Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

69. évfolyam 297. szám 1979. december 20., csütörtök nra: 1,20 forint V/ mAe PROLETÁRJAI, IC Yf$ ÖLJETEK! Kádár János látogatása Pakson Lakás, iskola, óvoda Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott Ütjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket a paksi atomerőmű vállalat központi épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték a munkáskollektíva képviselői, válamint az érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára. Az irodaház tanácstermében Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggal illeti a beruházást: a Duna-partján jelenleg ötven vállalat csaknem tízezer dolgozója tevékenykedik, 6 még vagy további száz vállalat szállítja termékeit Paksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a Szovjetunióval 1966-ban kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget A helyszíni munkák 1973 végén kezdődtek meg; a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni, S csak címszavakban az élmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi főépület a gépház, a reaktorcsarnok, az országos elektromos főhólózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos alállomása, üzembehelyezték a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúját fölépült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az elvégzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a következő néhány esztendő sem: 1985-ben az 1760 megawatt összteljesítményű paksi atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosenergia-szükséglet mintegy 25 százalékát S hogy így lesz. arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a garancia. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája: szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé megépítését és üzembe helyezését, számos alkatrészt, részegységet. Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Hegedűs György, a pártbizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés: párttagok és pártonkívüliek, idős és fiatal munkások segítették-segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos, több műszakos munkarend bevezetése érdekében; a szakmai vezetők számítanak is a kommunisták lendületére, kezdeményerő készségére. Ügy vélekednek: a feladatok nagyok, de nem elvégezhetetlenek. Szóvá is teszik hát, ha zökkenőt tapasztalnak a vállalatok közötti együttműködésben, ha akadozik az anyagellátás, ha nem megfelelő a munkaszervezés. A pártbizottság titkára arról is tájékoztatta Kádár Jánost, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommuKidár János és kísérete a gépház tetejéről szemlél? az építkezést. (Telefotó: MTI—KS) nisták hozzáláttak a kongresszusi irányelvek megvitatásához, a pártcsoportok nagy része már napirendre tűzte e nagy jelentőségű dokumentum elemzését. A tájékoztatókat kővetően — a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gépházépület tetfejéről vették szemügyre az elektromos alállomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktorblokkokat. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktoraknánál, majd a gépháznál, s a turbináknál hoszszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját (A gépház turbináit a Szovjet*unió szállította, a generátorokat azonban már hazulról, a Ganz-Villamossági Művektől kapják — az első érkezését éppen a közeli napokban várják.) A munkaterületen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoli határidők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban" már biztonságosan termeljen villamos energiát az erőmű első, 440 megawattos blokkja. Érthető tehát, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszakban is tartani, sőt fokozni kívánják. Ügy tervezik — és erre megtették a kellő előkészületeket —, hogy bármilyen zord időjárás köszöntsön is Paks térségére, éjjel-nappal, ünnepekkel sem számolva, folyamatosan haladnak majd a munkával. Ezt követően — már a kora délutáni órákban a munkáskollektíva képviselőivel, szocialista brigádvezetőkkel, a munkában élenjáró dolgozókkal, termelésirányítókkal, politikai és tá'-sada'.mi aktivistákkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. A kötetlen beszélgetés során szó esett az építkezés életének hétköznapjairól. az eredményekről és gondokról egyaránt. Dombi Imre alapszervezeti párttitkár például a 22. számú AÉV ifjúsági szocialista brigádjainak névé bben is nyugtázta: már kialakult, gyümölcsöző együttműködésük a helybeliekkel, s a Pakson dolgozó társvállalatok munkásaival. Szigeti József, a turbinaszerelők csoportvezetője ugyancsak az együttműködés fontosságára hívta fel a f-g veimet. Varga László hegesztő a szakmabelieknek is címezte mondandóját: ;a kitűnően képzett, felkészült fiatal he-: gesztők Pakson megtalálják! megtalálhatják szakmai, emberi boldogulásukat. Kertész András vezető szerelő szerint is keményen meg kell dolgozni a jó fizetésért, s ugyanígy vélekedett Láng Ferenc csőszerelő, aki büszkén adott számot arról: vállalatának Pakson dolgozó brigádjai közül már öten nyerték el a rangot adó arany koszorút. Erejük, tudásúk legjavát ígérte társai nevében Jók János ácsbrigádvezető, csakúgy, mint Szabó Péter művezető és Molnár József hegesztő. Bimbó Attila lakatos szóvá tette: az üzletek nyitvatartási ideje nem igazodik a beruházáson dolgozók munkarendjéhez. Petrovics Béla vezető szerelő az anyagellátás még folyamatosabbá tételét, a szervezés jobbítását sürgette. Kravjánszkl Imre főmérnök arról számolt be, hogy sikeres esztendőt tudhatnak majd maguk mögött, hiszen a 22es építők az idén kétmilliárd forint értékű munkát végeztek. Káldi Zsigmond alezredes és Rábóczki János honvéd hangsúlyozták: az építkezést segítő katonák is szívügyüknek tekintik a • paksi atomerőmű m< előbbi átadását Lóvass Gyula főmérnök örömmel említette: kapcsolatuk az építkezés szovjet szakértőivel szoros barátsággá fejlődött Szabó József pártvezetőségi titkár a kongresszusi iránvelvek kedvező fogadtatásáról számolt be. Halmos Sándor igazgatóságvezető pedig vállalata nevében is ki jelentette: a szigorú követelmények ellenére határidőre, jó minőségű munkával készülnek el feladataikkal. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta a Pakson dolgozóknak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól, az országos fontosságú létesítmény építésének eredményeiről. Hazánk első atomerőmüvét nagyszerű példájaként emiitette a szocialista összefogásnak, a Szovjetunió gazdasági segítségének, a KGST-tngországok együttműködésének. Az atomerőmű — húzta alá — legnagyobb vállalkozásunk, s jól lehet ma épül, a jövőrick,- a holnap nemzedékének is szánjuk. Az energiaellátás fejlesztése népünk jobb létének záloga, gazdasági épitőmunkánk kulcskérdése. Éppen ezért fontos, hogy az erőmű — amelyre egész népünk büszke lehet, s amely energiaszükségletünk számottevő részét elégíti maid ki — határidőre elkészüljön. Az építkezés nem gond, nem probléma nélküli. De meggyőződésem — fűztő hozzá —, hogy erőink összpontosításával áthidaljuk a nehézségeket; a Központi Bizottság és a kormány minden segítséget megad a beruházás időre történő megvalósításához. A dinamikus építési ütem azonban csak akkor tartható, ha a munkában részt vevők mindegyike — minisztériumi és helyi vezető, irányító és beosztott —- tudása legjavát adja, felelősséggel, becsülettel, tisztességgel végzi dolgát, ki-ki saját területén tesz eleget gyakran nem is könnyű feladatának. A Központi Bizottság első titkára szólt belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, a párt 1980. márciusában összeülő XII. kongresszusáról. Már napvilágot láttak e nagy fontosságú tanácskozás irányelvei, párttagok és pártonkívüliek vitatják meg a dokumentumot, vonják meg a legutóbbi kongresszus óta végzett munka mérlegét. A készülődés számos teendője közepette azonban — hangsúlyozta Kádár János — nem szabad megfeledkeznünk mindennapi feladatainkról, hiszen ezek elvégzésében gyökereznek további sikereink. A találkozó záróakkordjaként a Központi Bizottság első titkára emléksorokat jegyzett a 22. számú AÉV „Kilián György", a 26. számú AÉV „Zrínyi", valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat „Salvador Allende" szocialista brigádjának naplójába. (MTI) Illést tartott a megyei tagács Csongrád megye tanácsa tegnap, szerdán dr. PerjtH I-ássló tanácselnök vezetésével tartotta idei utolsó ülését Szegeden. Az ülésen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviseletében dr. Kolláth György. A tanácsteremben Qtt voltak a megve országgyűlési képviselői, a városok, járások politikai, társadalmi életének vezetői is. .4 tanács először elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, majd jóváhagyta a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet, megvitatta a tanács által a vb-re átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló tájékoztatót, meghatározta az 1980. éri munlcatervét. jóváhagyta a megyei NF.B jövő évi vizsgálati programját. személyi kérdésekben döntött, maid előterjesztésekre. interpellációkra került sor. Az ülés dr. Periési László zárszavával fejeződött be. A megyei tanácselnök megköszönte a tanácstagoknak egész évi eredményes munkájukat. A változó feltételekhez igazodni Csongrád megye tanácsai 1980-ban ötmilliárd forintból gazdálkodhatnak. A költségvetésre előirányzott ötíszeg közel 2,7 milliárd, a fejlesztési alap pedig 2,3 milliárd forint. Dr. Petrik István megyei tanácseln'ök-helyettes a költségvetés és fejlesztési alap tervének előterjesztésekor számos olyan úi körülményre hívta fel a figyelmet, amelyeket a tanácsoknak is szem előtt kell irtani a feladatok mégha tárnzá-; sánál. A tanácselnök-helyet tes hangsúlyozta: az V. öt-' éves terv alapvető célkitűzéseinek végrehajtása és a VI. ötéves tervidőszakra való felkészülés érdekében kiemelkedő fontosságú, hogy a tanácsok 1980-ban miképp gazdálkodhatnak. A tanácsi gazdálkodás célja — mint egyéb területen is — az egyensúly tartós javítása és az életszínvonal megőrzése. A Közpöntj Bizottság idei decemberi határozata megállapítja, hogy a gazdasági munkában, az irányításban és végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre. a nemzetközi versenyképesság fokozására kell összpontositani. A belföldi fogyasztásnál — ezen tjeiül is a felhalmozásnak és a társadalmi közkiadásoknak — az eddiginél jobban kell igazodnia a népgazdaság helyzetéhez. Így a tanácsoknak és intézményeinek a közkiadások gyors növekedését meg kell állítaniuk. A középtávú pénzügyi terv előirányzatain alapszik a jövő évi költségvetés illetve a fejlesztés Az előirányzatok biztosítják a társadalompolitikai szempontból elsődleges feladatok megvalósítását. Mind a költségvetés, mind pedig a fejlesztés előirányzata az V. ötéves terv eredeti, utolsó évi üteméhez viszonyítva csökkentett. Ugyanakkor olyan többletkiadások ls jelentkeznek, amelyekkel korábban a tanácsok nem számoltak. A közkiadások mérséklése miatt központilag 54 millió forinttal csökkentették a költségvetést. A költségvetési terv mégis 339 millió forinttal meghaladja az 1979. évit A beruházásoknál a csökkentés összege még nagyobb, mert az eredeti ütemtől eltérően 121 millió forinttal kevesebb összeg jut az építkezésekre. A tanácsi gazdálkodásnál a szakigazgatási szerveknek a következő új feltételeket kell figyelembe venni. Mint ismeretes, január 1-től megváltoznak a vállalati jövedelemszabályozók, és ennek következtében módosul a tanácsok bevételi forrásé.. Megszűnik az" eszközléköt esi járulék és az illétménj-adó befizetési :kötelezetisége. Változnak a termelői árak is. A tanácsok kieső bevételét az állami hozzájárulás ellensúlyozza, amelynek nagysága 21 százalékról 67 százalékra emelkedik. A fejlesztési alapnál viszont csökken az állami hozzájárulás aránya, elsősorban a beruházási lehetőségek korlátozása miatt. A tanáésoknak azzal is kell számolniuk, hogy kiadásaik emelkednek. Mégpedig az energiahordozók 56 százalékkal, a víz- és csatornahasználati díjak 30 százalékkal, a nem lakás céliára szolgáló helyiségek bérleti díjai pedig 100 százalékkal növekedtek. A termelői és fogyasztói árváltozások eredményeként a tanácsi intézmények működési feltételei megdrágultak. Ennek hatását a központi költségvetésből rés-zben ellensúlyozták. A gazdálkodás feltételei tehát nehezebbek és szigorúbbak lesznek, mint a korábbi években. A terv megfelelő fedezetet nyújt az alapvető feladatok megvalósításához. A kormány — mint ismeretes — idei júliusi határpzatában kijelölte a költségvetési gazdálkodás azon területeit, ahol a közkiadások mérséklése ellenére sem csökkenhet az előirányzat — mégpedig az alapellátásnál, így az eddigi ütemnek megfelelően emelkedhet az előirányzat és javulhatnak a feltételek, például a köztisztaságnál, a belvízvédelemnél, a fekvő- és járóbetegellátásnál, az alsó fokú oktatási intézményeknél. az óvodáknál, bölcsődéknél. A terven felül megépülő gyermekintézmények működtető sének pénzügyi feltételei in biztosítottak. A közkiadáso(Folytatás a 2. oldalon.)