Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

3 Kedd, 1979. december 18: fl szövetkezetek I Víta az irányelvekről munkájáról Az ÁFÉSZ-ek gazdálkodásában eddig nem sikerült megvalósítani az ötödik ötéves tervben kitűzött célokat. A nyereség növekedése Csongrád megyében nem érte el az országos átlagot. Ezért évek óta csökkennek a gazdasági hatékonysági mutatók, Csak négyszázalékos az átlagos emelkedési ütem a tervezett 9,9 helyett. Az AFÉSZ-ck legalább fele nem éri el a tervezett nyereséget, köztük négy nagy szövetkezet, a vásárhelyi, a makói, a szentesi és a szegedi. Ezekről is szó volt tegnap, hétfőn Szegeden a MÉSZÖV küldöttközgyűlésén. A Tisza Gyöngye étteremben tartott tanácskozáson a fogyasztási szövetkezetek Csongrád megyei szövetsége elnökségének írásos beszámolójához Ócskó Imre elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy a nehéz gazdasági esztendő következményei a kereskedelemre is rossz hatással voltak. Ennek ellenére a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek teljesítették az ötödik öléves terv időarányos részét. A jövőben a fogyasztási szövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Ha a zöldségtermelés a gazdaságos export és a belföldi kereslet szerint alakul, bizonyára jobb esztendőt zárhatnak, mint az idei. A kisárutermelés szervezésében fontos szerep jut az ÁFÉSZ-eknek. akárcsak a táp- és takarmányforgalmazásban. A tartalékok föltárása. a hatékonyság növelése. az egyensúly javítása a fogyasztási szövetkezeteknek is feladata. Ennek sikeréért jobban. megalapozottabban kell megkötni a szerződéseket. A teljesítés elmaradásakor a szövetkezetek határozottabban érvényesítsék jogaikat, marasztalják el a vétkes felet. A szövetkezet vezetőinek vállán nagyobb a , teher, az új szabályozók életbelépésével megnő a felelősségük. A lakosság ellátása függ irányító. szervező munkájuktól, és a szövetkezetek közötti együttműködés javulásáért is felelősek. A küldöttek tanácskozásán részt vett és felszólalt Perjósi József. a megyei pártbizottság munkatársa. Említette, hogy a mostani gazdálkodás a korábbinál sokkal ésszerűbb cselekvést kíván. Higgadtan. nyugodtan, kellő határozottsággal kell megküzdeni a nehézségekkel Ha a hatékonyságot a három ágazatban együtt javítják. az eredmény nem marad el, megszűnik az „egymásra mutogatás". kevesebb lesz a hiány leltározáskor. A boltvezetők nem rendelnek indokolatlanul árukat és takarékoskodnak az energiával, a fogyasztási szövetkezetek jövőre a meghatározott ütemben fejlődnek. A küldöttek tanácskozásán — amelyen ott volt dr. Kovács Sándor. a SZÖVOSZ elnökhelyettese is — ezután megvitatták és elfogadták a MÉSZÖV költségvetését, jóváhagyták mérlegét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek. az ipari-, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közös tanácskozó testülete, az Országos Szövetkezeti Tanács, hétfőn — az MSZMP KB fölkérésére — megvitatta a XII. pártkongresszus irányelveit. A tanácskozáson részt vett Borbély Sándor,, az MSZMP Központi Bizottságának ^titkára is. A vitaindítót Hév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke tartotta. A felszólalók egyetértésüket fejezték ki az irányelvekben meghatározott politikai, gazdasági. ideológiai célokkal. Elismeréssel méltatták, hogy a párt következetes, töretlen politikája — amelyben kifejezésre jut a munkás-paraszt szövetség erősödése — a szövetkezeteket a társadalmigazdasági építőmunka fontos tényezőjeként tartja számon. Az irányelvekhez fűzött javaslatokból. észrevételekből is kitűnt: a szövetkezetekben erőteljes a törekvés a társadalmi és gazdasági előrehaladást, a termelést befolyásoló eszköztáruk „bevetésére". aminek egyértelműen az a meggyőződés az alapja, hogy a szövetkezeti mozgalomnak hazánkban nemcsak múltja, eredményekben gazdag jelene, hanem további fejlődést ígérő jövője is van. Ezt erősítette meg felszólalásában Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. (MTI) Bip-tipp Népszámlálás - január elején Sajtótájékoztató a KSH-ban A hivatalos magyar statisztikai szolgálat bevezetése óta általában tízévenként tartottak népszámlálást, az elsőt 1869-ben. a legutóbbit 1970-ben. 1980. január 2-a és ló-e között tartják tehát sorrendben a tizenkettedik, a felszabadulás óta a negyedik népszámlálást. A Központi Statisztikai Hivatal már 1976-ban megkezdte az előkészítést., felmérte a legfontosabb adatigényeket. Az elmúlt év elején próbaszámlálást is tartottak, majd a helyi tanácsokkal együttműködve. több mint egy esztendőn át rendezték az utcanevek és házszámok ügyét, módosították a bel- és külterületi térképeket. A községekben és a városokban részletes utca-, házszám- és lakás jegyzék készült. A január 2-án kezdődő népszámlálásról tegnap délelőtt Budapesten Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a KSH elnöke tájékoztatta a sajtó munkatársait. Elmondotta: olyan programot állított össze a KSH. amely elsősorban operatív célokat szolgál. A születések időpontjából például megállaoítható a lakosság korösszetétele, választ lehet tehát adni arra a kérdésre, hány iskolai tantermet kell majd építeni a jövőben: a munkaképes korúak adatainak feltérképezésével feltárhatók lesznek a munkaerő-tartalékok, a lakosság iskolai színvonalának és szakmai képzettségének, ismeretében a szakmunkásképzés felelősei tervezhetnek pontosabban. A 1 ákásadatokból (például a lakás nagysága, felszereltsége) fel lehet maid mérni a várható lakásigényeket, ennek alapján egyebek között irányítani lehet az építőanyag-ipar termelését. A népszámlálásban 44 ezer számlálóbiztos — jobbára pedagógus, tanácsi dolgozó, nyugdíjas — vesz részt, felkeresik az ország valamenynyi lakását, családját, hogy összeírják a lakosság személyi adatait, a lakások. a háztartások, a magánüdülők. illetve a beépítetlen üdülőtelkek adatait. A tizenkettedik hazai népszámlálás eszmei időpontja január elseje, nulla óra: a kérdőíveket ennek megfelelően kel! majd kitölteni, összeírnak tehát mindenkit, aki 1979. december 31-én 24 órakor életben volt. s nem írják össze azokat az újszülötteket, akik az új esztendő akár ötödik percében születtek. összeírnak minden állandó vagy ideiglenes bejelentővel rendelkező személyt, és azokat is, akik bejelentés nélkü' huzamosabb ideig az adott lakásban tartózkodnak, függetlenül attól, hogy január 1-én nulla órakor a lakásban voltak, vagy sem. (Természetesen azok sem szerepelnek kétszer a statisztikában, akiknek állandó és ideiglenes lakóhelyük is van. Ilyen esetekben ugyanis a két helyen kiállított ellenőrző lapot egyeztetik.) A népszámláláskor különös gondot fordítanak a hazánkban élő nemzetiségiek számának megállapítására, ezért mindenkitől megkérdik. milyen nemzetiségűnek. milyen anyanyelvűnek vallja magát, s hogy anyanyelvén kívül még milyen nyelven beszél. A helyi tanácsok a lakókat előre értesítik arról, hogy január 2. és 15. között körülbelül mikorra várhatók a számlálóbiztosok. Ha valahol senkit nem találnak otthon, üzenetet hagynak, mikor jönnek ismét. A népszámlálás zavartalan menete érdekében természetesen az lenne jó, ha az összeírás Időpontjában a családnak legalább egy olvan tagja otthon tartózkodna, aki a kérdőívek valamennyi kérdésére tudja a helyes választ. (A kérdések részletesebb ismertetésére lapunkban még a népszámlálás előtt visszatérünk.) A népszámlálás sikerei elősegíti a pontos és hiteles adatszolgáltatás. Fontos tehát, hogy ne a számlálóbiztos érkezésekor keresgéljék a család tagjainak, s a velük együttélőknek az adatait, amelyek közül a legfontosabb a személyi szám. A gyorsasággal könnyithető a számlálóbiztosok munkája. Elképzelhető: nem kis áldozatot vállalnak, amikor — . hiszen többségük pedagógus — a téli tanítási szünetben járják sorra a házakat, lakásokat. V

ajon mit rejt egy mosogatószere.-, flakon? Mit rejtene? Hát mosogatószert! Ez a kézenfekvő válasz valóban mindenképpen fedi a valóságot., csakhogy egy ilyen flakon az esetek nagy többségében a mosogatószerrel együtt magában foglalja a társadalmi, gazdasági, tudományos tapasztalatok és eredmények széles skáláját is. Gondoljunk csak egyre a sok közül, példáula a KHV-nak a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját viselő Bip-jére. Hogv a flakonban rejtőző mosogatószernek valóban jó a minősége, azt a KÁF-embléma és a háziasszonyi tapasztalatok egyaránt bizonyítják. Ez a minőség pedig nyilván ipari-technológiai tapasztalatok és tudományos kutatások eredménye, valamint magában hordozza azokat a társadalmi praxisból leszűrt tapasztalatokat is. amelyek alapján egyáltalán eldöntik, hogv az átlagos háztartásban milyen tulajdonságokat fölmutató mosogatószerre van leginkább igény. S mindez csak az ügy egyik oldala, csupán a flakon belseje. Ha kívülről is szemügyre vesszük, főként ha kezünkbe is fogjuk, akkor rájöhetünk, hogy maga a flakon is formatervezett, szűk. prakticista lehetőségein belül mutatós holmi. Ráadásul akárhogyan is fogjuk-forgat.iuk. néhány praktikusan kialakított vájata jóvoltából mindig könnyedén simul kezünkhöz, biztos és csúszásmentes fogást ad a felülete. Azaz a flakon magában hordozza a design funkcionális szépséget teremleni képes tapasztalásait, is. Sok. nagyon sok terméket, környezetünk sok tárgyát, elemét lehetne még körüljárni. megvizsgálni ebből a szempontból, mármint azt nézve, hogy milyen társadalmi, gazdasági, technológiai és tudományos tapasztalatokat foglalnak magukban ahhoz, hogy végül is egyetlen apró funkciót teljesíthessenek életünkben. S ha mindezt végiggondoljuk, szebb, jobb és praktikusabb tárgyainknál rendre elcsodálkozhatnánk. hogy a maguk egyszerűségében valamennyi egy kis világot hordoz magában, világunk viszonylag tekintélyes bonyolultságát. És természetesen a munkát, amiből minden javunk származik. Munka ... Funkciójáról. fontosságáról, az életünkben betöltött szerepéről mármár nevetségesnek tűnik beszélni. Hiszen tudjuk, nemcsak hogy belőle élünk, de- világunk értékeinek nagv többsége belőle származik. Igen. azt mindenki jól tudja elméletben és gyakorlatban egyaránt, hogv a munka értékteremtő tényező, ám ebben a pragmatikus felfogásban mintha túlságosan kevés szó esne mostanság arról, ami legalább ilyen fontos, vagyis a munka komplex, marxista fölfogásáról, amely szerint a munka egyúttal a világ megismerésének egyik alapvető eszköze is S mivel a munkát mindennapjainkban elsősorban értékteremtő tényezőként fogiuk föl. eredményességét jobbára méterben, tonnában és térfogatban számoljuk, amelynek mindig többnek kell lennie, mint a viszonyítási alapként szolgáló bázis eredményei. Csak amikor mostanában egyre többször kezdünk pénzben, vagyis egy komplexebb, a társadalmi igények és feltételek rendszerét nagyobb összefüggéseiben közvetítő értékmérőben számolni, csak akkor csodálkozunk el egyre többször, hogv a bázishoz viszonyítva több tonna, méter vagy köbméter nem bizonyos, hogv pénzben, legalábbis haszonban mérve is több. S akkor dühösen legyintünk: — Hiába, az árváltozások! —. s törjük a fejünket, a valóban szükséges termékszerkezet-váltáson. Ez idáig rendben is van. s bizonyos, hogy meg is hozza a mága eredményeit. Csak az nem bizonyos, hogy valóban optimális eredményeket hoz-e. Mn már a legtöbb vállalatnál — ahol megtehetik — értelmesen és körültekintő-en mérik föl helyzetüket, azt, hogy adott termékskálájukban a nyersanyag- és energiaárak, valamint a bérek növekedése következtében hogyan nő a ráfordítás aránya. hogy mindezt mennyiben lehet tükröztetni a piaci árakban, vagv mennyiben lehel kompenzálni a termelékenység. a mennyiség ' növelésével. Ha pedig ez nem megy. mert adott termékeikben túlságosan nagy a nyersanyag- vagv az energiahányad. hát a legtöbb helyen ma már módosítják a termékskálát, úgy. hogv a kevésbé anvag- és energiaigényes termékek leié tolják el a termékszerkezetet, hogy a vállalat összességében ismét gazdaságos legyen. Ebben a tevékenységben elsősorban többnyire a fölhasznált eszközök és anyagok. tehát a ráfordítások költségeit, valamint a piaci árakat és igényeket veszik figyelembe a legtöbb helyen. Azt már kevésbé gondolják át, hogy a piacon — itthon és külföldön — elérhető áraikat, tehát bevételeiket milyen összefüggések határozzák meg. Márpedig köztudomású, hogv a külföldi piacokon a magyar termékek többsége amolyan „közép nyomott" árakat képes elérni. Ám a legtöbb helyen még mindig csupán a feltételrendszer egyik oldalát, az energia- és nyersanyagoldalt látják megváltoztathatónak. vagyis a kevésbé eszközigényes termékek irányában változtatják a termékszerkezetei, hogv a piacon maradhassanak, hogv a vállalat gazdaságos lehessen, s az csak keveseknek 1ut eszébe, hogy a másik oldalon, az árak oldalán is lenne, lehetne keresnivalónk. S itt jutunk vissza a Bip példájához, vagyis ahhoz, hogy egy-egy jobb termék számtalan funkcionális értéket hordoz, számtalan tapasztalatból ötvöződik olyan értékesebb minősségé. amilyen. Ám ahhoz, hogy ezt a fölismerést a gyakorlatban is szélesebb körijén hasznosíthassuk, tudatában kellene lennünk annak is. hogv a munka sem egyszerűen csak értékteremtő tényező, hanem a világ megismerésének eszköze is. hogy azután e megismerés eredményeit visszaforgathassuk a gyakorlatba, értéknövelő tényezővé tehessük. Mint ahogyan a Bip esetében, ahol a tartalom és a forma szerencsés, értéknövelő funkcionális egységgé ötvöződött, ahol a tapasztalatok széles skáláját használták föl a termék komplex megtervezésében. E

. két lehetőséget nyilván együttesen j és rugalmasan érdemes alkalmazni. Ehhez viszont a társadalmi, gazdasági. technológiai, tudományos és funkcionáliK-piaci tapasztalatok széles skálájára van szükség. Vagyis az a praktikus, ha a termékszerkezet módos ításában e tapasztalatok széles körének igény rendszerét közvetíteni képes szakemberek működnek közre. Mert ez a munka, a gyártmányfejlesztés és a gyártmányszerkezet módosítása semmiképpen sem csak mérnöki, vagy közgazdász! vagy külkereskedelmi ismereteket kíván, hanem mindezek együttesét, beleszámítva a még sajnos sokszor értetlenül kezelt formatervezést is. Mert az kétségtelen. egy termék annál értékesebb és gazdaságosabb, minél szélesebb tartományát tartalmazza az elméleti és gyakorlati tapasztalatok széles körének. Vagyis nemcsak önmagában a munka, hanem a munka által szerzett tapasztalatok is értéknövelő tényezővé válhatnának. Ám ehhez szakemberek kellenek a mai. szakosodott világban. akik e tapasztalatok széles körét le tudják fordítani, s alkalmazni tudják egyegy termékben. Minderről viszont egyelőre még gyakran megfeledkezünk szempontrendszerünk megválogatásában. Talán ezért is hasznos lenne távkor elgondolkodnunk egy olyan egyszerű és mindennapi tárgyon, mint. egy mosószeres flakon. Szávay István Értékelték a gépipar helyzetét A gépipar termelése az ötéves tervidőszakban 32 százalékkal emelkedik, amely megközelítően megfelel a tervezett növekedésnek — állapította meg Soltész István kohó- és gépipari miniszter az ágazat összevont igazgatói értekezletén a kohó- és gépipar időszerű kérdéseivel és íeladaaival foglalkozó előadásán. Mint elmondta: a le.rv célkitűzéseivel összhangban növekedett a híradástechnika és a műszeripar, csökkent a gépek és a gépi berendezések, valamint a fémtömegcikk ipar részaránya. Megindult — bár üteme még nem kielégítő — a gazdaságtalan gyártmányok számának csökkentése is. A gépipar szocialista exportja a népgazdaság összes exportjának 57 százalékát teszi ki. Javult az export szerkezete. A gépipar termelésének növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására az idén a vártnál is jobban mérséklődik. A tervezett 4 százalékkal szemben 3—3,5 százalék a várható fejlődés A kohászatban a tervezett 2 százalékkal szemben 3 százalékos ütemnövekedés vári.ató. A felhasználó igények mérséklődése következtében a belföldi értékesítés a tavalyihoz képest csökken. A fontosabb kohászati termékekből — a nyersvas termelést kivéve — a kohászati vállalatok teljesítik terveiket. Az iparágon belül a rubelexport-kivitel a gépipar termékekből nő a leggyorsabban ebben az évben. A nem rubelelszámolású országokba irányuló kivitelben az ipar és a külkereskedelem több éves erőfeszítésének eredményeként HZ ágazat 1979-es évi feladatainak eleget tett. A kohászat 40 százalékkal, a gépipar 25 százalékkal magasabb exportot realizál, mint egy évvel korábban. A menynyiségi feladatok teljesítése mellett jobban előtérbe keVültek az export struktúra gazdaságosságának kérdései. A KGM, valamint a Vasas Szakszervezet vezetői ugyancsak hétfőn vitatták meg az idei év tervteljesítésének tapasztalatait, értékelték az 1980-ra szóló vállalati terveket. áttekintették az év indításával kapcsolatos termelési, gazdasági, illetve az élet- és munkakörülmények alakulásával összefüggő tennivalókat. A tanácskozást Soltész István miniszter és Herczeg Károly főtitkár vezette. (MTI) Számítóközpontavatás Mintegy 30 ezer-féle termékük leghatékonyabb gyártási programjait állítja össze a Finomkerámiaipari Művek elektronikus számítógéprendszere. amelyet hétfőn avatott fel Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes az új berendezések átmeneti telephelyén, a Fővárosi Építőipari, Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda székházában. Mintegy 70 millió forintot költött a FIM a berendezések beszerzésére. Ez a számítógéprendszer az első az építőanyagiparban, s ennél fogva szerepe az is, hogy a működése közben szerzett tapasztalatokat átadják majd a testvérvállalatoknak. (MTI)