Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

Péntefc, ÍTÍ7P. december 28. Kitüntetések Á Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Révész Fe­rencnek, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató­jának több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban végzett ki­emelkedő munkássága elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta ét Jelen volt Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je és Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese. • Áz Elnöki Tanács Bernáth Györgynek, a Politikai Fő­iskola tanárának nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból, több évtizedes munkás­mozgalmi tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Szegeden Megalakult a Csongrád megyei Építőipari Szervezetek Társasága Hosszú, de alapos előké­szület után tegnap, decem­ber 27-én Szegeden, a DÉ­LÉP-központ igazgatói ta­nácstermében megalakult a Csongrád megyei Építőipari Szervezetek Társasága. A meghívottakat és a tár­saságot alapító szervezetek vezetőit Sípos Mihály. a DÉLÉP vezérigazgatója és Gulyás Antal, a Imegyel ta­nács osztályvezetője köszön­tötte. Ezt követően ismerte-—• ték az előkészítő munka menetét, és meghatározták azokat a célkitűzéseket is, melyeket a gazdasági társa­ság megvalósít. A társaságban részt vevők együttműködnek a beruhá­zási és fenntartási tevékeny­ség összehangolásában, a rendelkezésre álló erők ha­tékonyabb kihasználásában és célszerűbb fejlesztésében. A koordináció nem érinti a részt vevő szervezetek önál­ló gazdálkodását. A társa­ságban részt vevők törekvé­seit, az egyes szervezetek műszaki-technológiai felké­szültségének legjobban meg­felelő módon, a beruházási és fenntartási munkák haté­konyabb megvalósítása ér­dekében összehangolják. Lé­tesítményjegyzékeiket a tár­sadalmi, helyi és vállalati érdekeknek legjobban meg­felelő összhang szerint állít­ják össze. Az építőipari szervezetek a profil tisztítá­sát. illetve a profil elhatá­rolását a megyei pártbizott­ság állásfoglalása szerint fokozatosan végzik eL Az alakuló ülésen az alapi­tó szervezetek vezetőin kí­vül részt vett Horváth Gyu­la, a megyei pártbizottság. dr .Veress Ferenc pedig a városi pártbizottság képvi­seletében. Ott volt Prágai Tibor, a Szeged megyei vá­rosi tanács általános elnök­helyettese. Horváth János, a KISZÖV elnöke és Kiss Mi­hály. az ÉFÉDOSZ munka­társa Is. Karácsonyi műsorok Tudnivalók a népszámlálásról (1.) A személyi kérdSiv A rendszeres népességi és a számlálóbiztos részletes utolsó foglalkozásukra kell munkaügyi statisztikák fo- nyomtatott tájékoztatót ad. megválaszolniuk. A nyugdí­lyamatosan számot adnak a Az adatokat három különbö- jasoktól arra is választ kér- j volna bármely nagyváros új népesség alakulásáról, a fog- ző kérdőívre jegyzik be — nek, hogy 1979-ben nyugdí- • • • lalkozási változásokról, nem ezek közül most a személyi juk mellett dolgoztak-e. ha helyettesítik azonban a nép- kérdőív kérdéseivel ismertet- igen, hány napot, milyen te­számlálásokat, mivel nem te- jük meg olvasóinkat. vékenységet folytattak, s me­szik lehetővé, hogy az adott A , . kArd(&--k _ lyik munkáltatónál. A szám­Időszakban keresztmetszeté- ^ületéTidönonttá- lálóbiztos a kérdőívre rálrja ben mutassák be az ország Sf^iádf^SStía « «L minden megkérdezettnek a népességének demográfiai és ÍJL Tiásra íhoev néldátáaz személyi számát is, vagy azt, t ársadalmi viszonyait. Az ál- ^^r^S'T hogy nincs még személyi szá­Hol vannak már a nagy szomszéd olá sok ?! Melyekről regények, anekdoták, emlé­kek mesélnek. A falusi utca házak elé állított padjainak mágneses hatása igencsak megkopott. Sőt legtöbb el is tűnt, az újonnan épített há­zak elé már nem ácsolnak padokat, s egyre kevesebb­szer nyitják egymásra az aj­tót az utcabeliek, a szom­szédok. S ha ez így van fa­luhelyen, úgy gondolná az ember, városban,' sőt a lakó­telepek zsúfolt skatulyáiban, egymástól papírvékony fa­lakkal elválasztva virágzik a szomszédolás. Hiszen szinte mindent tudnak az egymás alatt, fölött és mellett la­kók: azt, hogy mikor kap­csolják be a televíziót, mi­kor engedik meg a csapot a fürdőszobában, hányszor sfr lel a gyerek éjszaka, s mi lesz az ünnepi ebéd. Csak­hogy a logikusnak tűnő fel­vetés visszájára fordult. Idegenként élünk egymás mellett a betonkalickákban, s csak akkor keresünk kap­csolatot szomszédainkkal, ha a gyerek elhagyta a lakás­kulcsot az iskolában, ha a becsapódó ajtó kizárja a szemétledobóba egy pilla­natra kiugró fiatalasszonyt, ha a postás jóvoltából a szomszédra tukmálják a cso­magot, akkor botlunk egy­másba a lépcsőházi fordu­lókban, ha nem működik a lift... Szél Júlia mikrofonnal a kézben becsöngetett egy pes­ti toronyház lakásainak ajta­ján, s rákérdezett: az új házak lakói ismerik-e szom­szédaikat? Becsöngethetett sdgtől, melytől gazdagabbak lehetnénk Van-e út, kapocs, nyitási lehetőség, vagy csak egy lelkiismeretre és em­berségre apelláló riporttal lettünk gazdagabbak? 1 Szél Júlia azt tanácsolta, itt a karácsony, az ünnep, kopogjunk át a szomszédba, csöngessünk be az ajtókon, s kívánjunk kellemes ünne­peket. A többi jön magától. Nem tudom, hányan fogad­ták meg szavait. Gondo­lom, nem sokan, nem is ez volt a cél, nem egyszeri népvándorlást ^sürgetett a riport. Még mindig nem ké­ső. Közeledik a szilveszter, az új év, s az ünneplés ol­dottabb hangulatában ne az utcára nyissuk az ablakokat, ne égő fenyőfákat dobál­junk az erkélyről, hanem a folyósóra nyíló ajtókat tár­juk ki, s a lépcsőházakban csendüljenek a pezsgős po­harak! ,.. A televízióban ma. A kérdéseknek e rövid felsorolásából is látható te­mert etjük.) , • i xwtawn™*- mető férí- ®Pa' gyermek, ró­lam polgárok életkórülmé- kon egyedülálló), a há­ryeibem beállt változások - E^ir él ' szüle­egyedileg rögzíthetők, depél- SfXeSk száirtára wl hát- a kérd6ív Por-tr* dául már semmiféle adat ^ móbtóketto kitöltéséhez sokféle adatra jiincs arra vonatkozoan, , t van szükség. Celszerfl ezért hogy a legkisebb közösségek. ^ a* A ?Pvá^l kér- el6re felkészülni, s a csa­a háztartások, családok ösz- ládtagok távolléte eseten az szetétele hogyan módosul a vottieh^ v^távol azösz- otthon maradónál hagyni az személyi változások követ- az eszmei adatok jegyzékét. (A lakás­kertében. Az Elnöki Tanács idö^tba^s ^ lUetőnek hol és üdülőösszeíró-ív kérdéseit ezért rendelt f * van bejelentett állandó, va- a népszámlálási tudnivalók népstámUlfet l98ü január ]amint ideisl€nes lakása. „^oduc részében holnap is­2a f® , EL^S* Mindenkitől megkérdik, mi­a srámM óbiztorok, valamint nemzetiségűnek, milyen a fdulvtogaMfc elvtoek val]ja magót. pedagógusok — az összeírást még milyen nyelven zavartalanul végezhessék, az & oktatási miniszter a téli ta­nítási szünetet január 9-ig Három kérdést tartalmaz a meghosszabbította. kérdőív az összeírt személyek , . _ iskolai végzettségének meg­A számlálóbiztosok az ösz- allapításara. (Az alkérdések s -eírást januar 2-án kezdik, tos válas2t kérneic az ,is­azonban, hogy hányan ko]a tipusára. ^ elvégzett élünk Masyarorszagon, a ja- osst61y évfolyam számára, a nuár elseji eszmei időpont- befejezett végzettségre, s an­ban. azaz a nulla órai alla- nak megszerzési évére, a pótnak megfelelően rögzítik, ^^ázet nevére, helyére, Annak ellenere tehát, hogy karára szakágára, kire-kire csak kesobb kerül a szafcma megnevezésére a sor. az adatoknak az eszmei megszeraés módjóra. s évére időpontbe i állapotot kell v<jnttkozóan.) tükrözniük. (Ha például egy .... i lény január 1-én köt majd A foglalkozási kérdésekre házasságot, még hajadonként annak eldöntése után kerül írják össze, vagy aki január sor, hogy a megkérdezett ak­l-én megy' nyugdíjba, azt tiv kereső, inaktív kere­még aktív keresőként tart- ső (tehát gyes-en le­iák majd számon.) A 44 ezer vő, nyugdíjas, vagy járadé­számlálóbiztos munkájának kos), vagy eltartott-e (eltar­mericönnyítése érdekében tottak az iskolába nem já­fontos hogy a családtagok is- ró gyermekek, a tanulóit, merjék egymás adatait, s a azok, akik első ízben keres­távoll evőkéit is pontosan nek állást, a testi vagy szel­tud.iák Segítség lesz. ha nem lemi fogyatékosok, akiknek a számlálóbiztos jelentkező- megélhetéséről magánsze­sékor keresgélik ki a család mély, vagy intézmény gon­tagjai például az iskolai vég- doskodik). Ezt követően öt zettségre vonatkozó adató- kérdés tudakolja a társndal­kat vagy nem az összeírás- mi. foglalkozási hovatarío­kor kezdik lemérni lakásuk zást, válaszolni kell tehát ar­alapterületét. ra, hogy mi a kereső fogml­, kozása. foglalkozási viszo­A számlálóbiztos munka-Iá- nya (alkalmazásban álló. szó­nak megkezdése előtt tisztáz- vetkezeti tagj önálló vagyse­za. hogy a lakásban hány gít6 családtag), állománycso­család, illetve háztartás van. portja (fr7,jkai dolgozó: szsk­(Elképzelhető ugyanis, hogy munkás betanított munkás, ugyanabban a bérleményben segédmunkás; nem fizikai több háztartást vezetnek.) Az szellemi dolgozó: vezető-irá­összeíróíveket általában a nyitó, szakalkalmazott, ügy­számlálóbiztos tölti ki. jogá- viteli) és munkáltatója, mun­ban áll azonban bérkinek kahelye. kérnie, hogy sajátkezűleg A nyugdíjasoknak ugyan­tölthesee ki az ívet. Ilyenkor ezeket a kérdéseket a lég­lakónegyedének panelházai­ba, az eredmény jószerével ugyanaz: úgy élünk egymás mellett, létünk kis dobozai­ban, hogy alig veszünk tudo­mást azokról, akik egy kar­nyújtásnyira élnek tőlünk. f"ersze rátalálnak egymasra a szabad szombatokon au­tót bütykölök, a gyesen levő fiatalasszonyok, a sétálgató nyugdíjasok, ám a lakásaj­tók mindig bezárulnak — reteszelünk, biztonsági zá­rat szerelünk, láncot szöge­lünk. Szél Júlia azt bizony­gatta, lelkesedéssel és meg­győződéssel, hogy ezzel a bezárkózással megfosztjuk magunkat és egymást * az emberi kapcsolatok egy for­májától. Egy olyan lehető­Közlekedési balesetek * Az 55. számú bajai úton főtér irányából odaérke­vezette autóját Szeged irá- zett egy autó, amely elütöt­nyába Kószó Szilveszter 42 te. Az idős asszony súlyosan éves, mórahalmi lakos. A megsérült. 18 kilométerkő közelébe Ké rfékezés miatttör­ért, amikor ebben az időben ,, . , ~ . _ az úttest szélén kerékpárja f" A t'roli a ,-.h - íxux I(L1 egyik trolibuszban. A troli a mellett ult a földön.ittasan /^.hídról érkezett az új­Komócsin Vince 31 éves, oldalra amikor a mórahalmi (VII. körzet 159J fel­lakos. A gepkocsivezeto, áramieszedö karja' ki­amikor észrevette a földön ^J^T vezttó hfrtelen fé­ülő embert, már hiába fé- lUtt me^ holy a kezett, elgázolta. Az ittas fLfílt ° férfi a kórházban belehalt felso vezetok le ne szaka " tert'.a. korba?t^T1 beletialt trolin utazó Fehérvá­seruleseibe. A baleset körül- • j- f é 67 éves helvbeü ményeinek tisztázására a (^Kikötő sor 14) lakos rendőrség vusgalatot ind!- ^fnban a hirtelen f^ezés­tott- tői végigzuhant a trolibán Egy megriadt ló, okozott és súlyosan megsérült. balesetet Röszke és Móra- _ . .. U T — i - -I- D . r' í Szegeden a Moszkvai kor­halom kozott. Berta József .. D .... „ . -„_.;_ „_ , . . , . _ , ut és a Petőn Sándor sugár­65 eves, morahalmi (Remeny ü kereszteződésében a for­utca 6.) lakos lovas fogatot ut, keresztezoaeseDen a ior . ,, .. . _ _ galomirányito lámpa jelzese­hajtott, s egyik lova meg- , , ,, iiedt effv közeledö járműtől nek PLROSRA valtasa uU.n le­A • egy közeledő járműtől úttestre Fazekas Fe­A riadt lo a tehergépkocsi 4R .„cs ,.„. laln ele ugrott, majd a jarmu 'i renc 46 éves, verse a lal;os, és egy odaérkező autó el­ala szorult A kormanyozha- ^ A , sérülései tatlanná , vált teherautó az U!?tte' , gyalogos seiuie. ei árokba íjorult Sérülés nem suly°sak- Ugyancsak Szege­arokDa borult, faerulés nem d történl a Faragó utca ? vl karf V1Tnt l6g" 31- számú ház előtt. hogy alabb 30 ezer formt Pintér Vince 41 éves. hely­Vásárhelyen a November beli (Tolbuhin sgt. 55.) la­7. tér és a Lenin utca ke- kos autójával egy kutyát resztezódésében történt bal- akart kikerülni az úttesten eset. Barta Lajosné 66. éves, ám letért a jobb oldali árok­helybeli (Gomba utca 16.) ba és ott egy villanyoszlop­lakos kerékpárjával a Baj- nak ütközött. Sérülés nem csy-Zsilinszky utcából a Le- történt, kára 20 ezer forint, nin utca irányába haladt, az Mivel előzőleg szeszes italt ottani egyirányú sávban, fogyasztott, jogosítványát a szemben a forgalommal. A helyszínen bevonták. Soha ennyiszer nem jelent meg a nemzetközi gyermek­év emblémája, mint a ka­rácsony háromnapos ünnepi tévéműsorában. Talán túl sokszor jelen volt, szinte oda szögezte a gyerekeket reg­geltől estig a készülékek elé, s egyetlen egyszer nem fi­gyelmeztette őket, hogy „No, most pedig föl, ki az udvar­ra, a játszótérre, s egy órai levegőzés után ismét talál­kozunk!" Pedig játékra, mozgásra igencsak csábít­hatta volna a gyerekeket a tavaszias december. Szóval, volt Itt minden, mi a gyerek szemének, kí­váncsiságának ingere. Volt színház (Tom Sawyer ka­landjainak gyermekszínhá­zi előadása), sőt tanító-isme­tet terjesztő-nevelő színházi közvetítés (Ruszt József kommentálásával a Csongor és Tünde a Népszínház szín­padáról). Volt film: csapni­valóan gyenge (A télapót Willinek hívták), nagyot akart a szarka — koopro­dukció (A kék madár), se­matikus tanmese, pedagógiai illusztráció (Az áruló). Volt kiváló mesterségbeli tudás­sal elkészített bábfilm (Alad­din és a csodalámpa) há­rom mesejáték (Tündér Er­zséböt, A dicsekvő varga és A kisfiú meg az oroszlánok). Ez utóbbiból megismerhet­tünk két csodálatos orosz­lánt, Szigfridet és Szilviát, akiknél kedvesebb és meleg­?zívűbb ember aligha él az állatvilágtan — különösen azzá tette két kiváló mű­vész, Feleld Kamii és Dayka Margit csodálatos alakítása. Aztán volt tévére készült produkció, mint az „Én sze­rintem az élet...", a Sir­nevet ... és a „Szét hozott, szél visz el..." címűek. Va­lamennyi igényes válogatás és kiváló rendezői munka. (Kíváncsi volnék azoknak a véleményére is, akiknek szólt!) S akkor még nem is beszéltünk a kisfilmekről, a Ásebtévéről meg a Hangos­kodókról', a Játsszunk együtt! és a Mindent bele! című műsorokról. (Ez utóbbi azért s leheteti érdekes, mert a szegedi Sportcsarnokból köz­vetítették a játékos sport­vetélkedőt, ahol az itteni gyerekek második helyet szereztek) A gyermekévnek Urasán vége, remélem jövőre is maradt puskapor. Az nem baj, ha embléma nélkül. Hogy ml maradt nekünk, felnőtteknek? Egyre min­denképpen érdemes emlékez­rd, Móricz, Zsigmond Forró mezők cimű regényéből ké­szített tévéfilmre. Bizonyára a centenárium is segített az alkotóknak Móricz újraíel­"edezáséhen abban, hogy a Forró mezők című „detek­tívregényben" rátaláljanak a tévésítés nagy lehetőségére. Móricz Zsigmond, a nagy dzsentri regények között, a Kivilágos kivirradtig, az Üri muri után és a Rokonok előtt írta meg napilap-foly­tatásokban a szabolcsi úri világ krimielemekkel dúsí­tott haláltáncát. 1929-re rá kellett jönnie, hogy ez az osztály közelebb áll a szél­hámossághoz, mint a tragé­diához, s ez a fölismerés ta­lálkozott megújuló írói tö­rekvéseivel, melynek lénye­ge, hogy közelebb kell kerül­ni a közönség, igényeihez, ezért nagyobb gondot kell fordítani a cselekmény for­dulatosságára, az izgalmak­ra. Mindezek a Móricz-i. szándékok találkozhattak a televízió alapvető igényeivel. A Forró mezők alkalmas ar­ra, hogy a krimi izgalmai mögött ítéletet mondjon egy társadalmi osztályról; alkal­mas arra, hogy a detektiv­elemek mellett fölvillantsa a két háború közötti Magyar­ország egy alföldi városának fülledt világát, erkölcsi fer­tőjét; alkalmas arra, hogy Móricz Zsigmond kószobrát leszállítsa a talapzatról s közelebb hozza a tévénézőit millióihoz. Hajdufy Miklós, aki a ren­dezés mellett a díszletterve­zés munkáját is magára vál­lalta, kiváló érzékkel terem­tette meg a film zaklatott világát, töltötte meg élettel, sűrű, elfojtott indulatokkal a játékot, éreztette meg a látszat mögötti valóságot. A film elején a kisváros meg­szokott asztaltársasága — if­jú és korosabb dzsentri tí­pusok — anekdotázva, emlé­keket Idézve és sóvárogva üti agyon (nap mint nap) az időt A film végén ez az asztaltársaság csak kicsit csöndesebb, rezignáltabb, é3 foghíjasabb, pedig közben gyilkosságok és öngyilkossá­gok, súlyos emberi tragédi­ák zajlottak le. A halottak hiányoznak az asztaltól, da az élet megy tovább. Egy rokkant cseléd mondja ki az ítéletet: „Egyék meg egy­mást az urak, falják fel egymást". Hajdufy filmjé­nek atmoszférája van, nem mond ki mindent, de sejte­téseiber. is következetes. Ki­váló az operatőri munka, a kamera Czabarka György kezében volt Külön értéke a filmnek, hogy ha nem is új, de ritkábban látott arco­kat sorakoztat föl. Kiváló művészi teljesítmények egész sora kívánkozna ide Bács Ferenc főkapitányától Mol­nár Piroska jegyzőnéjén át Szacsvai László villanásnyi dzsentriepizódjáig. Tandi Lajos Á Vigadó helyreállítása A budapesti Vigadó újjá- közreműködésével — mint­épített épületének műszaki e£? !30 millió forint köit­átadása a napokban befeje- f^o ádít.otta heJyi? a Vi­-... . .., „„„., gadot. ahol zenei bemuta­zodik. A Kozepuletépito Val- t6kra. hanglemezfelvételekre ilalat — ötven alvállalkozó is lehetőség nyílik. i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom