Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

4 Kedd. 1980. január 22. Kibulizó Valójában moeolyognivaló csalafintaságnak ls felfoghatnám, de miután már rég elmúltak az arcizmaimat „éppen úgy" mozgató ingerek s még mindig eszemben jár az eset, aligha hihetem, hogy csak annyi volt, amennyi egy nevetés kiváltásához szükséges. Nos. nézzük, mi ért akkor egy több mint mosolyt? A szerelő szakavatott mozdulatokkal húz elő a táskájából egy vadonatúj és Igen hosszú, szép piros telefonzsinórt, amely a szokásos fali csatlakozóval ellátva éppen alkalmas arra, hogy a készüléket akár a szoba legtávolabbi csücskébe is átvigyék a mostani helyéről, az íróasztalról, vagy, ha a telefonálónak kedve támad, le s íöl sétáljon a kezébe kapott telefonnal, hogy beszéd közben született indulatait levezesse a könnyű ki mozgással. Megbűvölve nézik a szobában levő telefontulajok a zsinórt és a rendkívüli fontossága tudatában matató szerelőt, aki úgy méricskéli az egyébként nyilvánvalóan egyetlen lehetőséget a bekötésre, mintha valami többesélyes bonyolult hadművelet mozzanatalt tervezné meg agy repeszt ő gondolkodása közepette. A megbűvölt és némileg értetlen pillantások nem annyira a műszaki szakértelem tökéletes hiányával magyarázhatók, mint inkább azzal: a kutya se kérte. hogy a telefonkészülékhez ruhaszárító kötél helyett is használható kábelmadzagot csatlakoztassanak. Ml a csudának kellene, hiszen hely ls alig van. no meg ha a hoszszú zsinórnak örülve átvinnék a legtávolabbi sarokba, nem sokban különbözne a helyiség a gyalogsági botlódrótos akadálypályától. így hát csak bámulják a fontoskodó buzgó embert, s várják az akció végét. Az azonban nem úgy fejeződött be, ahogyan indult, nevezetesen a fölösleges tartozék „üzembe helyezésével", amely után valami bürokrácia kitermelte a jegyzőkönyvet, munkalapot (bármit, ami egy kicsit is Indokolttá teszi az értelmetlen műveletet) kellett volna aláírni. Nem, hanem az történt, hogy az imént tüsténkedő szerelő munkáját félbehagyva odasúgta az értetlen képpel néző egyikének, aki — micsoda véletlen! — épp a helyiségben. a mozi üzemvezetői irodájában a legilletékesebb, az üzemvezető volt, szóval azt mondta a jóember: * „két Jegy kéne az estire", s azzal már feledi ls imént még oly fontos foglalatosságát, s mohón lesi a természetesen beleegyező választ („Ekkora szemtelenséggel mit lehet kezdeni?") Az már természetes, hogy a jegyszerzés sikerét felvillantó első minutától kezdve a telefonzsinór dugóstul, szerelékestül éppoly kevésbé volt fontos akár az, hogy milyen színű kilincs van a moziajtón. Amelyen immár a sorbanállást elkerülve „kibulizott" jeggyel besétálhatott a furfangos néző. A filmnek is. a vászonnak is mindegy, ki nézi két órán keresztül, s a mozi műsorjelentésében sincs külön rovat az ügyeskedőnek fenntartva. Minden néző egyforma. Egy a sok közül. Az is, aki telefonzsinórral. az is aki az elhunyt funkcionárius vagy aki az élő magas pozícióban levő személy nevét felhasználva kerüli meg a sort, s a statisztika lapjain az is csak az egyetlen strigulát jelenti, aki tisztesség szerint végigáJlja sorát a mozijegyért. Most mozijegyért Holnap a méltányos elbánásért hivatalban. áruért az üzletben, elismerésért munkahelyen. S mert ők vannak többen a sorba állók, a sorbanállók, a megértők, a másra is tekintettel levők, nem véletlen, hogy egyre inkább, s egyre kevésbé titkolt érzékenységgel vesszük észre és egyre kevésbé „díjazzuk" a WbüHzók mégoly mosolyogtató mesterkedéseit, ilyen-olyan Indokkal támogatott előnyszerzéseit. Aki elítél! a hétköznapi „trükkösök" apró. de bosszantó mesterkedéseit, jogosan tesz*, ha felemell hangját, korántsem biztos, hogy a vétkes egyébként helyénvaló megbélyegzésével máris eredményesen vette fel a harcot az elvtelenség, a meg nem szolgált érdemek, a jogtalan előnyök szerzése ellen. Egy barátom azt mondta egy beszélgetés alkalmával, ez a piti-protekcionizmus egy „magasabb szintű" korrupciós jelenség valós vagy vélt eseményeiből táplálkozó társadalmi vadhajtás. S való igaz. amíg előfordul, hogy egy név hallatán akkor is nyilik ajtó, kiskapu, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a név viselőjének abban a szituációban jog szerint semmiféle hivatalosan elismert vagy elismerhető előnye nincs. Nincs, de van. Mert amíg van, aki ezzel visszaél, s van, aki (lehet, hogy a rossz tapasztalatokból?) hagyja, hogy visszaéljenek, vajmi kevés a remény rá, hogy ne ügyeletes hősnek, s a szélhámossághoz való demokratikus jog tulajdonosának érezhesse magát, aki — mondjuk — három méter ál'ami telefonzsinórt, használ fel saját külön útja biztosítására. Ki lopott telefondrótot, ki saját vagy mások címét, rangját veti be. S minap magam sem mertem ismerősöm jószándékú, túlbuzgó, lekenyerező segítségét elvhűségem fegyverzetével visszaverni, miután ajánlkozott, segítségemre lenni a klinika szigorú portásának megengeszte 1 ésében, mondván, ő aztán ismeri a dörgést, tudja, kire kell hivatkozni, meglássam csak, felengednek a kórterembe. Mit mondjak, jól esett. Odament, szólt, hivatkozott, győzött, ragyogott az örömtől, sugárzott róla Valakiségének teljes tudata, s olyan mozdulattal, s úgy terelt be a kinyílt ajtón, mint a mesebeli király a kincseskamrájába a megjutalmazandó pásztorfiút Ezt kibulizta nekem. Hálás voltam, bementem, s lám, a portás sem nyelt le. Ismerősöm boldogabbnak látszott mint az esküvőjén, de érthető, hisz most már ó is áttörhette a tilalmak törhetetlennek hirdetett falát. Azt hiszem, most már nem is árulom el neki, hogy egyébként látogatási nap volt Igricrl Zsigmond Sl rendszerben nem „dekázunk" HÁZASSÁG 'Szépfalusi Zsolt és Dobronyal Erzsébet Zsuzsanna, Hcrbák Jó. •/sef István és Slnoros-Szabó Ildikó. Mónzc Isiván Ferenc és Molnár Erika, Kis Ferenc és Kúti Eva, Bénák István és Fazekas Márta, Jenei Ferenc Géza és Micslk Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gyurik Ferencnek és Vecser. hyés Máriának Ildikó, Temesvári Gyulának és Horváth Gizellának Gyula, Császár Gézának es Naszádos Margit Rozallának Géza Ferenc. Lajtár Kornélnak es Lehotai Erzsébet Rozallának Líviusz, vidéki Bélának és Dani Erzsébetnek Róbert, Kónya Lászlónak és KuU Ágnesnek Anett, Gál Ferencnek és Dobó Lvának Ildikó. Gál Ferencnek es Dobó Évának Mónika, Papp Gézának és Kálmán Erika Erzsébetnek Nóra, Csiszár István, nak és Jójárt Mária Katalinnak Katalin. Muest Károlynak és Török Máriának Krisztián József. Boros Bélának és Talpal Valériának Gábor, Kiss László Sándornak éa Lukács Ágotának Réka. Brücher Mártonnak és Tóth Rozáliának Bernadett Nóra, Szél] Mátyásnak és Kálty Klárának Judit. Pásztor Imre Józsefnek es Tóth Julianna Máriának Petra Julianna, Sánta János Józsefnek és Kocsis Rozáliának Gábor. Benkő Bélának és sárközi F.milia Erzsébetnek Ágnes. Kothencz Istvánnak és Gyenge Juliannának Edit, Géczl József Péternek és Tóth Mária Juliannának József, Rik Ferenc Istvánnak és Véeh Erikának László, Sári Józsefnek és Koppány Erzsébet Katalinnak Balázs, Dlmovles Ferencnek és Dlmovlce Borbálának Orsolya, Erdélyi Zoltánnak é- Vágási Margitnak Zoltán. Hajdú Imre Istvánnak és Lantos Máriának Szilvia Nóra. Petrt Kálmánnak és Balda Erzsébetnek Balázs, Jenel Sándor Frlgvesnek és SL pos Márta Honának Zoltán. Patik Józsefnek és Mák Erzsébet Irénnek Máté. Kerekes Ferenc, nek és Fodor Máriának Klaudia Tbolya. Petó Jánosnak és BUó Máriának Péter, Lakó Mihály, nak és Szabó Olgának Zója, Kunylk Imre Jánosnak és Gémes Évának Gábor, Nagy Zoltánnak és Bíró Máriának Nikoletta, Kuklls Jenő Józsefnek és Dávid Ágnesnek Renáta Ágnes, Családi események Makra Istvánnak és Tombácz Emmának István. Tóth László, nak és Rakonczal Máriának Gábor Zoltán, Dörmó Gézának és Szalma Irénnek Zsolt, Szabó Imrének és Bakalty Magdolnának Diána Terézia, Tar Endrének és Sári Máriának Annamária, Szkokk Istvánnak és Juhász Magdolnának Csilla, Imre Csa. ha Mihálynak és Nógrádi Évának Alexandra, Török Ferencnek és Szabó Hona Margitnak Szilvia. Halász Jánosnak és Tóth Hona Piroskának Anett, Tamaskó Lászlónak és Zatykó Juliannanak Júlia, Kovács Györgynek és Nagy Máriának Zsolt. Lénárd Mihálynak és Móricz Teréziának Zsanett, Vlneze Lászlónak és Radaslcs Erzsébetnek Virág. Juhász Árpád Józsefnek és dr. Zvolenszki Anikónak Csaba, Sárközi Dezsőnek és Sándor Ilonának Katalin, Lévai Csaba Lászlónak és Kálmán Máriának Gabriella. Dobó Gézá. nak és Ördög Márta Magdolnának Róbert. Ráez Imre Andrásnak és Fazekas Sárának Imre András, Taneslk Tibornak és ördögh Etelkának Tímea, Molnár Pálnak és Koszó Etelkának Zsuzsanna, Kuczora Ernőnek és Ofella Rozáliának Tímea. Seres Istvánnak és Nagy Mártának Szilvia, Fekele Györgynek és Ráez Matildnak Anita. Pető Lászlónak és Radics Katalinnak Melinda Hajdú Károlynak és Langó Évának Eva Zsuzsanna, Harkni Mihálynak és Engl Etelkának Beáta, Kovács János Gyulának és Lueosl Idának Melinda, Miszlai Sándornak és Tompa Juliannának Péter Sándor, Naev Zoltán Imrének és Tanács Franciska Máriának Tímea, Bakó Lajos Józsefnek és Veres Máriának Lajos, Le. hoczkl Györgynek és Kálmán Irénnek Ágnes. Nagy László Józsefnek és Molnár Évának Bernadett Éva. Timár Gyulának és Dosztig Ildikónak Krisztina, Hódi Gyulának és Fövenyes Judit. na* Zoltán Gyula. Bánfl Fe. rencnek és Balogh-Szabó Erzsébetnek Timea, Molnár Károlynak és Balogh Mária Emőkének Krisztián, Tóth Sándornak és Vida Annának Zoltán, Mező Györgynek és Radics Annának Timea Rozália, Balogh Antal Istvánnak és Kertész Etelkának Levente. Simon Lászlónak és Kószó Katalinnak Virág, Kardos Gábor Józsefnek és Szabó Ilo. nának József Gábor, Halustyik Istvánnak és Papp-Kovács Zsuzsannának István, Fodor Vencelnek és Kudász Máriának Attila, Lajtár Jenő Ferencnek és Tanka Ildikónak Adtna,' Kis. Molnár Istvánnak és Forrai Rozáliának Andrea nevd gyermekük született. HALALGZAS Sebők Józsefné Kovács Etelka. Lipcsei Mihály. Döme Sándorné Laurent Aimée Paule, Gallal Ferenc, Tóth Ferenc. Suti István, Szélpál Antalné Csonka Rozália, dr. Szóké Dezső. Hattayer István. Márki Nándor. Nagy István, Boros.Gyevl Ferenc, Tóth Pál, Szűcs Ferenc, Kovács Sándor. Molnár Sándorné Csorba Mária, Hegyközi Károlyné Lovászi Hona, Török Pál, Pásztor Sándorné Acs-Kovács Er. zsébet, Miskolczy István, Bozó. ki Mihály, Csikós Pálné Káity Julianna. Nacsa János, Vass Károly, Bende Gyula. György Sándorné Petrovics Katalin, Lázár Mátyás, Csanádi Jánosné Bozó Rozália, dr. Nagy László Béláné Bakai Gizella, Juhász István. Rohonczy József, Máté Antalné Soki Julianna, Lajkó Mihály, ördög László Nándorné Ladányi Piroska, Farkas Andor. Pálfi István. Szabó Mihály, Pann Lajos. Hirschl Gyula, Varga István. Kószó József, varga István. Prjevara Istvánné Szarka Karolin, dr. üjvári István, dr. vánagv Ferenc. Stattner-Városl Ferencné Darvas Klára, Bálint Antal, Tóth István. Enri József. Szilágyi István, verebélyl Gvu. la András. Égető István. Dávid Pál,. Tar Géza, Kovács Melinda. Tőrök Antal. Bányai István. Dékány István, Magvari Ferenc. Nagy Józsefné Csehók Erzsébet, Klspéter Ferenc. Laikó Ferencné Kovács Julianna, Szekeres József, Tombácz Ferencné Vass Rozália Keszelty Sándor Józset, Jójárt Szilveszter, Trájer Pálné Abuch Mária, Zelenák Andrásáé Beznoczky Rozália meghalt. Mértékrendszerünk január 1-től változott, nálunk is bevezetésre került a Sl-rendszer, amely olyan berögződött elnevezéseket iktat ki tudatunkból, mint a deka, a mázsa, a lóerő, a kalória, a karát és az atmoszféra. Ezzel egyidejűleg az első hallásra szokatlan mérési fogalmakat kell megtanulnunk, mint a newton, watt, pascal, joule, kelvin, mól, kandela. Legtöbbünk számára maga a SI jelentése ismert Az S systeme — rendszer —•, az 1 betű az international — nemzetközi — 6zó kezdőbetűje. Sokan úgy vannak a számunkra szokatlan kifejezésekkel, hogy a SI-egységek csak a műszaki-tudományos szakemberek ügye. Ez azért sincs így, mert a kormányrendelet engedélyezi egy sor, a Sí-egységeken kívüli, korábban használt mértékegységek alkalmazását, másokét csak egy ideig, néhány továbbiét pedig meghatározott szakterületeken. Az általános műszaki haladás eredményeiként viszont egyre több műszaki-tudományos fogalmat kényszerít ránk a mindennapi élet. így mind gyakrabban érintkezünk a technikával és a természettudományokkal. Az új rendszer egvébként sem újkeletű, 1960-ban hagyták jóvá Párizsban. Óriási jelentőségű tény, hogy szinte az egész világon egyszerre vezették be. és a főcél az, hogy a világ a méréstechnika területén, mihamarabb egy nyelven beszéljen. A Sí-rendszer hét alapegységet ismer: a hosszúságé a méter lm), a tömegé a kilogramm (kg), az időé a másodperc (s), az áramerősségé az amper (A), a termodinamikai hőmérsékleté a kelvin (K), az anyagmennyiségeké a mól (mol) és a fényerősségé a kandela (cd). Két kiegészítő egység tartozik még a rendszerbe: a síkszögé a radián (rad) és a térszögé a szteradián (sr). Ezekhez aztán csatlakoznak az alap- és kiegészítő egységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai, amelyeket származtatott egységeknek is nevezünk. Az átállás számunkra gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzleti mérlegeket, vérnyomásmérőket, benzinkutakat, laboratóriumi műszereket, táblázatainkat, szakkönyveink adatait és sok képletünket a nemzetközi mértékegységhez kell igazítanunk. Azonban azzal is számolnunk kell, hogy a most élő generációk jobbára a régi mértékekben gondolkodnak a jövőben is, mert nehéz lesz megszoknunk, hogy 10 deka szalámi helyett 100 grammot kérjünk, és a lóerő helyett sem használjuk máról-holnapra a wattot vagy a joule-t. A Sí-rendszer legfőbb jellemzője az egyszerűség. Eddig az atmoszférát használtuk a gyakorlatban nyomásegységként Ennek az új rendszerben kereken 100 ezer pascal felel meg. Ugyanakkor használjuk az ezerszeres, milliószoros, az ezred és a milliomod alapegységeket is. Így a mega pascal (MPa) milliószoros, megfend a korábbiakban használt egység, az atmoszféra tízszeresének. A továbbiakban is használjuk majd a Sí-egységen kívüli egységeket, mint a litert, szögmérésre a fokot, a tonnát, a wattórát, a Celsius-fokot és az időegységeket, a fényévet az elektronvoltot, a hektárt. Az ár, a karát, a deka, a mázsa, a kilopond, az atmoszféra, a kalória és még néhány társuk az új évtől kezdődően majd lassan kikopnak a tudatunkból, mint az angoloknál a yard, a láb stb. A Sí-rendszer bevezetésével. a kormány a jövő nerrvzedékére gondolt, amelyeknek életében ezek a szavak, fogalmak még nagyobb szerepet játszanak majd. Gyermekeink majd így tanulják. Ezért is, meg a nemzetközi elterjedés miatt is az egységes szemléletet és írásmódot kell elfogadnunk. Az új tudományos fogalmak és kifejezések, ezek rövidítései valamint használatuk megkönnyíti gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatunkat a világhoz, hogy ezzel is gyarapodjon életünk, egy nyelven beszélve a „mértékeszperantót". Bátyai Jenő Korszerű építőipar Könnyűszerkezetek nehéz sorsa Ha megkérdezzük egy építőipari szakembertől, hogy mi a véleménye a könnyűszerkezetről, cikkor valószínűleg annak előnyeit kezdi el mondani. Ezzel a technológiával, a hagyományoshoz fele idő alatt, harmadnyi emberi munkával építhető fel az épület. Hogy a könnyűszerkezet használatával sikereket érjenek el, ahhoz meg kell teremteni a feltételeket. Ez neim kis feladat, hisz a vállalat megszokott termelési rendjének megváltoztatásáról van szó. Ismerve a hazai gyakorlatot, ez nem valósul meg máról holnapra, és bár hosszú idő alatt történik az átszervezés, eredménye alig van. Ráadásul sok építőipari cég más okok miatt is „fázik" a könnyűszerkezetes építéstől. Hogy miért? Találóan jegyezte meg egy konferencián az egyik felszólaló: számos országban már milliméterben számolnak a kivitelezők is, akkor amikor itthon néha még a centiméterben való gondolkodás is gondot okoz. Itt szükséges egy kis kitérőt tenni. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy annak idején milyen nagy reményeket fűztek szakembereink az alagútzsaluzatos technológiához. Joggal, hiszen külföldön óriási sikerrel alkalmazták. Itthon mégis kudarcra kárhoztatták. S éppen azért, mert az ezzel a technológiával való építkezés hallatlanul precíz munkát igényel. Ellenkező esetben bekövetkezik az, amit szakembereink nagyon diplomatikusan így tálalnak: a hazai építőipar sajátosságai miatt nem vált be az alagútzsalu használata. Vagyis: korszerű a technológia. Csak éppen a magyar építőipar nem tud vele mit kezdeni ? A könnyűszerkezet is csak akkor válhat be. ha végre megtanulunk „milliméterekben gondolkodni". Hisz ez az építési mód a panelszerelésnél is sokkal nagyobb pontosságot kíván. Az acél- és alumínium elemek különböző üzemekben készülnek. Könnyen belátható, milyen káoszt okoz, ha az előregyártó telepek munkáját nem hangolják össze kellőképpen. Tételezzük fel, hogy olyan elemeket kell összecsavarozni, amelyek különböző üzemekben készültek. Elég. ha az egyik helyen egy miliméterrel arrébb fúrják a lyukat, mint ahogy az a tervben megvan jelölve, ez máris akadályozza a helyszíni munka folyamatosságát. Holott a könynyűszerkezet éppen azzal nyert csatát, hogy boszorkányos gyorsasággal lehet vele építkezni. A helyszíni munka folyamatosságának más gátja is van. A tizenegy típus mindegyikének van egy-egy gazdája; egy olyan vállalat, amelyik koordinálja az ország területén az illető típussal való építkezéseket. Ezek a cégek a tervezéstől a kivitelezés befejezéséig, sőt az utólagos javításokig, m: n denféle tevéke nységet összehangolnak. Kérdés, hogy ezt mennyire tökéletesen csinálják, illetve az elemeket gyártó és szállítóvállalatok hogyan tesznek eleget kötelezettségeiknek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e területen még eléggé szervezetlen a munka. S ehhez nagymértékben hozzájárulnak az építtetők is. Elkészíttetik a terveket, aztán kezdődik az alkudozás, mert a könnyűszerkezettel körülbelül 30 százalékkal drágább az építkezés, mint a hagyományossal. A huzavona egyenes következménye. hogy a gyártó vállalatok csak a tervezett időpontnál később foghatnak hozzá az elemek gyártásához. S már ekkor felborul az egész szervezés. Ad lük hozzá, hogy a kivitelező sem tudja időben elkezdeni a munkát, meg azt, hogy az előregyártott elemek —ezek után érthetően — nem mindig a megfelelő időpontban érkeznek az építés helyszté nére. A végeredmény egyértelmű ... • A könnyűszerkezetek megalkotói feltételeztek egy speciálisan képzett szakembergárdát is. Ez természetes, hiszen minden technológiának megvannak a maga sajátosságai; aki kiválóan tud téglából házat építeni, aa nem biztos, hogy panelból is kitűnő épületet produkál. A legkorszerűbb építési módokat kevéssé ismerik szakembereink. Elég megnézni a közép- és felsőfokú iskolák tanrendjét! A tankönyvekben ugyan fellelhetők a különféle típusokról szóló ismertetők, ám ezek felületesek. így a szakmai tudást nem gyarapítják. Ezekután hogy várható el aa iskolapadból kikerülő szakemberektől, hogy valóban értsenek is az acéllal és alumíniummal történő építéshez? S ha érdekli is őket a könnyűszerkezet, a munkahelyen olyan közegbe kerülnek, ahol — a már említett okok miatt — nem sok esélyük van az ilyen ismeretek megszerzésére. A szerelő jellegű építéshez nélkülözhetetlenek a jól képzett szakmunkások. Hogy a könnyűszerkezettel való építésnek milyen fogásai vannak, azt szinte kizárólag továbbképző tanfolyamokon tanulhatják meg. Igenám, de ki fogja elmondani nekik a tudnivalókat? A gyakorlat az, hogy egyegy tanfolyamra meghívnak olyan előadókat, akik valóban ismerik a könnyűszerkezetes építés csínját-binját, előadják a tananyagot, aztán elmennek. A hallgatók magukra maradnak a gondjaikkal. Hiszen sok esetben a vállalati termelésirányítók sem tudnak hathatós segítséget nyúitani szerelőiknek. A kör bezárult: belül van a könnyűszerkezetes technológia, kívül pedig a szakemberek jó része. A feladatok közben egyre na evobbak lesznek... Horváth István A