Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

Bétfö, 1979. december 24. 3 Milyen lesz a nagyszínház? Még néhány hónap, és va- Az utóbbi csaknem száz be, amely jobban, összhang­donatúj vörösréz tető borit- évben nemigen viselték gond- ban lesz a nézőtérrel. A bu­ja a Szegedi Nemzeti Szín­ház kupoláját. A neoba­ját a Szegedi Nemzeti Szín­háznak. Először a fedélhéja­rokk stílusú épület évtize- zat mondta fel a szolgálatot. £é az emeleten árusít, tár­salgó és dohányzó is lesz egyben. Karzatáról le lehet az előcsarnokba. dekig dísze volt a Tisza-par- Beázott, és félő volt, hogy pillanatni ti házsoroknak. Fellnerés Hel- a nézőtéri födém is teljesen Odaföntről bárki inthet is­mer bécsi építészek tervel tönkremegy. A többi részre merősének, hozzátartozójá­ba ráfért a korszerűsítés. Ezért tavaly máshová köl­tözött a prózai és az opera­alapján készült el 1883-ban, Már akkor is nagy szüksé­ge lehetett rá a város szín­házszerető közönségének. A nézőtér ugyanis szokatla­nul nagyra sikerült, míg a többi rész alig felelt meg a A bajadér Kálmán Imre-operett a Zenés Színházban nak. A nézőtér helyreállítása követeli a legnagyobb fl­társulat. Az épülethez föl- gyeimet. Hiszen itt kell al­vonult a DÉLÉP. kezdetét kalmazkodni leginkább a. ko­rábbi falburkolathoz, s a dí­a páho­vette a felújítás. Elsőként a tetőszerkezetet szítésekhez. Talán kívánalmaknak. A színházlá- vizsgálták át és javították kl, lyok belseje változik meg tog&tók szorongtak az hogy elejét vegyék a további legjobban azzal, hogy a előcsar- beázásnak. A régi bádogle- hátjsó díványra, amely an­arámylag kisméretű nokban, nem volt éppen gyerekjáték eligazodni a mez-borítást vörösréz lemez- nak idején a komornák ülő­helye volt. nem lesz is re cserélik kl. A munka m szűk folyosók rendszerében, több mint valószínű, tavasz- ség. A székeket a ha vége lett az előadás nak, gyakran negyedóra is dödhet a nagyszínház eltelt, mire a nézők elhagy- rekonstrukciója ls. hatták a színházat a keskeny szük­újakra ra befejeződik, utána elkez- kell kicserélni. A mélyvörös belső kárpit, amely a nézőtér bei­só hangulatának egyik meg­A terveket a Csongrád me- határozója volt, továbbra ls gyei Tanácsi Tervező Válla- megmarad. Csak 750 ülőhely lépcsőkön. Az öltözőket és a színpad- lat készítette eL Egyelőre lesz a felújított nagyszín­technikai helyiségeket ls le- csak a felújítás hetett volna bővíteni vagy ját dolgozták kJ. A legalábbis célszerűbben el- tervek folyamatosan rendezni, hogy kényelmesebb nek. A programterv szerint program­kiviteli házban. Ismerve az átlagos nézőszámot, ennyi ls megfe­készül- lel a követelményéknek. körülmények között készül- hárcum részre tagolható a A színpadot és a teehnl kai helyiségeket is átépítik. hessenek fel a színészek a színház rekonstrukciója: kft- A színpadtechnikai berende­produkcióra. Thália legrégibb szegedi hajlókában mindenekelőtt a nézőtér „értékes". A föld­szinten, a karzaton, a hólyokban ezer ember zönségi rész a nézőtérrel, színpad és az üzemi szek. Az előcsarnokban számot­pá- tevő változás készül. Rész­fért ben áttörik a eL Ekkor csaknem felét bír- emelet közti födémet, s a tokolták a nézők a nagy- ruhatárat az előcsarnokba, a színház belsejének. Holott, a színész társalgó már a múlt században is az költöztetik. Lebontják volt az Ideális, ha a néző- pénztárfülkéket is. A tér á színházbelső egyhar- gató egy tágasabb, madát foglalta eL mesebb előtérbe léphet majd rést korszerűbbre cserélik kl, ré- kénvelmesebbé teszik az öl­tözőket. az irodákat és a folyosókat. A főszínpadhoz hozzáépítik a hátsó színpa­földszint és az dot. Azokat a lépcsőházakat, amelyeket a közönség hasz­nált. lebontják. Az új lép­helyére esőházakban már kényelme­sebben közlekedhetnek a né­láto- zők és könnyebben tudnak kényei- majd eligazodni. JÁMBOR ERNÖ Fénnyel írt dokumentumok Napok óta lapozgatok egy eseményeket és pillanatokat, rölgesse; az eltérített repülő­fotóalbumot A téli könyv­vásárra jelentette meg a ahol fontos kérdések dőlnek gépet és a túszok kivégzését el, ahol arról van sző, hogy rejtekhelyről figyelve a kóm­Képzőmúvészeti Alap Kiadó mit tesz ember a társáért, ponálás precizitására gondol­Vállalata. Nem múvészfotók, mit a természetért, s akinek jon. Ezek a fotók hitelesek, nem kimódolt, rafflnált al- idegvégződései beleivódnak így döbbenetesek, kotások sorakoznak a lapo- az elkészült fotó apró póru- - _ . .. . .. , kon, hanem sajtófotók. Min- saiba. A könnygáztenor elöl °™m dennapjaink dokumentumai, menekülő dél-afrikai nége- wönnvebbmóf Fülesed tollf A világ riportfénykápészeinek rek eltorzult arcaiban; az ^tTfeketón-fehéren Eev •Jénnyel irt történetei". Az életért könyörgő libanoni J*»* J^*^"-1®^®"­utóbbi öt esztendő fényképe öregasszony széttárt kezei- kotetnyi abbó1 a miUlofény" zógéppel rögzített pillanatai, ben; Allende elnök feszülten képből, amelyet a világ min­Az alkotásokat a hollandiai figyelő tekintetében, a pisz- den táján naponta közölnek székhellyel működő sajtó- toly ravaszára helyzeti ujjal- a .iapoki folyóiratok Százöt­fotó alapítvány (World Press ban; a géppisztoly árnyéká- ^ h_nn„ Photo Foundation) bocsátotta ban alvó szőke kisfiú álmá- f * x ****** a magyar kiadó rendelkezé- ban; a földbe vájt üregben elmúlt öt esztendő minden sére, melyből a kiváló ma- meghúzódó, repeszek elől lényeges mozzanata. Benne gyar fotós. Keleti Éva váló- menekülő kambodzsai csa- M emberiség lelkiismerete, gatta a legjobb 155 sajtó- és tód rettegésében; a) Pucéran Jó volna M amit ezeken eseményfotót. A Vllageseme- es sírva rohanó saigoni gye- ' nyék képekben címú album rekek kiszolgáltatottságában; a karácsony koruli napokon megrázó dokumentuma a az égő fáklyaként tiltakozó mindannyian egy kicsit a világ elmúlt éveinpk. Az ala- panamai menekült tragédiá- szokásosnál jobban hiszünk, pítvány elnöke, J. C. Swardt iában; vagy az éhező etió- h ^ elkövetkezendő írja előszavában: fénykép Piaiak csontig soványodott „ gyakran fegy- mezítelenségében benne sú- években több lesz az oröm­rúsödlk az emberiség lelki is- teli fénykép a világ újság­merete és felelőssége. Akkor jaiban, több lesz az olyan ri Hányféleképpen lehet ma, a huszadik század utol­só harmadában századeleji operettet játszani? Ügy tű­nik, ez egyik legfontosabb kérdése a mind nehezebbé váló könnyű műfajnak. A megközelítések és azok in­dokai sokfélék lehetnek — találhatunk rá példákat az ország sok színházában. Mert tudniillik: az operettet ugyanolyan komolyan kell venni, mint ahogyan szüle­tésekor megálmodták: az operettet nem szabad ko­molyan venni, hiszen hol vagyunk már a századfor­duló hamis csillogásától, bu­tácska illúzióitól; az ope­rettre oda kell figyelni, hi­szen a nosztalgiahullám di­vatváltásaiban is biztos harcállásai vannak; az ope­rettet el kell felejteni; az operettet újra föl kell fedez­ni; az operett métely; az operett orvosság; az ope­rett Idegen mai világunk­tól; az operett része mai világunknak... A sornak természetesen nincs vége, okokat, érveket, egymással feleselő véleményeket, szentségeknek kikiáltott esz. szenciákat és ezeket jól-rosz­szul igazoló előadásokat hosszan sorolhatnánk. De hát most egyetlen ope­rettel, Kálmán Imr• A ba­jadér című művével nézünk farkasszemet, mégpedig az­zal az előadással, amelyet szombaton este mutattak be a Szegedi Zenés Színház­ban. A társulat fiatal ren­dezője, Darida Miklós a Bánk bán súlyos falai közül A bajadér mámorítón fod­rozó vizeire evezett S há­rom felvonásban mebutatta, hogyan tudna háromíélekép­ártatlansága vérré alakítja magát a fény­képet... Egyedül a fényké­pésznek van hatalma, hogy ]». ha ml itt kényelmes la- portfotói melyek a nemes megcáfolhatatlan bizonyíté­kot nyújtson... Ez a könyv. kásunkban, a terített asztal mellett lapozzuk ezt a köny- kuz»elem, fölszabaduló első oldalától az utolsóig, az vet, nézzük ezeket a képeket, öröm és a siker pillanatait érzékeny fényképészről szól. ^ nemcsak tragédiákról, merevítiJ< maradandóvá. Am A felvevőgép mögötti ember- keserűségről és bánatról tu- « mÁr nemcsak a fényképé­ről, aki szemét a világ szol­gálatába állítja, aki mennyiünket szemtanúvá varázsol. Minden más szán­dék, más elképzelés és min­den politikai gondolat nél­kül. őt, és munkájára tisztelettel, megbecsüléssel tekinteni, ö az emberi összetartás hirdetője." dósít ez az album. A szüle- szek feladata és tés csodálatos pillanatairól, a táj, az ember, tánc, a zene szépségeiről, az építés hét­köznapjairól, a 6port feszült-, ségérdl. Megörökíti a fotós felelőssége. T, L. pen operettet rendezni. Az gJ!em5l elkészített, szendvu Hernádi Oszkár felvétele A primadonna: Török Vera tétre megy, s hogy nem is tosan meggondolatlan és. fo­olyan lapokkal játsszák, ez gadkozó. Csizmadia' a bon­egyszerúen csak csapdle- viván mind korlátozottabb csacsi, amelyben néha be lehetőségei között megnyerő lehet kiáltani egy-egy svlnd- alakot formált, s ő tolma­Jit , csolta legmagasabb szinten A tehetséges és okos Da- Kálmán Imre melódiáit A rida, tehát inkább vállalt primadonna, a párizsi szi­egy sok ízzel, többféle fú- nésznő Oítette, aki az Indiai első részben fölmutátta maga által jő előre megje­löltkártyalapokat és azután annak rendje és módja sze­rint összekeverte, ahogy az nósznő Odette, aki az indiai témájú bajadér főszerepével arat sikert a párizsi áesz­cset ahelyett hogy pusztán mézes, vagy zsíros kenyeret tálalt volna. S bár lehet eMflytelen-^tfóka es Jelmez hogy ettől az előadás min- ellenére elegáns, megfere^ den nézője talált valami ti a figura emberi vonásait már lenni szokott. Elsütött ,k, i8mert dalt Napóleon szerepében egy ÍŐ­nekl szoioi. egy ismeri aaii. . . c~,,t„,VH néhány viccet elmerengett és keresgélt merre is érde­mes továbbmenni, fürkészte a mi lapjainkat. A második felvonásban komolyan vet­te Radjami herceg gondjait. Itt az illúziókat valódi ér­zelmekké súlyosbította, föl­vonultatta mindazt ami az operettben maradandó: az andalító muzsikát az egy­másra találást és a szét­rebbenést a kötelező szerel­mi szabálykönyv szerint színes füstöt eregetett az indiai szobor mögül, az aranyozott díszletet a be­aranyozott táncosnőt a lengén öltözött lányok tán­cát patikamérleg szerint adagolta. Aztán a harmadik felvonásra, mintha rájött volna, hogy fárasztó ez a ko­molyság, először csak kika­csintott a nézőtérre, aztán kiszólt, idézőjelbe tesz vé­gül majdhogynem ben­nünket is beavatott ebbe a csacska játékba. Amiről vé­gül is kiderült hogy nem Próbáljuk^ meg szeretni az alkoholizmus és a kábító­szer roncsait is. Nem kíméli a politikusokat. leleplezi it"ui Nixont, amint kézfogás köz­ben az óráját nézi; Kisstn­• A fotóriporter, bár lenesé- 6ert, amint az orrát piszkál­je az objektív valóságot me- Fordot, amint különös revíti múlhatatlan pillanat- módon földet ér; s az angol tá, mégis állásfoglalásra kész- hadügyminisztert, amint Er­tet. A dokumentum erejével zsebet királynő jobbján bó­és hitelességével. S ma, haj- biskol egy légiparádén, szolt világunkban jobban hí- Természetesen, nem min­ezünk egyetlen fotográfiának, den fotó precíz, technikailag mint száz költeménynek, lé- tökéletesen kivitelezett. De lekrezdítőbben döbbent meg elvárható-e az események bennünket néhány, az élet részesétől, hogy az 1977. már­„f.ontvonalában" filmkocka, mint készült clus 27-1 582 ember életét megannyi kövelelő légikatasztrófa szin­lelkigyakorlat. S a riportfo- helyén mindig a beállítás tósok olyan emberek, akik- precizitásával törődjön; egy nek saját szemük a fényké- erkély lezuhanásakor a fény­pezőgép lencséje; akik meg- mérővel foglalatoskodjék; a szállottként keresik azokat az tűzvonalban a lencséjét to­egy bugyuta kupiét, egy burleszkelemekkel spékalt táncbetétet, csinos lányokat vagy éppen megnyerő fia­talembereket. Csak éppen nem tette le a saját véle­ményét operettügyben. (A kérdés persze az. kell-e mindig és mindenkor véle­ményt nyilvánítani, olyas­valamiről is, amiről nem feltétlenül muszáj.) Szívem szerint egyetlen táncbetéttel foglalkoznék eb­ben a cikkben. Mégpedig La Tourelle Fülöp, azaz Ki­rály Levente és Marietta, azaz Karádi Judit harmadik felvonásbeli kettősével, tet­szik emlékezni: „Jön-e ve­lem naccsád, shimmyt jár­ni...?" Ebben a fergeteges táncban benne sűrűsödött minden, amiért érdemes ma operettet színpadra állítani és nézni. Nagyszerű színészi adottságokkal, jellemhez for­mált énekkel és a képessé­gekhez koreografált mozgá­sokkal, a nézőkre olykor ki­kacsintó, a figurát felülről Magyar filmek külföldön Tizenegy magyar játék- ki szomszédainkhoz, példá­fllmet vett át a finn televí- ul a „Magyar népmesék"­zió a közelmúltban. A ki- sorozat 13, a „Marcl"-sorozat válogatott produkciók között 4 epizódja, valamint Macs­megtalálható Fábri Zoltán kássy Katalinnak a Mel­Üj-Delhi-i nagydíjas alko- boumc-i nemzetközi rö­tása, a Balázs József ha- vidfilm-fesztiválon nagydíj­sonló című regényéből ké- jal jutalmazott filmje, a „Ne­szült „Magyarok", az idei kem az élet teccik nagyon", évad sikert sikerre halmo- A Pannónia Rajzfilimstú­zó újdonsága, a Gáboir Pál dió kecskeméti filmtermé­rendezte „Angi Vera", vaia- ben idén elkészült „Magyar mint Mészáros Márta ha- népmesék"-sorozat epizódjai rom produkciója: a „Kilenc rövid idő alatt népszerűek hónap", az „Olyan, mintott- lettek külföldön. Ezt bizo­hon" és az első magyar— nyitja, hogy ezúttal s finn lengyel kooprodukciós film, tévével egyidejűleg a svéd sz „Üt.közben". televízió megbízottja is szer* A játékfilmek mellett egy zódést írt alá hét megfil­sor' rövidfilm kópiái is ha-'mesített népmese ottani su­maroban útra kelnek észa- gárzásáról. (MTI) iskolás fiatalember, Szolnoki Tibor lépett színpadra. Ro­konszenves alakításából még hiányzik az erő, a dinamiz­mus, a belülről fakadó hu­mor. Szép hangjáért, kifino­mult mozgáskultúrájáért méltán aratott sikert. Agár­di László és Simon Kázmér kettősének több lehetősége lett volna a vérbő komédiá­zásra, Déry Mária, viszont sokkal többet nyújtott, mint amennyi a megírt figura alapján várható. A többi szerepekben Herczeg Zsoltot, Katona Andrást, Marosi Ká­rolyt, Székelyhidy Györgyöt, Mezey Károlyt, Huszár Fe­rencet, Martinék Csabát, Berky Irént és Papp Sándort láthatta a premier közönsé­ge. (A későbbi előadásokon Radjami szerepét Jankovlcs József, Odette figuráját Har­math Andrea is játssza.) Külön szólni kell Varga Mátyás kiemelkedően . szép díszleteiről. Hivalkodástól mentesen, tőrt fehérre. . és aranyra redukált díszlete nemcsak hátterül szolgált, és ironikusan szemlélő, min­den részletében pontosan ki- "eJicsaK játékteret terem­dolgozott, felépített jelenet tet>. r?szes<? v°B a szln" T L padi élmenynek. Fölényesen volt. Király Levente és Ka­rádi Judit, a táncos komikus és a szubrett modern szín­bizonyitotta, hqgy jól . meg­választott azonos moíív.uniok cs a s/uuícii muuei ii nznz- . , , .. padi felfogásának példáza- aeg.tsegével menny.ro leu r I r\ r* hiivn tnnl/nmui r-c- l-i y-i rr í i tát mutatták be, úgy, hogy mi nézők fogtuk a hasunkat, visongva nevettünk, s pt rosra tapsoltuk tenyerünket. Ismét bebizonyosodott, hogy vita ide, vita oda, az ope rettek első számú főszerep. lönböző funkciójú ép hangu­latú színpadi terekét lehet kialakítani. A jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. A munkában mintha éppen a primadonna lett volna mos­tohagyerek: , a túlságosan vi­ciau ai,auiu Luaicicu1 , . , . ... , lói manapság a szubrettek tóausu. J®lrafck táncos komikusok, ők a> előadás motorjai, a humoi letéteményesei és az érdek­lődés ébrentartói. A távoli India hipnotizá­lásl képességekkel rendelke­ző vonzó hercege, aki egy­forma eleganciával mozog a párizsi színház páholyában, saját kastélyának fényűző termeiben és a külváros bárjaiban, Csizmadia László. Egy bölcs Indiai ifjúhoz méltóan fenséges, s egy sze­relmes kamaszhoz hasonia­voltak előnyösek. A Szegedi Nemzeti Színház zenékara, élén Várady Zoltánnál • — később Nagy Imre is vezé­nyel — felkészülten és poB­tosan tolmácsolta Kaim" 7 Imre muzsikáját, az ének­kar viszont néha bizonyta­lankodott, s halványabb volt a szokásosnál. A raito­kar szemmel láthatóan fej­lődik, mind komolyabb feíú adatok" teljesítésére válik ál* 'kalmaüsá: X. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom