Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

Péntek, 1979. december 21. 5 Jubileum Koszorúzás Debrecenben Az ideiglenes nemzetgyű­lés megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából koszo­rúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön Debrecenben. Az ősi református kollégi­um oratóriumának bejárata mellett levő emléktáblán — amely a nevezetes történel­mi eseményt örökíti meg — koszorút helyezett el La­dányi Józsa sebészprofesz­szor, a népfront Hajdú-Bi­har megyei bizottságának tagja, Zsíros József refor­mátus esperes, a népfront Debrecen városi bizottságá­nak tagja és Szamosújvári Sándor tanár, a népfront honismereti szakbizottságá­nak tagja. Harmincöt esz­tendővel ezelőtt, 1944. de­cember 21-én a kollégium oratóriumában ült össze a 230 tagú ideiglenes nemzet­gyűlés, amely megválasztot­ta az ideiglenes kormányt. A kollégiumi koszorúzás után az alföldi palota előtti Felszabadulási emlékműnél folytatódott az ünnepség. Katonazenekar játszotta el a magyar és a szovjet him­nuszt, majd az emlékmű ta­lapzatán elhelyezték koszo­rúikat a párt, a tanács, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport, a magyar fegy­veres erők, a tömegszerveze­tek. a népfront, a Magvar Gördülőcsapágy Művek, va­lamint a Termelőszövetkeze­tek Szövetségének képvise­lői. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért vé­get. Sok os igény Új telefonok Az ötödik ötéves tervtör­vényben előírt célok hiány­talan megvalósítása, a ter­ven felüli telefonfejlesztés­ből adódó kötelezettségek és a különböző szolgéltatások teljesítése a posta jövő évi legfontosabb célja — hang­súlyozta Buják Konstantin posta vezérigazgató-helyet­tes. a Postások Szakszerve­zete Központi Vezetőségének csütörtökön kezdődött ülé­sén. A vezérigazgató-helyettes egyebek között beszámolt arról, hogy ez év végére a tervezettnél, több, várhatóan 26 ezer telefonállomást kap­csolnak be az országos há­lózatba. Jövőre mintegy 52 ezer új állomással számol­nak, Budapesten 30 200 te­lefont szerelnek fel. Az igé­nveket azonban nem lehet kielégíteni, messze több a lehetőségnél. Szaktudás és szeretet Beszélgetés dr. Bódis Lajossal Munkád mellé add a neved!" Szocialista brigádvezetők tanácskozása a DÉLÉP-nél 11 Novemberben a Dél-ma­gyarországi Építőipari Vál­lalat valamennyi munkahe­lyén szakszervezeti bizalmi és csoportértekezleteket tar­tottak. Ezeken a dolgozók véleményt mondtak a válla­lat 1980. évi tervéről. Az észrevételek összegzése után 6or került egy-egy tervfeje­zet módosítására. Ezt a már véglegesnek tekinthető ter­vet tárgyalták meg tegnap, csütörtökön a vállalat szo­cialista brigádvezetőinek küldöttértekezletén Szege­den. A beszámolót Sípos Mi­hály vezérigazgató tartotta. Bevezetőjében a DÉLÉP idei tervteljesítését. Ismertette. Elmondotta többek között, hogy a munkát nagymérték­ben előrelendítették a szo­cialista brigádok vállalásai, melyeket a párt kongresszu­sának tiszteletére tettek. Is­mertette a jövő évi munka főbb vonásait. Megállapítot­ta, a munkaverseny ismét sokat segíthet a célkitűzések megvalósításában. Az idén ugyanis a kongresszusi mun­kaverseny során többek kö­zött elvégezték Budapesten 167 lakás befejező munkála­tait. Teljesítették a martfűi növényolajgyár építésénél vállalt feladatokat. Orszá­gos munkasikernek számít az, hogy a 2 ezer 300 vago­nos szentesi gabonasiló épí­tésénél 22 nap alatt befejez­ték a csúszózsaluzást. A paksi atomerőmű építésénél is jelentős munkát végeznek a DÉLÉP dolgozói. A jövő évi feladatok rész­letes ismertetése során első helyen szerepelt a „Mun­kád mellé add a neved!" mozgalom megvalósítása, a garancialevél bevezetése. Ésszerű anyagtakarékosság­gal, a gépek és berendezések programszerű kihasználásá­val, második műszak beve­zetésével, s nem utolsósor­ban korszerű szervezéssel a programba vett munkák tel­jesíthetők. A tanácskozáson felszólaló küldöttek javaslataikban a komplexbrigádok egymás közötti együttműködésének javítását, és az újítási tevé­kenység fokozását sürgették. Amint mondták, igen nagy szükség van a szakmai kép­zettség növelésére, a rokon­illetve másodszakmák elsa­játítására. Ehhez segítséget kértek a vállalattól. A tanácskozás összegezé­seként megállapítható, hogy az üzemi demokrácia fóru­mai igen jól kifejezték azt is. hogy jövőre még jobban kell dolgozni. Előtérben a minőség, a határidők meg­tartása, a vállalat minden munkaterületén. Új híd a Körösön A Debrecen—Szeged útvonalon ível át Csütörtökön, tegnap Kö- lége több mint tizenkét mé- zennégyezer köbméter kavi­rbsladányban ünnepélyesen ter, hossza meghaladja a csot, hét és félezer köbméter felavatták azt a közúti hidat, száznegyven métert. betont használtak fel, csak­amely a 47-es számú, Deb- A Hídépítő Vállalat szak- nem kilencvennyolcezer köb­recen—Szeged útvonalon a emberei ezernyolcvan cölö- méter földet építettek be és Sebes-Körös felett ível át. A pöt vertek le, több mint két- huszonhétezerötszáz négyzet­hídon kilenc méter széles száznyolcvan tonna beton- méteren aszfaltoztak. kocsipálya,egyik oldalángya- acélt, kétezernégyszáz tonna - . . logjárda vezet; teljes széles- cementet, megk^elítőleg ti- 'USgK szültek el. A körösladányi híd a harmadik az ország­ban, amelyet magyar szak­emberek által kidolgozott, úgynevezett előregyártott konzolos elemekből, szabad­szerelései módszerrel építet­tek. Az avatáson Kiss Dezső közlekedés és postaügyi mi­niszterhelyettes mondott be­szédet, majd kitüntetéseket nyújtott át a híd tervezői­nek, építőinek és átadta a forgalomnak az új hidat. (MTI) Magyar film Kambodzsáról Jövőre vetítik Hazaérkezett Kambodzsa- kon sok információt tudtunk ból a MAFILM Híradó és rögzíteni. A fővároson, Dokumentumfilm Stúdió for- Phnom Penh-en kívül kör­gatócsoportja, amely a tá- utat tettünk az országban, voli baráti ország életéről, a s eljutottunk a thaiföldi ha­tengernyi nehézséggel hősié- tár közvetlen közelébe is. sen, és mind több eredmény- Megfordultunk a tengerpar­nyel megküzdő népről készí- ton, ahol folyamatosan rá­tett riportfilmet. Kolonits kodták ki a szovjet, vala­llona rendező — aki a Vi- mint ENSZ-élelmiszer-szál­etnamról 1975-ben készített lítmányokat. Mindenütt érez­„Eroica" című alkotásával a ni lehetett a konszolidáció moszkvai nemzetközi film- jeleit, a motyójukat cipelő, fesztiválon díjat nyert — a vándorló emberek helyett a megérkezést követően a szer- munkába igyekvő, városukat zett tapasztalatokról nyilat- rendbe hozó kambodzsaiakkal kozott. találkoztunk. — Az 1975-ös film és a A híradósok a televízió most forgatott között alapve- „Hét" című műsora számára tő rokonság van: mindkettő is hoztak filmanyagot. Ez főszereplői — a vietnami, előreláthatólag január első illetve a kambodzsai nép — felében kerül képernyőre. A szabadságuk elsó napjait, hosszabb, 45 percesre terve­hónapjait élik. A Kambod- zett összeállítás — mely a zsai Népköztársaságból ho- MOKÉP és a televízió közös zott anyag azonban mas vállalkozásóban kzS7Üi _ jellegű, mint a négv év előtti. *allalkozasaban Keszul ­Az ott töltött három hét februárban kerül a nézők alatt begyűjtött filmkocka- elé. (MTI). Huszonöt évvel ezelőtt, 1954-ben hozták létre a sze­gedi kórház szülészeti-nő­gyógyászati osztályát. Ez hi­vatott tehermentesíteni a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinikáját, an­nak túlterheltségét. Az osz­tályt dr. Bódis Lajos címze­tes egyetemi tanár szervez­te, indította meg, s vezeti, immár negyedszázada. — Egy gyógyító, manuális osztályt kijelölni egy adott pillanatban nem különöseb­ben nehéz feladat. Sokkal bonyolultabb és felelősség­teljesebb megszervezni, mű­ködtetni, biztosítani a mun­ka gördülékenységét, a fo­lyamatosan magas szintű ellá­tást. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy egy hatvan — illetve 74 szeptembere óta hetven — ágyas osztály, mint az egészségügyi háló­zat része, többszörös felada­tot lát el. Elsősorban a mi­nél jobb betegellátás a fel­adata, de nem zárkózhat el a tudományos kutatómunka és az oktatótevékenység, az orvosképzés elől sem. A szo­cialista egészségügy egyik legfontosabb ismérve, hogy minden színterén bensőséges kapcsolat alakul ki orvos és beteg, ember és ember kö­zött. — Különösen érvényes és fokozottan fontos ez egy szülészeti-nőgyógyászati osz­tály esetében. — Valóban így van. Az élethez ragaszkodó, gyógyul­ni vágyó beteg, az új életet adó anya nemcsak orvosi se­gítséget, de emberi gondos­kodást, szeretetet vár az egészségügy dolgozóitól. Gyakran a szokásosnál mé­lyebbre kell tekintenünk: a családok belső életéből is­merhetjük meg egyes esetek okait; személyes problémái­kat, gondjaikat is érzékelve dolgozhatunk legjobban. Nagy örömünk és felelőssé­günk, amikor segítségünkkel útjára indul egy-egy új em­ber, akinek még tiszta élet­lapjára mi írjuk az első so­rokat — Az osztály alapítása óta eltelt időben több mint 90 ezren fordultak meg a kór­termekben. — A kezdeti nehézségek után betegforgalmunk foko­zatosan növekedett jelenleg évente mintegy négyezren kerülnek osztályunkra. Hoz­zánk tartozik tulajdonkép­pen Szeged, a szegedi járás és a megyéből is gyakran keresnek föl bennünket. Ná­lunk nincsenek zárt ajtók. A több mint félmillió ápolási napon összesen 90 ezer 472 beteget kezeltünk, s ami kü­lön figyelmet érdemel, 24 ezer 453 újszülött nálunk látta meg a napvilágot. Tény, hogy a koraszülési át­lagunk elég magas, mintegy tíz százalék, ám ez éppen abból adódik, hogy a komp­likált esetek nagy többsége a mi osztályunkra is bekerül. Meg kell említeni, hogy osz­tályunk az elsők között volt az országban, mely kialakí­totta az intézeti és területi integrációt. Ez részben lé­nyegesen emelte a terhés­séggondozás hatékonyságát és színvonalát, részint lehe­tőséget teremtett a szakren­delőkben dolgozó nőgyógyá­Hangverseny a gyermekév alkalmából A Juhász Gyula Tanárkép- illetve gyermektémájú mű­ző Főiskola ének-zene tan., vei hangzottak el — Bárdi székének tanárai hangver- Sándor, Dombiné Kemény senyt adtak a nemzetközi Erzsébet, Lizárné Matusovits gyermekév alkalmából, a fő- Edit, Mészáros Emma, Mo­iskola 1. és 2. sz. gyakorló noki Lajos, Szabadyné Bé­általános iskola tanulóinak, fcést Magdolna és Szabó Őr­zi 7 Ifjúsági Házban és a sólya előadásában. A két is­MÁV művelődési otthoná- kola úttörőcsapata a belépő­ba"- „ . .... jegyekből befolyt összéget, a A nagy sikert aratott mű- , . .... sorban Kodály, Ránki, Bar- Vöröskereszt útján, a nem­tók, Szokolay, Debussy és zetközi gyermekalapra fizet­Muszorgszkij mesét idéző, te be. szoknak az operációs mun­kára. — A' szegedi kórház szü­lészeti-nőgyógyászati osztá­lyának tudományos tevé­kenységére elsősorban a ko­raszülések tematikájának vizsgálata jellemző. — Osztályunk tudományos próbálkozásai már 1954-ben megindultak. Huszonöt év alatt több mint 300 munka született. A tudományos dol­gozatok gerincét a minden­napi munka, a gyakorlati élet adja föl: felöleli a szü­lészeti-nőgyógyászati tevé­kenység majd egészét. Fő témáink közé tartozik a ko­raszülés problematikája, a magzat születés előtti védel­me, a megelőző császármet­szés vizsgálata és a tüdő­éretlenség megelőzésének kérdésköre. A gyakorlati gyógyításban észlelt tapasz­talatainkat az országban több helyen alkalmazzák. Tudományos tevékenységün­ket természetesen önmagunk képtelenek volnánk kitelje­síteni. Szoros, gyümölcsöző kapcsolatot építettünk ki a SZCTE intézeteivel, elsősor­ban a női klinikával, újab­ban a kórélettani intézettel. De jó a kapcsolatunk a szentesi kórház szülészeti osztályával és a vásárhelyi kollégákkal is. — Hogyan tud bekapcso­lódni egy városi kórház ma­nuális osztálya az oktató­munkába, az orvosképzésbe? — A gyógyító munka nem választható el az oktatói te­vékenységtől. Az utolsó éves orvostanhallgatók elméleti és gyakorlati felkészítését a kezdetektől végezzük. A hat­vanas évelíben negyed- és ötödéves medikusok felké­szülésében segédkeztünk, je­lenleg is részt veszünk a me­dikusoktatás különböző for­máiban. Ezenkívül rendsze­res kapcsolatunk van a Kossuth Zsuzsa Egészség­ügyi Szakiskolával és az új­szegedi védőnőképző tőisko­lával. — Dr. Bódis Lajos hu­szonöt éve áll az osztály élén. Milyen szakmai és em­beri tapasztalatokat szerzett ez idő alatt? — Ez olyan hivatás, amit csak megszállottként lehet végezni. Minden nap, min­den ember más és más, nin­csenek sem egyforma na­pok, sem azonos esetek. így a felelősségünk is óriási. Ne­künk még a szomorú tragé­diák is tanulsággal kell hogy szolgáljanak, tapasztalatot és erőt kell hogy adjanak a legközelebbi feladathoz. Ép­pen ezért szemléletünket a gyakorlat, a megszerzett és szüntelen továbbfejlesztett szaktudás mellett a szeretet és a lelkiismeretesség irá­nyítja. örülök annak, hogy nagyszerű munkatársakkal dolgozhattam; hegy tanítvá­nyaim közül sokan kiváló eredményeket érnek el a klinikai és a tudományos 'munka területén. Hiszek ab­ban, hogy kórházi körülmé­nyek között sem szabad mel­lőzni a tudomány művelé­sét. Megbizonyosodhattam arról is, hogy az a jó orvos, aki sohasem egy kóresettel áll szemben, hanem mindig az élni, gyógyulni vágyó be­teggel teremt felelősségteljes emberi kapcsolatot. * A Szeged megyei városi tanács Kórház-Rendelőinté­zet szülészeti-nőgyógyászati osztálya — megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmá­ból — tudományos ülést ren­dez ma, piénteken délelőtt 10 órakor, az Ifjúsági Ház­ban dr. Sas Mihály egyete­mi tanárnak, a Magyar Nő­orvos Társaság elnökének, a SZOTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinika igazgatójá­nak elnökletével. A prog­ramban 14 előadás hangzik el ff koraszülés témaköréből. T. L. Hők az egészségügyben Csütörtöki, tegnapi ülésén az Orvos-Egészságügyi Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége két fő napirendi témával foglalko­zott: a munkaerő-gazdálko­dás fejlesztéséyel a gyógyá­szati és a hozzá kapcsolódó területeken, illetőleg összesí­tette a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztala­tait, és megjelölte a továb­bi feladatokat az egészség­ügyben. Elhangzott az ülésen, hogy az egészségügy jelleg­zetesen „női" pálya: 1978­ban például 77,4 százalék volt a foglalkoztatottak kö­zött nő. Arányuk az utób­bi években folyamatosan emelkedett, különösen a szakdolgozói munkakörök­ben. Növekszik az egyete­met végzettek körében is a nők .száma, az orvosok 40,3, a gyógyszerészek 75,9 szá­zaléka nő, s várhatóan még többen lesznek az elkövet­kező években. Az egészség­ügyi munkahelyek — álla­pította meg a Központi Ve­zetőség — támogatják a dol­gozó nők továbbtanulását. FfHarmincöt év szabad hazában" Nagy érdeklődés az MHSZ vetélkedősorozata iránt Máris nagy az érdeklődés az MHSZ „35 év szabad ha­zában" című vetélkedősoro­zata iránt Csongrád megyé­ben. Erről számoltak be a Szövetség helyi titkárai Sze­geden, a megyei központban tartott értekezleten. Szegeden a kábelgyárban, továbbá a IIÖDIKÖT vásárhelyi üzem­részeiben, a csongrádi Petőfi Tsz-ben gazdára találtak, sőt helyenként kevésnek bizo­nyultak a „benevezési lapok". Azaz: a rejtvényújságok, amelyek kitöltése alapot ad a reszvételre a vetélkedőn. A rejtvényújság kiadása •"agy érdeklődést váltott ki. Azért, mert az érdekes tu­dáspróba versenyszerűségé­nek élményei mellett ko­moly nyereményekre is kilá­tás nyílt: Ladát lehet nyerni sorsolással, vagy külföldi utazásra belépőt, esetleg két­hetes üdülésre lehetőséget hazánk legszebb tájain. Sze­rencsés résztvevő gépkocsi­vezetői jogosítványhoz vagy más értékes díjakhoz juthat, pusztán tudásával, ügyessé­gével és szerencsével. A vetélkedősorozat több eseményből áll: első a rej't­vényújság kitöltése, ehhez lapot az MHSZ szervezetek, klubok adnak, ezt követi a klubok, majd a városok, já­rások, s a megyék döntője, nyilvános vetélkedője műsor­ral, játékkal. Végül nyilvá­nos sorsolás lesz, ahol eldől: kié lesz a Lada, meg a többi nagyértékű nyeremény? Vár­hatóan sok ezer résztvevője lesz az MHSZ akciójának Csongrád megyében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom