Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

Pfntck, 1979. december 14. 5 VetéseSlenőrző készülék Fényjelzéssel figyelmezteti a határban dolgozó trakto­rost az esetleges vetéshibára az a szellemes készülék, amelyet egy szövetkezeti tag szerkesztett, és amelynek so­rozatgyártását megkezdte az egyházaskozári Haladás Tsz. A mezőgazdasági üzemeknek mindmáig gondot okoz, hogy vetéskor a gép nem mindig adagolja egyenletesen a ma­got és a traktoros rendsze­rint későn veszi csak észre a dugulást, a szemek kima­radását. A Plesz János egyházas­kozári géplakatos, többszörös újító által konstruált vetés­ellenőrző készülék olyan ér­zékeny, hogy már egyetlen 6zem kimaradását is jelzi a traktorosnak. Ki, minek mestere? Mérlegen az amatőrmozgalom /. A MEStföV közreműködé­sével vasárnap, a Tisza Gyöngye étteremben rendez­ték meg a Csongrád megyei általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek Ki. mi­nek mestere? vetélkedőjét. A versenyen 24-en indultak. A cukrászok közül az első helyen Kiszely András (Szen­tes és Vidéke ÁFÉSZ), a má­sodik helyen Antal Julianna (Marosmenti ÁFÉSZ), a har­madik helyen Rácz István (üllési ÁFÉSZ) végzett. A szakácsok vetélkedőjében Szabó László (Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ) lett az első, Makra Antalné (Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ) második helyezést. Varga László (Hód­mezővásárhely és Környéke ÁFÉSZ) harmadik helyezést ért el. A felszolgálók közül Tóth József (Mindszent és Vi­déke ÁFÉSZ) végzett az ílső helyen, második Perbíró Ist­ván (Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ), harmadik Csonka Antal - (Üllés és Vidéke ÁFÉSZ) lett. A kisteleki Egység ÁFÉSZ felszolgálói a hétfőn tartott szövetkezeti vetélkedőn mér­ték össze tudásukat A zsűri Dinnyés István teljesítményét ítélte a legjobbnak, a máso­dik helyen Székesi Lajos, a harmadlkon pedig Kiss Zsolt­né végzett A Ki. minek mestere? jövő év első negyedévében meg­rendezendő területi döntőjén Csongrád megyéből 14 ver­senyző — a három kategória első és második helyezettje — vesz részt. Használt koporsó Színjátszás vagy csak szolgáltatás Egy magányos öregasszony, eki szinte a semmiből tenget­te életét megbetegedvén ma­gatehetetlenné vált. mire a tanács ápolót fogadott mellé. Az ápolót a szociális alapból fizették, míg ki nem derült, hogy az öregasszonynak 40 ezer forint van a takarék­könyvében. Ellátását ezután a saját pénzéből fedezték, de a tudta nélkül. Felépülvén a betegségből addig járt az iga­za után, mígnem kénytelenek voltak visszafizetni a pénzét. Nagyjából ennyi a „történe­te" a Használt koporsó dmű tévéjátéknak, melyet Mihály­fy Sándor rendezett. Mint­hogy ez a mese tagadhatatla­nul tartalmaz komikus eleme­ket. nincs okunk-alapunk a rendező szemére vetni, hogy a játék derűs hangvételűre sikeredett Más kérdés, hogy valóban derítette-e a nézőket. Magam úgy találom, elég ne­héz heherészni a mégoly fös­vény. fukar, zsugori öregasz­szonyoru Bármennyire erőlte­tik. Moliére óta tudjuk, ho­gyan lehet az ilyesmit jól csinálni. A tévéjáték-írója. Galgóczi Erzsébet a' paraszti, falusi élet nehézségeiről, problémái­ról, múltban gyökerező és új keletű ellentmondásairól elmondott már sok érvénye­set; ismeri ezt a világot, em­bereit, sajátos gondolkodás­és életmódjukat, múltjukat és jelenüket. Bizonyosnak lát­szik, hogy ez a műve nem fér a legjobbak közé. amelyek­ben mély rétegekbe ásott, ha­tásosan és hűséggel mutatta meg e világ tükörképét ol­vasóinak. A Használt koporsó inkább amolyan írói szössze­net. mely pihenőben kerül a papírra, jószerivel, lehet, azért, hogy a sztori rögzüljön, ne felejtődjön, érjen. Galgó­czi saját mércéje szerinti majdani mű apropója lehes­sen. Ez a szösszenetjeUeg a té­véjátékon is fölfedezhető. Azt is mondhatnánk, rendezői és színészi „ujjgyakorlatokat" láttunk, rutinfejlesztő képes­ségpróbákat. Mihályfy bebi­zonyította, úgy is tud paraszt­témát rendezni, hogy nem­igen töpreng. gondolkodik, kínlódik — csak csinálja. Gobbi Hilda azt. hogy nehéz­ségek nélkül tud mindig úgy játszani, ahogy megkívánják tóle; ötletei és eszközei ki­fogyhatatlanok. Schiiiz Ha, Patkós Irma és Máthé Erzsi epizódszerepeikben pillanatok alatt életteli figurákat képe­sek teremteni; elképesztően rövid idő elég nekik ahhoz, hogy az általuk megszemélye­sített alakokról lényegeset tudassapak: múltjukat, jele­nüket, személyiséglegyeiket kapjak meg ezek a figurák egy-egy gesztussal, mimiká­val. kiejtett szóval. Jobban örülnénk, ha mindeme valós éHék nem fecsériődne tisz­tázatlan mondanivalójú. össz­hatásában erőtlen tévéjáték­ra. S. E. ...szóval hazug &a mm rádiófigyelő »A magyar futballnak fontosak, és különben is tettek elmondták, nem lehet egyetlen baja van. Az, hogy „bele kell lendülni". (így!) okuk panaszra. Még mielőtt hazug. Semmi más baj Később némi halvány uta- az örömteli hip-hip-hurrá! nincs." Imígyen szóla Végh lás a kidolgozandó új pre- felharsanhatott volna. az Antal, az egyik vele készí- mizálási rendszerre, a tévé- utolsó kérdésre, miszerint tett interjúban. közvetítések enyhén szólva mennyi idő alatt lehet ren­A rádióújságban pedig nem gazdaságos voltára, s det csinálni. Szepesi György hosszas, a telkesültségtől közben (szándékosan?) nagy két-három évet mondott szinte túlfűtött hangú beha- sóhajtozás a háttérben, ml- Ennyi. Erkölcsről, morális rangozó egy új műsorsoro- alatt dr. Lakat Károly a di- kérdésekről, emberi-Iélekte­zatról. amelynek ... szóval ósgyőriekrői beszélt. akik- ni doigokról-gondokról — foci lesz a címe, s eleő adá- nek nagy megterheltségek- megszámoltam — kétszer sát múlt héten csütörtökön kel járó tisztes helytállásé- beszéltek. Kétszer. negyed délután hallhattuk a Petőfi ért örökre hálás lesz a szo- mondat erejéig. A DVTK­rádióban. Itt aztán lesz szó vétség. val kapcsolatban, mondván, mindenről. Így az ajánlás. Szilágyi János nem adta morálisan ők feleltek meg Bundákról, anyagi juttatá- föl egykönnyen töretlen op- ellátott feladataiknak, Sze­pokról, Dalnoki-ügyről, egy- timlzmusát: nyugodtan be, mérmes bejelentéssel zárult pzóval most aztán mindent konferálta, hogy a zenei a ...szóval foci első adása: megmutatunk a Magyar szerkesztő Demjén Erzsébet kéthetente rendszeresen je­vLabdarúgó Szövetségnek és buzgón integet az üvegfal lentkezik ezután, p Magyar Rádiónak első kö- mögül, mikor szólaljon meg ...szóval foci. Szóval rá­Zös programjában. Olyan már végre valami muzsika, dióújság, szóval nagy tam­résztvevőkkel. akik — a ko-' de a hölgy nyugodtan haza, tnm. Szóval a hegyek válto­rábbi telefonos adások mód- mehet, annyi lesz itt a kér- Katlanul szilinek egereket, szereivel — igazán illetéke- dés... Szóval Végh Antal szóla sek a válaszokban: Szepesi Lett is. A bajnokságról, ahogy szóla — az egyik vele György, az MLSZ elnöke, Nyilasiról, Bálintról, Pintér- készített interjúban. Zalka András elnökhelyet- ről, TöröcsikrőL A válaszok tes. dr. Lakat Károly szövet- illedelmesek, udvariasak, Ségi kapitány, valamint Bor- kockázatmentesek voltak, bély Pál, a Népsport szer- Bárki mondhatná: régen késztő bizottságának tasla. megszoktuk mindezt. Am A műsort pedig Szilágyi Já- midőn Szepesi György az nos vezeti. olasz bajnoksággal úgy ha­Már az elején kicsit gva- sonlította össze a miénket, nús volt (hiába, évtizedes hogy kifejtette, mi lenne itt— „rossz beidegződések", ahogy hon. ha annyi döntetlen és S fociról is mondani szo- oly gólszegény fordulók len­kás), hogy a műsorvezető nének, mint Itáliában. be szép sorjában találgatni kellett látnunk: van megmi­kezdett. kinek miért, is lesz hez edződnünk. Kommentár Jó a Nagy Egymásratalálás helyett csak annyit tehetünk eme éteri dokumentuma. még hozzá: emlekezzünk Közvetlenül ezután szabad- eSV pillanatig a tavalyi ar­kozni kezdett, ne haragúd- gentinai olasz—magyarra... Janak. hogy ennyire általá- Szó volt még arról, ho­nos jellegű (értsd: semmit- gyan segíthetné a magyar mondó) kérdésekkel kezdtek, sportújságirás a hazai focit de hát ugye ezek is nagyon és az MLSZ-t, de az érin­D. L. A hatvanas évek végét, a hetvenes évek elejét tekint­hetjük az aranykornak. Ek­kortájt olyannyira fellendült az amatőr színjátszás Csong­rád megyében, hogy egyik­másik produkciót, egyik­másik rendezőt már-már Jobbnak ítéltek a hivatáso­soknál. Félre is értették a helyzetet néhányan... Azóta, mára. sok minden megváltozott. Más időszak kezdődött, a régitől eltérő hangsúlyokkal. Ügy is mondhatni, új minőségi sza­kaszába lépett az amatőr mozgalom. Am ne' szépít­sünk: mindenképpen vissza­esésnek kell minősíteni a fejleményeket, legalábbis részben. Hiszen ahhoz, hogy műkedvelő irodalmi színpa­dok szembesíteni tud Iák sa­ját magukat, művészi elkép­zeléseiket társadalmi moz­gásformák sokaságával — bizony elkerülhetetlenül a kínlódás-küszködés hullám­völgyei tartoznak. Mintegy 100—150 amatőr színjátszó csoport van ma a megyében. Anélkül, hogy rangsort állítanánk, a JA­TE-színpad és a Minerva neve kívánkozik az első helyre, már csak hagyomá­nyaik miatt is: ama bizo­nyos fénykor elsősorban az ő teljesítményeik révén volt — annyira, amennyire — vi­lágló. Rajtuk kívül hivatalo­san is „kiemeltnek" számít a diákszínjátszás tradicioná­lis megyei fellegvára, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium együttese, to­vábbá a Tömörkény gimná­zium színpada. Feltétlenül meg kell még említenünk a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumot, a sze­gedi vasútforgalmi szakkö­zépiskolát és Tisza-parti gimnáziumot, valamint a makói József Attila Gimná­ziumot. és a nagymágocsia­kat,. Ü.i utakat kereső, friss és reményteljes társulatnak a SZOTE Medicus Színpadát és a Juhász Gyulá Tanár­képző Főiskola színjátszóit nevezhetjük. Fenti röpke névsorolvasás után máris az értékelés olyan gondjai következnek, melyek sajnos alapjában és összességében határozzák meg Csongrád megye amatőr „csepűrágóit". Az a műfaji sokféleség, Irányzatokban, stílusban, koncepcióban ész­lelhető erőteljes differenci­áltság. mely önmagában vé­ve még egyáltalán nem je­lentene akadályt, a külső körülmények és ak eltérő Igények miatt a minőséggel, a színvonallal kapcsolatban már egvmás után szállítja a kérdőjeleket. Igen megnyugtató az isko­lai azínjátszócsoportok szá­ma a megyében. Sokan ben­nük látják a mozgalom leg­főbb értelmét, legpozitívabb értékeit, jövendő nemzedé-. keket formáló, kulturálódási segítő hatásait. Az mór egé­szen más kérdés, hogy a legtöbb helyen a vezető ta­nárok nem érdekeltek a munkában: erkölcsileg sem kellő mértékű megbecsülés­nek „örvendenek". A szín­játszó csoportok, irodalmi színpadok funkciója — a művelődési házak együtte­seihez hasonlóan — gyakran túlzottan-egészségtelenül „szolgáltató jellegű"; fellé­péseik ünnepségekhez, ak­tuális rendezvényekhez kö-. töttek, önálló, elmélvUlt munkára, következésképpen kiguróbb teljesítményre ke­vés sanszuk adódik. A leg­több csoportban nincs kép­zett szakember: hol vannak a vizsgázott rendezők? Gya­nítható: a profivilág szip­pantotta el őket. Amatőrökről lévén szó, a legérthetőbb Igénv lenne: módszertani-technikai se­gédkezek Innen-onnan. A hivatásos rendezők. színé­szek. a megvei módszertani intézet, a budapesti központi szervek mind-mind a közel­ben, legalábbis látszólag. Mégis panaszokat hallani el­sősorban. Igaz, az egyes cso­portok között sincs kapcso­lat: tapasztalataikat nem­igen tudják egymással meg­tárgyalni. Akadnak szervezeti prob­léméjc is: a különböző fesz­tiválok célok-e vagy csupán eszközök a fejlődésben, s az érdekképviseleti szerv(ek) országosan nem kellő súlvú­ak, nem megfelelően elis­mertek. Ami pedig n leg­fontosabbat, a szín.iátszdic képzését illeti — itt már áz általános és középiskolai magyartanítás bizonyos tar­talmi-metodikai kérdéseit kellene feszegetnünk, a be­szédtechnikától a motiváció, kig, sőt még tovább, az óvo- ) dai oktatástól egészen a ta­nárképzésig. Nem szabad megfeledkezni — a gondok hallatán külö­nösen nem — bizonyos té­nyekről: az általános isko­lai színjátszók szervezett képzését először éppen itt, Csongrád megyében sikerült megvalósítani. A JATE színpada egykoron Szeged nevét .tette európai hírűvé. A szentesi gimnázium és a Minerva színpad Közönséget teremtett. A munkásfiatalok amatőr színltevékenvségét szavalóversenyek trófeái fémjelezték. S a sor még folytatható. Olyan eredmé­nyek ezek. amelvek az ama­tőr színjátszó mozgalom je­lenlegi megyei helyzetét taglalva és a jövőre gondol­va egyetlen mondatot hoz­hatnak csak magukkal: mindez kötelez. Dnmdhkos László U Medicus Színpad sikere Eredményhirdetéssel, ün­nepélyes díjkiosztással va­sárnap véget ertek e balas­sagyarmati Madách Imre iro­dalmi színpadi napok: a fő­díjat, a Nógrád megyei ta­nács vándorseriegét, vala­mint 12 ezer forint pénzju­talmat Branimir Stepanovic: földbe némult száj című mű­vének színre viteléért a sze­gedi Medicus Színpad nyerte. A zsűri értékelése szerint az európai szocialista orszá­gok klasszikus és mai iro­dalmának népszerűsítését vállaló találkozó idei bemu­tatói minden eddiginél ma­gasabb színvonalúak voltak. A találkozó résztvevői az ünnepség után megkoszorúz­ták Madách Imre balassa­gyarmati emlékművét. A znlártalmak csökkentéséért Ezüstvasárnap a kereskedelemben Az áruházakat, a szaküzle- sárnap slágerének szinte min­teket vasárnap országszerte denütt. nagy tömegek keresték fel, a Szegeden a mintegy 50 látogatók számához képest vi- nyitva tartó áruházban, aján­szont kevesebben vásároltak, dékboltban és egyéb szaküz­Vegyes képről számoltak be letben ugyancsak sokan meg­az első gyorsjelentések is, fordultak. A legtöbben, mint. afhelyek szerint'hol több. hol egy io ezren a Centrum Aru­kevesebb forgalmat, bonyoli- .. . , „ , . amp]vn„,. tottak le a tavalyinál mind a na/at KerosleK tel- amelyneK fővárosban, mind vidéken. A naP» forgalma elérte a más­játék bizonyult az ezüstva- fél millió forintot. Évek óta végeznek hazánk­ban megfigyeléseket és kí­sérleteket a zajártalom for­máiról, illetve megszünteté­sük módozatairól. A nemré­giben összegezett vizsgálati eredmények szerint a városi lakosság mintegy 30 százalé­kának a megengedettnél na­gyobb a zajterhelése. Az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsánál — mi­ként az MTI munkatársat tájékoztatták — a zajártalom elleni küzdelem egyelőre elég szerény eredményeinek ösz­szesítósére, sokasodó teendői­nek meghatározására készül­nek. Dr. Banson Katalin pszi­chológus a témával kapcso­latban elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Föld lako­sainak egy százaléka hallás­károsodott, és ezek felénél a zaj a kórokozó. A civilizációs betegségek, köztük a nálunk is gyakori hipertónia, neuró­zis és a balesetek egy részé­nek kialakulásában sem zár­ható ki a zaj kellemetlen szerepe. Minden lehetséges formá­ban • — a munkahelyeken, otthon és a környezetünkben — csökkentenünk kell az egészségkárosító zajhatáso­kat. Az egészségünkről — megóvásáról van szó! — Zaj miatt rosszul alszunk, követ­kezésképpen nem regenerá­lódik megfelelően a szerve­zet, s ez már másnnp inger­lékenységet, fáradtságot okoz, s ez bizonyos idő múlva ál­landósulhat. A védekezésben a legfon­tosabb a tudatosság: min­denki tartózkodjék a felesle­ges znjkeltéstől, például ne bömböltesse a rádióját, ne dobéljn a tejeskannákat, ne csapkodja autója ajtaját, ne bosszantson másokat a mo­tor túrázásával. Ez semmibe sem kerül, mégis sokat szá­mít Egy pénz nélküli „beru­házásra" van szükség spk munkahelyen: magunk és mindenki érdekében ne nagy zajkeltéssel bizonygassuk, hogy dolgozunk. Ezt a témát például be lehetne iktatni a szállítók munkavédelmi ok­tatésába. Megvan, megkeres­hető — otthon ugyanúgy, mint minden munkahelyen — kinek-kinek a maga fel­adata a zaj elleni küzdelem­ben. Most formálódnak azok az elképzelések, hogy konkré­tan milyen teendői legyenek ozeu az egészségnevelési te­rületen a szakszervezetek­nek, a KÖJAL-oknak. az üzemorvosi hálózatnak, meg­felelő propagandát fejthet ki az Autóklub a ..csendesebb" közlekedésért, az Országos Egészségnevelési Intézet pe­dig általában a zajtalanabb környezet megteremtéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom