Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
Aj' „ V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lí VQ. l: \ AZ MSZMP SZEGED VÁROSI LAPJA ... ' " W- :':.t ^9. évfolyam 298. szám 1979. december 21M péntek Mra: 1,20 forint az országgpiés téli ülésszaka Napirenden: a jövő évi költségvetés A fOvO esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az országgyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot csütörtökön megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történelmünk kimagasló eseményére, arra. hogy 35 esztendővel ezelőtt. 1944. december 21-ér. gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. (A pénzügyminiszter expozé, ját külön ismertetjük.) Elsőként a vitában Nóvák Béla (Pest megye. 16. választókerület) kapott szót. aki a tervés a költségvetési bizottság képviseletében elmondta: Ügy itélik meg. hogy a törvényjavaslatban rögzített célok. az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom professzív erőitől, vezetőktől. dolgozóktól, valamennyi magyar állampolgártól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeménye, zett szocialista munkaversenyre. a szocialista demokrácia fórumain a dolgozók kezdeményezőkészségére. A következő felszólalók: Ispánovits Márton (BácsKiskun megye. 11. vk.). Bálint Istvánné (Békés megye. 12. vk.). Ezután Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. maid Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. (Felszólalásukat külön ismertetjük.) A továbbiakban Telepó Pálné (Szabolcs megye, 11. vk.). Szépvölgyi Zoltán (Budapest. 57. vk.). Szeriné Mucsi Ilona (Csongrád megye. 12. választókerület — hozzászólását lapunk 2. oldalán\ ismertetjük), Guba Sándor (Somogy megye, 3. vk.). Kovács Károly (Budapest. 40. vk.). Németh István (Hajdú-Bihar megye. 10. vk.). Szászi Gábor (Tolna megye. 6. vk.). Riba Miklós (Győr-Sopron megye. 12. vk.). Jávorkai István (Komárom megye. 2. vk.). Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselők ma, pénteken az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvény, javaslat vitájával folytatják munkájukat. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában megemlékezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés 35. évfortlSiójáról. (Fotó: Németh Ferenc — Telefotó—KS) Faluvégi Lajos expozéja Kádár János fogadta a dán külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyaroiszági nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak csütörtökön a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. Csütörtökön Veress Péter külkereskedelmi miniszter hivatalában tárgyalást folytatott Kjeid Ölesen dán külügyminiszterrel. A szívélyes hangú eszmecserén — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és a világkereskedelem jelenlegi problémáit. A dán diplomácia vezetője megtekintette Budapest nevezetességeit. Délután K.ield Ölesen a Hilton-szállóban találkozott a hazai é.s a külföldi sajtó képviselőivel. Európa biztonságáról szólva a külügyminiszter elmondta: a NATO legutóbbi tanácsa ülésen Dánia javasolta: hat hónappal halasszák el a közép-hatósugarú rakétak elhelyezésére vonatkozó döntést. Fellépésének is része van abban, hogy a határozat 'S szükségesnek tartja a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között a mielőbbi tárgyalásokat. A magunk részéről igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. Azt mondjuk- tárgyaljanak azonnal és most. Emberi és bölcs döntés: állítsuk meg ezeknek a fegyvereknek a gyártását, üljünk tárgyalóasztalhoz. bővítsük kapcsolatainkat. (MTI) ÉK végi ha/rá a vasútnál Irányvonalok Kiskundorozsmára Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéjában mindenekelőtt hangsúlyozta: — Az 1979-es esztendő fő gazdaságpolitikai célját sikerült elérni. Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk helyreállításának folyamata. A belföldi felhasználás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A lakosság fogyasztása körülbelül két százalékkal nőtt. Felére csökkent a készletfelhalmozás. A beruházások évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek-prognózisnak, hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egymásfél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, külkereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, .erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért életszínvonalunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a jó mi-nőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — százalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználóssal — 3—3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak valamivé] az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakossag fogyasztása mérsékeltebben, 1—1,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gazdaságpolitikánk egyik sarkpontja-: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kényszerítő gazdasági hatások, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői árszínvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb. serkentendő a takarékosságot. A feldolgozóipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és a>. áruszállítási tarifák emelkednek,' ellenben az építési-szerelési .tevékenység árai — a költségekhez igazodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dolgozó vállniatoknak az átlagosnál több. a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezet átalakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabáiyozas. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreket és a kereseteket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a jövedelem szabályozása azonos elvekre épül. Országos érvényű törekvés: a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó .kollektívák erőteljesebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költségvetési törvényjavaslat előirányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyettesíteni. Az általános nyereségadó 40ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most következő években az állami bevételek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980ban 184 milliárd forint beruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Űj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre. Csszesen 82 000 lakás épül. ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell lenniük kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői arak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. (Folytatás a 2. oldalon.) A MAV Szegedi Igazgatóságának területén november végéig 9 millió 661 ezer tonna árut fuvaroztak el. Ebből több mint 5,5 millió tonnát az igazgatóság területén raktak vasúti kocsikba. Importárukból 1,1 milliót, míg tranzitárukból 2,9 millió tonnát továbbítottak a vasutasok. Az év utolsó hónapjában tovább nőtt a szállítási kedv, mivel az előzetes felmérések alapján a vasút-igazgatóság területén még mintegy 970 ezer tonna áru vár elszállításra. A 970 ezer tonna áruból 550 ezer tonna áru üres vasúti kocsit igényel, főleg exportáruknak — így konzervnek, gabonának, gumiáruknak, üvegnek —, valamint cukorrépának, építőipari alapanyagoknak, élelmiszereknek és más áruknak kell kocsit biztosítani. Az elszállításra váró árukhoz naponta 1200—1300 vasúti kocsit igényelnek a t'állalatok és üzemek. E nagy mennyiségű kocsimegrendelést a vasút nem tudja hiánytalanul kielégíteni, annak ellenére, hogy a koesil: biztosítása érdekében eddig is számos intézkedést hoztak az igazgatóság vezetői. Az őszi forgalom beindulásával az igazgatóságban operatív bizottság alakult, amelynek feladata a fuvaroztatók igénye alapján a rendelkezésre álló teherkocsik elosztása, szükség esetén a rakodásokrangsorolása. Ez különösen fontos most az év végén, hiszen a vállalatok exporttervének teljesítése a vasút számára sem közömbös, ezért igyekeznek — a lehetőségekhez mérten — minden exportszállítást elvégezni. Természetesen ez azzal is jár, hogy minden árunak nem IItudnak kocsit biztosítani. Ezért szükséges a berakások rangsorolása: fedett kocsit elsősorban exportnak, élőromló áruknak és élelmiszereknek, nyitott kocsit pedig cukorrépának biztosítanak —, amiből naponta 300—400 kocsit raknak meg. A vasút-igazgatóság területén a vállalatok rakodási készsége általában elfogadható. Kiemelkedően jó rakodó partnere a vasútnak.a Szeged-rókusi TÜZÉP, amely a részére október végéig érkezett 2 ezer 846 kocsiból mindössze hetet, a konzervgyár, amely 2 ezer 319 ko- • csiból csak 22-t rakott ki késedelmesen. Ugyancsak jő rakodó fél a DÉLÉP: 11 ezer 797 kocsiból csak 575-öt adott vissza késéssel. A vasút és a vállalatok közötti jó együttműködést segítik a nagyobb fuvaroztató vállalatokkal kötött „Szocialista együttműködési megállapodások". E szerződések a hét végi rakodások szorgalmazására és a késedelem nélküli kocsirakodásokra irányulnak. A Szeged nyugati iparkörzetében levő. kisliundorozsmai vasútállomásnak különösen sok dolga akadt az elmúlt hónapokban. December 15-ig 616 irányvonat futott be az állomásra. Az érkezett irányvonatok 75 százaléka a DÉLÉP-nek, 15 százaléka a Magas- jás Mélyépítő Vállalatnak és 10 százaléka a KÉV-nék hozta az építési alapanyagot. Volt olyan nap is, mint például december 8-a, amikor öt irányvonatot fogadtak a vállalatok. Még egy adat Kiskundorozsmáról: december 4-ig az állomásra érkezett áruk súlya meghaladta aa egymillió tonnát. « i