzeológu­sok irányításával feldolgoz­zák a város környéki telepü­lések történelmi múltját, ha­gyományalt, népszokásait, összegyűjtik, leltározzák a népi kultúra emlékeit. A gyűjtést ós a kutató, munka nagyobb részét, pe­dagógusokkal az élen. az ál­talános iskolák felső tagozatos diákjai végzik. A jelenlegi téli iskolai szünidőt ia érre használják fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom