Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

3 Vasárnap, 1979. december Z. Hz állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. jú. fftius 15-i, az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata szellemében megyénkben is előtérbe került az oktatás és nevelés korszerűsítésének kérdése. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága 1972. október 25-i ülésén megtárgyalta a megye közoktatásának helyzetét és kijelölte a tennivalókat. Az elmúlt időszakban a pártbizottság testületei rendszeresen figyelemmel kísérték az állami oktatás területén jelentkező feladatok végrehajtását és egy-egy részterület elemzésével, a tennivalók konkrét megjelölésével hozzájárultak a célkitűzések megvalósításához. Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatai és a társadalmi-gazdasági fejlődés új elemei tették Indokolttá, hogy a megyei pártbizottság október 26-i ülésén értékelje az eddigi eredményeket és megjelölje a következő időszak legfontosabb feladatait az alsó és középfokú oktatás terén. Az alsó és középfokú oktatás helyzete Megyénk óvodai ellátottsági szintje 1972 óta valamennyi oktatási intézmény közül s legdinamikusabban fejlődött Ezt igényelte a demográfiai tényezők mellett a nőik foglalkoztatottságának magas szintje Is. Jelentős szerepet játszott ebben — a tanácsok erőfeszítésein kívül — a megye lakosságának, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak, szocialista brigádjainak segítsége, melynek eredményeként az óvodai helyek száma több mint egyharmadával növekedett Ennek is köszönhető, hogy a jelenlegi ellátottság jobb az országos átlagnál. Ezzel együtt azonban nagy a zsúfoltság — különösen a nagyobb városok és az új lakótelepiek óvodáiban — és évente mintegy 2 ezer igényt nem tudunk kielégíteni. Ez adja a következő évek fejlesztési feladatait is. Elismerésre méltó társadalmi erőfeszítések történtek a mintegy 550 óvodás korú cigánygyermek ellátására. akiknek ma már több mint háromnegyed része jár — ha nem Is rendszeneBen — óvodába A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata feladatul adta az általános iskolák kiemelt fejlesztését. Megyénk általános Iskolai hálózata az utóbbi években sokat változott: az esélykülönbségek csökkentése érdekében végrehajtott iskolakörzetesítés! munka eredményeként közel teljessé vált a szakrendszerű oktatás. Az általános iskolai tanulók száma az elkövetkező években tovább növekszik, ezért — az erőfeszítések ellenére is — emelkedni fog az egy tanteremre jutó tanulók száma. elsősorban Szegeden, de általában a városokban és a nagyobb tanya világgal rendelkező községekben is. A napközi otthonos ellátás bővült; ma már az általános iskolások csaknem fele részesül ilyen jellegű nevelésben. Jelentősen emelkedett a pedagógusok száma, a szakos ellátottság kedvezőbb az országosnál, amelyben nagy szerepük van a szegedi pedagógusképző intézményeknek is. Az általános iskolai hálózathoz szorosan kapcsolódó kisegítő iskolákban az általános iskolai tanulólétszám mintegy 2 százaléka tanul. Az intézményhálózat azonban ma már nem képes kielégíteni az igényeket Az épületek többsége átalakítással létesült befogadóképességük erősen korlátozott, emiatt igen nagy a zsúfoltság Növekedett viszont a szakképzett gyógypedagógusok aránya. Általános iskoláink egyik legfontosabb feladata a tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítése. A tanköteles korba lépő gyermekek beiskolázása — az óvodák és az iskolák jó együttműködése következtében — szervezetten történik. Kedvezőek a néhány év óta megyeszer te bevezetett iskolaalkalmassági vizsgálatok tapasztalatai. Folyamatosan javult a tanulmányaikat tanévvesztés nélkül befejezők aránya is. Fejlődött az általános iskolák pályairányító tevékenysége Az igényeknek mindinkább megfelelően alakult a gimnáziumokba. szakközépiskolákba és szakmunkásképző intézetekbe jelentkezők aránya, azonban továbbra is fontos teendő a helyes szülői szemlélet kialakítása, a család és iskola jelenleginél jobb együttműködésének megteremtése. Az úttörőcsapjatok elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki a tanulmányi munkát segítő feladatok végrehajtásában. Az „Egy üzem — egy iskola" mozgalom keretében eredményes kapcsolatok születtek. Gazdagodott az iskolák és a közművelődési intézmények kapcsolata is. A szétszórt, kis településeken és a tanyákon élő tanulók szakrendszerű oktatásban való részvételét eredményesen segítik az általános iskolai diákottnonok. ugyanakkor a kihasználtság helyenként nem megfelelő. A Központi Bizottság 1972-es határozata feladatul adta a szakmunkásképzés feltételeinek kiemelt fejlesztését. Ennek szellemében a TV., majd az V. ötéves tervben megyénkben is központi kérdéssé vált a szakmunkásképzés színvonalának fejlesztése. Jelentősen javultak a tárgyi feltételek (6 iskolaépület. 6 kollégium, 5 tornaterem és 2 tanműhely épült), az oktató-neveló munkában bekövetkezett minőségi fejlődés következteDen növekedett a pedagógusok száma, a beiskolázási arány megfelelőbbé vált A kepzésben érdekelt vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a feltételek biztosítására. A körülmények azonban még nem mindenütt azonosak, a régebbi iskolai tanműhelyek, gépparkok felújításra szorulnak. Javultak a szakközépiskolai oktatás tárgyi feltételet Felépült 4 iskolaépület, 3 kollégium, 3 tornaterem és 7 műhelyterem, de a műszer- és géppark avultsága itt is gondot okoz. különösen a szakmunkásképzési céllal is működő intézményekben. Jelentős lépésként értékelhető a hálózatfejlesztésben a terület gazdasági-társadalmi igényeit figyelembe vevő — 1976-ban megkezdett — profiltisztítás. Az oktató-nevelő munka feltételei a gimnáziumokban általában megfelelőek. Kivételt képez a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, amelynek épületei nem felelnek meg a korszerű oktatómunka követelményeinek A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a középiskolák első évfolyamain 1972 óta mintegy 3 százalékkal emelkedett. Társadalmi. pedagógiai és szociális segítésük, az egyenlőbb esélyek és lehetőségek biztosítása kiemelt politikai feladattá vált megyénk oktatási-nevelési intézményeiben. Az elmúlt években átmeneti fellendülés következett be az alsó fokú felnőttoktatás területén, az utóbbi Időben azonban ismét csökkenés tapasztalható. Évenként a beiratkozott hallgatók 10—15 százaléka lemorzsolódik. A jelenség okai a kellő munkahelyi ösztönzés hiányára, az önművelés iránti közömbösségre, a családi környezet igénytelenségére vezethetők vissza A középfokú Iskolai felnőttoktatás fejlődött, a szakmunkások szakközépiskolája iránt évről évre növekszik az érdeklődés. Az iskolai nevelőmunka fejlődése Iskoláink világnézeti nevelőmunkáját az erősödő tudatosság jellemzi. Egyre inkább az ismeretnyújtás és az élmények együttes erejére épül a tanulók szocialista világnézetének, megalapozása. Még mindig nem eléggé kiaknázott azonban az egyes tantárgyak oktatásában rejlő, marxista—leninista világnézetet • erősítő hatás, a tanítási Órákon és azokon kívül szerzett ismeretek egybeépítése. A tanulók hazafias és internacionalista nevelésében mind jobban előtérbe kerül annak megértetése, hogy a hazafiság leglényegesebb megnyilvánulása a szocialista haza építésében való aktív részvétel. Egyre nagyobb hangsúlyt kap megyénk haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyományainak ápolása, gyarapodik a kiemelkedő személyiségekről elnevezett iskolák száma. Ezzel összefüggésben néhány intézményben helyes kezdeményezések tapasztalhatók az értelmi-érzelmi nevelés és a cselekvésre késztető ráhatások megfelelő arányainak kialakításában. A munkára nevelés formái és pedagógiai módszerei gazdagodtak. mindinkább alapvető tevékenységgé válik a tanulás, a tanulmányi versenyekbe, a szakköri munkába való bekapcsolódás és a fegyelmezettebb gyakorjatt munka Erősödött az intézményekben az eszmei-politikai-pedagógiai egység fejlődött a szocialista tanár-diák viszony, a tanulói önkormányzat. Az ifjúsági parlamentek fokozatosan az iskolai élet demokratizálódásának fórumaivá válnak, bár tartalmi elemeik a legtöbb helyen még további erősítésre szorulnak. A nevelőmunka tartalmi fejlődésében megnyilvánuló kedvező tendenciák mellett azonban még mindig előfordulnak közömbös, negatív tanulói magatartásformák. A pedagógusok döntő többsége áldozatos munkával, pártunk, tár- • sadalmi rendszerünk iránti elkötelezettséggel végzi mindennapi nevelőmunkáját, az eredményességhez azonban nélkülözhetetlen az intenzívebb segítségnyújtás, az ösaszehangoltabb információs rendszer. Fejlődött a középfokú oktatási intézmények KISZ-szervezeteinek tanulmányi munkát segítő tevékenysége. A mozgalmi munkában egyre inkább az önálló kezdeményezés. a csel eked tető formák érvényesülnek. A szakmunkástanulók körében azonban az ifjúsági mozgalmi munka színvonalát javítani szükséges. Sikerrel folyik az „Edzett ifjúságért" tömegsportmozgalom, egyre népszerűbbek a különféle kirándulások. túrák, növekszik a társadalmi munkában. építőtáborokban részt vevő fiatalok száma. A pedagóguspártszervezetek tevékenysége A Központi Bizottság 1972-es határozata óta a pedagógus-pártalapszervezetek tartalmi munkája és szervezeti élete folyamatosan fejlődött. Tevékenységük lényeges része az oktatás korszerűsítésére vonatkozó központi intézkedések időarányos végre hajtásának segítése, ellenőrzése, a nevelőtestületek szemléletének formálása, az al- * kotómunkára ösztönzés. Az alapszervezetek és az állami vezetők kapcsolata összességében jó. a kölcsönös tájékoztatás rendszeres. Az intézmények többségében megfelelő a munkahelyi légkör, erősödött a nevelőtestületi egység, helyesen értelmezik az iskolai demokratizmust Az alapiszervezetek szervezeti életét a pontos tervezésen alapuló rendszeresség jellemzi. Szegeden a pedagógus-pártbizottságok és a mellettük működő munkabizottságok segítik, irányítják az alapszervezetek munkáját. Tervszerű munka tapasztalható a párttagság utánpótlásnevelése területén is. Mindez azért is jelentős. mert kevés a 30—35 éven aluli pe dagógus párttagok száma. A pártszervezetek javuló propagandamunkája nyomán az elmúlt években megnövekedett a pedagógusok politikai továbbképzés iránti érdeklődése Fejlődött a pártalapszervezetek iskolai tömegszervezeteket irányító munkája. Ennek következtében céltudatosabban, eredményesebben dolgoznak a munkahelyi KISZ- és szakszervezeti bizottságok, az MHSZ- és Vöröskereszt-szervezetek. Közoktatásunk fejlesztésének feladatai összességében megállapítható, hogy a KB 1972. évi oktatáspolitikai határozata nak végrehajtása megyénk alsó és középfokú oktatási intézményeiben — a párt és az állami szervek irányításával — a legtöbb területen eredményesen folyik. A KBhatározat megfelelő alapot ad az oktatónevelő munka fejlesztéséhez, a megjelölt célkitűzések továbbra is érvényesek. A végrehajtás ütemében azonban egyenetlenség tapasztalható, néhány fontos terüléten a vártnál lassúbb az előrehaladás. Mindezeket figyelembe véve tovább kell csökkenteni a tanulás és a továbbtanulás feltételeiben ma még meglevő — esetenként jelentős — különbségeket, hogy a felnövekvő nemzedék életpályájának alakulásában a szociális, kulturális és életmódbeli körülmények egyre kevésbé játszhassanak meghatározó szerepet. Az általános iskolában a fejlődésben ideiglenesen lemaradó gyermekek számára kisebb létszámú. korrekciós osztályok szervezése indokolt. Intézményeink érjék el. . }iogy a tanköteles korú tanulók minél nagyobb része tanéwesztés nélkül fejezze be általános iskolai tanulmányait. A tankötelezettségi törvény végrehajtásában a legnagyobb gondot a tanulóknak az a 2—3 százaléka jelenti, akik rendezetlen, veszélyeztetett környezetben élnek. Felzárkóztatásuk, eredményes nevelésük még hosszú ideig kiemelt társadalompolitikai feladatunk marad. Az eddigieknél következetesebben kell érvényesíteni a hanyag szülőkkel szembeni hatósági felelősségre vonást is. A cigánytanulók nevelése, oktatása területén további erőfeszítésekre van szükség a felderítő. felvilágosító munkában, a hátrányos helyzetből adódó elmaradottság felszámolásában és a társadalmi szemlélet formálásában. A nők magas foglalkoztatási aránya megköveteli. hogy tovább emelkedjék a napiközi otthonos ellátásban és szervezett étkeztetésben részesülők száma. A társadalmi és a tömegszervezetek, a termelőüzemek nyújtsanak segítséget továbbra is a nyári táborozások lehetőségeinek bővítéséhez, korszerű feltételeinek megteremtéséhez. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekei tehetségük, rátermettségük és tanulmányi eredményeik alapján megfelelő számban kerüljenek be a középiskolákba. Ennek érdekében kiemelt feladat az iskolákban folyó pályairányítási munka tartalmi színvonalának emelése Az V. ötéves tervidőszak végéig — a társadalmi erőforrások bevonásával is — biztosítani kell az oktatási beruházások tervezett ütemű megvalósítását. Szükséges, hogy a VI. ötéves terv fejlesztési elgondolásai — a várható demográfiai helyzetet figyelembe véve — a meglevő feszültségek enyhítésére és az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek folyamatos javítására Irányuljanak. A fejlesztések során, az új intézmények. építésénél legyen fontos szempont az ésszerű, takarékos megoldás. Az óvodai ellátásban különös figyelmet kell fordítani a tervidőszakban jelentkező átmeneti feszültségek enyhítésére; a megszüntetésre tervezett óvodai helyek további üzemeltetésével, a lakásokban kialakított óvodákkal, az üzemekben jelenleg más célra használt helyiségek megfelelő átalakításával. Az általános iskolai tanulólétszám ugrásszerű növekedése nagyarányú tanteremfejlesztést követel. Ezzel együtt szükséges a gyógypedagógiai intézményhálózat — ezen belül a kisegítő iskolák — bővítése is. A régi. céljának és rendeltetésének meg nem felelő, szétszórt nevelőotthoni hálózat korszerűsítése kapjon kiemelt figyelmek Középfokú oktatásunkban — figyelemmel a népgazdaság megnovekedett minőségi és mennyiségi igényeire — tovabbra is kiemelt helyet foglaljon el a szakmunkásképzés. A színvonal emelése érdekében fontos feladat a gyakorlati oktatáshoz nélkülözhetetlen gépparkok korszerűsítése ebben az intézménytípusban és a szakmunkásképzési céllal működő szakközépiskolákban is. A gimnáziumokban a fakultatív képzés tanteremigénye és a demográfiai helyzetből következő létszámemelkedés — elsősorban Szegeden — feltétlenül megköveteli a tantermek számanak növelését. A világnézeti nevelés leginkább erősítésre szoruló területe a tantárgyak keretében megvalósuló nevelőmunka. Általában nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók a tanítási órán kívül szerzett ismereteiket is beépítsék iskolai ismeretrendszerükbe. Ismerjék meg jobban szűkebb környezetük, lakóhelyük ered mén veit., legújabb kori történelmünk eseményeit, a magyar munkásmozgalmat és törekedjenek ezen belül a helyi haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyományok ápolására. A munkára nevelés területén az. eddigieknél jobban kerüljön előtérbe a fizikai munka megismertetése és megszerettetese, a fizikai munkában való részvétel feltételeinek folyamatos biztosítása. Kapjon nagyobb hangsúlyt az iskolák nyitottsága A közművelődési intézmények színes, piedagógiailag is jól átgondolt programjaikkal segítsék elő a művelődés iránti igény felkeltését, a szabad idő hasznos eltöltését. Az óvónői létszám biztosítására tovabbra is szükség van a középfokú óvónői képzésre és a képesítés nélküliek oklevélszerző továbbtanulására. Az általános Iskolák személyi ellátottságának további javítása érdekében nagyobb erőfeszítésekre van szükség a pályakezdő fiatalok — elsősorban a tanítók — esetében a szolgálati lakások és szálláshelyek számának növelésére. A szakmunkásképző intézetekben fontos feladat a piedagógial képiesítéssel nem rendelkező szakoktatók oklevélszerző továbbtanulásának ösztönző támogatása. A szocialista demokrácia iskolán belüli továbbfejlesztése, a pedagógusok közérzetének állandó javítása megköveteli a nevelőtestületeken belül az arányosabb munkamegosztást. Nagy gondot kell fordítani a pedagógusok szakmai és ideológiai t.ovábbképzésére. az úi tantervek gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel járuljanak hozzá az ifjúság sokoldalú, szocialista neveléséhez. Az ifjúsági szervezetek legfontosabb feladatuknak továbbra is a tanulmányi munka színvonalának emelését, a tanulók politikai-világnézeti nevelését tekintsék. Adjanak az eddigieknél még több lehetőséget a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésére. különböző akcióik révén segítsék a munkára nevelést. A népfront helyi, területi szervei segítsenek a szülők helyes szemléletének kialakításában, a szülői ház és az iskolák együttműködésének további erősítésében, működjenek közre az oktatási intézmények társadalmi kapcsolatainak szélesítésében. A nemzetiségi területen végezzenek hatékonyabb felvilágosító munkát a gyermekek anyanyelvi oktatásának érdekében. Általános és középiskoláink tantestületei tekintsék fontos politikai feladatuknak a felnőttoktatás különböző formáinak fejlesztését, az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. A munkahelyek a beiskolázás és a tanulmányok folytatása idején az erkölcsi és anyagi elismerés különféle módozataival ösztönözzék dolgozóikat a folyamatos önművelésre, a termelőmunka minőségi fejlesztéséhez szükséges magasabb iskolai végzettség megszerzésére. A termelőüzemek, vállalatok segítsék továbbra is az „Egy üzem — egy iskola" mozgalmat, az iskolák pályairánvító tevékenységét. A közhasznú munkák szervezettségének fokozásával vegvék ki részüket a munkára nevelés folyamatából. Járuljanak hozzá az üzemi tanműhelye^ fejlesztéséhez A pedagógus-pártszervezetek törekedienek továbbra is a tantestületek ideológiai, szakmai felkészültségének elmélyítésére, az iskolai demokratizmus további fejlesztésére. az oktató-nevelő munka tartalmi korszerűsítésére. A megyei pártbizottság elismerését fejezi ki az oktatási intézmények párt-, állami és tömegszervezeti vezetőinek és valamennyi pedagógusnak az oktatáspolitikai határozat végrehajtása során kifejtett eddigi tevékenységükért. Nagyra értékeli azt a munkát. amelyet a felnövekvő nemzedék korszerű oktatása és szocialista szellemű nevelése érdekében folyamatosan végeznek. Kéri. hogy a jövőben is aktívan vegyenek részt a közoktatás jelenlegi és távlati céljainak sikeres megvalósításában. flz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága >