Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

22 Kedd. 1980. január 22. Jó évek voltak India ünnepel CIIABAN-DELMAS MOSZKVÁBAN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Jacques Chaban-Delmas, a Francia Nemzetgyűlés elnöke. A francia politikust Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsának elnöke üdvözölte a repülőté­ren. Megérkezésekor Chaban­Delmas a TASZSZ tudósító­jának kijelentette: „de Gaulle tábornok hű követőjeként olyan emberként érkeztem Moszkvába, aki azt akarja, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatát sem­tai ne rontsa meg". Leszö­gezte, hogy „a világban je­lenleg meglevő nehézségek űjabb alkalmat adnak a lá­togatásra, az időszerű kérdé­sek megvitatására". TITO ELNÖK OPERÁCIÓJA Vasárnap délben Joszip Broz Tito köztársasági el­nöknek amputálták a bal lá­bát, miután a súlyos vérke­ringési zavarok megakadá­lyozták a bal láb vérellátá­sát, meggyorsították a láb sejtjeinek elhalását, és ezzel veszélybe sodorták a beteg életét. Tito elnök a műtétet jól viselte eL Közvetlen mű­tét utáni állapota normális. WALDHEIM INDIÁBAN Kurt Waldheim vasárnap háromnapos látogatásra az indiai fővárosba érkezett A világszervezet főtitkára részt vesz az ENSZ iparfej­lesztési szervezetének (UNL­DO) hétfőn megnyíló konfe­renciáján és nemzetközi kér­désekről tanácskozik Indira Gandhi miniszterelnökkel és kormánynak tagjalvaL TIZENÖTEZER ZSOLDOS Amint a Pravda tudósítói az afganisztáni belügymi­nisztérium közleményét idé­zik, jelenleg legkevesebb 50 támaszpont és 20 különleges bázis működik pakisztáni te­rületen, s ezekben amerikai és kínai „tanácsadók" irá­nyításával folyik az ellenfor­radalmi bandák katonai ki­képzése. Csupán az elmúlt évben tizenötezer zsoldost készítettek fel. VERDET KAIRÓBAN Kormányküldöttség élén négynapos hivatalos látoga­tásra Kairóba érkezett Ilié Verdet román miniszterel­nök. • OJABB ALLOMAS AZ ANTARKTISZON Fedélzetén 100 kutatóval megérkezett az Antarktisz partjaihoz a huszonötödik szovjet sarkkutató expedíciót szállító hajó, az „Esztonija". A kutatók folytatják a lég­kör kutatását, és a tervek szerint megnyitják az újabb állomást, a Rosszlját, az An­tarktisz belsejében. TERRORT AM AD AG Terrortámadások követ­keztében négy ember vesz­tette életét tegnap Törökor­szágban — közölték rendőr­ségi források. A Hatay déli tartományban levő Dortyol­ban két embert lelőttek a város főutcáján egy robogó autóból és egy motorkerék­párról a járókelők közé lö­völdöző tettesek. MEGSZÖKTEK Mint a rendőrség közölte, vasárnap a San Sebas­tian-t Martutene bör­tönből megszökött bárom elítélt — mindhárman felte­hetően az ETA baszk szepara­tista szervezet tagjai. Szöké­süket úgy hajtották végre hogy lefegyvereztek több börtönőrt, majd azok egyen­ruháját magukra öltve kisé faltak az épületből. Srezsnyev nyilatkozata Sandkí asszony gondjai • Moszkva (MTI) Választási gyűlést tart rö­videsen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa' Elnökségének elnöke Moszkvában. A február 24­én esedékes választások előtt az SZKP KB főtitkárának hétfőn nyújtották át azt az igazolást, amely szerint a szovjet főváros Bauman ke­rülete képviselőnek jelölte az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába. Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetet mon­dott a megtisztelő megbíza­tásért és röviden értékelte a legutóbbi választások óta el­telt több mint négyéves idő­szakot. — Természetesen voltak nehézségek, kudarcok is, de ezek országunk számára jó évek voltak, amelyek jelen­tőségteljes eseményeket hoz­tak magukkal — mondotta. — A párt és a kormány munkájának minden terüle­tén biztosan haladunk előre. Országunkban körülbelül ezer nagyobb ipari üzem épült fel, köztük olyanok, amelyekhez fogható sehol a világon nincs. Sokat tettek a mezőgazdaság fejlesztéséért is. A lakosság reáljövedelme az elmúlt négy évben csak­nem 14 százalékkal emelke­dett Tovább fejlődött a szo­cialista demokrácia. Az új alkotmány megbízhatóan vé­delmezi a szovjet emberek Jogait, méltóságát — Szilárdabbak lettek a Szovjetunió nemzetközi kap­csolatai is. Idén emlékezünk meg a győzelem 35. évfordu­lójáról, és természetesen az a legnagyobb vívmány, hogy megvédelmeztük a békét — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev, majd közölte a válasz­tókerület küldöttségévei, hogy a szavazás előtt még találkozik a választókkal és akkor részletesebben szól az elmúlt évek eseményeiről, a bel- és külpolitika kérdései­ről, ismerteti a pórt és a kormány terveit A brit gyarmatbirodalom- szággal fenntartott kapcso­ból függetlenné vált Indiá- latokban — ezek ugyanis a ban a legelső feladatok egyi- Dzsanata-vezetés alatt is ke volt az alkotmány kideí. jók voltak. Kritikusabban gozása. 1950. január 26-án kezelhetik viszont az Egye­lépctt életbe az ország új sült Államokhoz fűződő vi­alaptörvénye — azóta ez a szonyt. Különösen, hogy az nap az Indiai Köztársaság USA-nak a közép-keleti ese­mények kapcsán tett lépé­sei Indiában nem kevés Világvisszhang Olimpia, olimpia Túlnyomóan elutasítást, hozzátette: a döntés joga az vagy várakozó magatartást, ország olimpiai bizottságáé, ám részben helyeslést vál- Figyelemre méltó a The Ja­tott ki a nyugati sportvilág- pan Times értékelése, amely ban és politikai életben Car- szerint az „Egyesült Alla­ter amerikai elnöknek az a mok túl messzire merész­vasárnapi hidegháborús be- kedejt... Szomorú, hogy a jelentése, amelyben sürget- világ ilyen megosztott és te, hogy az Egyesült Alla- ellenséges, és hogy az olim­mok és a világ többi orszá- pia talán eleshet a hideg­gán&k sportolói ne vegyenek háború harcmezején, részt az 1980-as moszkvai A legkeményebb elutasí­Nyári Olimpiai Játékokon. tásra Franciaországban ta­Lord Killanin. a Nemzet- Iáit Carter döntése. Claude közi Olimpiai Bizottság brit Collard, a Francia. Orszá- . elnöke, Carter javaslatát gos Olimpiai és Sporibizott- j Gandhi „tragédiának" nevezte. Kii- ság elnöke közölte: Carter lanin ismételten ellenezte a bojkott javaslata rendkívül sport és a politika ilyen- szomorú az olimpiai moz­fajta összekeverését, és kö- galom jövője szempontjá­zölte: a jövö hónapban, a bő], de semmilyen befolyás­Lake Placíd-1 Téli Olim- sal nincs arra a döntésre, piai Játékok megnyitásakor hogy a francia sportolók ott személyesen fogja megvitat- lesznek a moszkvai olim­ni a kérdést CarterreL A pián. hétfői The Timesnak adott nyilatkozatában Killanin Annak ellenére, hogy Car­,,_,.., ... . ter számos kormányfőhöz X^if^J^^^r fordult üzenettel, támoga­K'Uj?t^tócat döntéséhez. SfcSSiflkh^f^M n«tt helyeselte az amerikai ^ Üíf'n? elnök lépését a görög, a "ban„fnn^8a1^éd. a norvég és a dánkor­Xk WeS" - 6em- Karamanlisz gö­jelentené- — ^ kormárivfő célMtt hangoztatta. ho?y az olimpiák állandó A brit konzervatív kor- színhelye Athén lehetneboj­mány minden nyomása el- kott esetén, de azt is hoz­lenére „száz százaléikig" tá- zátette, hogy ez valószínűleg mogatta Lord Killanin állás- az olimpiai mozgalom végét pontját Sir Derűs Follows, jelentené. Az egyetlen or­a Brit Olimpiai Szövetségei- szág, amely azonnal támo­noke. itatta Carter javaslatát: A nyugatnémet kormány Egyiptom. Az Izraeli Olim­szovivŐje Bonn „mély meg- piai Bizottság ezzel szem­nemzeti ünnepe. A mostani, 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszódott le az elmúlt — viszonylag rö­vid — időben, amely az or­szág nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erő­feszítéseket, felelősségteljes döntéseket követel. Kiéleződött helyzetben A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát foglalkoztató iráni és afga­nisztáni események nem hagytak időt Indira Gandhi­nak, hogy a januári általá­nos választásokon aratott el­söprő győzelmét hosszasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzékének szinte teljes szétforgácsolódását jelentet­te, s egyben olyan kormány­zás lehetőségét, amely ré­vén az ország vezetését há­rom év után diadalmasan visszanyerő miniszterelnök asszony abszolút parlamenti többségével gyakorlatilag akadálytalanul hajthatja végre kül- és belpolitikai elképzeléseit Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számítani. India a Dzsanata-párt uralma Ide­jén is az el nem kötelezett­ség híve volt Indira kormányzásával legfeljebb ennék aktiv. po­zitív vonásai erősödhetnek. (Tervezik például a Kam­bodzsai Népköztársaság elis_ mérését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Szovjetunió­val s a többi szocialista or­nyugtalanságot keltenek. Így Indira Gandhi már első hi­vatalos nyilatkozataiban helytelenftette a Pakisztán katonai megerősítésére vo­natkozó amerikai terveket — bár tény. hogy a Kabul­nak nyújtott szovjet támo­gatás megítélésekor saját muzulmán vallású lakossá­gának érzelmeit is méltá_ nyol.ía. (Delhiben még nem felejtették el sem az indiai —pakisztáni háborúkat sem Iszlámábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.) Gandhi asszony az egész térség szempontjából veszé­lyesnek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésé­nek terveit is. Előtérben a gazdaság Nem irigylésre méltó In­dia belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági ter­melés visszaesése miatt — válságban van. A monszun­esők kimaradása hosszú év­tizedek legsúlyosabb száraz­ságát okozta: körülbelül 15 —20 millió tonnával csök­kent a gabonatermés, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás rekordot ért eL A rendelkezésre álló készletek szerencsére elhá­rítják az éhínség veszélyét, de az exportlehetőségek ki­esése, az infláció meggyor­sulása mindenképp komoly gondot jelent. Az áremel­kedést a szakértők 20—30 százalékosra becsülik, s en­nek hatását a feketepiac, a spekuláció terjedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Ne­hézségek jelentkeznek az energiaellátás és a szállítás terén is. A kapitalizálódó mezőgazdaság nincstelen pa­rasztok millióit kényszerftet. te a városokba, pedig a munkalehetőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gan­dhi asszony éppen a gazda­sági problémákat állította választási kampánya közén., pontjába. Erélyteienséggel. hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a tavaly nvár óta elhúzódó kormányzati vál­ság a gazdasági döntések jó részét is elodázta, s ez ter­mészetesen csak rontott a helyzeten. „Megmenteni Indiát" Teljes joggal bírálta in­dira Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszaporo­dott sztrájkok, a bűnözési hullám erősödése miatt ls. éppen úgy, mint a társadal­mi feszültségek kiéleződése; a vallási és nemzetiségi el­lentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend". „Szi­lárd kormány és stabilitás", „Megmenteni Indiát" — ezek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi monopóliumok korlátozását (igaz, egyben a hazai tőke erősítését), az állami szek­tor bővítését, mezőgazdasági reformokat és a tervgazdál­kodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájá­rulhat hazája ma is nyo­masztó elmaradottságának csökkentéséhez, India fel­emelkedéséhez. Szegő Gábor Tájkép választás előtt Összetűzések, túszok, csomagterv © Teherán (MTI) Az eredetileg kitűzött Idő­pontban, január 25-én tart­ják meg Iránban az elnökvá­lasztást — jelentette be va­sárnap Behesti ajatollah, a értését" fejezte ki Carter be- ben úcy nvüátkozott, hogy i Forradalmi Tanács titkára a Jelentésévei kapcsolatban, de a végső szó kimondása előtt utalt rá. hogy a végső saót megvárja az Amerikai Olim­az ország olimpiai bizottsá- P'8* Bizottság döntését Kának keli kimondania. Ez A kérdésben talán lekér­nem váratott magára eo- dékeltebb olimpiai bhrott­káig: Wiili Daume, a Nyu- ság, az amerikai, piilanatnyi­gatnémet Olimpiai Bizottság lag erősen megosztott, de a elnöke „mély sajnálatát" fe- tagok többsége azt. reméli, jezie ki amiatt, hogy ezt a hogy Carter — mava szabta témát ennyire „felfújják", egyhónapos „ultimátumának" Daume szerint a jelenlegi lejárta után, és a bojkott i^ly^tbem ^m eddigi- végleges Wmon<jása el6tt _ nél fokozottabb megfontolt- , .. ságra van szükség". „A Nem- meggondolja magát, zetközi Olimpiai Bizottsággal együtt változatlanul véde­kezni fogok az ellen — mondta Daume —. bogy az Olimpiai Játékokat politi­kai viták színterévé tegyék. Hibának tartom ezt. m_rt politikailag az általános helyzet kiélezésén kívül alig­ha lehet vele bármi mást is elérni. Az biztos, hogy az Olimpiai Játékok ügye csak veszíthet egy ilyen lépés­sel" — hangzott Willi Dau­me nyilatkozata. A nyugatnémet álláspont­hoz hasonlóan megfontolt és elodázó volt Ohira japán kormányfő első állásfoglalása is. ö „rokonszenvét" nyil­vánította az amerikai ja­vaslattal kapcsolatban, de csak az előző alkalommal legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Behesti ajatollah közölte: Khometni úgy foglalt állást, hogy a parlamenti választá­sokat is meg kell tartani ez év inácius 31-ig. * Tabrizban vasárnap bíró­ság elé állítottak több kato­teheránl rádiónak adott in­terjújában. Az elnökválasztás csupán egy napig fog tartani, a meny- natisztet, akiket az azer­nyiben a jelöltek valamely!- bfjdzsáni összetűzések szítá­, __ , , sának vád javai vettek őrizetbe ke megszerzi a szavazatok 51 koróbban/A bíróság vezető­százalékát Amennyiben je szombaton közölte, hogy egyetlen elnökjelölt sem kap további 20 katonatiszt vár ennyi szavazatot, úgy febru­ár 9-én rendezik meg a má­sodik fordulót amelyben már Rhodesia Huzorewa manővere Joshua Nkomo, a Zimbab­we Hazafias Front egyik társelnöke az AP hírügynök ségnek adott nyilatkozatában jelezte: Lord Soames brit fő­kormányzóhoz, s szükség esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsához fog fordulni, ha Rhodesiában nem „vonják ki a forgalomból", nem re­kesztik ki a „biztonsági" mű­veletekből az úgynevezett kiegészítő erőket „Ezek a volt miniszterelnökhöz, Abei Muzorewához hű segédcsa­patok fegyveresekből álló po­litikai tömörülést alkotnak, a rhodesiai biztonsági erők engedelmes eszközeként zak­latják a népet s nyomást gyakorolnak a lakosokra, hogy a február 27—29. vá­lasztásokon szavazzanak Mu­zorewára, nehezítik a meg­békélést" — hangsúlyozta Nkomo. hasonló vádak alapján tár­gyalásra. A tiszteket a tab­rizi katonai bíróságon tart­ják őrizetben. Az iráni veze­tők több ízben hangsúlyoz­ták: az azerbajdzsáni láza­dás mögött az Egyesült Álla­mok, Illetve a CIA álL Khomeini ajatollah, az irá­ni forradalom vezetője elvi­leg hozzájárult a nemrégi­ben referendumon elfogadott új alkotmány néhány cikke­lyének megváltoztatáséhoz. Elsősorban a 12. cikkelyről van szó, amely szerint Irán hivatalos államvallása az isz­'ám síita ága. Hírügynökségi jelentések szerint Khomeini Ibrahim Jazdi volt külügyminiszter ajánlására döntött úgy, hogy az alkotmányban helyt ad a szűnnitáknak is. Jazdi kü­lönleges megbízatással több nemzetiségi területen járt a legutóbbi időben. Khomeini a teheráru rádióban közölte egyetértését. Jazdi szerint a javaslattal egyetértett a For­radalmi Tanács is. Megfigye­lők szerint ez az eddigi leg­nagyobb engedmény, ame­lyet az iráni forradalom ve­zetőt a nemzetiségeknek tesz­nek. Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kár — aki hivatalos látogatá­son Indiában tartózkocÜU — Űj-Delhibe érkeztekor a re­pülőtéren kijelentette: ami­kor a közelmúltban Teherán­ban járt az iráni vezetéssel megkezdték csomagterv" ki­dolgozását amelynek alapján a későbbiekben sor kerülhet a túszok szabadon bocsátásá­ra is. Ugyanakkor Ghotbzadeh külügyminiszter a Francé­in ter Rádiónak vasárnap adott nyilatkozatában bírálta Waldheimet amiért még mindig nem alakult meg a volt uralkodó által elköve­tett büntettek kivizsgálására hívatott nemzetközi tűzött-

Next

/
Oldalképek
Tartalom