Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

15 Vasárnap, 1979. december Z. A párttitkár és munkatársai Bókkon Gábor Úgy megyek el... Ügy megyek el ahogy lőttem eléd lépve napok hullásából S marad; fénykép a többi közt „anyuka ki ez a bácsi?" félremozdított szék „régen láttuk talán beteg?" ÍZ a szájban bezárult ajtók kilincs amely másra vár Ügy megyek el ahogv jöttem visszalépve napok hullásába És hiába gyújtasz egvre több fényt éjszakáid mindig sötétebbek lesznek H add mondjam el én is, mi­lyen környezetben dolgo­zom, • mi minden foglalkoz­tatja az embereket Kinek, kinek vannak elvárásai. Némelyik azt panaszolja, hogy keveset törőd­nek vele olyan értelemben, hogy beállítják egy szalagba, hogy dol­gozzon, mint egy gép, de már tíz év is eltelt, s jóformán észre sem vették. Ahol így van, az öreg hi­ba, de lehet, hogy úgy i« viselke­dik. nem úgy, mint a talpraeset­tebbek, akik rendes munkájuk­kal is magukra vonják a figyel­met, s tesznek arról, hogy tudja­nak róluk. A másik azt hangoz­tatja, szerintem jogosan, hogy ha bejön, biztosítsák számára a fo­lyamatos munkát Normára dol­gozunk. A mi gárdánkra eléggé jellemző, hogy minden áron pénzt akar, az egészségét nem kíméli, néha öt órakor már ott van a he­lyén, pedig hat előtt tíz perccel kellene a munkát fölvenni. Én jómagamat is beleértem, hazul­ról fél ötkor megyek, de látom, már van aki csinálná, mert mon­dom, normára megyünk, nem úgy, mint az órabéresek, akik hat után tíz perccel szállingóznak be. A mieink odaraknak a késük ügyébe mindent sokszor még a másiknak a hátrányára is, aki bosszankodik, hogy nem ott kezd­heti, ahol abbahagyta, hogy hát ezért jöttem ki, hogy ne tudjak haladni. De ha megtalálja a szá­mítását ha úgy látja, volt értei­ma dolgozni, akkor nem számít semmi, az sem, hogy fáradt az egészsége rámehet Akkor nincs probléma. De mikor kevés, ml ugyanis a kereskedelemnek va­gyunk kitéve, akkor hallatszik ám a zúgolódás. . Tíz brigád tartozik az én párt­alapszervezetemhez. Bélelőkészltők vagyunk, s elég jól keresünk ez­zel a hajtással, most én is 5 eeer 130 forintot kaptam, de van arai­kor 3 ezer 800-at 4 ezer SOO-at, mikor hogy. Nagyon csúnya mun­ka, természetes beleket dolgo­sunk főt meg műbeleket, ami töltelékes áru létezik a húsipar­nál, a szalámi kivételével. Mind­egyikünk tudja, mi a dolga, de ha az egyik azt mondja, gyere, segíts egy cseppet akkor megy a másik és segít. Ez egy kollektíva, az asztaloknál töltenek az asszo­nyok, fölrakják a kocsira, s megy a füstölőbe. Ügy érzem, ha esután uj módszerrel kell felosztani a bért, nem sok változás lesz ak­kor sem, mert nagyjából egyfor­ma képességűek vannak együtt A régi munkások egy része, hogy ügy mondjam, elégedett. Ha csak a tíz évvel ezelőttivel ha­sonlítjuk is össze, most sokkal jobb az életszínvonal, azt mon­dogatják. csak ennél rosszabb ne legyen, ennél rosszabbul soha ne keressek. Beszélnek ők is sokfélét hallanak a tévében ezt. azt. amit néha félreértenek, vagy esetleg magyaráznak, de végeredmény­ben csak oda lyukadnak ki, hogy a munkásembernek kell helytáll­nia, neki kell termelni, akkor pe­dig mindig megkapja a neki já­ró összeget Szóval ilyen a leg­több. De a másik rész az meg nem törődik semmivel, azt mond­ja, ha csak 2 ezer 500-at keres ls, akkor se bánja ő, hogy ki, mit csinál, hagyják őt békén. Ez kö­rülbelül 25—30 százalékot tesz ki, és az ilyen közömbösségen alig tudunk változtatni. Némelyik emberről nem tudni, ebből a ke­véske keresetéből él-e meg. vagy másból, de szerintem az ilyenek buták, kisebbek az igényeik, sok­kal alacsonyabb szinten élnek, mint a többlek. Állandó téma a jutalom, úgy vélik, mindig ugyanazok része­sülnek belőle. Kicsit tréfálkozva énrám is rámszálltak a minap, engem azonban nem kell félteni, helyre raktam a dolgot Mondják, kitüntetés? Szűcsné kap. Prémi­um? Szücsné megint Reagálok rá, gyerekek, hiába eukkoltok, mert én még akárhol dolgoztam, a tóeszben, aztán a textilben, nem volt olyan jutalmazás, ame­lyikből ne részesültem volna ott is, de csak azért, mert képes va­gyok minden munkát jól elvégez­ni, S megmutatom nektek, ho­gyan kell dolgozni. Ha ti is meg­csinálnátok a magatokét nektek ii jutna elismerés. Azt mondják erre, velem nehezen lehet vitat­kozni, mindenre válaszolni tu­dok, olyat például, hogy jutalmat, kitüntetést soha senki nem kérhet, azt csak ha adják, el kell fogadni, ez olyan dolog. Amiért dolgoztál azért megkaptad? Hát akkor tovább nincs. Mondták a fiatalasszonyok, olyan 26—30 éve­sek, majd leszünk még mi is 50 évesek, s akkor mind elhozzuk az összes jutalmat. Egészségetekre kívánom, válaszoltam erre, de én 20 éves koromban is elhoztam, ennyi a különbség. Nem harag­ból megy az ilyen beszéd, mert tudják ők azért, hogy a munká­mat meg lehet nézni, csak éppen telik vele az idő. Nálunk tényleg nem kivételeznek a jutalommal, aki többet tesz az asztalra, az mindig részesül valamiben. Mondják. a marhavágóban már nem mindig ilyen a társa­ság, ott mindenféle ember meg­fordul. Volt úgy, hogy abbahagy­ták a munkát a művezetővel go­rombán beszéltek, s elég nehéz volt köztük rendet csinálni. Még az a jó, hogy a mi vállalatveze­tőségünk a munkásságból került ki. s többnyire mindjárt tudja, hol. mi a probléma, s hogyan kell hozzányúlni. A sokfajta ve­zető között van persze, akinél nincs példamutatás, rendezetlen a családi élet. aztán néha a kel­lő összhangot sem látom köztük, ami gátolja a tervteljesítést, s az ilyesmi elég fájó pont Egészé­ben véve azonban csak úgy tu­dom megítélni, hogy nem olyan •ötét a helyzet Az igazgató csi­nált olyat, hogy a párttal meg­beszélve. áthelyezett műhelyi ve­zetőket másik munkakörbe, mert az a törekvés, hogy ne külsők­kel. hanem belső emberekkel oldiuk meg a feladatot Lehet, hogy az a jó. ha ismerjük a há­zunk táját de azt hiszem, nem minden esetben. Mert néha el­kelne egy kis frissítés. Nálunk legtöbb helyen teljesít­mépybér megy, még az anyag­mozgatásnál is. A? olyat, mint a tmk-í és az irodát, nehezen értik meg * munkások, mert nem elég. hegy megvan a szakképzettség, az érettségi, csak gépelni tud. ast az egy területet ismeri, ahová helyezték. Mi sokoldalúbbak va­gyunk, bármelyikünk tud kötni. tölteni, csontozni, bélelőkészíte­ni, ma te ide mész, te meg oda, s nincs fennakadás még az ad­minis ztráláshan sem. Persze, akad olyan, akit nyolc éve isme­rünk, de ha azt mondjuk neki, hogy menjen a raktárba, elfelej­ti. mit kell elhozni. A tmk-ban is az a hiba. hogy nincs teljesít­ménybér. valamiféle Dontrendszer van náluk, s megesik, hogy az jár jobban, aki gyengébben tel­jesített, vagy hanyagolta a dol­gát Nehezen érthető, hogv aki tegnan jött be az utcáról, azt sem tudják, kiféle, miféle, mégis töb­bet kan esetleg, mint egv régi munkás, mert hót ennyivel jött el a másik vállalattól. Mondhatom, hogv mint alap­szervezeti titkár, többnyire is­merem a szalámigyártás, a hűtő­ház. a gépház, a villanyszerelő­csoport, a raktár, a hőközpont. a hentesüzem dolgozóit, mintegy 180 személyt. A legtöbbjének azon túl. hogy szépen keres, igen­csak van kiskertje, vágással is foglalkozik, így összejön neki a pénz Nem tudnám megmondani, hogy hánynak, de java részüknek kocsiiz áll az üzem előtt. Szerin­tem er. jó. mert nő az igény, de nő a munka iránt is. belátiák. hogy enélkül nem lehet jobban boldogulni. Szépen járnak, mind elegáns, azt nem lehet ám, hogy belövök topisan, az ilyen könv­nyen megkapja, nem szégvelled magad, van pénzed, s nem ve­szel magadnak egy rendes kabá­tot. Egymást ellenőrizzük ilyen formában is. Bátrak, nyíltak, őszinték az emberek. mindent szóvá tesznek, ami nem tetszik nekik. Én csak azokat sajnálom, akik nem figyelnek semmire, még a legértelmesebb beszéd is hidegen hagyja őket, Próbálunk foglalkozni az ilyennel. de mondhatunk neki bármit azt is, hogv nem kapsz kedvezményes ebédet mert nem vagy szakszer­vezeti tag. erre úgy tesz. mit bá­nom én. a műhelyben anélkül is jóllakok. A vidékről bejárók néme­lyike három óra helyett már fél há­romkor szedelőcködik hazafelé, a szegediek pedig sokszor még négy órakor is hajtják a munkát, ígv mikor foglalkozzanak velük? Kiadta a vállalat vezetősége, hogv senki nem ülhet be a buszba idő előtt, hallgassák meg legalább a nártnapot de azt csinálják, hogv be se jönnek, kívül nekitámasz­kodnak a falnak. Az Ilyenekkel mit kezdjen az ember. Közülük is többnek van gvönvörű lakása, kocsija, de a világról nem tud. vagy nem akar tudni semmit Engem az vigasztal, hogy ahol én dolgozom, akiknek a munká­jáért. gondolkodásáért bizonyos mértékig én is felelős vagyok, ott pezseg az élet Majdnem mind­egyik közvetlen munkatársam tá­jékozott tudia. hogvan áll orszá­gosan is a politika. Néha már ko­rán elkezdik, hogy ügy mondjam a műsort, odacsaplak nekem az aznapi újságot, úgy hogv nekem is alaposan föl kell készülnöm, muszáj elolvasnom sok mindent, hogv szégyenbe ne maradiak előttük, mert nem a vezérigaz­gátóhoz mennek ám. ha nyom­ja őket valami, hanem hozzám, aki velük dolgozom. De azt hi­szem, ez fgv van rendién, ebbe, mint a többi kommunistának, nekem se szabad belefáradnom. (Szűcs Mihálvné tapasztalatai a vágóhídon.) F. NAGY ISTVÁN Zsargon Szociológia. A deduktív kon­tingenciát mérő mutatók Vewey szerint inadekvát numerikus át­lagok, s csak az adott felmérés céljára kitűzött szimbólumokkal szorozva hozhatják a demográfiai intervallumot Feldgeld nem is­meri el az anullálást a „nullifi­kálás" kifejezést használja, majd bizonyítja, hogy Updix magfe­ledkezik a funkcionalitásról iWebcomnál: Baldwin-baisse), Orwin és Sinclaire ugyanis ki­mutatták, ordinális méréseknél az alap: (qp/pq)+(pq qp)+ 408/990=0, amiből következik, hogy (qp/pq)+(pq/qp)+408/990+ (1—1)=0. Lipdix eljutott az (1—1)=0 tétel, illetve e tétel ée más együtthatórészek összefüggé­se elemzésének gondolatáig, ha­lála miatt azonban az elemzést már nem tudta elvégezni. Sten­ton tagadja az (1—1)=0 tételt vagy csak korlátozottan látja alkalmazhatónak. Szerinte akkor kapunk hő képet az intergenerá­cióg ós jntragenerációs mobilizá­cióról, ha kiiktatjuk aa QrwiU— Sinclaire együtthatót, a a követ­kező képletet veesjük fel: (4,61 prs)+(4,02 *y)»8,567 prsay. Par­land a terület-trraeionalliás-ke­letkezée kapcsolatának kutatási eredményeit összegző irreverzihi, Utás-eivUiaádó elméletében ar­ról szól, hogy a kérdés függ a területtől és a civilizáltság fokó­tól Nyilvánvaló, hogy noha Par­land is sajátos utat választ a megoldásra, elméletileg FeldgeL det igazija. Biológia. Az apácalepke U.ymanthria monacha) óriási károkat okozhat az erdőkben, különösen a fenyőerdőkben. Életfejlődósi szakaszai: lepke-pe­te-hernyó. Külföldön úiabban egyre terjed a hernyó4epke-pete életszakaszok megkülönböztetésé. Egyes országokban az elnevezés apácalepke, más országokban apácahernyó. A petére nem for­dítanak figyelmet, mint az élet­vonal kezdő életszakaszára, így mi is mellőzzük. Hazánkban ál­talánosan elfogadott az a nézet, hogy a lepke rakja le a petéket, ezekből lesznek a hernyók. a lepke-pete-hernyó életfejlődési szakaszokat ismerjük el tehát. A lepkének két szárnya van. színo kékes-vöröses-szürkéa. Rendsze­rint éjjel repül A hernyók tes­tének második gyűrűjén bársony­szerű fekete folt kezdődik, ezt megelőzi egy a test hosszanti tengelyére merőleges, erőteljesen narancaárga, vagy citromsárga szinű keskeny szalag. A test alapszíne feketés. Nem téveszt­hetjük össze pl barna alapszínű, kék csfkozású, vagy sárga alap­színű, zöld csfkozású hernyókkal, holott azok ls veszélyesek. Aa apácahernyó feltételezhetően az emberre is ártalmai. A Bükkben egy erdei munkás ebéd közben lenyelt egy hernyót • néhány na­pig fájt a torka. A peték fél mil­liméter átmérőjűek, kezdetbsn szürkésfehérek, majd bronzszí­nűek, végül üvsg keménységű cjillájmló burkot vesznek fel. A kelés áltálában június közepétől július közepéig tart- Külföldi szakemberek megfigyeltek május 13—i és október S-i kelést is, ezek az adatok azonban nem ellenőr­zöttek. A hernyók károkozásának mértéke szempontjából megkü­lönböztetünk megtámadott, mér­sékelten rágott és alig rágott te­rületeket, Az apácalepke (apáea­hernyó) ma már alig fordul elő, de veszélyt jelenthet. Védekez­hetünk ellene vegyszerekkel, her­nyóenywel a legmegbízhatóbb mód azonban erdőségeink foko­zatos visszafejlesztése. Nyelvtudomány. A magán­hangzók története hosszú fejlő, dést mutat, eredetük alig lelhe­tő fel A magyar hal magán­hangzója a-ból való, finn párja * kala. A hal és ka la magánhang­zói tehát közel esnek egymás­hoz. Nálpnk már nem úikeletfl az «, vagy az o-ból fejlődött ki, vagy idegen nyelvből vettük át. Qlstein és Gassen a fejlődéstör­ténet alapján az o-ból átalaku­lást vallják. Roll ing és Zalányi viszont török nyelvi behatásra vezetik vissza az a kialakulását A hosszú í-k a rövid i-k, a hosz­ssú ú-k a rövid u-k. az ő-k az ó_k. az ű-k az ü-k megnyúlásai. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az ő ejtésénél kezdetben vala­milyen v működhetett közre, il­letve a távolabbi rokon nvelvek 0- j hangjával szemben a ma­gyarban hosszú í-t talál mk. A t.óbbi bizonytalan, he'.vye' ere­det. funkció szercTxn' Iából is. Ma már mind sűrűbben telent­kesnek a tudományos Irodalom­ban olyan elképzelések, amelyek — a tisztázatlan kérdések végső lezárásaként — helyeselnék a mássalhangzók kutatását CSOHANY LASZLÓ Böröczkl Mihály Kezek ahogv szerszámok nyeléhez tapadsz ahogy ledobsz fölemelsz megragadsz az első érintésben ott dobog ahogy majd folytatod nvarak telek napfény és viharok tüzében formált inas karok gyűrt markok és erős . Oláh /ónos szikkadt-szép tenyerek kezek kezek kezek fürtökben lóg az ősz értő türelmetek szelíd-nyusatmú titkotok göcsörtös ág-bogán narancsotok nyomán duzzadnak az erek izmok rándulnak szótalan és lélegezni kezd «z üzenet kerek kezek kezek éve/rodes tapasztalat tíz ágú ivritjeiét faggatlak a szavak s a vallatásra csak egy évekkel tömött pillanat lena a mozdulat fölött Útközben mind-mind egy szakma roncsa lett hiába most látom nincs mit irigyelnem tőlük aki kettővel vesződve jutottam ennyire mindegyik a kedvtelésem s így pénzt se igen láthatok belőlük s ha látok zavarba ejt elfogadom könnyelműen lemondok a kénveimet választva inkább nem szerénység mozgat' a biztonságot te kölcsönződ hozzá ki támaszom vagy minden balsikerben miket hajszolni soha nem szűnök már bár őket kiket ellenségnek hittem látva néha jobb kedvre hangolódom hibáik mocska envém is lehetne az ember hűtlen és nemcsak a ióhoz a bűnhöz is hűtlen az intrikákhoz a féregnek mindegy hol rág a májon a tüdőn a gyomron vagy a vesén a szív az ideg se maradhat kivétel érzem engem is forgat kerget megtör ha nem volnál nem bírnám úgy sanyargat szégyellem hogy ennyire rád hagvódom a rokkant sötét mit kevertem ellep kilábalni belőle bár szeretnék nem sokkal biztat eddig amit láttam nyújtsd a kezed maradj velem elég lesz a beszédhez a tetthez ennvi jóság könnyebb talán a gyerekekbe bízni hogy ők majd másképp viselik a terhet ami ettől bizonv csak nehezebb lesz új tévedés az ú.i tapasztaláshoz új megvertség és új és Ú1 csalódás kell hogy a régi utat újra járjuk amit nem tudnak majd ahogy én ők se bárhogy járták szenvtelen odahagyni »

Next

/
Oldalképek
Tartalom