Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Vasárnap, 1979. december 23. 7 Szókimondók fóruma Országszerte ezekben a betekben kezdődtek a falugyűlésék: 1971 óta törvény kötelezi a tanácsokat hogy ily módon is tájékoztassák a lakosságot a település eredményeiről, gondjairól, a fejlesztési elképzelésekről. Általában nemcsak az úgynevezett közös tanácsú községekben tartják meg a találkozókat — ahogy azt a törvény előírja —. hanem minden egyes faluban. A falugyűlésnek ugyanis, mint kiderült vonzása, különleges légköre van; az emberek tudják, itt mindenki szót kaphat ki-ki elmondhatja akár a falu első emberének címezve is, ami a lelkét nyomja. Kár. hogy a szűkös terem, sok helyütt határt szab a résztvevők számának. Az aprófalvas megyékből helyenként 50 százalékos megjelenést árulnak el a statisztikák. őszintén szólva kezdetben a tanácsi vezetők nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az új fórumot attól tartottak, hogy nehezen állják majd a próbát ha a fejükre zúdul a panaszok, kérések, bírálatok áradata. Van ahol így is történt: ott ahol igyekeztek megkerülni a kényes témákat, a feszítő gondokat Másutt meg számokkal teletűzdelt végeláthatatlan beszámolót tartott az elnök, úgy, hogy már bóbiskolni kezdtek a jelenlevők. A következő évben aztán Itt is, ott ls elmaradt a közönség. Idővel mindenütt rájöttek, hogy ezeknek az eszmecseréknek akkor van — kölcsönösen — hasznuk, ha a lakosságot közvetlenül érintő-érdeklő ügyek kerülnek p középpontba. Ha a tanácselnök reálisan tárja fel a helyzetet, ekkor nem a követelőző hang. a panaszáradat uralkodik el. hanem a közérdekű kérések, sőt javaslatok kerülnek előtérbe. A szókimondó, nyílt légkörben gyakran éppen a falugyűlésen mutatkozik meg a cselekedni akarás. Mert az emberek megértőek, ha alaposan és őszintén tájékoztatják őket, tudják. hogy szinte minden egves forintnak előre megszabott helve van már a tervekben, főként a több anvagi erőt Igénylő beruházásoknak szabnak határt a lehetőségek. így aztán gyakran emelkednek fel a karok, munkát, pénzt megszavazva a lakóhelyért. Elsősorban a környezet szépítésében nyilvánul meg a tenni akarás, mert a legfontosabbakra még csak jut valahogy a közös pénztárcából, de játszótérre, parkra, sportpályára már nemigen. Ezért aiánlották fel segítségüket nemrégen például a tiszapzalkaiak és a kocsordiak, hogy a falubeli fiataloknak legyen klubhelyisége. Fehérgyarmaton sportpálya építésére, Nyírbátorban parkosításra „gyűjtöttek" társadalmi munkát, * És folytathatnánk a sort: Bács-Kiskun megyében például tavaly egyenként több mint ezer forint értékű munkát vállaltak a lakók, és az üzerhi dolgozók (ők vezetik egyébként az országos listát), s igazolták, hogy sokszor a legszükségesebbekhez is a helybeliek adnak lendítőerőt Törökszentmiklóson például igy gyarapodott négy tanteremmel az egyik általános iskola. Tiszajenőn ötvenszemélyes óvoda épült, összefogással. És említhetjük az egészen új példákat: Győr-Sopron és Komárom megyében — idén fik a legfrissebbek — szinte minden egyes falugyűlésen vállalások is elhangzottak. Tápon. Bányrétalapon a résztvevők sürgették a tanácsot, jelöljön kl arra alkalmas területet játszótérnek, fik majd elvégzik a továbbiakat Nem akarjuk csct&k tengerével untatni az olvasót de Ide kívánkozik a tokodi esemény is: a nyolcezer lakost számláló, nagyjából három részre tagolódó település népe valósággal kikövetelte, hogy mind a három helyen különkülön tartsanak falugyűlést Mert a gondok sem egyformák: a bányászok lakta részen az avult kolónlaéoületek felújítása, korszerűsítése a leggyakoribb téma. az üveggyári lakótelepen egyebek közt az elégtelen közvilágítást tették szóvá, az őstelepülésen az iskola. az óvoda nőtte ki épületét. Ám mindhárom helyütt a lakók maguk is részt vesznek környezetük javításában: eddig 350 ezer forintot tettek le az asztalra, óvodára, iskolára, s járdát, gyalogátjárót, parkot építenek. • Á falugyűlés persze a társadalmi munkára való mozgósításon túl sok egyébre is Jó alkalom. Az emberek elmondják kéréseiket, javaslataikat, amit a tanács figyelembe vehet a település gyarapodását szolgáló új tervekben. A véleménvek akkor is hasznos jelzések, ha megvalósításukra még jó ideig nincs anyagi lehetőség. De gyakran nem is annyira pénzre van szükség a bajok orvoslásához, mint emberséges szóra, türelemre. A falugyűlésekre meghívják az ellátásban, a szolgáltatásokban közreműködő vállalatokat. szövetkezeteket: derüljön kl hol kevés az üzlet, hol hiányos a választék, hol nem igazodik a nyitvatartás mondjuk _ a munkába járók szabadidejéhez. így közvetlenül ismerjék meg, értesüljenek a közvéleményről. A falugyűlések sokféle célt szolgáló jellege lehet a nyitja a vonzerőnek, a széles körű részvételnek is: a falu népe érzékelheti, közvetlen beleszólása van a lakóhely dolgaiba. Palkó Sándor Á természet szerelmese G yerm ekin tézm ények Ma már alapkövetelmény, hogy a településeken, városokban, falvakban gyermekés ifjúsági intézmények hálózata segítse az új nemzedék nevelését Moszkvában, a Központi Tudományos Kutató és Tervező Intézetben a bölcsődéktől a felsőoktatási intézményekig különböző variációkban készítenek terveket, mivel a Szovjetunió változatos klimatikus viszonyai megkövetelik, hogy az azonos nevelési célokat különböző módszerekkel érjék eL A távoli északon zárt játszóudvarokon töltik el idejük egy részét a gyerekek, míg Közép-Ázsiában a tágas udvarok felett nagy fényvédő tetőket alkalmaznak, és a nyitott lépcsőket, galériákat élénk zöld színekkel festik ki. Egy mai modern csecsemőotthonban mintegy 5—600 gyereket helyeznek eL Ezeknek az otthonoknak a megtervezése is igen bonyolult mérnöki feladat, de a tervezőasztalokon már megtalálhatjuk a holnap óvodáját A falak mozgathatók — így megnő az épületek belső terének funkcionális kihasználási lehetősége Nehéz belenyugodni, hogy Homoki Nagy István filmíró, filmrendező és operatőr, a természet szerelmese nincs többé! Dunántúlon, Csákváron, s a Vértes-hegységben találkoztam vele, a már akkor is híres, Kossuth-díjas természetrajongóval ... . Ügy érzem, hogy egy kicsit élőbbről kell kezdenem, s gombolygatnam az emlékezés fonalát Csákváron velem együtt tanított Szabó László tanár és ornitológus, a későbbi Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi főfelügyelője, természetimádó barátom, akit itt is nyugodtan nevezhetek a továbbiakban Szabó Lacinak. Szabó Laci már közel 20 évvel ezelőtt 5 napos tanítási héttel tanított. Pénteken, tanítás után felhúzta a turistaöltözéket, hátára vette a hátizsákot, benne az elmaradhatatlan famászóci nővel, nyakába akasztotta fényképezőgépét, s elindult gyalog, s mikor hogv — országot járni, de hétfőre mindig előkerült Nála pontosabb tanárt alig ismertem. Járta a hegyet, a völgyet ismert és ismeretlen helyet és helyeket, figyelte a madarak életét, s folyton fényképezett, s' így összegyűlt neki már akkor több mint 10 ezres diafilmgyűjteménye... Egyszer megáll az iskola előtt egy hatalmas Cadillac, majd egy kicsivel később, utána egy hatalmas teherautó, rajta baromfiszáilitó ketrecekkel. Homoki, feleségével együtt bejött az iskolába. Szabó László tanárt kereste, s elmondta, hogy a Duna melletti kis faluba mennek, ahol élővarjú-vadászatot kívánnak rendezni. Éppen tanítási órán volt Szabó Laci. s így beszédbe elegyedtünk. Az ember élőben ritkán lát Kossuth-díjas művészt, főleg olyat, akinek annvi híres és kitüntetett fllmie lenne, melyért gyermek és felnőtt úgy rajongott volna ... A beszélgetésből kitűnt, hogy a kicsi varjúk befogásra, beidomításra és filmszerepre várnak maid egy leendő filmben. Az ismeretségből egy egvszerű, de nagyszerű, szerény, megelégedett, biztonságot és határozottságot sugárzó ember portréja bontakozott ki. Az órának vége lett. Szabó Laci is előkerült s kiderült hogy nemcsak beszélni akarnak vele, hanem magukkal is szeretnék vinni, mert az már előkészítette lenn a Duna mentén a varjúvadászatot... Mit volt mit tenni — Szabó Laci elment Hamokiékkal, én pedig bementem Lacit helyettesíteni — egy feltételiek hogy majd, ha hazajön, elmeséli a varjúbefogást. S így is történt.: — Mire leértünk a Duna melletti kis faluba, akkorra éppen vége lett a tanításnak. Az iskola tanulóinak apraja-nagyja nagy rivalgással várt bennünket Minden gyermek hazament Megebédelt átöltözött s szatyorral, garabollyal. icis zsákocskával hamarosan, futva meg is érkezett az erdő szélére, ahol már minden készen várta, hogy kezdetét vegye a varjúvadászat. Volt ott rendőr, tűzoltó, orvos és mentő.... no és Homok iék személyzete. Egy varjú befogásáért 10 forintot kaptak a gyermekek, s azok, a még önállóan enni nem tudó kisvarjak is a gyermekeké lettek, melyek nem voltak alkalmasak arra. hogy filmsztárt neveljenek belőlük. Homoki mindent filmre vett. A feleségével együtt kiválasztották a jól mászó gyermekeket; azok választottak maguknak olyan társat, akik a fészekből kipottyanó kisvarlút vagy a levegőben elkaoiák, vagy a földre esés-szállás után addig zavarásszák, amíg meg nem tudják fogni. A gyermekek csatasorba állva megrohamozták az erdőt A mászók rázták a fát — fenn a legcsúcson, a varjúfészkek alatt A kisvarjűk egymás után potyogtak ki a fészkekbőL A fogók elkapták őket. vitték a ketrecekhez, s nevük mellé odakerült a strigula. A filmszerepre nem alkalmas, kis fekete madarak belekerültek a szütyőkbe és garabolyokba... Le a fáról — fel a fára! Az ég fekete volt a károgócsapkodó, a fiókákat féltő öreg varjúcsapattól. Homoki kamerája pörgött és kattogott égre nézve vette filmSzeged a hazai lapokban 1979/51* KÖVESDI Pál: PIRI ka a szegedi tanárképző főiskolán. Fizikai Szemle, augusztus. Bemutatjuk. — Pongráez Lajos. Repülés, november. (A szegedi repülőklub tagja. Fényképpel.] KŐHEGYI Mihály: Mórától Móráról. — A kötetet összeállította: Megyer Szabolcs. Forrás, december. (Könyvismertetés.) Javultak az orvosképzés feltételei Szegeden. Orvosegyetem, dec. 3. [AIBERT Márfal fa. m.): Szeged. — Anna Bolena. Pesti Műsor, dec. 12—19. IDonizetti operájának előadásáról. Fényképpel.! Gj víztorony Szegeden. Magyar Hírlap, dec. 13. IA rökusl városrészben.1 Szeged. — KOJAL-központ épüL Magyar Hírlap, dec. 14. (Újszegeden.) DEÁK András: Az alkoholról — a nagyfal tanácskozás után. — Beszélgetés dr. Gajdócsi Istvánnal. az országgyűlés Jogi bizottságának elnökével. Népszava, dec. 14. Automatikusan húzzák kl a gyulát. . . Népszava, dec. 14. [A Szegedi Gyufagyárról.) 1GELLERT József) G. J.: Kilencvenéves a szegedi .Hazánk" munkáskórus. Magyar Vasutas, dec. 15. HEGEDŐS Ferenc: A vonatfékező fia. Magyar Vasutas, dec. Iá. (Domonkos János, a szegedi szemle Igazgatóság műszaki főlntézője. Fenyképpel.) Szegeden. - Egyszemélyes színház. Esti Hírlap, dec. 17. (Dorfer és Zettel: Josef Láng, cs. és kir. hóhér c. monodrámáját Kovács János adta elő.) Szegeden ls. - Büntetik a „közIvókat". Hétfői Hírek, dec. 17. (Tilos a közterületen való italozás.] Tanácskozás Szegeden. — A mezőgazdaság Jövő évi feladatai. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, dec. 18. Zsákok Szegedről. Magyar Hírlap, dec. 19. [A kenderfonógyárból.) Dolgozik a szegedi olalmező számitóközpontja. Népszabadság, Magyar Nemzet, dec. 19. HALASZ Miklós: Szeged. Bánk bán. Pesti Műsor, dec. 19— 26. (Az Erkel-opera előadásáról. Fényképpel.) Raktárban a IUMIS - eMröff a szegedi paprika. Magyar HArlep, dec. 28. [Három hónap alatt befejeződött a paprika száritása.1 VAGÖ Judit: A dorozsmai nagy család. Képes Cjság. dec. 22. [A tizenhat gyermekes Farkaa családról. Fényképekkelj HÁZASSÁG Berkő Tibor János és Szabó Elizabeth. Szántó Lajos Zoltán és FUák Mária Terézia, Kenéz György és Kovács Erzsébet Julianna. Caamangó János Ferenc és Török Eva Katalin. Békési József és Joó Aranka Hona, Buttás Béla László és Karácsonyi Mária Veronika. Fekete András és Szatmári Rozália Erzsébet. Fazekas András és Furján Margit, Terhes József és Berta Eva. Komócsin István és Ságvári Gabriella. Parti Gyula és Vlncze Gyöngy! Miklós János és Szálai Olga, Csamangó Ferenc és Lakatos Klára Katalin. Babos Ferenc József és Daday Gyöngyvér házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Láng Jenő Józsefnek és Szalóki Ágnesnek Dóra Virág, Zsórt Péternek és Szabó Máriának Tünde. Horváth Sándornak és Ormös Katalinnak Andrea, Suti Istvánnak és Kazán Arankának Szlmonetta. Táborosi Zoltánnak és Dobó Évának Attila Zoltán. Buknicz Istvánnak és Ipacs Katalinnak Attila. Gyöngyösi Mihály Györgynek és Öcsai Évának Rita. Szőke Lajosnak és Bánáti Mártának Rita. Ball Ezeklelnek és Takács Magdolnának Edina Éva, Pataki Ferencnek és Bús Erzsébetnek Dávid Miklós. Ruttkay Lászlónak és Fűz Idának Marianna Ágnes, Hajdú Istvánnak és Komóczl Rozáliának Hajnalka. Lévai Tibornak és Molnár Erzsébetnek Szilvia, Szirovicza Bélának és Pópity Mária Margitnak Gábor István, Zádorl Ferenc Antalnak és Vlncze Juliannának Róbert Ferenc. Molnár Sándornak és Lovas Erika Rozáliának Erika. Hannus Istvánnak és Szendi Zsuzsannának Márton, Sitkei Józsefnek és Szakái Rozáliának Ágnes Edina, Tanács Károlynak és Bartcz Andrea Anikónak András Zoltán. PC völgyi Péter Jánosnak és Hódi Veronikának Rita. Király btvdanak és Hévért Gyöngyinek Gyöngy! Kovák Ferenc Imrének és Juhász Máriának Mariann. Köröm Sándornak és Gedai Máriának Zita. Széli Lukácsnak és Varga ErzséCsaládi események bet Ilonának Ágnes. Csete Károlynak és Komlósi Erzsébetnek Erzsébet. Zsarkó Imre Józsefnek és Hegyes Zsuzsannának Eszter, Zsoldos Ferencnek és Nánásl Iboi lyának Ferenc, Engelbrecht Miklósnak és Vészelovszkl Éva Magdolnának Miklós, Süli-Zakar Sándornak és Vidács Juliannának Zita. Balog Levente Gézinak és Fodor Máriának Edina Gerda, Rácz Sándornak és Károlyi Zsuzsannának Sándor. Kasza Benjáminnak és Gulyás Ibolyának Mónika, Juhász Jánosnak és Csordás Máriának Mónika, Forgó Lászlónak és Fábián Mária Honának Klaudia Grácia. Joó Ferencnek és Selmecrt Saroltának Ferenc. Végh Lajosnak és Kormos Katalinnak Izabella, Paragl Lászlónak és Palócz Annának Anita, Túrzó Gábor Tibornak és Major Ágota Katalinnak Angéla Eva. Katona János Mátyásnak és Papdf" Erzsébetnek Zoltán Péter, Táborsi Mihály Lászlónak és ' Árendás Máriának Mariann. Barna Ferencnek és Maróti Rózsának Ferenc Dávid. Borbély Jánosnak és Kozma Anna Juliannának János, Martonosl Istvánnak és Bakó Honának Éva, Nagy Lászlónak és Nagy Edit Máriának Tamás Gábor, Székelyi Ferenc Lászlónak és Tuska Honának Zsolt. Pálvölgyi Mátyásnak és Varró Ágnes Erzsébetnek Szilvia Mónika. Panyor Istvánnak és Bende Etelka Erzsébetnek Krisztina. Balla Jánosnak és Horváth Katalin Klárának Zoltán János. Szépíalusi Gyulának és Ignóert Honának László Gyula. Vajda Péternek és Veres Almának Anita, dr. Fekete Mátyásnak és Szántó Mária Izabellának Csilla. Papdl Imrének és Gazsi Katalin Honának Noémi. Ábrahám Imrének és Komócsin Zsuzsannának Judit, Farkas Ferencnek és Szemes Ilonának Ferenc. Harsányl Bélának és Stricz Mária Zsuzsannának Barbara. Temesvári Sándornak é6 Faragó Mária Csillának Zoltán Péter, Bajusz Lajosnak és Makra GizeUának Edina. Kopasz Szilveszter Antalnak és Tanács Hona Hdlkónak Zsolt. Szekeres Antalnak és Hajdú Ilonának Zsuzsanna. Slsák István Sándornak és Kiss Terézia Veronikának Csaba Róbert. Deli István Jánosnak és Kiss Magdolnának Mónika. Csemus Sándornak és Tóth Annamáriának Dóra Ildikó, Nagyfejeő Lászlónak és Galambos! Anna Veronikának László. Ralsz Attilának és Kis Éva Sárának Péter nevű gyermekük születet! HALÁLOZÁS Muth Ferenc Kálmán, Tóth Imrén é Tóth Anna. Morva y Vilmosné Juhász Etelka. Csurgó Mihály, Kovács Béláné Komáromi Anna. Gárdái Lajosné Hegyesi nona Márta, Búkor Menyhért. Tóth Mihály. Horvai Rudolfpé Mélykúti Matild. Pataki József. Farkas Jánosné Páskuli Erzsébet, Jarlabka Istvánné Mlinkó Erzsébe! Fodor Mihályné Rlsnyovszky Etelka Éva. Németh Imre Dezső, Bóka János, Kardos Jánosné Laezik Erzsébet Bitó István, Vajas Ferencné Csiliga Anna, Győri József, Hunyl Róbeftné Hruszik Mária. Balla László. Zombory István Jánosné Szatmári Hona, Karlócai Béláné Heim Katalin. Németh János. Varga Lajos, Herédi Géza. Dóczl Pálné Jászberényi Sarolta. Kis Györgyné Hamza Hona. Pap Jánosné Varga Veronika. Moszhelm Imréné Frankó Mária. LaJkó Mária. Almási Lajos. Kecskés József. Kálmán Ferenc. HardlSzabó Jánosné Kormányos Matild. Nagy János. Révész Józsefné Révész Julianna. Lele Józsefné Boldizsár Rozália. Bernát Mária. Kiérti András, Antal Mihályné Jakss Veronika. Mózes Imréné Fodor Viktória, Fruzsa Tlvadarné Csiszár Rozália, Mészáros Károly né Rózsa Rozália meghalt. szalagra a gyermekek háborúját a varjúkkal, a varjúkért. Szakadt a nadrág, tűrt a gally, potyogtak, szálldostak a fekete, esetlen kis madarak — némelyik néhány szaz méter után ért csak földe! s a földi fogó fejét magasba tartva — szemével követve az áldozatot — solrezor hasraesett, gallyban, gyökérben megbotolva... ötszáz varjúra volt szükség a filmhez, de 700_at fogtak be — számítva arra is, hogy amelyik megütötte magát, s amelyik gyenge és makacs ... nem kerül kamera elé újra ... Mire esteledett a vidám gyermekcsapat befejezte a filmsztárjelölt-fogást Hoszszú sorban álltak az erdő széli pénztárnál — kócosan, szakadt ingben és gatyában, mezítláb, de mosolyogva. Homoki egy-egy gyermek fejét meg-megsimogatta, akik boldogan gyűrték zsebbe a varjúvadászatért kapott forintokat Aztán még szintén eredeti helyszínen, a Vértes hegyei között játszódó „Sasfészek" című filmje forgatásánál találkoztam vele, a végtelen türelmű, optimista emberrel, aki az állatok nyelvét is oly jól értette, mint az emberekét aki rajongott a természetért s szinte imádta azt, nem tudott nélküle élni. Ki ne látta volna a „Vaávízország"-ot a „Kék vércsék erdejében"-t, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig"-ot?! Ki ne zárta volna szívébe a Pletykát és a Fickót a vércsét a solymot, az égő nádast, a rohanó bivalycsordát a pákászó balatoni halászt. a rókát... és a mindazt-mindazt amit Homoki Nagy István idomított-tanított, szelídített a kamera elé. hogy oktasson, tanítson, neveljen, megszerettesse a természetet — igazi és háborítatlan valóságában... Nem muzsikál többé a kamera Homoki kezében, mely napokig, órákig, majd csak percekig néma maradt mert a vértesi sast idegesítette a kamerazaj, de később megszokta, s tűrte, hogy egy láthatatlan szemű szörnyeteg vegye film- és hangszalagra azt a 30 méteres, imbolygó állvánvtorony tetejéről, amit ez a kegyetlen és óriás madár mivel, de mint szülő végtelen szeretet, fel neveli gyermekeit... Homoki Nagy István, mint művész, mint ember sokat tett a természet megszerettetéséért hisz* megszállott módjára szerette azt F. Rácz JSándor Pályatársai, tisztelői és hozzátartozói kísérték utolsó útjára tegnap, szombaton, a Farkasréti temetőben Homoki Nagy István Kossuth-díjas érdemes művészt, a magyar természetfilm egyik megalkotóját, a műfaj nemzetköri tekintélyű mesterét. A Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége és a Magyar Filmgyártó Vállalat nevében György István, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének szakosztályvezetője mondott búcsúbeszédet. A sírnál az egykori pályatársak nevében Schuller Imre operatőr búcsúzott az elhunyttól. Hamokj Nagy István sírját elborították a kegyelet virágai Jiddis népdalgyűjtemény népdalgyűjteményt a Berlini Új Zenei Jiddis adott ki a Kiadó. A gyűjtemény — André Asriel feldolgozásában — 16 szerelmi dalt tartalmas. A kiadó tervei között szerepel ugyancsak jiddis iparosdalok, majd gyermekés bölcsődalok sorozatának a közrebocsátása.