Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

2, Péntek, iatviár yeflen amerikai elnök nem beszélt még így" © Washington (MTI) Carter elnöknek az újabb külföldi katonai beavatkozásra vonatkozó „doktrínája" sem a szövetségesek között, sem az amerikai lakosság körében nem számíthat teljes támogatásra, állapítják meg a beszéd első kommentárjai. Az amerikai sajtó, a rádió- és a tv-állomások rámutatnak: az elnök nem jelentette be az enyhülési politika korszalcának végét — de nyilvánvaló, hogy most a katonri terveknek, a fegyvercsöjfcetésneik ad elsőbbséget Egyes nyugat-európai országok sokkal kevésbé nyugtalankodtak a Szovjetunió afganisztáni szerepe miatt és — magáncsatornákon — jejelezték, hogy eltúlzottnak tartják Carter reagálását, írta a The New York Times. A lap szerint nyilvánvaló, hogy súlyos vitákat kavar majd a választási harcban az elnök döntése a sorkötelesek összeírásáról, hiszen nemcsak fő vetélytársa. Kennedy szenátor, hanem több republikánus elnökjelölt is ellenzi a kötelező katonai szolgálatot Az elnök készségét nyilvánította, hogy megállapodjék a Szovjetunióval, de az enyhülés kérdései nyilvánvalóan alárendelt szerepet játszották most a katonai elhatározottsággal szemben, mutatott rá a The Baltimore Sun. Az elnök mindenesetre elsősorban az olaj mellett kötelezte el magát — ezért lényegesen és nagy költségekkel kell majd növelni az amerikai erőt. A törvényhozás tagjai — amint várható volt — a választási légkörnek megfelelően reagáltak az elnök beszédére. A demokraták, mind a jobboldaliak, mind a liberálisok, általában üdvözölték a terveket. A szélsőségesek, mint Jackson szenátor, kevesellték a harciasságot, mások, mint a jnérsékelt McGovern szenátor „jó, építő" beszédnek nevezte az elnöki jelentést. A republikánusok általában „üres kardcsörtetésnek" minősítették a carteri terveket, de hallatszottak óvatosabb hangok is. Stevens szenátor, a republikánus tagozat helyettes vezetője túlzottnak ítélte, hogy az Egyesült Államok befolyási övezetének nyilvánította a Perzsa-öböl egész térségét „Egyetlen amerikai elnök nem beszélt még így" — mondotta Stevens. Coss!ga a Fehér Házban Vita a kongresszusi irányelvekről © Washington (MTI) Carter amerikai elnök és Francesco Cossiga olasz kormányfő a NATO jelentősé, gét hangoztatta csütörtökön az olasz vendég tiszteletére rendezett fehér házi fogadtatás! ünnepség ;n. Figyelemreméltó volt, hogy bár Carter „nehéz időkről" beszélt a nemzetközi politikában, sem ő, sem Cossiga nem említette névszerint sem a Szovjetuniót, sem az afganisztáni kérdést. MegíigyeKhomeini intelmei a kórházból © Teherán (AFP) Khomeini ajatöllah csütörtökön rádióbeszédet intézett az iráni néphez abból a teheráni kórházból, ahova eny•be szivbántalmai miatt szerdán éjjel beszállították. Orvosai szerint állapota kielégítő, de még pihenésre van szüksége. Csütörtökön reggel több látogatót fogadott, köztük Baniszadr pénzügyminisztert, akit az elnökválasztás egyik esélyesének tartanak. rílintegy tízperces beszédében a főpap fölszólított minden iránit, hogy nyugodt körülrfiények között szavazzon a választások pénteki, első fordulójában. Felhívást intézett az ország összes népcsoportjához és vallási közösségéhez, hogy vegyenek részt a választáson, és támogassák a majdani győztest. Khomeini sürgette a csekély győzelmi eséllyel rendelkező jelölteket: annak érdekében. hogy már az első orduló meghozza a döntést, 'épjenek szövetségre azokkal, akiknek több esélyük van. Az új iráni alkotmány szerint abban az esetben, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok felét, a legtöbb voksot szerző két jelöltről két héten belül újból szavazni kell. Szadegh Ghotbzadeh Iráni külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette, hogy üzenetet kapott Aristides Royo panamai elnöktől, amely szerint a volt sah a panamai biztonsági hatóságok felügyelete alatt áll, és „a panamai biztonsági szervek óvintézkedéseket hoztak, hogy (a sah) ne hagyja el az ország területét". Mint jelentettük, az üzenetben a panamai elnök közölte, hogy kormánya tanulmányozni fogja Reza Pahlavi kiadatásának kérdését, amennyiben az iráni hatóságok elküldik az ehhez szükséges okmányokat Ghbtbzadeh a probléma békés megoldása irányábaij tett lépesnek minősítette a panamai, államfő üzenetét ugyanakkor ismét szólt annak szükségességéről is, hogy bizottság alakuljon a sah bűneinek kivizsgálására, és ne alkalmazzanak gazdasági szankciókat Iránnal szemben. A külügyminiszter közölte, hogy a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok jó egészségi állapotban vannakA nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákok e közben ..propagandafogásnak" minősítették Irán és Panama kapcsolatfölvételét, hangsúlyozva, hogy a megbuktatott sahot az Egyesült Államoktól követelik. Szóvivőjük kijelentette, hogy „a panamai kormány az Egyesült Államok bábja, s egy lépést sem tehet annak jóváhagyása nélkül". Mit kell tisztáznia Szaburónak? © Tokió (MTI) Ohira kormányfő azt tervezi, hogy rebruórban Washingtonba küldi Okita Szaburo külügyminisztert az amerikai szövetséges által sürgetett japán gazdasági intézkedések „Kényes témájának" további áttekintése céljából — jelentették a csütörtöki tokiói lapok. Megbízható források szerint ugyanis a japán fél jól érzékeli: az Egyesült Államok -r minden ellenkező mecnyilatkozása ellenére — több volők szerint, bár Washington örömmel nyugtázza a római kereszténydemokraták szolidaritását az amerikai vonallal, nem kívánják, hogy azok látványosan azonosítsák magukat"' vele. Carter a fogadtatás után hosszabban tárgyalt Cossigával, aki tanácskozik majd Vance külügyminiszterrel és a törvényhozási vezetőkkel is. Carter bejelentette, hogy májusban hivatalos látogatást tesz Olaszországban. Az elnök amúgyis ott tartózkodik majd: részt vesz a vel'.ető tőkés orszügok idén Velencében rendezendő gazdasági csúcstalálkozóján. párt voksa © London (MTI) Nagy-Britanniában a munkáspárti ellenzék elhatárolta magát a kormány szovjetellenes hisztériájától és nukleáris fegyverkezési hajszájától. A munkáspárt végrehajtó bizottsága iiatározatábar egyetértését fejezte ki az aíganiszáni helyzet általános nyugati megítélésével és helytelenítette az afgán forradalomnak nyújtott szovjet segíséget, de több határozatban fordult szembe a kormány szovjetellcr.es, hidegháborús vonalával. A vb felhivta a nyugati kormányokat, hogy „ne eszkalálják a feszültséget (Afganisztán körül) azzal, hogy fokozzák a fegyverszállítást harmadik országokba". Ezt a nyilvánvalóan Pakisztánra vonatkozó utalást Callaghan pártvezér ellenezte, de kisebbségben maradt. A határozat hangsúlyozza1: „véleményünk szerint az afganisztáni események még lényegesebbé és sürgetőbbé teszik, hogy vessünk véget a fokozódó kelet—nyugati fegyverkezési hajszának, és hozzunk pozitív fegyverkorlátozási intézkedéseket ... Reméljük, hogy a SALT—II. szerződést hamarosan ratifikálják". A munkáspárt vezető testülete végül leszögezte: „nem támogatjuk azokat, akik az olimpiai játékok bojkottálását kívánják". A Politikai Bizottság tagja a vendéglátók kíséretében megtekintette a házgyárat. (Fotó: Enyedi Zoltán) (Folytatás az 1. oldalról.) Lakatos Sándor, Sipos Mihály és Losoncz László. Felszólalt a vitában Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja is. Válaszolt a házgyári kommunisták által feltett néhány külpolitikai és belpolitikai vonatkozású kérdésre. Hangsúlyozta egyetértését az előterjesztett javaslattal, hogy a kongresszusi irányelveket a taggyűlés fogadja el és ugyanakkor kiemelte annak fontosságát, hogy következetesebben törekedjünk a határozatok végrehajtására; haladjunk tovább a párt helyes irányvonalán. Ugyancsak felszólalt az öszszevont taggyűlésen dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. Egyetértését fejezte ki a taggyűlésen elhangzottakkal, majd több kérdésre válaszolt. Végül a taggyűlés egységes szavazással fejezte ki álláspontját a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben foglaltak mellett. Ezt követően az üzemi pártvezetőség 1980-ra szóló cselekvési programjára vonatkozó javaslatot terjesztette elő Nyári Ferenc. A programjavaslat vitájában felszólalt Garai Andor, Nagy László, Veréb János és Losoncz László. A taggyűlés jóváhagyta a javaslatot. A házgyár vendégei ezután Sipos Mihály vezérigazgató és Garai Andor üzemigazgató kalauzolásával üzemlátogatásra indultak. Biszku Béla szegedi látogatása ezzel befejeződött. Hegyek országa, Területe 655 000 négyzetkilométer: több mint hatszorosa hazánkénak, lakosainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzetiségi megoszlású országban 53 százalék afgán. 20 százalék tádzsik. 9 százalék üzbég, 2 százalék türkmén él, néhány százalék az arabok, hazarák, kirgizek, beludzsok, perzsák aránya. A lakosság 90 százaléka mohamedán, a többség szunnita. (Szemben Iránnal, ahol a síiták varrnak többségben.) Vannak még hívei a hinduizmusnak és kis számú zsidó és szikh vallású afgán ls van. A felnőtt lakosságból csak tíz százalék tud írni és olvasni, nemrég még az öt-tizennégy éves gyerekeknek is csak 8 százaléka járt iskolába. A nemzeti jövedelem 80 százalékát a mezőgazdaság adja, itt is az állattenyésztésé a fő szerep;a karakülbárány bőre és gyapja a legfőbb exportcikk. Az elmúlt években, a földreform után segítettek a gabonatermelő parasztokon; öntözőművek épültek és megkezdődött a műtrágyaellátás. (Egy lényeges adat: a nomád életmódot folytatók száma még ma Ls mintegy 2 millió az országban.) Az ipar és bányászat a nemzeti jövedelemnek 10 százalékát adja csak — egyébként a föld mélye rezet. vasércet, szenet, földgázt, s talán kőolajat rejt. natkozásban is elégedetlen Tokióval. Mindenekelőtt azért, mivel Japán „az elvi támogatáson" kívül mind ez ideig nem kötelezte el magát Irán — és szovjet-ellenes lépések mellett. Szintén „tisztázásra" szorul a költ-, iégvetésí nehézségekkel küszködő Japánnak a hadikiadások további emelésétől való vonakodása, a Brown hadügyminiszter legutóbbi, ilyen értelmű felszólításával szembeni magatartása. „Egyedül maradtunk if © Washington (MTI) „Egyedül maradtunk, viharban hánykolódva" — jelen'ette ki szerdán elkeseredetten Róbert J. Kane, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke, bírálva Carier elnök hidegháborús bojkottjavaslatát. Kane-t az amerikai képviselőház külügyi bizottsága hallgatta meg az ügyben. A sportvezető, utalva a javaslatot kővető növekvő nemzetközi tiltakozásra is. határozottan ellenezte a moszkvai olimpiai játékok bojkottját amely — mint mondotta — ..tönkreteheti a világ sportéletét". Lemondó belenyugvással hozzátette azonban, hogy az általa vezetett bizottság ..nem szándékozik szembeszegülni a kormánnyal". A hóinál) ígérete ezek kiaknázása és a holnapot szolgálja a jelen minden harca és munkája, hiszen a jelen gondjainak ábrázolására elég megint csak egyetlen adat: a nemzeti jövedelem most egy főre mintegy 100 dollár... Századunk húszas éveiben gyakran szerepeit a világsajtóban Afganisztán újító szándékú uralkodója, Amanullah khán. aki jó néhány gazdasági és műszaki egyezményt is irt alá a Szovjetunióval. A múlt persze rendkívüli teher volt az elmaradott szegény ország életén. Amanullah idején csakúgy, mint később, Mohamed Zahir sah éveiben. 1973-ban lett köztársasággá Afganisztán: a király nagybátyja, Mohammed Daud lett az első elnök. Ezt a fordulatot a hadsereg haladó tisztjei . irányították. (a hadsereg tisztjeinek egy részét már jóval előbb szovjet akadémiákon képe/ tette Afganisztán): Daud köztársasága viszonylag hamar a nagybirtokosok, az arisztokrácia védelmezőjévé vált. s újra csak a hadsereg haladó erői —. de ezúttal már a hosszabb ideje illegalitásban küzdő Népi Demokratikus Párt vezetésével —szálltak síkra a dolgozó emberek, pásztorok, parasztok és munkások érdekeiért. 1978. áprilisában a fegyveres erők Forradalmi Tanácsa vette át a hatalmat; az országból Afganisztáni Demokratikus Köztársaság lett és élére a párt elnökét. Nur Muhammed- Tarakit állították. Az ország hamarosan — 1978. decemberében — új barátsági szerződést kötött a SzovjetumióvaL Az 1978. áprilisa óta eltelt időben a hatalmukból kibillentett tegnapi urak, nagybirtokosok, arisztokraták külföldi támogatással az afganisztáni népi hatalom megdöntésére"* 1 trérvezkedtek. Fegyveres csoportokat alakítottak amerikai és kínai támogatással a szomszédos országokban. Épp a minap írta meg a Neue Zürcher Zeitung, hogy az intervenció részletes tervét is kidolgozták. Ennek a súlyos külföldi fenyegetésnek az elhárítására kért katonai segítséget szövetségesétől, a Szovietuniótól Afganisztán — az ENSZ alapokmányában is leszögezett elvek alapján. A svájci lap cikke megállapítja: „Maguk a félkelők is büszkén utaltak az Egyesült Államoktól. Kínától és egyes isrtáim országoktól kapott pénzügyi, kiképzési támogatásra és fegyverszállításokra." A szovjet segítséget m Egyesült Államok erőteljes szovjeteilenes kampány megindítására használta fel. Art magyarázgatják, hogy „Afganisztán csak az első lépés előre, ennek a lépésnek stratégiai jelentősége van." Georre F. Kannán. akit aligha lehet a Szovjetunió báré tiának nevezni, írta a minap: ..Az. hogy Afganisztánnak stratégiai s^emnonthól kulcshelyzete van Dél/r«riív,pTi. az amerikai újságírók és íróasztal-stratégák furcsa felfedezése. A valóságban egyetlen ország sem aWalmas kevésbé arra. hogy stratégiai támaszpont legyen. mint ez a zord. kevéssé fellett, hegyes-völgyes, közlekedési utakban rendkívül szegény szárazföldi ország." A hegyes-völgyes, rendkívül szegény ország népe csupán meg akarja védeni mázát a tegnap uraival, a külföldről támogatott seikékkel és földbirtokosokkal, arisztokratákkal, a királyi udvar egykori embereivél szemben. Ez a háttere az afganisztáni események valóban mozgalmas képének ... G. M,