Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

69. évfolyam 281. szám 1979. december 1.. szombat Ára: 1,20 forint VtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bővülő energiabázis, gazdaságosabb export Dr. Korom Mihály és Buda István látogatása Szegeden Az év befejezése előtt egv hónappal sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott intézkedései nyomán eredményesebb esztendőt zárnak, mint a korábbi években. A vállalati munka növekvő tervszerűsége a ter­melés hullámzásainak visszaszorításához is sok helyen jobb feltételeket teremtett. így a kongresszusi és a felszabadu­lási versenyben egyenletesebbé vált a munka, kevesebb az év végi hajrá. A szénbányászok az egyen­letes munkánál is többet, tervük folyamatos túlteljesí­tését vállalták és pihenő­napjaik egy részének feláldo­zásával ezt teljesítették is, segítve az ország energia­helyzetének javítását. Erre az évre háromszázezer tonna szenet ajánlottak fel terven felül, ebből több mint 200 ezer tonnát felszínre küld­tek, s a Tröszt vezetői biz­tosra veszik, hogy az évet si­kerrel zárják. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt egyes helyeken elmaradtak ugyan az előirányzattól, de a hiányt más bányák, főként az oroszlániák, ezenkívül a mátravidékiek. a borsodiak, a tatabányaiak és a mecseki bányászok pótolták. Jövőre az ideihez hasonlóan magas eredményt akarnak elérni, de az még nehezebb feladatot jelent, mert csökken a ter­melőbányák szénvagyona és jövőre még nem lépnek be az új bányák. Ezért meg­gyorsították az új vágatok kiépítését Az olajbányászok az úgy­nevezett másodlagos termelés kiterjesztésével, vagyis víz és gáz besaj tolásával növelték eredményeiket. A Nagyalföl­di Kőolaj- és Füldgáztermelő Vállalat dolgozói az egész évi terven felül vállait 20 000 tonna kőolajból 18 000 ton­nát, a 15 000 tonna propán­bután gázból pedig 11200 tonnát hoztak eddig felszínre. A többleteredmények eléré­sét • nagymértékben segítette a karbantartási munkák megbízhatósága és egyben lényeges lerövidítése. A Nagyalföldön a kutató- és feltárómunka is a felajánlott ütemben, vagyis a tervezett­nél jobban halad. November végéig 221 000 méter kutató­és feltárófúrást végzett a kőolajkutató vállalat kollek­tívája, öt százalékkal többet a tervezettnél, s ezzel újabb nagy értékű szénhidrogén, vagyont készített elő á" ki­termelők számára. Az Alumíniumgyár a gyártmányfejlesztő.-;ben tett az idén a korábbiaknál nagyobb lépéseket, bár valamennyi Hazánkban energetikai cé­lokra az ipari beruházások­nak mintegy harmadát, az ország összes beruházásainak 10—12 százalékát fordítják. Az energiaimport ellentéte­lezéséhez szükséges beruhá­zásokkal együtt az ipari be­ruházásoknak csaknem 40 százaléka jut energetikai cé­lokra. Külkereskedelmi mér­legünkben is tetemes meny­nyiséget képvisel az energia­behozatal. Ezért nagyjelentő­ségű a készülő 0rszág9s kö­zéptávú kutatási tervnek az energetikával foglalkozó fő­iránya. A készülő tudomá­nyos tervről Lévai András akadémikus nyilatkozott A többi között elmondotta: Az pnergiaszerkezet ésszerű át­alakítása azért is szükséges, mert energiaimportunk ma már meghaladja az összes energiafogyasztásunk felét, és 1990-ig mintegy 60 száza­lékra növekszik. Energia • behozatalunk 85—88 százalé­ka a Szovjetunióból szárma­zik. így döntő jelentőségúen járul hozzá energiahelyze­tünk stabilizálásához. Világ­szerte valószínűsíthető, hogy a növekvő energiaigények fedezetének hiányzó részét az atomenergia adja majd. A szakemberek és a politiku­sok előtt ma már az is egy­értelmű, hogy a szénhidrogé­neket — elsősorban a kőola­jat — szénnel és nukleáris energiával kell kiváltani. A jelenlegi elképzelések szerint szénbányászatunk 1990-ig 75—80 százalékkal növeli a termelési koncent­rációt és a termelékenységet. Aránylag kiterjedt lignittele­peink új szénerőművek épí­tésére nyújtanak lehetőségei. A hazai kőolaj-, földgáz- és uránércbányászat korszerű technológiát alkalmaz, s így például az uránbányászatban 1970 óta megháromszorozód­tak a teljesítmények. Az or­szág kedvező lehetőségei kö­zött tartjuk számon a geoter­mikus energiát, mint gazda­ságosan felhasználható helyi energiaforrást. Felhasználá­sával 1965. óta mintegy 800 000 tonna tüzelőolajat ta­karíthattunk meg, és a kö­vetkező ötéves tervben éven­ként százezer tonna „folyé­kony aranyat" válthatunk ki a természeti kincsünkkel. A geotermikus energia felhasz­nálása 1990-ig elérheti a négyszázezer tonna tüzelő­olajnak megfelelő értéket, ami az akkori összes energia­fogyasztás egy százalékának felel majd meg. A hazai erőforrásokat számba véve csak korlátozott mértékben számíthatunk víz­erőink hasznosítására. — Éghajlati viszonyaink mellett nem lesz elhanyagol­ható a jövőben a napenergia hasznosítása sem. Ez a kér­dés különben világszerte elő­térbe került Ezt a energia­fajtát azonban az évszázad végéig valószínűleg csak la­kóházak fűtésére és meleg­víz-szolgáltatásra. a mező­gazdaságban szárításra és egyéb, alacsony hőmérsékle­tet igénylő folyamatokra ve­hetjük számításba. — Mindenképpen szüksé­ges foglalkoznunk — a KGST-tagországokkal közö­sen — az atomenergia gazda­ságos kihasználásával. Az atomenergia gazdaságosabb kihasználására célszerű len­ne egyesített atomenergia­rendszert kialakítani, így a küllönböző típusú atomerő­művek együttműködésével növelhetnék az uránérc hasz­nosításának íokat elképzelését nem tudta való­ra váltani. Egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült megszüntetni a gázpalackok hiányát, sőt a 22 kilogram­mos gázpalackkal bővítették a választékot. Űj típusú gyorsfőzök uk tákkal, elektro­mos kiflisütővel is megjelen­tek a piacon, s megkezdték a felkészülést az őszi BNV-n sikert aratott teflono?ott és normál kivitelű, hőálló lakk­bevonattal készülő új edény­család sorozatgyártására, amely várhatóan 1980-ban kezdődik meg. Néhány más új termékük gyártását azon­ban kénytelenek voltak el­halasztani. Egy évet csúszik például a rozsdamentes, il­letve a rézedényék gyártásá­nak megkezdése, mivel a ter. vezéskor nem mérték fel kellően az alapanyagok hazai beszerzési lehetőségeit, pe­dig a hazai és a külföldi ke­reslet egyaránt igen nagy. Az Ajkai Üveggyárban az év egyik legfontosabb ered­ménye az volt, hogy nagy­mértékben növelték a csi­szolt ólomkristálykelyhek gyártását, a tömegáru egy részét pedig átadták a nagy teljesítményű présekkel ren­delkező tánsüzemeknék, ahol, ezek előállítása kifezetődó.'Így az idén 20 országba a ter­vézettnél 10 millió forinttal nagyobb értékű árut szállí­tanak. Az eredményben az is erősén közrejátszik, hogy kellő időben jó szakmunká­sokat képeztek ki. Az idén 25 fiata] finomcsiszoló mun­kást állíthattak a korszerű gépek mellé. Nagyobb fele­lősségei végzett munkájuk eredménye az is, hogy 2,7 százalékkal csökkentették a selejtet, ami egymagában 5 millió forinttal növeli a vállalat nyereségét. Jelentős sikert ért el ex­porttermékeivel a Szegedi Ruhagyár. Kanada után az Egyesült Államok is tenge­rentúli megrendelőinek sorá­ba lépett, Hollandiában pedig olyan népszerűvé váltak a szegedi autósöltönyök, hogy 19S0-ra az idei mennyiségnek kétszeresét rendelték meg. Ezért új varrógépet, prog­ramvezérléses gózvasalókat helyeztek üzembe, s ezek se­gítségével jövőre csaknem félmillió dollárral növelhetik exportjukat (MTI) Dr. Simády Béla tájékoztatta az cpitkezcs helyszínén a vendégeket és kíséretüket. Pénteken Szegedre láto­gattak dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Buda Ist­ván államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. A Központi Bizottság tit­kára megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, majd részt vett a párt-végrehajtóbtzötteág teg­nap délelőtt tartott, ülésén. A párttestület napirendjén szerepelt a többi között a­testnevelés és a sportm<?/£a­lirttít "mdgyei ' helyzetéről és • fejlesztésének "t feladatairól szóló jelentés, amelynek vi­tájában részt vett Buda Ist­ván is. A Központi Bizottság tit­kára és az államtitkár a dél­utáni órákban dr. Komócsin Mihálynak, dr. Perjési Lász­lónak, a megyei tanács el­nökének és más párt- és ta­nácsi vezetők kíséretében megtekintettek a szegedi kajak-kenu és evezős pálya építését. Itt dr. Simády Bé­la. nz Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatói az építő­munka eddigi eredményéről. "Elmondottá • á' többi kozöH. hogy már eddig 35 millió fo­rint értékű munkát végeztek el, 167 ezer köbméter földet mozgattak meg. A jövőben még további 100 ezer köb­méter föld megmozgatására lesz szükség. Eddig 61 gaz­dasági egység dolgozói aján­lottak fel segítséget. Ez a 2 ezer 600 méter hosszú és 160 méter széles tározó szol­gálja majd az öntözés célját és biztosítja a sportolás le­hetőségét. De lehetőseget nyújt sporthorgászásra is. Dr. Kórom Mihály ^'"Bu­da István ehsmeressel szól­tg/c arfol a lelkes (örekyéf­jjfől,. munkáról, gmeflyel ka­. jak kenu és evezős pályái hoznak leire Szegeden. A szövetkezetekről Szegeden befejeződött a nemzetközi jogászkonferencia Közel száz résztvevő élénk érdeklődése és a nézetek különbözősége okán fellán­goló vitája jellemezte azt a háromnapos nemzetközi jo­gászkonferenciát. amelyet Szegeden, a Technika Há­zában a József Attila Tudo­mányegyetem Jogi Karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke, a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti tago­zata és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa rendezett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek belső jogi viszonyainak vizsgála­tával foglalkozó reprezenta­tív 6zakmai összejövetel tegnapi pénteken délután dr. Veres József tanszékve­zető egyetemi tanárnak, a JATE Jogi Kara dékánjának elnökletével nyílt vitával fejeződött be. Dr. Ve'-es József a konfe­rencia után nyilatkozatában elmondta, különös jelentősé­get ad a szegedi rendez­vénynek, hogy a résztvevők Ölest tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap, pén­teken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendel­kezések elősegítik o hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerű­sítik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek és munka­jogi szabályainkban való ér­vényesülését. Az új szabá­lyok 1980. január 1-én lép­nek hatályba. A törvényere­jű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehaj­tást szabályozó miniszterta­nácsi és munkaügyi minisz­teri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőr­naggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változ­tatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rend­őr-főkapitányság vezetőjé­nek bűnügyi első helyette­sévé. (MTI) hozzászólásaiból szerkesztett háromnyelvű szakkiadvány segítségevel a szocialista or­szágok érdekélt jogászai: az elméleti jogászok, a jogal­kotók és a jogalkalmazók egyaránt felhasznaihatiák az itteni tapasztalatokat. A nemzetközi josászkon­ferencia zárszavát Moharot József, á Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa el­nökségi tagié tartotta, ösz­szefoglal^jában egyebek közt rámutatott' arra. hogy ma már a termelőszövetke­zetek mindennapos munká­jához elengedhetetlen a jo­gász munkája, s a gazdasági szakemberek döntéseit nem lehet a jogász megkérdezése nélkül meghozni. A konferencia résztvevői a- délutáni árakban Forras­kútra. a Haladas Tsz-be utaztak üzemlátogatasra, ahol Sándor Tibor, a szö­vetkezet elnöke fogadta a vendégeket. Lázár György látogatása Lázár György. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros XVIII. ke­rületébe látogatott. Részt vett a latogatáson Bozsó Laszlo, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket a kerü­leti pártbizottság székházában Peják Emil első titkár és Tar.csik Rudolf tanácselnök fogadta, s tájékoztatták a 90 ezer lakosú városrész gazdasági, politikai életéről. Lázár György a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival és a nagyüzemek gazdasági vezetőivel eszmecserét folytatott a XII. kongresszusra való felkészülésről. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom