Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

4 Szombat, 1980. január 26. r Uj hazai adatrögzítő Zajártalom vizLég párnás hajók A légpárnás hajók mind oldalfalak alkalmazásával), fontosabb szerephez jut- Tulajdonképpen a hajó kórnak a vízi közlekedésben, formája lenne az ideális, de Maguk alá fújt légpárnákon ezzel még csak kísérletek siklanak a vízfelszínen, a folynak, tolóerőt pedig gázturbinák A légpárna nagyságának hajtotta légcsavarok szolgál- és a hajó befogadóképessétatják számukra. A légpár- gének összefüggéséből adóna óriási előnye, hogy a dik, hogy a nagyobb járműhajó nemcsak 3—5 méteres vek Jóval gazdaságosabbak, hullámokat „simít maga mint a kicsik. A szakembesilá", hanem a szárazföldön rek már 15 ezer tonna összis akadálytalanul halad mo- súlyú légpárnás járművek csarosi" ingoványos, homokos építését is tervezik, amelyvagy bozótos vidékeken is. nél 1 tonnát 30 lóerővel S mindehhez csupás 0,03— szállítanának (szemben a 0,05 atmoszférás nyomás- jelenlegi 80 lóerővel.) Tetöbbletet kell teremteniük a herszállitásra még így sem hajó légsűrítőinek. lesz gazdaságos a légpárnás A hajó alatt egyfajta jármű, hiszen a legnagyobb '„gumiszoknya" fogja össze konténerszállító hajók csua levegőt, ami azért közben pán 2,5 lóerő teljesítményállandóan szivárog. Ahhoz, nyel továbbítanak 1 tonna hogy a befektetett energia terhet. A nagyobb sebesség, ne nagy százalékban vesszen az egyébként megközelítheel. a tervezők a szivárgás tetlen helyekre való eljutás csökkentésére törekednek viszont kétségtelenül a légipéldául -gumiszoknya" he- párnás járművek mellett Ivett a vízbe merülő szilárd szól. Ma már senki nem vitatja : népgazdaságunk további fejlődése nagymértékben az élőmunka részarányának csökkentésében rejlik. Óriási szerepe van itt az automatizálásnak és a számítógépesítésnek. Jelentős erőket köt még le hazánkban az adatrögzítés; ma is a legtöbb helyen korszerűtlen, egyedi, elektromechanikus eszközökkel, kártyalyukasztókkal történik. A modern módszerek pedig adottak, a mágnesszalagra, mágnesdobra, mágneslemezre stb. tárolás formájában. Nagyobb a tárolási kapacitás, gyorsabb a hozzáférés az információkhoz és egyszerűbb a kezelés, a tárolás. Hazánkban eddig a nyugati importból származó adatrögzítőket használták azok a vállalatok, nagyüzemek, amelyeket a megnövekedett követelmények a korszerű adattárolásra kényszerítettek. Természetes volt a kérdés: tudna-e hazánk is gyártani hasonló adatrögzítőt? Ez jelentős valutamegtakarítást eredményezne. A Videoton Számítástechnikai Gyár nemcsak pozitív választ adott, hanem cselekedett is. 1978. év végén hasz. nálatba állította saját készítésű VIDEOPLEX—3 csoportos adatrögzítő berendezését. A rendszer alapja egy R—10-es számítógép, ehhez Rövid tudományos hírek Mí van a borostyánkőben ? A század elején, a húszas években megindult a borostyánkő erőteljesebb „bányászata", és azóta igen nagy mennyiségben termeltek ki fiiig vagy egyáltalán nem értékesíthető hulladékanya, got is. Találtak ebben a borostyánkő-hulladékban nagyon sok szennyezett darabot, ezekben például fenyőkéreg-darabkák, talajrészecskék voltak a zárványok. De akadtak olyan darabok is. amelyekben mindeddig ismeretlen zárványok volták. Ügyes csiszolással egyes ( arabokban egészen különleges zárványokat lehetett észlelni, ezeket eredetileg tengeri zárványoknak tartották és a borostyánkőbe zárt állatokat korallként írták le. A kutatók megvizsgálták ezeket a tengeri zárványokat tartalmazó borostyánköveket. A vizsgált darabot csiszolták, majd hosszában elfűrészelték és meglepetésre a fűrészlapocska vörösbarna puha festéket kent szét. Vagyis a zárvány olyan anyagból állt, amely a fűrészelés következtében előállott melegtől megpuhult. Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyag minden kis részletét, lenyomatot, metszetet készítettek róla. A leggondosabb vizsgálat sem tudott azonban élőlény maradványának a nyomára bukkanni. A különböző színű vörös, barna, fekete álzárványokról kiderítették, hogy a borostyánkő belsejében az elöregedés következtében az anyag makromolekula ris szerkezetében történt változásról van szó. Ez magyarázza az ép anyagtól eltérő rész más színét: az eredetileg bonyolultabb szerkezetű molekulák egyszerűbbekké esnek szét és az eredeti molekulahánook maradványainak rácsán csak a hosszúhullámú (vörös) fény hatol át. Hasonló ez a jelenség a borostyánkő külseucn levő kéregképződéshez, A borostyánkő ilyen külső elöregedése jól ismert és a gyűjtőknek és az ékszerek viselőinek sokszor gondot okoz. A szép, tiszta, világos sárga kö gondosan elzárt tárlóban is elveszítheti fényét, színét és végül dohánybarnává válhat A külső1 kérget vizsgálva kiderült, hogy fizikai és kémiai tulajdonságai teljesen azonosak az álzárványok. vagyis az elöregedett belső részek tulajdonságaival. A fűszerek biológiai hatása Az illat- és (zanyagok egy része már a nyers tápanyagban megtalálható, a többi az étel elkészítése folyamán keletkezik, de főleg fűszerek alakjában kerül bele. A modern tudományos fűszerkutatás még csalr a kezdeti lépéseknél tart, mert a fűszereknek az emberre gyakorolt hatását állatkísérletekben igen nehéz lemérni. A megfigyelések szerint a legtöbb fűszer serkenti a nyálelválasztást, s egyben növeli a nyál enzimtartalmát is, amely tovább fokozza a keményítőemésztést és gyorsítja a gyomor kiürülését. Általában véve az egész emésztés könnyebbé és gyorsabbá válik. A bőséges nyálelválasztás ezenkívül megtisztítja a szájüreget az ételmaradékoktól és mikrobáktól, s ezzel meggátolja a fogak szuvasodását. Egyes fűszerek (paprika, torma, fokhagyma) az antibiotikumokhoz hasonló hatást .mutatnak: mesterséges táptalajon meggátolják a baktériumok szaporodását. A vizsgálatok szerint közvetlenül evés után erősen csökken a vér mellékvesekéreg-hormon tartalma. Pedig ezeknek a hormonoknak igen fontos szerepük van a mlkröbák, a stresszállapot és mindenféle testi-lelki megterhelés legyőzésében. Feltevések szerint fűszeres étrend hatására ez a hormonszintcsökkenés kisebb mérvű lenne. Döntő hatásuk van a fűszereknek a keringési szervekre: nyugalmi szintre tud, jak hozni a felfokozott szívműködést (nehezen emészthető ételek fogyasztása után) és csökkentik a trombózisveszélyt. Nyilvánvaló tehát hogy egyes fűszerekkel bizonyos szervek teljesítőképessége fokozható és működése irányítható. A fűszerek helyes megválasztásával serkenthetjük szervezetünk ellenálló és teljesítőképességét Haldokló csillagok A megfigyelő csillagászat az utóbbi években fontos felfedezéseket tett Ma már a csillagászok és a fizikusok kísérletileg tanulmányozzák azokat a folyamatokat amelyek a haldokló csillagok — a neutron csillagok és valószínűleg a fekete lyukak — környezetében játszódnak le. A haldokló csillagok természete elvileg különbözik mindattól, amit ez idáig a világegyetemmel kapcsolatban tudtunk. A csillagok nem őrök életűek: születnek, élnek és elpusztulnak. A csillagképződés után a csillag addig él, ameddig magenergiaforrása ki nem merül. A csillag élettartama nagy mértékben függ a tömegétől. A mi Galaktikánk kb. 10 milliárd éves. Itt a nagy fényű és nagy tömegű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő. Mérések bizonyítják, hogy Galaktikánkban eddig több millió csillag „halt meg", de nyomtalanul mégsem tűntek el. Az energiájuk utolsó tartalékait felhasználó csillagok összezsugorodnak, tömegük rendkívül sűrűvé válik. Az ilyen haldokló csillagokat fehér törpéknek nevezték el. A további zsugorodás* folyamán, ha a fehér törpe átmérője elérte a kb. 10 kilométert, már neutroncsillagnak kezdik nevezni a csillagászok. A csillag haldoklásának utolsó szakaszában a zsugorodás tovább gyorsul, és amikor eléri a gravitációs átmérőt, „fekete lyuk" lesz belőle. 8—16 terminál csatlakoztatható. amelyet különböző munkahelyeken helyezhetnek el. A berendezés mágneses adathordozóra rögzíti mindazokat az információkat, amelyeket eddig nehézkes lyukkártyás módszerrel tároltak. A rendszer megbízható, világszínvonalon álló háttértárolókkal •rendelkezik. A Videoton konstrukciója nagy sikert aratott a Jubileumi ESZR Kiállításon Moszkvában 1979 júniusában. Csehszlovákia és Jugoszlávia már vásárolt is * berendezésből, a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság Import Bizottsága pedig megbízást adott a Számítástechnikai Kutatás-Fejlesztési Társaság (SZKFT) számára a VIDEOPLEX—3 rendszer jellemzőinek elsősorban a közismert nyugati berendezésekkel összehasonlítva történő vizsgálatára. Az elmúlt év végén megalakult SZKFT-ben öt neves hazai kutatóhely: a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet, a Számítástechnikai Intézet, a Számítástechnikai Koordiná. ciós Intézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, valamint a Videoton Fejlesztési Intézet fogott össze. Célul tűzték ki, hogy kiküszöbölik a párhuzamos fejlesztéseket, egyeztetik a távlati elképzeléseket, növelve a saját hatékonyságukat. Fontos kérdések megoldására vállalkoztak, olyanokra, amelyek mindannyiunk zsebét érintik. Ezek közé tartozik a számítástechnikai termékek hazai vizsgálatának elvégzése is. A Számítástechnikai Kutatás-Fejlesztési Társaság a VIDEOPLEX—3 bevizsgálására vonatkozó megbízást példás gyorsasággal teljesítette. Különösen alkalmas összehasonlitási lehetőség adódott a TAURUS Vállalatnál. ahol hazai (a VIDEOPLEX—3) és nyugati Importrendszer is működött. A minden részletre kiterjedő vizsgálat megállapitotta, a VIDEOPLEX—3 felveszi a versenyt nyugati vetélytársával, leglényegesebb paramétereik hasonlóak. Tisztázták az ilyenkor fontos részletkérdéseket is. Ezek szerint a Videoton a rendszert a megrendeléstől 6 hónapra szállítja, létesítményi irodája vállalja a gép. termek kivitelezését és a rendszer kulcsra kész átadását. Garantálja a rendszer 94 százalékos'rendelkezésre állását, kötelezettséget vállal a garanciális javításokra és azontúli karbantartásra. Magas szintű tanfolyamokat szervez az új adatrögzítő kezelésének elsajátítására. Szeretnénk minéJ több hasonló kezdeményezést látni hazánkban, okos ötletek ilyen gyors kivitelezését. Közös népgazdasági érdekünk megkívánja, hogy a tőkés importot megfelelő hazai termékkel pótoljuk. Reménykedhetünk abban, hogy a potenciális alkalmazók, vállala_tok, nagyüzemek meggyőzednek az új hazai berendezés értékes tulajdonságairól és az alkalmazásban ugyanígy jelesre vizsgáznak, mint azt a VIDEOPLEX—3 tette. vezetékből A vízvezetékekben keletkező zaj okai még sok szempontból további kutatásra szorulnak. Az eddigi ismeretek birtokában máris remélhető, hogy idővel megszabadulunk ettől a zajforrástól, amely a lakások, kórtermek, stúdiók, színházak, stb. csendjét időnként durván megzavarja. Különösen sok a panasz az új épületekben, ahol a csővezetékben tovaterjedő zaj az egész épületben hallható. Ezért egyes országokban már szabvány maximálja a vízvezetékekben megengedhető zajszintet. A zaj a szerelvények működésének és a víz áramlásának az eredménye. Az utóbbi kutatása az akusztika új ágát fejlesztette ki. A kérdés beható tanulmányozására Ausztriában kísérleti modellt is építettek. Az áramlási akusztika kutatóinak sok érdekes kérdésre kell feleletet adniuk, így pl. hogyan függ össze a csövekben áramló víz sebessége, nyomása, hőmérséklete a zaj erősségével. Az épületgépészeknek viszont máris alkalmazniuk kell néhány megoldást a zaj megelőzésére. Ilyenek: a szerelvények helyes megválasztása, a vezetékek falon kívüli, rugalmas felfüggesztése, a kérdéses helyiségekben több hangszigetelő tárgy beépítése. és egyelőre még kísérleti jelleggel különböző hangtompítók beiktatása. A cukor útja Európában az ókorban, a középkor elejéig csak a mézet használták édesitőszernek. Nagy Sándor macedóniai király indiai hadjárata alatt ismerték meg a cukornádat, „amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő lehet állítani". Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukros nedvet, később kisajtolták a cukrot a nádból. A cukornád termesztése a Földközi-tenger vidékén alakult ki. de a spanyolok a Kanári-szigetekre is áttelepítették. Itt Rádióadó — állatokon A modern elektrotechnika nagy lehetőségeket rejtett az embertől távol, rejtetten élő állatok viselkedésének megismerése terén is. Jó példa erre az a vizsgálat, amelyet a dél-afrikai fehér rinocérosz egyedeire szerelt rádiótelemetriás berendezéssel végeztek. A berendezésnek a rinocéroszra való rászerelése azonban mindjárt kezdetben rendkívüli nehézséget jelentett. Az állat tudvalevőleg rendkívül erős, szarvával könnyűszerrel dönti ki a fákat is. igy az odaszerelt rádióállomás csak igen rövid életű lehetett. E problémát a kutatók úgy oldották mieg, hogy miután a bénitó puskával előzetesen elaltatott állát szarván kör alakban egy vájatot készítettek, ennek medrébe süllyesztették a miniatűr adóberendezést, fes az ehhez csatlakozó és egyben rögzítést is szolgáló antennát. A kutatók az egyik vizsgálat alkalmával ily módon 200 rtnocérosz életét, térbeli mozgását tudták rendszeresen megfigyelés alatt tartani. Vevőkészülékükkel a vadvédelmi rezervátum egyik magaslati pontján épített magas lesről kb. 6 kilométeres körzetben tudták ellenőrizni a különböző korú és ivarú rinocéroszok viselkedését. E vizsgálatokkal több érdekes és új adathoz jutottak. Kiderült, hogy a hím és nőstény egyedek között térkihasználásban jelentős különbség van. A tekintélyes bikák kisebb, alig 2 négyzetkilométeres nagyságú területen élnek, ez a territóriumuk. Ezt a körzetet csak száraz időszakban hagyják el: ilyenkor több bika 3—4 naponként ivóhelyet keres, hogy ott szomját oltsa. A szomszédos területek néha érintik, vagy átfedik egymást, s ekkor viszály támad a két bika között; egymással szembefordulva mozdulatlanul mered nek egymásra. Saját körzetüket trágyájuk szétszórásával Jelölik meg. A tehenek és a fiatalok egészen másként viselkednek: sokkal nagyobb területen kószálnak. Bő táplálékellátottság esetén is legalább 6 négyzetkilométeres terület jelenti mozgáskörzetüket. A tehenek békésen viselkednek egymással szemben és területmegosztásra nem törekednek. Számukra a territórium csak ivarzás idején játszik fontos szerepet. Ilyenkor a bika körzetébe fogadja a tehenet, s párzás után elengedi onnan. A bikáknak így nem kell a tehenekért egymással harcolniuk, s elkerülhetők a sérülések is. A territórium tehát — a korábbi feltevésekkel ellentétben — nem annyira a táplálékkészletet, hanem sokkal inkább a szaporodást szolgália. igen bő termést adott, úgy hogy ebben az időben Európát elárasztották „kanári cukorral". Kolumbusz második útja alkalmával vitt cukornáddugványokat Közép-Amerikába, ahol szintén bő termést hozott Európában az első cukorfinomítót Angliában létesítették. Magyarországon pedig Mária Terézia adott engedélyt Fiúméban cukorfinomító építésére. Bár a cukor a XVI. században már széles körben elterjedt, a nép számára sokáig elérhetetlen maradt drágasága miatt Ez volt a fő oka, hogy más cukor forrást kerestek és meg is találták a répában. Egymás után épültek az első répacukorgyárak, és ennek a fejlődésnek adott nagy lendületet a napóleoni kontinentális zár. Az 1800-as évek közepén már több mint 400 cukorgyár működött Európában. A cukorrépa őse az ún. tengerparti répa volt. Sok páradús napfényt és hosszú tenyészidőt igényelt. Ebből nemesítették ki hosszú mun. ka során a mind nagyobb cukortartalmú répafajtákat. Ma már ott tartunk, hogy még rossz időjárás és kedvezőtlen talajviszonyok között is sikeresen termeszthető a cukorrépa, ha az agrotechnika jó. Régebbben óriási kézimunkaigénnyel járt a termesztése, ami természetesen a mai körülmények közöttel sem képzelhető. Jöttek tehát a vetést, a növényápolást és végül a szedést elvégző gépek, amik lehetővé tették a nagyüzemi termesztést. A cukorrépa-termesztést úgy szokták jellemezni, mint a gazdálkodás intenzitásának a fokmérőjét Termesztése megkívánja a megfelelő t tápanyag-visszapótlást a gondos talajművelést és növényápolást Mindezt a cukorrépa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költségei fokozottan megtérülnek. A termesztésével járó melléktermékek — répafej, szőrplé, répaszelet — az állattartást is segítik,