Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

Szombat, 1979. december 8. 5 Emíék&zés Sípos ím térő Nyolcvan éve született Sipos Imre, a makói tájegység munkásmozgalmának régi harcosa, Szentesen, agrár­proletár család gyermeke­ként. Sorsa már kora ifjúsá­gában egybekapcsolódott a Viharsarok elnyomott dolgo­zóinak sorsával. A föld szen­vedélyes szeretetét szüleitől örökölte. Ám saját földje az 1945-ös nagy igazságszolgái­tatásig — a földreformig — egy talpalatnyi sem lehetett. Mások földjén részesművelő­ként, napszámosként kereste családja kenyerét, rendsze­rint szigorú rendőri-esendőn felügyelet alatt. Ezekben az időkben is a szegény nép harcos szószólójaként ismer­ték. Gyakran vezetett kül­döttséget különféle hatalmi fórumok elé a kisemmizettek érdekeinek védelmében. Tudatos kommunista har­cossá a Magyar Tanácsköz­társaság idején, a Vörös Had­seregben érlelődött Az első Világháború során alig 17 évesen került ki az olasz frontra. Felismerve az im­perialista háború igazságta­lanságait, hazaérkezve Buda­pestre azonnal vöröskatoná­nak jelentkezett. A Szolnok környéki csatákban fegyver­rel is védelmezte a szegé­nyek, a munkások hatalmát Vöröskatona múltja és 1932­ben keltezett kommunista párttagsága miatt a felszaba­dulásig nem menekülhetett az úri rend őrzőinek szeme elől. A felszabadulás után Ma­gyarcsanádon, a földosztó bi­zottság tagjaként, majd elnö­keként látott munkához Ugyanakkor részt vett a kommunista párt szervezésé­ben is. A két munkáspárt egyesítése érdekében aktívan tevékenykedett. Később alap­szervezeti párttitkári funk­ciót töltött be. 1959-ig, a me­zőgazdaság általános átszer­vezésének megkezdéséig egyénileg gazdálkodott jutta­tott földjén. Ekkor azonban ő Is a helyi — magyarcsaná­di Haladás Tsz tagja lett. ahol különféle tisztséget vi­selt nyugdíjazásáig. Ezután is halála napjáig (1973. szep­tember 2-ig) rendszeresen — erejéhez mérten — kivette részét a közösség munkájá­ból. A munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenységéért szá­mos magas kitüntetésben ís részesült. Megkapta többek között a Tanácsköztársasági; Emlékérmet. 1967-ben Szol-1 gálati Érdemérem kitüntetés­ben részesült. A Szocialista Hazáért Érdemrendet pedig 1968-ban kapta meg. Várkonyi János Találkozó Baráti találkozót rendezett tegnap, pénteken a Hazafias Népfront megyei elnöksége béke és barátsági bizottsága a IX. Magyar Békekongresz­szus megyei küldötteinek részvételével. » Eitterné dr. Szilágyi Júlia, a béke. és barátsági bizottság elnöke üdvözölte a megjelen­teket. majd szólt a kongresz­szus óta eltelt egy esztendő békemozgalmának fóbb állo­másairól. s a jelenlegi kül­politikai helyzet alapján vá­zolta a 80-as évek előrelát­ható békemozgalrm feladatait. A küldöttek baráti beszél­getésben elevenítették föl kongresszusi élményeiket, és beszámoltak arról, miként hasznosították az elmúlt hó­napokban a kongresszuson hallottakat. A rendezvény résztvevői megtekintették a Csak a nők­ről című szovjet dokumen­tumfilmet. Befejeződött a számítástechnikai kongresszus / Átadták a Kalmár László-emlékérmet Gyermekkönyvhét Ki mit tud Móráról ? A Somogyi-könyvtár által szervezett megyei vetélkedő, a „Ki mit tud Móra Ferenc­ről" döntőjét tegnap, pénte­ken rendezték meg a Bartók Béla Művelődési Központban. Akárcsak a tegnapelőtti pró­zamondó versenyen, itt is az öt város csapatai és a szege­di járás iskoláinak képviselői szeretjeitek. Míg a tegnapelőtt lezárult prózamondó verseny a tehetséges kisiskolások ve­télkedője volt. a Ki mit tud?­cn a felső tagozatosok mérték össze tudásukat. A Takács Tibor vezette zsűri a csong­rádi gyerekeknek adta az el­ső helyet, a második helyen végzett a makói, a harmadi­kon a vásárhelyi csapat A szentesiek lettek a negyedi­kek. a szegediek az ötödikek és a szegedi járás csapata a hatodik. A gyermekkönyvhét záró­eseménye lesz a Bartók Béla Művelődési Központ Gyer­mekszínpadának bemutatója: a „Csiribiri" társulata ma, szombaton délután 3 órakor lép fel a művelődési központ folyóirat-olvasójában. Az a két könyvkiállítás, amely ugyancsak a gyermekkönyv­héten nyílt, ma még megte­kinthető: a Közművelődési Palota kupolájában a „Gyer­mekmunkák a gyermekév­ben" című tárlat, a Bartók­ban pedig a Somogyi-könyv­tár anyagából válogatott régi és ritka gyermekkönyvek. Tizenegy csapat jutott a Csongrád megyei Pályavá­lasztási Intézet és a megyei úttörőelnökség szervezésében megtartott pályaválasztási vetélkedő döntőjébe, melyet tegnap, pénteken délután Szegeden az Ifjúsági Házban tartottak. Az iskolai és váro­si, járási elődöntőkön közei ötezer általános iskolás diák vett részt. A szakmák isme­retéről, a pályaválasztási le­hetőségekről és körülmé­nyekről adtak számot a ver­senyzők a tegnapi döntőn, amelyen a tizenegy csapat között Szeged városát három együttes képviselte. Az ifjú vetélkedők egy-egy érdekesebb, közismertebb vagy kevésbé ismert foglal­kozás néhány jellemzőjét is­mertették tetszés szerinti fel­dolgozásban, amelyben pár­beszédek, jelenetek, kérdezz­felelek megoldások egyaránt szerepeltek. Izgalmas küzde­lem után első helyen végzett a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola csapata, me­lyet Vallyon Aladárné tanár készített fel. Második lett a szegedi Madách Imre iskola együttese (tanáruk Matusil; Sándorné), a harmadik he­lyet szerezte meg az öttömö­si általános iskola csapata, (tanáruk dr. Sári Józsefné). Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Az újszegedi KlSZ-vezető­képző központban tartotta tegnap ülését a KISZ Csong­rád megyei bizottsága Bódi György első titkár elnökleté­vel. Részt vett a tanácskozá­son dr. Vastagh Pál, a KISZ KB intéző bizottságának tag­ja. Kamenszky Péter. az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának munkatársa, va­lamint Kiss János és Lehel László, a KISZ KB munka­társai. A testület elsőként szemé­lyi ügyekben döntött. Fel­mentette bizottsági tagságából Tóth Gabriellát, a 602. számú szakmunkásképző intézet volt tanulóját és Tóth Tamást, az olajipari KISZ-bizottság tit­kárát. A megyei KISZ-bizott­ság tagjává választotta Pesti Zsuzsannát, a 602. számú szakmunkásképző intézet ta­nárát. A testület ezután megvitat­ta és elfogadta az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó, il­letve a középiskolai, egyete­mi. főiskolai és értelmiségi KISZ-szervezeteknek készült 1980—81. évi akcióprogram­kiegészítéseket és a jövő évi forradalmi ifjúsági napok programját. Az utóbbi két na­pirendi pont megtárgyalásán részt vettek a városi és a já­rási KISZ-bizottságok titká­rai is. Ritkán fordul elő, hogy egy tudományos konferencia résztvevői a késő éjszakába nyúlóan folytassanak szak­mai vitát oly hevességgel, hogy az elnöki zárszó is csu­pán az aznapi rendezvényt, de nem az eszmecserét re­kesztette be. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság I. kongresszusa bő­velkedett az ilyen esemé­nyekben, legalábbis ami a szakemberek kerekasztal-be­szélgetéseit illeti. Az ötnapos kongresszuson mintegy 600 résztvevő hall­gatta meg a plenáris ülések és a szekcióülések több mint 70 előadását, melyekből egy­szersmind a számítástechnika hazai helyzetét, a számítógé­pekkel kapcsolatos kutatási és alkalmazási eredményeket ismerhették meg az érdeklő­dők. A számítástechnikai kong­resszus záróeseménye tegnap délelőtt volt Szegeden az If­júsági Házban. A plenáris ülést dr. Kovács Győző, a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság főtitká­ra nyitotta meg. Az ülésen három előadás hangzott el a számítástechnika alkalmazá­sának különböző szakterüle­teiről., Dr. Madarász István is­mertette a számítástechnika orvosbiológiai alkalmazását. Beszámolt a számítógépek felhasználásáról a kísérleti, a klinikai munkában, valamint az orvostudomány sok más területén a szervezési felada­tok megoldásától a beteg­nyilvántartásig. A szakterü­leti alkalmazással kapcsolat­ban rámutatott, hogy a bá­zisintézeti rendszer haszno­sabb alternatíva, mint a nagy, túlkoncentrált egész­ségügyi szolgáltatóközpontok létesítése. A szegedi előadó után dr. Tóth József debreceni egye­temi tanár egy Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezet gazdasági termelési rendsze­rének a számítástechnika se­gítségével történt kidolgozá­sáról számolt be. Előadása ékes bizonyítéka volt annak, hogy a nagyüzem erőforrá­sainak ésszerűbb kihasználá­sához elengedhetetlenül szük­séges a számítógép és a ve­le dolgozó szakember. Az országban a különböző, elsősorban szolgáltatás jelle­gű számítógépes feladatokat a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat (SZÜV) látja el. Dr. Kondricz József, a SZÜV munkájáról és a szolgáltatásaival kapcsolatos fejlesztést lehetőségekről tar­tott előadást. • Ezt követően dr. Vámos Tibor, a Neumann János Szá­mítógéptudoményi Társaság elnöke emelkedett szólásra. 5 bejelentette, hogy o társasag A kalocsai Rock-Táv együttes koncertjét rendezik meg ma, szombaton este 6 órakor a KSZV Victor Hugó utcai klubjában. Szombat esti láz címmel rendezi meg szokásos hét­végi programját az Ifjúsági Ház ma este 6 órától. A Pre­mier című amerikai filmet is levetítik. Két kiállítás is nyílik Sze­geden holnap, december 9-én. Délelőtt II órakor Kurucz D. István festőművész tár­latát dr. Dömötör János nyitja meg. a Móra Ferenc Múzeum "Horváth Mihály utcai képtárában. A Bartók Béla Művelődési Központ­ban 12 órakor o szegedi kép­zőművészek alkotásaiból összeállított Karácsonyi tár­lat nyílik meg. A " megyei amatőríilmes Műsorajánlat fesztiválon a közelmúltban első díjat nyert SZIA Stúdió, az Ifjúsági Ház amatörfilmes klubja nyilvános bemutatko­zó estet rendez holnap, de­rember 9-én este 8 órakor az Ifjúsági Házban, SZlA-tobor­zó címmel. A Szegedi Szimfonikus Ze­nekar Erkel: Bánk bán című operájának keresztmetszetét mutatja be az Országos Fil­harmónia által holnap, de­cember 9-én délelőtt 9, il­letve fél 11 órakor középis­kolásoknak a Zenés Színház­ban rendezett hangverse­nyén. Vezényel és összekötő­szöveget mond Molnár Lász­ló. Közreműködik: Bajtai Horváth Ágota, Juhász Jó­Dr. Kalmár László özvegye a két szegedi kitüntetettel, dr. Makay Árpáddal és dr. Csernay Lászlóval elnöksége a számítástechni­kai kutatásokban, alkalma­zásokban és a többi tudo­mányágakkal való kapcsola­tának megteremtésében ki­magasló érdemeket szerzett szakemberek jutalmazására megalapította a Kalmár László-emlékérmet. A Vígh Tamás szobrászművész al­kotta emlékplakettet első al­kalommal adták át Kalmár professzornak, a számítás­technikai tudomány hazai úttörőjének városában. He­ten kapták meg az emlékér­met, közülük négyen egyéni, hárman kollektív munkájuk elismeréseképpen. Dr. Ben­czúr András, a Számítástech­nikai Alkalmazási Kutató Intézet tudományos főmun­katársa, dr. Csernay László. a SZOTE egyetemi tanára, dr. Makay Árpád, a JATE tudományos főmunkatársa, dr. Varga László, az ELTE egyetemi tanára, illetve megosztva dr. Gergely Ta­más, a SZÁMKI tudományos főmunkatársa, Andréka Haj­nal és Németi István, az MTA Matematikai Kutatóin­tézetének kutatói kapták meg a Kalmár László-em­lékérmet. A kitüntetések után az NJSZT elnöke értékelte a kongresszus eredményeit, s beszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvény kiváló alkalmat biztosított a tudo­mányág hazai helyzetének áttekintésére. Egyben beje­lentette, hogy a szegedi ta­pasztalatok alapján várható, hogy a kongresszust 3—4 év múlva ismét megrendezik. Végezetül meleg szavakkal mondott köszönetet a szege­di rendezőknek — élükön dr. Muszka Dániellel — a példás szervezésért, s berekesztette a Neumann János Számító­géptudományi Társaság I, kongresszusát. ?sef, Gyimesi Kálmán és Kenesei Gábor. Gregor József lesz az Ifjú­sági Ház Irodalmi kávéházá­nak vendége december 10-én délután 5 órától. Műsorában részletek hangzanak el Mo­zart, Verdi, Donizetti, Ros­sini 'és Nieolai operáiból. Zongorán kísér Pál Tamás. A Föld arcának nagy koz­metikusai — ezzel a címmel dr. Jakucs László tart isme­retterjesztő előadást decem­ber 10-én este 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. A Szegedi Szimfonikus Ze­nekar játszik Pál Tamás ve­zényletével a Kossuth-rádió Hangverseny délidőben cím­mel a Magyar Nemzeti Ga­lériából közvetített műsorá­ban decembej- 11-én 12 óra 50 perces kezdettel. Ingyenjegy Idézet egy szegedi üzem KISZ-bizottságának jelentésé­ből: „A szakszervezeti bizott­sággal közösen két-két mozi-. illetve színházbérletet vásá­roltunk a fiatalok művelődé­sének elösegitesére." Arról nem szólt a beszámoló, hogy a több mint száz KISZ-fiatal közül hányan vették igénybe ezt az ingyenes kulttirális szolgáltatást. Falragasz egy vállalat fo­lyosóján: „Értesítjük dolgo­zóinkat, hogy a vállalat az szb-vel közösen kétszer két darab színházi bérletet vásá­rolt az 1979 80-as évadra, melyeket az Odry és az Erkel jelölésű bérleli előadásokra lehet igénybe venni. Jegye­kért a titkárságon lehet je­lentkezni." A vállalatnál, ahol az átlagfizetés meghaladja a háromezer forintot, mindig akadt jelentkező az ingyen­jegyekre. Egy munkás véleménye: ..Jön a szakszervezeti bizal­mi, ajánlgatja a hangver­senyre a két ingyenjegyet. Húzzuk a nyakunkat, hirtelen mindenkinek akad tennivaló­ja. Én soha életemben nem voltam még ilyenen, emiszer csak azon vettgm észre ma­qam. hogy rámtukmálta. Mondtam is az asszonynak, nem lehet valami nagy szám. ha csak ingyen szórják a je­gyekel. Azért mégis rászán­tuk magunkat. Elő a nafta­linból az esküvői öltönyt, gyerekeknek irány a kereszt­anyjuk. mí meg a hangver­senyre. Sehol egy ismerős, ritkán éreztem magam olyan rosszul, miitt. ott. Ráadásul hiaba hegyeztem a fülem, en­gem bizony egyre jobban ide­gesített. El is jöttünk az első szünetben, söröztünk meg beszélgettünk, egy jót. Iste­nem. milyen régen voltunk íffU együtt az asszonnyal." Ingyenjegy. Művelődéspoli­tikánk ostyája. Ebben adjuK be azt a művészetet, ami még sokak számára „keserű piru­la". Tulajdonképpen nem árt, de nem is használ. Legfeljebb becsap bennünket. Becsap a „Minden jegy elkelt!" felira­tú tábla, mely tulajdonkép­pen akkor is igaz. amikor a nézőtéren alig ülnek néhá­nyan. Nem beszélve arról, hogy ez az ingyenjegykam­pány. ez a berletezésbe búj­tatott Igénytelenség, a dol­gok könnyebb végének kere­sése. foltokat ejt magán a művészi produktumon is. Hi­szen — így él a köztudatban — ami ingyenes, az értékte­len. amihez könnyen hozzáju­tok. amiért nem kell szalma­szálat se keresztbetennem, az egy fabatkát sem ér. Mert összegyűjtjük ugyan a nem­zetközi vásárokon az ingyen­prospektusokat. de szét is hányjuk azon nyomban; sor­ba állunk a teáknak reklá­mot szító ingyenes osztások­nál. de aztán nem nyitjuk ki a pénztárcánkat; megnéz­zük a televízió „konzerveit", de sajnáljuk a forintot, és nem veszünk fáradságot, hogv élőben élvezzünk egy színhá­zi produkciót vagy koncertet. Pedig olyan ez. mint a kon­zervkaja és a frissen készített étel. Az egyiket készen kap­juk. olcsóbb is. mégis fanya­logva esszük, meg-megjegyez­zük; ez nem az igazi! Szel­lemi életünk konzerveinél 1 értékesebb a friss, élő-eleve művészet. Persze, ezért ne künk is áldozatokat kell hoz­ni, Éí egyre többet, Pénzt időt. szellemi energiát. Meri amire többet áldozunk. azt inkább tudjuk becsülni, érté« kelni. Tandi Lajos 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom