Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

Harmincöt éve alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Népfrontlinnep Szegeden Számítástechnikai szakemberek találkozója 69. évfolyam 283 szám 1979. december 4.. kedd Ara: 1,20 forint K W&o. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKl Mint a felszabadult or­szágrész természetes föld­rajzi és politikai központjá­nak, Szegednek számos tör­ténebnl Jelentőségű és ma­radandó emlékű szerep ju­tott 1941—45-ben. Az októ­ber U-i felszabadulás után itt tartotta első ülését a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága; itt alakultak meg az első üze­mi bizbttságok; 1944. de­cember 3-án pedig a Nem­zeti Színház épületében bon­tott zászlót és hirdetett programot az egész ország­nak a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front. Ezek a történelmi előzmé­nyek magyarázzák, hogy ezt a népfrontünnepet, a moz­galom újjászületésének és kibontakozásának emlék­napját éppen Szegeden ün­nepelték az idei, a harminc­ötödik évfordulón is. orszá­gos részvétellel. Az évforduló alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Csongrád me­gyei és a Szeged városi nép­frontbizottságok rendeztek ünnepséget a városi tanács­háza dísztermében. tegnap délelőtt 11 órakor. A megem­lékezésen részt vett a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának több tagja, a párt-, a társadalmi és tö­megszervezetek számos kép­viselője, Csongrád megye városainak párt- és tanácsi vezetők a forradalmi mun­kásmozgalom több veterán­ja, megyénk országgyűlési képviselői, a népfrontbizott­ságok tagjai. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára: Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke; Tóth Szil­veszterné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, nyugalmazott tanácselnök; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese: dr. Komócsin Mihály, a Csong­rád megyei pártbziottság el­ső titkára: dr. Pcrjési Lász­ló. a Csongrád megyei ta­nács elnöke; Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára; Papp Gyula, Szeged megyei város taná­csának elnöke; Bódi György. a KISZ Csongrád megvei bizottságának első titkára; A Neumann János Számitdgép* tudományi Jársaság kongresszusa Szegeden Oláh Mihály, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnöke és Tombácz Imre. a forradalmi munkásmozga­lom régi harcosa. A Himnusz után Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsá­gának elnöke köszöntötte az Az emlekunnepség elnöksege ünnepség résztvevőit, majd Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta Heltai Jenő Sza­badság című versét. Ünnepi megemlékezést dr. Szentist­ványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsúnak titkára mondott. Az ünnepség az Interna­cionáléval zárult. A város vendégeit a dél­utáni órákban Papp Gyula városnézésre hívta meg. Dr. SxentísfványS GyuBánés Milliók járultak hozzá népünk felemelkedéséhez Az ünnepség szónoka be­széde bevezetőjében megem­lékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi megalakulásának előzmé­nyeiről és történelmi körül­ményeiről, közöttük azokról az erőfeszítésekről, amelye­ket a Magyar Kommunista Párt fejtett ki a demokra­tikus erők összefogásáért az antifasiszta politikai tömeg­harc kibontakoztatásáért. — A két munkáspárt 1944 őszén létrejött akcióegysé­ge, valamint a haladó erők, a szövetséges társak felzár­kózása a munkáspártok mellé e történelmi célok va­lóra váltósát mozdították elő. A kommunista párt 1944-ben, Szegeden — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — A résztvevők egv csoportja tartott nagygyűlésen meg­hirdette az t azóta is feled­hetetlen jelszót: ..Lesz ma­gyar újjászületés!" Ez a jel­szó mozgósította a haladó, nemzeti erőket a felszabadí­tott ' országrészeken, és a megszállt területeken is A magyar újjászületés útját jelölte meg a párt 1944. no­vember 30-án nyilvánosság­ra hozott programja is, amely „Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének prog­ramja" címet viselte. E program egyértelműen ki­mondotta, hogy az újjáépí­tés nélkülözhetetlen feltéte­le a nemzet tevékeny rész­vétele az ország felszabadí­tásában, az új, demokra­tikus Magyarország felépíté­sében. Síkraszánt a demok­ratikus jogok érvényesítésé­ért. a közigazgatás megtisz­tításáért. az új államrend kiépítéséért. Szorgalmaz­ta a munkások szociá­lis és anyagi helyzetének ja­vítását, kimondotta a föld­reform szükségességét. Nagv figyelmet szentelt a demok­ratikus külpolitika, a jó szomszédi viszony kialakítá­sára a Szovjetunióval és a szomszédos országokkal. — Az újjúépitési, az újjá­születés! program antifasisz­ta, antifeudális, antitmpe­rialista, demokratikus jelle­ge módot nyújtott a nemzeti összefogás kiszélesítésére. A párt e nagy jelentőségű fel­adatok megvalósításáért harcba hívta a nemzet ha­ladó erőit.. A Magyar Nem­zeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus par­tok a programot kisebb módosítósokkal elfogadták, és álláspontjukat nyilváno­sai! — 1944. december 3-án, Szegeden — nagygyűlésen deklaralták. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front e zászlóbontása az antifa­siszta, a haladó társadalmi erők tömörülésének nagy jelentőségű eseménye volt — A kommunisták vezet­te demokratikus és népi erők szinte a felszabadulás pillanatóban talpra álltak, magukhoz ragadták a kez­deményezést. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja világos irányt mutatott mindenki számára, akik az új életért küzdöttek. Elvitathatatlan történelmi érdemük, hogy hozzákezd­tek az új demokratikus ma­gyar állam alapjainak lera­kásához, egy gyökeresen új társadalmi rend megterem­téséhez — mondotta a to­vábbiakban. A haladó erők összefogásával, a felszaba­dult nép erejével, a baráti Szovjetunió támogatásával voltunk képesek a romok­ban heverő ország újjáépí­tésére, az új világ megte­remtésére. összefoglalta dr. Szent­istványi Gyuláné az elmúlt három és fél évtizedben be­következett alapvető társa­dalmi változásokat, amelye­ket a párt a munkásosztály vezetésével, szocialista nem­zeti egységben dolgozva el­ért népünk, majd befejezé­sül a következőket mondot­ta: — A Hazafias Népfront elődjének tekinti a megelő­ző évtizedekben tevékeny­kedő népfrontjellegű tömö­rüléseket, amelyet.: g nép­froritpoJitika szolgálatában mindenkor az adott törté­nelmi korhoz kötődő politi­kai célokért, a haladásért küzdöttek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezeté­sével a magyar népfront­(Folytatás a 2. oldalon.)' Nagyszuhású kiállítás rep­rezentálja a magyarországi számítástechnikai ipar éi> a .számitógépek glkalmazása­nai jelenlegi helyezetéi. Sze. , gettón, a Tisza-szállóban, me­lyet a Neumann János Szá­xnítógéptudományi . Társaság kongresszusa alkalmából ren­deztek tegnap délelőtt. A be­mutató, amelyet dr. Kovács Győző főtitkár nyitott meg, hasznos kiegészítője a szá­mítástechnikai szakemberek seregszemléi ének. Tegnap délelőtt Szegeden az Ifjúsági Házban ünnepé­lyes keretek közt dr. Vámos Tibor, a Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság elnöke nyitotta meg a Társaság I. Országos kong­resszusát. Bevezetőjében üd­vözölte a kongresszus részt­vevőit, és az elnökséget, tag­jait, közöttük dr. Koncz Jánost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­rát, dr. Petrik Istvánt, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, dr. Petri Gábort, a SZOTL1 rektorát és dr. Szőkefalvi Nagy Bélát, a Szegedi Aka­démiai Bizottság elnökét. Külön .köszöntötte a Neu­mann János Számít ógéptu. dományi Tárteaság elnöke a társaság névadójának' köz-, vetlen munkatársát, az ame­rikai Hermán H. Goldstine professzort. Megnyitóbeszé­dében dr. Vámos Tibor .rá­mutatott, hogy a hazai szá­mítástechnika fejlődését jel­ző'esemény a szakemberek első kongresszusa, s jól rep­rezentálja. hogy a szaktudo­mány kilépett a mindennapi gyakorlati életbe, segítve gaz­dasági feladataink • hatéko­nyabb megvalósítását.. Az elnöki bevezetőt köve­tően dr. Muszka Dániel, a kongresszus szervező bizott­ságának elnöke felolvasta a városi tanács elnökének üd­vözlő levelét, majd Pesti Lajosnak, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökhe­lyettesének plenáris előadá­sa következett a számítás­technika népgazdasági jelen­tőségéről. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadásában áttekintést adott a kormány számítás­technikai programjáról, amely 1971-ben lépett életbe, s a negyedik és' ötödik öt­eves tervidöszakoan a szo­cialista országokkal megvaló­sult koordináció (segítségével lényegében megteremtettük a számítástechnika alkalmazá­sának és hasznosílasának technikai, műszaki es szelle­mi bázisát. Mint mondotta, 1980 végéig elérjük, hogy a népgazdaság minden ágaza­tában kialakulhatnak a szá­mítógépek elterjedésének, fo­gadásának feltételei. Jelen­leg az országban 521 számí­tógép van, s nagy számban működnek a kisebb felada­tok megoldására használt miniszámítógépek is. Lema­radtunk viszont a távadat­feldolgozás megvalósításának ütemével. A jövő feladatairól szólva kiemelte, hogy a hatéko­nyabb munka érdekében a számítógépes termelésirányí­tást, a közigazgatási infor­mációs rendszerek kiépítését és a számítástechnikai okta­tást kell legfontosabb terüle­tekként kezelni, fejleszteni. A kongresszus délutáni munkaprogramjában a szá­.mítwstechnika helyzetéről és .perspektíváiról, illetve a vi­lágszerte elismert magyar származású amerikai tudós, I^eurriatin JSnös munkássá, gáról hangzottak el előadá­sok. Közöttük Hermán H. Goldstine professzornak, Neuúiann János egykori munkatársának megemléke­zését is hallhatták az érdek­lődők. A kongresszus ma szekció, ülésekkel folytatja munkájú*. Az „A" szekció üléseit a Technika, Házában tartják délelőtt 9 órától. Az operáció­kutatási módszerekről, az adatbáziskezelő rendszerek­ről. a mesterséges intelligen­cia alkalmazásairól és a szá­mítástechnika orvosi felhasz­nálásáról tizenhárom elő­adást hallhatnak az érdeklő­dők. A „B" szekció az Ifjú­sági Házban folytatja mun­káját. ugyancsak reggel 9 órától. Ezen a Hardware technológia, a központi egy­ségek és a számítógép archi­tektúrák kérdéseivel fogtól, koz.nak. Kerekásztal-beszél­getés is lesz a Neumann-elv­róL Számítástechnikai szakemberek a kongresszus megnyitóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom