Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

4 Csütörtök, 1980. január 3. Magánépítők - közérdekek Az én házam, az én váram — Ki ne ismerné ezt a mondást? Amikor 1960-ban kezdetét vette az első 15 éves lakásépítési program, az volt a cél, hogy a megépülő 1 millió lakásnak egyharmada készüljön csak magánerőből — n többi az állam dolga NO6. 1975-re az arány megfordult. A magánerő ugyanis nem azonos a házilagos kivitelezéssel. Magánerősnek számít a statisztikában minden olyan építkezés, amelyet nem teljes egészében finanszíroznak állami forrásból. Így az OTP, vagy a munkahely beruházásában, szervezésében épített lakások ugyanúgy maKánerősek, mint az OTP-kölcsönnel. vagy anélkül épített családi házak. Az állami — célcsoportos — lakásokat értelemszerűen az állami építőipar készíti, míg a magánerőből épülőknek csak egy jíöredéke jut az állami kivitelezőkre. A nagyobb hányadon a szövetkezeti építők, a kisiparosok és a házilagos kivitelezők (kontárok, fusizók, fokenok, barátok) osztoznak. A magánépítők körét szűkítsük most azokra, akik családi házra — vagy elvétve az ennél gazdaságosabb sor. Illetve láncházra — vágynak, és nézzük meg, hogy az ő érdekeik mikor, mennyire estiek egybe a köz érdekévél. Ha valaki magára vállalja b lakásigények megoldását, ezzel már önmagában csökkentette az államtól lakást várók számát. Viszonzásul az állam — az OTP közbeiktatásával — hitellel siet az építtető (a valóságnak jobban megfelelő, közhasznú szóhasználattal: az építő) segítségére. A hitel összege aszerint változik, hogy az állam mennyire ítéli korszerűnek az építeni kívánt lakástípust. Legkisebb hitel — az építési költségek legfeljebb 50 százaléka — a családi házra jár. Ennél magasabb hitel nyújtható a kisebb telekigényű sor-, lánc- és átriumházakra. Ezeknél az építési költségek 70 százalékát előlegezi az állam és a visszafizetési határidő, valamint a kamat is itt a legkedvezőbb. A helyi tanács természeti adottságaitói és anyagi lehetőségeitől függően közműves télkekkel segítheti az építőket. Az induláshoz tartozik még a tervek készítése és az anyagok beszerzése. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ az egyedi tervek egytizedéért — általában 800 forintért — kínál típusterveket. Ezzel csak annyi az építő dolga, hogy a telkére adaptálja. Az anyagi előny mellett — a több tucatnyi variáns miatt — változatosak is ezek a házak, ésszerűen fedik a különböző életvitelű és nagyságú családok igényét, az is lényeges szempont, hogy a kereskedelemben kapható anyagokból állnak össze. Ennek ellenére évente a kereken félszázezemyi családi házból mindössze 5—6 ezer készül az ETK fővárosi, pécsi, kaposvári, debreceni, győri, szegedi, miskolci irodáiban vásárolható típustervek alapján. Sajnos még nem áldozott le a sátortetők korszaka, bár az 1973-as III. Lakásépítési Konferencia után — itt az építészek ugyancsak elítélték a rossz térszervezésű, szemet bántó családi házakat — olyan határozat született, hogy az egyedi terveket engedélyezés előtt be kell mutatni az építészekből álló zsűrinek. Ez a megoldás azonban felemásra sikerült, mivel ha előbb nem, akkor a fellebbezés után engedélyt kap az építő, ha a terv nem ütközik bele egyetlen egy építési szabályba se. Pedig a környezet és az épület harmónikua kapcsolata nemcsak elvont „városképi szempont", hanem a lakók közérzetét Is befolyásolja. Lépjünk még egyet, következzen az anyagbeszerzés. Itt újra csak előnyöeebb helyzetben vannak azok, akik mondjuk sorház, vagy kisebb társasház építésébe fogtak, hiszen az utánjárás megoszlik az építőtársak között és a jobb kihasználás miatt olcsóbb lesz a fuvar is. Tehát ismét találkozik a közés a magánérdek. Az utánjárás megosztása sajnos nem utolsó szempont. A mennyiségi hiány mellett az anyagok idő- és térbeli egyenetlen elosztása is bosszantó. Ha kapható cement, akkor a TÜZÉP-telepeken jószerivel nem tudják hol tárolni, ha pedig nincs, akkor a harmadik határba kell érte menni. Ezt kiküszöbölendő, köt a TÜZÉP az építőkkel anyagbiztosítási szerződést Ebben vállalja, hogy a beépítés sorrendjében szállítja a szükséges anyagokat. Az építők tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy erre csak nagyon labilis program építhető és jobb előre megvásárolni mindent Ha a családi ház építési költségeiből levonunk 10 százalékot a tervezésre, közműbekötésre, az anyagok megszerzésének olajozottabbá tételére, akkor a maradék, három — többé-kevésbé egyenlő — részre osztható. Az első harmad az anyag ára, a második a fuvardíj, míg a harmadik a munkabér. Ebből kiderül az Is, hogy a szűkös kivitelezői kínálat mellett a költségek is a házilagos kivitelezést szorgalmazzák. így azután csak a feltétlenül szakértelmet igénylő munkához fogad az építő szakembert, a többit igyekszik ügyes kezű barátokkal isme rősőkkel, rokonokkal együtt elvégezni. Ezt megkönnyíti a kölcsönző vállalat, amely méltányos dij ellenében rendelkezésre bocsátja a szükSÓ&G8 munkaeszközöket A bérelhető eszközök köre mára ugyancsak kibővült: többek között zsaluzóanyag, betonkeverő, tapétázógép, festékszóró szerepel a listán. A tapétázógép napi használata 100 forintba, míg egy heti igénybevétele 500 forintba kerül; egy 230 literes betonkeverő gépnek pedig 230 forint az egy napi bérleti díja. Az építést a beköltözés követi, de a komfortfokozat növelésére — például központi fűtés beszerelésére — vagy később a felújításra újabb anyagi segítséget kaphat a tulajdonos. Ugyanis a lakások értékének növelése a közösségnek is érdeke. HÁZASSÁG Sólyom Imre Péter és Fehér Gizella Zsuzsanna. Jámbor Pál és Grécrl Judit. Madarász Zoltán és Bogyó Mária. Kiss Sánt'or es Csamangó Anna. LacK János ós Hupuczi Éva. Mózes István József és Szabó Eva. Oltványi Sándor és Kesztyűs Hona. Nagy György és Horváth Edit, Saslráczkt János és Szabó Rozália. Bi nkó Gyula és Kószó Ilona. Mészáros Csaba Miklós és Kapor Emma. Rostás János és Németh Kataltn F.vw. Sári Béla István és Simon Lívia Julianna. Peredl Mihály es Stoklász Gyöngyi, Ocsko István és Szakái Györgyi Mária. Keszrtcze László és Husz1a Ibolya Mária. Farkas László ós Dorogi Klára. Faragó László ós Benedek Katalin. Roczkó Miklós és Katona Eva. Mihály Attila Zsolt ás Tuszlnger Ildikó Anna. Kováts Péter Ferenc és Lengyel Eszter Katalin, Manga József és dr. Stark Erzsébet Mária. Tamás Sándor István és Farkas Anna. Nagy István és Rzalóky Ildikó. Németh Zoltán Vendel és Kondor Erzsébet, Szegi László és dr. Palotai Ma-lanna. Szabó József és Macák Erzsébet. Domonylk litván és rtácz ibolya Eva házasságot kötöttek. SZÜLETfiS Biró Zoltán Istvánnak ée Szepesi Magdolnának Bernadett, Nagv Elemérnek és Scháb Margitnak Elemér Károly, Bakói Istvánnak ós Odrobina Katalinnak Katalin. Kiss Józsefnek és Papp Máriának Róbert. Illés József Lászlónak és Stumpf Máziának Hajnalka, Szanyl Géza \nórásnak és Forczek Erzsébetek Apru-s, Széles Bélának és Farsang Máriának Béla. Enyingi Istvánnak és Süti Mária Masdol- áriak István. Pál Bélának és Szabó Zsuzsanna Máriának Dinié'. Nnvák Gyulának és Halász Anna Gizellának Anikó. Vlncze Józsefnek és Farkas Rozáliának Mónika Hona. Szolnoki László, nak és Váczi Beáta Etelkának Barbara Beáta, Kis Imrének és papp Juliannának Júlia, Nagy Gábornak és Északi Piroska Saroltának Ágnes. Farkas Csaba Istvánnak és Garas Katalinnak Katalin. Károlyi Béla Attilának ós Maróti Teréziának Beáta. Kunoz Gábornak és Török Erzsébetnek Erzsébet, Nagy Mihálynak <te Kotta firzsebetnek Családi események Mihály. Nemes Andrásnak és Kun-Szabó Piroskának Péter Attila. Katkó Józsefnek és Bagi Eva Katalinnak Izabella. Kárpáti Jánosnak és Deák Franciskának Mónika Zsuzsanna, Szabó Lajosnak éa Blcski Rozáliának Zoltán Zsolt. Farkas Gábornak és Biacsi Rozália Magdolnának Rozália. Szűcs János Gábornak és Tóth Magdolnának Péter, Papp Bélának és Szólnál Honának Szilvia Ágnes. Peták Péternek és Szen'esl non* Editnek Edina. Paróezl Jánosnak és Zomborl Irén Margitnak Norbert. Petrás Jenőnek ét Szőnyl Sarának Péter. Szalma Lászlónak és Vastag Gizellának Tímea, dr. Labádt Imrének és Csajági Mária Rékának Máté. dr. Treer Tivadar Jánosnak és Bánkutl Gabriellának Annamária. Laczkó Istvánnak és Kecskeméti Erzsébet Etelkának Zsolt. dr. Lajlcó Károly Ferencnek és Tóth Annának Eszter. Horváth Péternek és Czakó Matildnak Petra. Szabó Ferencnek és Kusz Klárának Márta. Szilágyi Györgynek és Csányl Honának Zoltán. Börcsök Lajosnak és Fődl Katalinnak Etelka. Török Istvánnak és Miklós Etelkának Andrea Udlkó. PodhráC7ky Andrásnak és Kovács Juliannának Tamás Mártó. Szatmári Józsefnek és Sós Erzsébetnek József. Pipicz Mátyásnak és Dékány Zsuzsannának Csaba István. Csóö.Gvapjas Szilveszternek és Doktor Eszternek Krisztián Norbert. Baros Tamás Tibornak és Varga Honának Bernadett. Gábor Lászlónak és Horváth Máriának Attila. Szecsődl Ferenc Györgynek és Marion Eszternek Dániel. Pamuk Györgynek és Szűcs Gabriella Margitnak Bettina, Molnár Miklóé Péternek és Fekete Márta Editnek Márta Viola. Korom János Istvánnak és Rlbák Julianna Annának Gabriella. Szekeres Antal Istvártak és Matko. vics Andrea Erzaebetnek Gábor. Mészáros Istvánnak és Jójaxt A szocialista integráció útján Magyar-bolgár közös vállalat Erzsébetnek Gábor A dám. Bran? Ferencnek és Almási Katalin Ilonának Ferenc. Huszta János Antalnak és Bálint Rozália Annának János. Gyenes Józsefnek és Benke Mária Eszternek Szilvia Adrienn. Sebők Lászlónak és Nemes Katalinnak Mónika Katalin. Kerekes Pálnak és Gera Máriának Szilvia. Fodor Jánosnak es Vidács Erzsébetnek Attila. Túró Miklós Zoltánnak és Szűcs Katalinnak Árpád Renátó. Hajnal Imréinek és Bálint Zsuzsanna Angélának Andrea, Kothencz Józsefnek és Sebők Editnek Andrea nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Bálint Lajos. Pető Jőzaefné Csányl Veronika, Szekeres Ferencné Berta Mária, Miczki Katalin. Kecse-Nagy Sándorné DoszkJP-Nagy Erzsébet. Szélnél István, Martonosl János. Báló Mihályné Fa Etelka. Gesztoréul Antal. Ricz Györgyné Czigány Márta. Keresztes János. Csűri József. Teleki János Józaefné Maros Eva, Faragó István. Berta Imre Máié. Bakos Józsefné Hódi Etelka, rtr. Agh Béláné Monori ottilla. Kovács Istvánná Lele Katalin. Bernát Lajosné Somogyi Etelka. Szakái Antal. Vujkovics István. Takács József. Róka Gvuláné Bruckner Aranka Mária. Hegyi Antal. Horváth József. Tóth Mihály. Weres Józsefné Wleland Olga. Batancs Imre. Rigó Ferenc, Kárpáti Oézáné Nagy Gizella. Forrai Mihályné Kékes-Szabó Etel. Darvas Szabolcs Imre. Bozoányi Gyuláné Lékó Mária, Nacsa Imréné Szívért KalaUn. dr. Horváth Endréné Szűcs Klára. Koitál Antal Rudolfné Marton Mária, Nógrádi Jánosné Szalai Etelka, Kohajda Péterné Bugvi Mária. Jenel Jánosné Balog Erzsébet. BaUangó Pálné Farkas Emma. Arvai Sándorné Urbán Etelka, Csillag Zsolt, Csiszár Béláné Balogh Julianna, Molnár Mihályné Tóti Márta, Ezslás András. Hlés János. Sári Ferenc Imréné Papp Mária. Bogdán Márton. Mórahalml Antal József. Potyesz József Antal. Móra Pálné Fekete Hona. Lele János, Horesnyi Jánosné Horesnyi Rózsa, Kovács József, dr. Tiboldi Béla. Csányl Imre, Paul Jenöné Stetn Rózsa. Szabó And. rásné Csípők Rozália meghaltok. Korunkban a szocialista országok között új típusú, komplex nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulnak ki. Erre jó példa a 15 évvel ezelőtt létrehozott INTRANS2MAS nevű magyar —bolgár vállalat működése is. Az Iparosítás, a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása felvetette az anyagmozgatás és -raktározás gondjait. A nehéz gépalkatrészek. öntvények mozgatása. az alkatrészek szalagszert! összeszerelése korszerű görgősorokat, szállt tópályákat követek A raktározás nehézségei ls egyre égetőbben 6ürgették egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló vállalat megalakítását, amely több ország kutató és tervező tevékenységét. hasznosítja az anyagmozgatással kapcsolatos műszaki gondok megoldására. Kezdetben mindkét országban kevés tapasztalata volt a szakembereknek; sem a bolgár, sem a magyar gépipar nem volt igazán felkészült. Az üzemi anyagmozgatás fejlesztését, az automatikus rakodó- és emelőgépekkel felszerelt hatalmas ipari raktárak tervezését és megépítését csak szocialista munkamegosztás alapján lehetett elképzelni. A két szocialista ország az INTRANSZMAS létrehozásával úttörő vállalkozásba kezdett, akkoriban ugyanis még nem működtek olyan nemzetközi gazdálkodó szervezetek. amelyek hasonlóan széles körű tevékenységet folytattak volna. Ma az TNTRANSZMAS' "az első kapavágástól a kulcsátadásig vállal mindenfajta raktárépítést és -gépesítést. A közös vállalat Szófiában és Budapesten működik. A megalakulást, követő évben 700 fős létszámai, 37 millió forint értékű munkát végeztek, a múlt évben az 1760 fősre bővült vállalat termelési értéke 320 millió forintot ért el. A vállalat dolgozói közül 1200-an Bulgáriában és 560-an Magyarországon • végzik munkájukat. Tervezőik, tudományos munkatársaik, közgazdászaik és tapasztalt szerelőmunkásaik már nemzetközi tekintélyt szereztek — ezt bizonyítják a beérkező megrendelések és az elkészült létesítmények mind a szocialista országokban, mind az NSZK-ban, Irakban. Líbiában és Szíriában. Másfél évtized alatt összesen mintegy 10 ezer tervezési és építési munkát végeztek. A megrendelések beérkezése után felosztják a tehnlvalókat a vállalat magyar és bolgár részlege között. A rakodódarukat például Magyarország gyártja, a raktári szállítóeszközöket Bulgária. Pneumatikus szállítórendszert csak a bolgár iparhoz létre, raktári automatikus vezérlőberendezést viszont Magyarországon terveznek és készítenek. Jelenlegi legnagyobb munkájukat Pakson végzik: 18 méteres. 2x160 tonna emelőképességű darupályát építenek —. ezzel emelik majd át a Dunán hajókon érkező hatalmas gépeket a partra. A vállalat egy másik, úi tevékenységi köre: az öntödei anyagmozgatás gépesítése. Különleges görgősorokat terveznek a súlvos öntőformák mozgatására, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. B. I. fi VÍZ „második élete ** Ukrán tudósok az ívóvíz tisztításának, az ipari szennyvizek ismételt felhasználásának lehetőségét biztosító, elvileg új eljárását dolgozták ki. Az új eljárás alapja a vízben lebegő szennyező anyagoknak a dlszperziós-fázisos osztályozása és kevés számú csoportokba történő elkülönítése. Szabványos típusblokkokat dolgoztak kl az egyes szennyezőanyag csoportok eltávolítására. Bármilyen állapotú is legyen az ipari szennyvíz, másodszor is életre kelthető, visszanyerheti átlátszó ragyogását, ha a szennyezőktói függően megfelelő sorrendben bocsátják át az új szűrőberendezésen. A szabványos típusú szűrőblokkok lehetővé teszik, hogy a mindenkori követelményeknek — pontosan a víz szennyezettségének — megfelelő víztisztító objektumokat létesítsenek. APN—KS Újra a szén Az elkövetkezendő évek- te el egyszerű kályhákban, ben, évtizedekben újra nagy addig a jövőben a szenet jövő előtt áll a szén, ászén- elsősorban az erőművek bányászat jelentős növeke- használják. Ezekben akár az désével számolhatunk, és a 1000 kalória alatti szenes jelenlegi 3 milliárd tonnás anyag ls elégethető lesz. évi termelés az ezredfor- Már működnek olyan kfsérdulóra a legszerényebb becs- leti erőművek, amelyek csulések szerint is meghaladja pán 900 kai óriás tőzeges kőa 4 milliárd tonnát. zettel dolgoznak. A nyersA szénbányászat egyik anyagot megőrlik. ciklonokhátránya a nagy emberi vban víztelétiMk, maid a számunkaerőigény volt Nyil- raz. szenes port befújják a vánvaló tehát, hogy nincs kazánokba. Ez az anyag köjövője a csákánnyal fejtett zónséges kályhában nem égvékony széntelepeknek, a ne el. A kis kalóriaértékű, hagyományos kamrafejtések- korábban értéktelen széntarnek, a kézi erővel való csil- talmú kőzetek ls nagy tölerakodásnak. A mélvműve- megben gazdaságosan szollés ú szénbányákban is a gáltatnak energiát A szénből előállított mesterséges földgázgyártás területén nyílik még további levastagabb telepeké a jövő, amelyek fejtőpajzzsal bányászhatók. A szénbányászat-fejlesztés azonban el- hetóség. Ez nem ielentl a sősorban a külfejtésű bá- főleg szénmonoxidból álló nyákra vonatkozóan jelen- régi városi világítógázra vatős, mivel valóságos gépóriá- ló visszatérést Ebben az sokkal szinte korlátlanul esetben a gáz fűtőértékét gépesíthetők. úgy növelik, hogy megfelelő A fejlesztés másik lehető- nyomáson katalizátorok sesége a fogyasztás oldalán gítségével hidrogénnel reavan. Amíg korábban a szén gáltatják a szénből előóllínagy részét a lakosság éget- tott gázt. Jár-e családi pótlék a gyes idejére? Gyermekgondozási segélyezés ideje alatt hunyt el férje K. F.-né szegedi olvasónknak. Olvasónk határozott időre szóló munkaviszonya már fél éve, a gyes ideje alatt megszűnt. Gyermeke részérc árvaellátást kap, de családi pótlékot nem. Családi pótlékot nem is kért, mert azt gondolta, hogy az nem jár részére. Ismerőseitől úgy hallotta, hogy a családi pótlék a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt is jár. Szeretné tudni, hogy a rendelkezések szerint ilyen esetben jár-e családi pótlék, s ha igen, honnan igényelje azt. További kérdése az, hogy a gyermekgondozási segélyen töltött idő munkaviszonynak számit-e? Olvasónk a társadalombiztosítási jogszabályok szerint családi pótlékra valóban jogosult Családi pótlék általában annak jár, aki háztartásában két vagy több gyermeket tart el. E rendelkezés alól azonban kivételt képez — egyebek között — az, aki gyermekét egyedül neveli. Az ilyen szülő akkor jogosult családi pótlékra, ha háztartásában csak egy gyermek él. A rendelet szerint arra az időre, amelyre az anya munkaviszonyának megszűnése utám gyermekgondozási segélyben részesül, családi pótlék is Jár. Olvasónk tehát a csaladi pótlékra jogot adó feltételeknek megfelel, ezért a családi pótlékot jogosult Igényelni. Nem kizáró ok az sem, hogy a gyermeke részére árvaellátást kap. A rendelet szerint az egyedülálló a családi pótlékra az árvaellátás mellett is jogosult. Abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnését követően a gyermekgondozási segélyt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adja — mint ahogy azt ön levelében írta —, a családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatát is a Nyugdíjfolyósító Igazgatósága látja el. A családi pótlék iránti igényével tehát ehhez a szervhez kell fordulnia. A családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb hat hónapra állapítják meg és folyósítják. A munkajogi szabályok szerint a gyermekgondozási szabadságon töltött idő csak akkor számít munkaviszonynak, ha a munkaviszony ez idő alatt valóban fenn is áll. A próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony megszűnését követő időtartam tehát nem számítható munkaviszonyban töltött időnek akkor sem, ha a dolgozó gyermekgondozási segélyben részesül. Igen kedvező viszont, hogy a nyugellátás megállapításánál szolgálati időként ezt az Időszakot ls figyelembe kell venni. Dr. V. M.