Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

6 Vasárnap, 1980. január 27. MAGAZIN A kongresszusi irányelvek olvasása közben Változó feltételek a gazdálkodásban A vállalati jövedelemszabályozási rendszer 1980. évi ' módosításainak hatásairól, tenyleges működése során jelentkező. várható eredményeiről, esetleges ellentmondásokról még korai volna véleményt mondani. A vállalatok jelentős része még alighogy kialakította elképzeléseit az éves gazdálkodással kapcsolatban, most tartják azokat a fórumokat, tanácskozásokat, ahol a feladatokat — részekre bontva — megtárgyalják a dolgozókkal. A XII: kongresszusra készülő párttagságunk az elmúlt hetekben pártcsoport-értekezleteken, taggyűléseken vitatta még az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit, ezen belül a gazdasági építőmunka feladatait, a korszerűsített szabályozás hozzájárulását. a gazdaságpolitika fő. feladatainak teljesítéséhez. Munkások, párttagok részéről fogalmazódott meg a nagyobb cselekvőkészség. az. eredményes gazdálkodást segítő tenniakarás. Kifejezésre jutott, hogy az.1980. január. 1-töi megvalósuló szabályozás új követelmények elé állítja a vállalatokat, magasra emeli a hatékonyság mércéjét, minőségi változásokat igényel a gazdalkodásban. Az eddiginél egységesebb követelményeket, támaszt a vállalatokkal szemben es általános érvényű előírásainak hatásaként a vállalatok jövedelmi helyzete szükségképpen differenciálódni fog. Nagv hangsúlyt kap a7. „érdemes jól dolgozni" elv. mert a jól gazdalkodó, gazdaságosan exportáló vállalatok szamára sokkal kedvezőbbek lesznek a J<0,'úl menyek. Népgazdasági szempontból pedig rendkívül fontos, hogy a vállalatok milyen hányada és milyen gyorsan jut el a jól gazdálkodó szintre. Ezt. fogalmazzák meg a kongreszszusi'irányelvek is, amikor kimondják. hogy a vállalatok, szövetkezetek „önálló, felelős munkájától. vállalkozó szellemétől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ gazdasági előrehaladásuk'. Szükséges a népgazdasági egyensúly javítását és a hatékonyság növelését jól szolgáló, vállalkozó vezetési stílus kibontakoztatása, annak politikai, társadalmi és gazdasági feltételeinek megteremtése. Ha vannak is még a szabályozást illetően vitás kérdések, tisztázatlan problémák, értelmezésből származó félreértések, meg nem szabályozott részterületek ipl. a bérfejlesztési mutató bázisa), örömmel állapíthatjuk meg. hogy van előrelépés a vállalati közgondolkodásban, s ez kedvezően befolyásolja a vállalati vezetői magatartást. A vállalati közgondolkodás, magatartás kedvező alakulását tapasztaljuk — a megállapítás elsősorban textilruházati, iparági tapasztalatokra támaszkodik — olyan lontos területeken, mint a — vállalatok piacmunkája, s vele szorosan kapcsolatos termékszerkezet-átalakítás. — a munkaerő hatékony felhasználása, — az üzemi demokrácia tartalmi szélesedése, szerepe a gazdasagiranyitas feladatainak megoldásában. A vallalatok korabban kisebb mertekben foglalkoztak piaci pozíciójuk nemzetközi összehasonli fásával A külföldi versenytársak termelékenységi színvonalat meg csak igyekeztek megismerni, de kevesebbet foglalkoztak azok árpolitikájával, termékkorszerűsítésével, illetőleg műszaki fejlesztésük irányelvéivel. Most jelentkezik a külpiaci munkánál olyan szemléletváltozás, mely a figyelmet s. volumen növelése helyett a kisebb sorozatú, de magasabb minőségi színvonalú értékesítés felé fordítja. Erre annál is inkább szükség van. mert az értékesebb piacokon megjelenő középszerű termekeinknek hatalmas vetélytársa a fejlődő országok egyre snélesebb e«s olcsóbb árutömege, amelyekkel ma még azért tudunk versenyezni, morl a minősegük ás váUnaaj fegyelmük sokkol rosszabb. A tartós piaci pozíció megőrzése szempontjából léhát helyes vállalati magatartás az értékesebb. kisebb'sorozatú termelésre való átállás, annál is inkább. mert a kisebb.sorozat többleiköltségei árakban meg is térülnek. Nem mondható el a többletköltség megtérülése a belföldi piacon, pedig a kisebb sorozatú, értékesebb színvonalú termelés belföldön is jelentősen megnövelné a. választékot, és ebben az esetben importot is pótolna. A vállalatok piaci munkájukhoz jelentős támogatást várnak a külkereskedelmi vállalatoktól. Az elférő érdekeltség miatt — a külker vállalatok devizavolumenre vannak ösztönözve. — e területen még nagyon sok a tennivaló. A termelő és külker vállalatok között most létrejövő társasági szerződés hivatott a célirányos érdekeltség megvalósítására. Az új szabályozás követelményei, a piaci munka szemléletváltása miatt a-vállalatoknak szükséges pontosítani, átdolgozni korábbi stratégiáterveiket, amelyeket a műszaki-gazdasági kritériumuk alapján a termékszerkezetük korszerűsítésére készítettek. Pozitív előrelépésnek és az új szabályozás máris ható követelméhyének kell tekinteni ezen étdolgozások szükségességét. Igényt kell támasztani a termékszerkezet-átalakítás koncepcionális és dinamikus végrehajtására, ami a vállalatok döntés-előkészítő tevékenységéből a népgazdasági érdekek elsődlegességét hangsúlyozza. Helyére kerül a vállalatok termékszerkezet-átalakító munkájának értékelése is. Nyilvánvaló, hogy nem aszerint ítélik meg a vállalatot, hogy valamilyen rangsorból kiindulva hány új termékkel jelent meg a piacon,;hanem hogy termékei — köztük az újak is — hogyan állják meg helyüket a nagy versenypályán, a világpiacon, az új termékek életciklusuk első — piaci szempontból legkedvezo"bb — szakaszában milyen értékesítési volument értek el. Az uj szabályozás a korábbinál jobban ösztönzi a vállalatokat a hatékony létszámgazdálkodásra. A/, a tény. hogy bérfejlesztés a létszám csökkenése után, illetve a magasabb hatékonyság eredményeként megjelenő bérfejlesztési mutató alapján valósítható meg. a legtöbb vállalatnál előtérbe került a területek létszámszükségletének felülvizsgálata, a sóletem munkahelyek közptti átcsoportosítás. A bérszabályozás előírásai alaoján-várható, hogy a vállalatok különböző bérfejlesztést, tudnak végrehajtani. Így feltételezhető, hogy a munkaerő átcsoportosulása- a hatékonyabb iparágakba folytatódik, s ez a népgazdasági érdekkel összhangban van. VárHató azonban a foglalkoztatás hatékonyságának növelésével egyidöben a fluktuáció csökkenése is. Ez minden gazdálkodó egységre — még a csökkenő létszámúakra is — kedvező hatást gyakorol. Gyakran a vállalatoknak nem a létszámcsökkenés, hanem ' a fluktuáció okozta a nagyobb gondol. A létszámcsökkenést meg lehel tervezni, műszaki itézkedésekkel, szervezésekkel a kieső kapacitást lehet pótolni. A fluktuáció, a jövő-menő létszám mögött nemcsak kieső ófak, hanem betanítási költség, selejt, minőségromlás gyakoribb géptörés stb. is megjelenik, sót ha technológiailag összekapcsolt csoportban dolgozik, munkájával néha az. egész csoport munkáját lerontja. Ha a vállalatok trunkaerő-gazdálkodósa eljut odáig, hogy az évente többszór munkahelyet és szakmát változtató kilépőt nem fogadja egy másik vállalat azonnal — néha forintokkal magasabb "órabérért — akkor a munkaerő hatékony foglalkoztatásának legkritikusabb pontja oldódik meg: helyreállítjuk a munkahelyükhöz, szakmájukhoz hű, munkájukat mindig lelkiismeretesen elvégző dolgozói-: erkölcsi — és. közvetve anyagi megbecsülését. Itt kapcsolódik a gazdaságirányítás fejlődésével kialakuló hatékonyabb munka az üzemi demokrácia tartalmi , fejlődéséhez, fia megnő a tisztességes, jó munka becsülete, az megteremti a szocialista életmód egyik fontos elemét, a jó munkából nyerhető jő közérzetet. Ennek pedig velejárója, hogy a munkasok mind szélesebb körében alakul ki az igény és a készség; aktívan,.Y,e-_ »rgyer.é* részt üzemük .életének alak/fásában, maguk tegyenek javaslatot a gazdálkodási íelada.tok cétózerű, hatékonyabb megoldására. A gazdaságirányítást rendszer ma már kedvezőbb feltételeket teremt, ösztönöz az ésszerű kockázatvállalásra. Még kevés vállalat gyakorolja a kockázatot a szükséges mértékben, de a vállalkozóbb szellemű vezetés kibontakozása — éppen az ösztönzés következtében — erősödik. Az erre az útra lépő vállalatvezetést nagymértékben bátoríthatja az átalakuló vállalati közgondolkodás mellett, ha elgondolásaiban jelen van a teljes vállalati kollektíva javaslata, véleménye, fiz pedig — a vezetés oldaláról indítva — ismét szükségessé teszi az üzemi demokrácia tartalmi szélesedését. A szabályozó rendszer komplex;, nyilvánvaló, hogy a felsorolt, kibontakozó tendenciák a gazdálkodás más tényezőit is kedvezően érintik. Azt Várjuk, hogy vállalataink gyorsan megtalálják a változó feltételekhez, alkalmazkodás módjait, és elősegítik a népgazdaság következő időszakra kitűzött feladatainak maradéktalan megoldását. JUHASZ GÉZA. a Szegedi Ruhagvár vezérigazgatója SZARD ANDRÁS RAJZA Pheidippidész halála K ét nyugdíjas találkozik. —- Jó színben vagy. — Festem magam. — Kocops: még? — Ma is lehúztam nyolc kilométert. — Ügy ne jurj mint Carter! — Az hogy jart? •— Nem olvastad? összeesukloki kocogás kozoen. — Hja. nem lekvároknál; való. — Egyes orvosok szerint senkinek se való. — Ezt is ol. ástad, mi? — Igen. Etéy komoly embertől. Egy havardi prof nyilatkozta a Carter kinyifjonasa után. hogy a kocogás a legbiztosabb út az infarktushoz. — Hát ez laloban komoly. Mondd, ez a prof tavaly nem azt szajkózta még: fuss az életcdcrf — Nem tudom. De mondott egy nagyon hiteles történelmi példát a futás artalmasságára. Szerinte a maratoni hírvivő a legjobb bizonyíték arra. hogy a futás életveszélyes Hiszen köztudott: miután Athénbe loholt Miltiádész győzelmének hírével, összesett és meghall. — Te ezt elhiszed? — Benne van minden tankönyvben. lexikonban. — Még a mi lexikonunkban is Tamkó Sirató Károly Kozmogrammok II. Az ember enckc évmilliók lassú ütemén egysejtűből — emberré lettem, a föld porából — a föld urává! De méri állnék meg pont e ponton'.' Mért. rokkannék múlttá e percben — amikor sehol sincs megállás, sehol sincs nyugvás, minden mindig száll-repül-vágtal'.'.! A nap-föld taj: Jövő Sugárút! UJ korszakok soraval terhes Milliárd evek várjak nottet. Üsaok tovább lépek to*»ább szállok tovább kúazok tovább volt víz-tüdöm volt lég-tüdőm lesz űr-tüdőm. Atkeringek a Kozmosz-parton. löldvonzásból az úrszívásbá! Mesgyét vágok az ös-hidegben. Kúszni fogok a fénysugáron. O nójj agv nöjj szem nőjj új testem! fis vari ream én szép hazam: est k az van benne: trlluola f meghalt. Aki a^ónbar nem, elégszik meg a töricnelmi közhelyekkel. lexikonbölcsességekkel, hanem egy lcicsit belegondol, hogyan is vo'i az az első maratoni .futás,-az tudja, hogy Pheidippidész> nem a jutástól kapott infarktust. — En nem maratonizok. — Egy hat a lati te is fut3t annyit: — De nem ugy, mint Pheid»j»pidész. — Na igen. Szegei,y; biztos túlerőltette magát, hogy ' mielőbb Athénbe érjen. — Gondolod? — Csak igy lehetett. — Gondolkozz egy kicsit. Elindul a maratoni síkról az a derék ifjú harcos. Kel ura múlva betámolyog Aths-iibc, elaadogjf az örömhirl. s holtan rogy összr. — Ügy volt, ahogj mondod, tántorgott cs dcsogoii. — Hát csoda? Negyven kilome teres loholás után.' — No, menjünk csal; sorba. Szóval, fut Pheidippidjs:. Nem lakatlan, holdbeli iajon, hanem a kicsiny, sűrűn lakott Görögországban. Már pár kilométer tííin találkozik egy nyáját terelő pásztorral. Odakiáltja neki: Győztünk! — Valószínű. hogy odakiáltja, — Fut tovább. Majorhoz ér. Ott is elmondja az örömhírt. Vizet is uér, mert eltikkadt már. „I legjobb borukkal kínálják örömükben. — Az áldóját? Nc is folylsjd. — De folytatom. Sok lalzücez-.15 lesz még Athénig, ölelik, esokolják. Es Untjai;. Tökrészegen rrkezik Athénba. Alig tudja elmondani a győzelmi eientést. A vének is borral kínálja:;. Vedel, összeesik és meghal. Alkoholmcrgeiés ben — Lehet, hogy igy völt. — Tuti. — De azért te csal; hallgass arra a harvardosra. Hát'm 6 N tisztában volt Pheidippidész )'•lálanal; körülményéivé Azért t'ILAGUR! hozta föl példának, meri nyilván a Carter is egy sajtnkoktclról, vagy pezsgős diplomáciai fogadásról indult kocogni. • — En nem járok fogadásokra. — Da iszol. — Kocogis előtt soha. Csak. utána. Mert én tudom a történélmet, nem úgy mim a Carter. HOMOtfOOI lUiCÜEÍ .