Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

Aj' „ V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lí VQ. l: \ AZ MSZMP SZEGED VÁROSI LAPJA ... ' " W- :':.t ^9. évfolyam 298. szám 1979. december 21M péntek Mra: 1,20 forint az országgpiés téli ülésszaka Napirenden: a jövő évi költségvetés A fOvO esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az or­szággyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot csütörtö­kön megkezdődött téli ülés­szakán tűzte napirendre leg­felsőbb államhatalmi testüle­tünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történel­münk kimagasló eseményére, arra. hogy 35 esztendővel ez­előtt. 1944. december 21-ér. gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. (A pénzügyminiszter expozé, ját külön ismertetjük.) Első­ként a vitában Nóvák Béla (Pest megye. 16. választóke­rület) kapott szót. aki a terv­és a költségvetési bizottság képviseletében elmondta: Ügy itélik meg. hogy a tör­vényjavaslatban rögzített cé­lok. az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fe­gyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb te­vékenységet kíván. E felada­tok megvalósítása a társada­lom professzív erőitől, ve­zetőktől. dolgozóktól, vala­mennyi magyar állampolgár­tól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordu­lója tiszteletére kezdeménye, zett szocialista munkaver­senyre. a szocialista demok­rácia fórumain a dolgozók kezdeményezőkészségére. A következő felszólalók: Ispánovits Márton (Bács­Kiskun megye. 11. vk.). Bá­lint Istvánné (Békés megye. 12. vk.). Ezután Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. maid Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. (Felszólalásukat külön ismertetjük.) A továb­biakban Telepó Pálné (Sza­bolcs megye, 11. vk.). Szép­völgyi Zoltán (Budapest. 57. vk.). Szeriné Mucsi Ilona (Csongrád megye. 12. vá­lasztókerület — hozzászólását lapunk 2. oldalán\ ismertet­jük), Guba Sándor (Somogy megye, 3. vk.). Kovács Ká­roly (Budapest. 40. vk.). Né­meth István (Hajdú-Bihar megye. 10. vk.). Szászi Gábor (Tolna megye. 6. vk.). Riba Miklós (Győr-Sopron megye. 12. vk.). Jávorkai István (Komárom megye. 2. vk.). Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja vé­get ért. A képviselők ma, pénteken az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvény, javaslat vitájával folytatják munkájukat. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában megemlékezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés 35. évfortlSiójáról. (Fotó: Németh Ferenc — Telefotó—KS) Faluvégi Lajos expozéja Kádár János fogadta a dán külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszme­cserén részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthau­sen, a Dán Királyság ma­gyaroiszági nagykövete. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke ugyancsak csütörtökön a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. Csütörtökön Veress Péter külkereskedelmi miniszter hivatalában tárgyalást foly­tatott Kjeid Ölesen dán kül­ügyminiszterrel. A szívélyes hangú eszmecserén — ame­lyen részt vett Henrik Hol­ger Haxthausen, a Dán Ki­rályság budapesti nagyköve­te — áttekintették a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak alakulását és a világke­reskedelem jelenlegi problé­máit. A dán diplomácia vezetője megtekintette Budapest ne­vezetességeit. Délután K.ield Ölesen a Hilton-szállóban találkozott a hazai é.s a külföldi sajtó képviselőivel. Európa bizton­ságáról szólva a külügymi­niszter elmondta: a NATO legutóbbi tanácsa ülésen Dá­nia javasolta: hat hónappal halasszák el a közép-hatósu­garú rakétak elhelyezésére vonatkozó döntést. Fellépésé­nek is része van abban, hogy a határozat 'S szükségesnek tartja a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között a mielőbbi tárgyalásokat. A magunk részéről igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a felek tárgyalóasztalhoz ül­jenek. Azt mondjuk- tár­gyaljanak azonnal és most. Emberi és bölcs döntés: ál­lítsuk meg ezeknek a fegy­vereknek a gyártását, üljünk tárgyalóasztalhoz. bővítsük kapcsolatainkat. (MTI) ÉK végi ha/rá a vasútnál Irányvonalok Kiskundorozsmára Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter expozéjában minde­nekelőtt hangsúlyozta: — Az 1979-es esztendő fő gazdaságpolitikai célját sike­rült elérni. Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk hely­reállításának folyamata. A belföldi felhasználás megfe­lelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A lakosság fo­gyasztása körülbelül két szá­zalékkal nőtt. Felére csök­kent a készletfelhalmozás. A beruházások évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasá­gi helyzetképnek-prognózis­nak, hogy a nemzeti jövede­lem csak körülbelül egy­másfél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, kül­kereskedelmi mérleghiá­nyunk azonban a felére csök­ken, gazdaságunkban a tel­jesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980­ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a nép­gazdaság egyensúlyát helyre­állító, .erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már el­ért életszínvonalunkat. Eh­hez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés üte­mét. A termelésben a jó mi-­nőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szer­kezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980­ban a bruttó nemzeti terme­lés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a me­zőgazdaságé 5—5,5 — száza­lékkal növekedhet. A nem­zeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhaszná­lóssal — 3—3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági nö­vekedési ütem tehát tovább­ra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak valamivé] az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakossag fo­gyasztása mérsékeltebben, 1—1,5 százalékkal növeked­het. A külkereskedelmi mér­leg javítása jövőre is gazda­ságpolitikánk egyik sark­pontja-: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kényszerítő gazdasági hatá­sok, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A ha­zai termelői árszínvonal át­lagosan mintegy 3 százalék­kal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz maga­sabb. serkentendő a takaré­kosságot. A feldolgozóipari árak színvonala 10 százalék­kal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és a>. áruszállítási tari­fák emelkednek,' ellenben az építési-szerelési .tevékenység árai — a költségekhez iga­zodva — valamelyest csök­kennek. A nagyobb haté­konysággal dolgozó vállnia­toknak az átlagosnál több. a kevésbé jól dolgozóknak pe­dig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan tö­rekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezet át­alakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabáiyozas. Vállalati — egyben népgaz­dasági — érdek, hogy a munkabéreket és a kerese­teket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint álla­pítsák meg. Az állami gaz­daságokban és a tsz-ekben a jövedelem szabályozása azo­nos elvekre épül. Országos érvényű törekvés: a szabá­lyozóknak azt kell szolgál­niuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó .kollek­tívák erőteljesebben érzékel­jék munkájuk hasznát. Lesz­nek új nehézségek, kialakul­hatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költ­ségvetési törvényjavaslat elő­irányzatai között a bevéte­lek összesen 423,5, a kiadá­sok 428 milliárd forinttal sze­repelnek, a hiány 4,5 milli­árd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetései­ből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmun­kát gépekkel helyettesíteni. Az általános nyereségadó 40­ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most következő években az állami bevételek jobban növekedje­nek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980­ban 184 milliárd forint be­ruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal keve­sebb az ideinél. Űj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre. Csszesen 82 000 lakás épül. ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruhá­zásoknak az ott képződő jö­vedelmekkel arányban kell lenniük kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői arak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. (Folytatás a 2. oldalon.) A MAV Szegedi Igazgató­ságának területén november végéig 9 millió 661 ezer ton­na árut fuvaroztak el. Eb­ből több mint 5,5 millió tonnát az igazgatóság terüle­tén raktak vasúti kocsikba. Importárukból 1,1 milliót, míg tranzitárukból 2,9 mil­lió tonnát továbbítottak a vasutasok. Az év utolsó hó­napjában tovább nőtt a szállítási kedv, mivel az előzetes felmérések alapján a vasút-igazgatóság terüle­tén még mintegy 970 ezer tonna áru vár elszállításra. A 970 ezer tonna áruból 550 ezer tonna áru üres vasúti kocsit igényel, főleg exportáruknak — így kon­zervnek, gabonának, gumi­áruknak, üvegnek —, vala­mint cukorrépának, építő­ipari alapanyagoknak, élel­miszereknek és más áruk­nak kell kocsit biztosítani. Az elszállításra váró áruk­hoz naponta 1200—1300 vas­úti kocsit igényelnek a t'ál­lalatok és üzemek. E nagy mennyiségű kocsimegrende­lést a vasút nem tudja hiánytalanul kielégíteni, an­nak ellenére, hogy a koesil: biztosítása érdekében eddig is számos intézkedést hoztak az igazgatóság vezetői. Az őszi forgalom beindulásával az igazgatóságban operatív bizottság alakult, amelynek feladata a fuvaroztatók igé­nye alapján a rendelkezésre álló teherkocsik elosztása, szükség esetén a rakodások­rangsorolása. Ez különösen fontos most az év végén, hiszen a vállalatok export­tervének teljesítése a vasút számára sem közömbös, ezért igyekeznek — a lehetőségek­hez mérten — minden ex­portszállítást elvégezni. Ter­mészetesen ez azzal is jár, hogy minden árunak nem II­tudnak kocsit biztosítani. Ezért szükséges a berakások rangsorolása: fedett kocsit elsősorban exportnak, élő­romló áruknak és élelmisze­reknek, nyitott kocsit pedig cukorrépának biztosítanak —, amiből naponta 300—400 kocsit raknak meg. A vasút-igazgatóság terüle­tén a vállalatok rakodási készsége általában elfogad­ható. Kiemelkedően jó ra­kodó partnere a vasútnak.a Szeged-rókusi TÜZÉP, amely a részére október végéig ér­kezett 2 ezer 846 kocsiból mindössze hetet, a konzerv­gyár, amely 2 ezer 319 ko- • csiból csak 22-t rakott ki ké­sedelmesen. Ugyancsak jő rakodó fél a DÉLÉP: 11 ezer 797 kocsiból csak 575-öt adott vissza késéssel. A vas­út és a vállalatok közötti jó együttműködést segítik a nagyobb fuvaroztató vállala­tokkal kötött „Szocialista együttműködési megállapo­dások". E szerződések a hét végi rakodások szorgalmazá­sára és a késedelem nélküli kocsirakodásokra irányulnak. A Szeged nyugati iparkör­zetében levő. kisliundorozs­mai vasútállomásnak külö­nösen sok dolga akadt az el­múlt hónapokban. December 15-ig 616 irányvonat futott be az állomásra. Az érke­zett irányvonatok 75 száza­léka a DÉLÉP-nek, 15 szá­zaléka a Magas- jás Mély­építő Vállalatnak és 10 szá­zaléka a KÉV-nék hozta az építési alapanyagot. Volt olyan nap is, mint például december 8-a, amikor öt irányvonatot fogadtak a vál­lalatok. Még egy adat Kis­kundorozsmáról: december 4-ig az állomásra érkezett áruk súlya meghaladta aa egymillió tonnát. « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom