Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

2 Csütörtök, 1979. december 13. Volt partizánok látogatása a szegedi honvéd helyőrségben Találkozóra jöttek össze a Magyar Partizfcn Szövetség Csongrád megyei tagjai tegnap a szegedi honvéd helyőrségben. Csaknem harmincan érkeztek az alakulathoz Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról, Csongrádról. Régmúlt idők harcainak cselekvő részesei, tanúi, a fasizmus leverésében nagy szerepet vállalt ellenállási mozgalom egykori harcosai. Volt partizánok, a 35 év előtti magyarországi felszabadító háború katonái. Meleg szeretettel fogadták őket az Alakulatnál. A parancsnokság, az alakulat pártbizottsága, KISZ-bizottsága nevében Brácsok István alezredes köszöntötte a vendégeket. Tájékoztatta őket a fennállásának 28. évfordulójához elérkezett alakulat történetéről, a mai katonák életéről, feladatairól, helytállásukról A látogatók megtekintették az alakulat múzeumát. Ebéd után az egykori és mai harcosok között baráti beszélgetés kezdődött. Ennek bevezetőjeként Nagy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese köszöntette az alakulat vendégeit, majd Krupiczer Ferenc, a Magyar Partizán Szövetség választmányának tagja számolt be a Szövetség elmúlt évi munkájáról s a hadviseltek Rómában. 1979. október 18—20-án megtartott leszerelési világtalálkozójáról, ahol állást foglaltak a béke ügye, a fegyverkezési verseny megállítása mellett. A NEB megbeszélése A Szeged megyei városi és szegedi járási népi ellenőrzési bizottság tegnap, szerdán Kalmár József NEB-elnök vezetésével ülésezett. A tanácskozáson részt vett a Szeged városi pártbizottság képviseletében dr. Veres Ferenc munkatárs, valamint dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára. A testület előbb beszámolót hallgatott meg a NEB idei munkájáról, maid tájékozódott a belső ellenőrzés helyzetéről. A népi ellenőrök iparvállalatoknál és szövetkezeteknél végeztek utóvizsgálatot. Ezt követően a NEB elnöke tájékoztatót adott arról, hogy a Városgazdálkodási Vállalat miként készült fel a fűtési idényre. Miniszteri tájékoztató További korszerűsítések — Fő a megelőzés Mindenki megbetegedhet, mindenkit közvetlenül érintenek tehát az egészségvédelem. a megelőzés és az orvoslás tárgyi és személyi körülményei, a gyógyászati lehetőségek, a korszerű gyógymódok, az orvostudomány alakulása, a kórházi fejlesztések. Ezek a főbb témák kerültek előtérbe szerda délelőtt az Egészségügyi Minisztériumban azon a tájékoztatón, amelyre dr. Schultheisz Emil miniszter hívta meg a sajtó munkatársait. — Az egészségügyi helyzetkép — mondotta — egészében pozitív. Annak is köszönhető ez, hogy az 1972ben megalkotott egészségügyi törvény megvalósulása mi nd teljesebbé válik. Ugyanakkor a tárca vezetői egész sor új feladatot tartanak napirenden, illetve helyeznek előtérbe a következő időszakban. Folyamatosak a feladat~k. Közéjük tartozik, hogy tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinek szervezetét és működését — közölte kérdésre válaszolva dr. Schultheisz Emil az integrációról, annak eredményeiről. Az integrációval — folytatódott a válasz — a korábbinál hatékonyabbá válik az egészségügyi munkaszervezés, ésszerűbb lehet a munkaerő-gazdálkodás. Az anyagi eszközöket is jobban lehet elosztani, koncentráltan felhasználni, az orvosoknak is érdekük, hogy kevés és elaprózott szakmai lehetőségű egységek helyett eleve sokrétű gyógyító intézményben dolgozzanak 'és — a felgyülemlett szakmai és emberi tapasztalataik kamatoztatásáért — ne kelljen életük legaktívabb időszakában munkahelyet, s vele együtt munkakört változtatniuk. Az elkövetkező évek feladatai közé tartozik, hogy mindenütt megteremtsük az intenzív betegellátás feltételeit. Ez is része a következő középtávú tervidőszak szakmai programjának, melyben a kórházi ágyak megoszlásának megfelelő kialakítása is cél. (MTI) Baleset és betegség után Tudományos ülés Tudományos ülést rendezett tegnap, szerdán a Szegedi Akadémiai Bizottság orvostudományi szakbizottsága az Állami Biztosító megyei igazgatóságának támogatásával. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a szakbizottság elnöke tájékoztatójában elmondta: a munkaterv összeállításakor évek óta olyan tudományos ankétok megszervezését irányozzák elő, amelyek a lakosság körében is érdeklődésre tarthatnak számot. Így vetődött föl a gondolat, hogy időszerű lenne olyan tudományos ülést szervezni, melyek témája a balesetek és betegségek utáni rehabilitáció. Az ankét elsődleges célja, hogy elősegítse a szakemberek egymás közötti információcseréjét. Bevezető előadást- dr. Bcrsay János, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató főorvosa mondott, majd a legkülönbözőbb orvosi szakterületek képviselői beszéltek a saját szakterületük rehabilitációval kapcsolatos eredményeiről. A kölcsönös tájékoztatás utáló az otvosok megvitatták az elhangzottakat, s egyetértéttek abban: nem elég a betegeket megyógyítaniuk, további sorsukkal is foglalkozniuk kell Végül az Állami Biztosító képviselője azokról a lehetőségekről számolt be, amelyekkel ők tudnak segítséget nyújtani a rászorulóknak baleset, betegség után. A nagyvállalatok gyáraiban olykor kifakadnak a vezetők, hogy semmi önállóságuk nincs, mindent a központjukban döntenek el, beszűkítik kezdeményező készségüket, s még ha kiokoskodnak is valami úiat, hasznot hozót, abból a gyáregységnek alig származik előnye. Kár lenne vitatni, hogy az ilyen megjegyzései-eben sok az igazság, a „nagy kalap" elmélet szívósan tartja magát, de ettől függetlenül az igazi alkotó emberek nem elégednek meg ennyivel. Végeredményben egy nag\ vállalat több üzemből, gyárból, telephelyből áll össze, s az együttes tevékenység jelenti a végeredményt, az egész vállalat bizonyítványát. A szegedi gyárak zöme országos vállalatok kebelében működik, helyben alig találni önállókat. De a szegedi székhelyű önálló nagyvállalatok is több gyárral rendelkeznek. Ilyen többek között a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, amelynek helyben és más teleDüléseken vannak gyárai. Közülük egyet, az újszegedi szövőgyárat vizsgáltuk, hogy mennyire lehetnek öntevékenyeik. és ha többet tesznek, mint egyszerű végrehaitó feladat, akkor milyen előnyöket élvezhetnek? Az újszegedi gyárról elöljárójában csak annyit hogy Szeged egyik legrégibb üzeme, még a múlt században alapították, fejlődése viszonylag hullámzó volt, erőteljesebb korszerűsítésekre, bővítésekre az elmúlt évtizedben került sor. Ü.i és modern szövőüzemet építettek, melyet kiváló gépekkel szereltek föl. Az iparág szakemberei — mérnökök, kutatók, technikusok és szakmunkások — nagy taoasztalatokat szereztek ebben a gyárban, s talán éppen ez jelenti legnagyobb ootenciáljukat. Az újszegedi gyár maga is irányít kisebb üzemeket, közöttük a nagy múltú szegedi jutaárugvárat és az eperiesi zsákgvárat. E két, de valamikor jeles önálló gyár, éopen az ú.iszegediek védőszárnyai alatt formálódik modernebbé és élheti új reneszánszát. Az újszegedi szövőgyár berkeiben közel 2 ezer ember dolgozik, s a nagyvállalat termelési értékéből 1,4 milliárd forinttal. 60 százalékos aránnyal részesül. A termékek sokaságát kár lenne felsorolni, egy bizonyos, hogy a hajdani kender-, len- és juta-egyeduralomnak vége szakadt, hiszen a műanyag betört' a textiliparba is. sőt olyanynyira, hogy volt idő, amikor megkérdőjelezték a természetes szálak létjogosultságát. Aztán változtak az ízlések, s ebben nem csupán az olaj- és a földgáz árrobbanása játszotta a főszerepet, hanem az emberek megunták a műanyagot, újból keresni kezdték a természetes szálakból gyártott textíliákat. Viszont előtérbe kerültek más vonalon a műanyagok, elsősorban a csomagolásban. A szegedi kenderfeldolgozó-ipar vezetői is észrevették a változásokat és időben léptek. Exportfejlesztő hitelek segítségével ráálltak a műanyag zsakocSkák gyártására, bevezették az úgynevezett raschelprogramot. Ma már mindenki ismeri a kisebb, nagyobb, polietilénből készített Lyukacsos zsákokat, melyekbe hagymát, krumplit, zöldségféléket, gyümölcsöket csomagolnak. Ezeket a zsákokat hihetetlen termelékenységgel lehet előállítani. Az újszegedi gyár igazgatója, Frányó József egyáltalán nem éra' önállótlannak gyárát, önmagát és munkatársait. Határozottan mondta, hogy van lehetőségük a kezdeményezésre, sőt arra kényszeríti őket a meglevő gazdasági helyzet is. Kis és nagy változások tömkelegével bizonyítható az újszegedi szövőgyár helyesen értelmezett és gyakorolt öntevékenysége. Amikor például a raschel zsákokat gyártani kezdték, külön berendezésen kötöttek és vágtak. A kötőgépről leemelték a tekercseket, majd átszállították egy vágóberendezésre, s csak azután készült el a zsák. A gyári szakemberek addig spekuláltak, mígnem kitaláltak egv olyan fotócellás vágószerkezetet, melyet fölszereltek a kötőgépre és egv munkafolyamattal megoldották a gyártást. példa igazán jól érzékelteti, hogyan lehet mégis önállóan cselekvő egység a nagyvállalat gyára. Az újszegedi szövőgyár kebelébe került, mint említettük a szegedi jutaárugyár, amely egyre inkább konfekcióüzemmé alakul. Köztudott, hogy Szegedről nagy mennyiségű ponyvaszövetet szállítanak külföldre, de sakkal nagyobb értéket képvisel exportjuk, ha a kért méretekre. fazonra szabják és varrják a ponyvákat. El is kezdték a konfekcionálást a jutaárugyárban, de eleinte bizony lassan és nehezen ment ez a munka. A ponyva varrása különben sem könnyű feladat, a nehéz szövetet a kért formára kialakítani fizikailag sem könnyű, s ezen csak a gépesítéssel tudtak segíteni. Most sínen futó varrógépek mögött ülve végezhetik munkájukat a varrónők, s míg korábban naponta 2000—2300 négyzetméternyi anyagot varrtak, most 5000—5500 négyzetméter a teljesítmény. A vágásra, a szabásra is találtak megoldást. mechanikusasztalt, s így hasonlóan több mint kétszeresére növelték a termelékenységet. Gyümölcstermesztők fóruma A Hosszúhegyi Gyümölcstermesztési Rendszerhez tartozó Csongrád megyei gazdaságok szakembereinek részvételével egész napo6 tanácskozást rendeztek tegnap Nemesnádudvaron. A vendégeket Preczner Ferenc, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság főosztályvezetője üdvözölte, majd Szabó Lajos osztályvezető beszélt a szaktanácsadás és a technológia alkalmazásának megyei tapasztalatairól. A Csongrád és Szentes közelében működő gazdaságok terméshozamai megközeh'tik az országos átlagot Az eredmények csak részben tulajdoníthatók a kedvezőbb adottságoknak, nagy a jelentősége a szakszerű, fegyelmezett munkának is. A megye déli részén nem ilyen jók a tapasztalatait A megye északi részén 'a korszerű metszési módok alkalmazásával, a gépesítés színvonalának emelésével jövedelmezőbbé tehető az almatermés. A szegedi járásban a rendszer szakemberei nem tartják indokoltnak azt' új telepítéseket, a termelés' szinten tartása a reális cél. A rendszer szegedi alközpontja jó kapcsolatokat alakított ki a nagyüzemek szakembereivel. Jövőre új szolgáltatást indít a rendszer gesztorgazdasága. Kovács Ambrus, a szolgáltató részleg vezetője e'mondta. megoldják a kertészeti gépek alkatrészellátását. javítását is. Az előadások után a rendszer képviselői válaszol* ak a feltett kérdésekre, délután a vendégek üzemlátogatáson vettek részt a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. E E találmány oltalmat kapott, s ma már a vállalatnál harminc gépen akalmazzák. s eddig 6 millió forint hasznot hajtott. Oiyan megtakarítás ez, mely devizakiadásoktól mentesíti a vállalatot és a népgazdaságot, mivel vágógépeket nem kell az NSZK-ból vásárolni. Nemrégiben az újszegedi gyárba látogatott a nyugati gépgyártó cég tulajdonosa. Kari Mayer, s a hetvenéves, tapasztalt gyáros is elcsodálkozott a konstrukción, de azon is, hogy milyen körülmények között született meg az új technika. Agonnal megrendelt egy példányt, azzal a céllal, hogy kiállítja bemutatótermében, s ha megrendelői igénylik, az újszegedi gyár gépműhelye készítheti számára a fotócellás vágóberendezést- E Ojszerű megoldások, technikai, technológiai korszerűsítések sokaságát jegyezhettük föl az újszegedi szövőgyárban. A hajdani szövőcsarnokot átalakították tágas, kéthajós, világos és tiszta üzemrésszé, s oda heLvezték az összes zsákgyártó berendezésüket. Ezzel javult az anyagmozgatás, áttekinthetőbbé vált a gyártási folyamat, a minőségi ellenőrzés. és itt is jobb körülményeket kaptak a dolgozók. A termékek korszerűsítése sem megy magától, a szövőgyárban újabban több kész cérnát igényelnek, s ezt nem ők állítják elő, hanem úgy vásárolják. A korábbi cérnázóban ezáltal harminc munkásnő „feleslegessé" vált., de őrájuk nagy szükség volt éppen a zsákgvártó berendezések mellett. A nem önálló újszegedi szövőgyár kezdeményezésére vált a valamikori „tengelyt akasztó" sáros kiskirálysági kendergyárból, korszerű zsákgyártó üzem, s a technikai korszerűsödés mellett megváltozott a környezet is. Az eperjesi zsákgyár ma hazánk egyetlen kender-. juta- és lenzsákokat előállító üzeme, ahol lisztesés gabonászsákokat készítenek, évente körülbelül 6 millió darabot. A végső konklúzió az volna: megéri-e a törekvés? Az úiszegedi gyár igazgatója állítja, hogy megéri, mert minden, hasznot hozó tevékenységükkel javíthatnak az újszegedi szövőgyár dolgozóinak bérszínvonalán és nyereségén. A nagyvállalat kebelében levő gyár önállósága sem boszorkányság, mutatják a felsorolt példák. Az újszegediek így fogalmaztak: ha cselekszem a nagvkoilektíva javára, végeredményben önálló vagyok. G. L iarótfsy László előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerdán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tartott előadást „A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése" címmel. Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, politikai, társadalmi életünk képviselőit Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti.