Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

4 Kedd, 1979. novcmtier 20: Halló, DÉGÁZ! Készenlét a lakosságért A lakótelepi ház tövében •árkából kifordult betonszekrény, helyén az általa védett vízzár csonkja meredezik a földböl, körös-körül gázszagtól bűzlik a levegő. Csöng a telefon egy irodában. — Halló, DEGAZ! — Jó estét kívánok. Tessék parancsolni. — Gázszivárgást vettem észre a hóközpant mellett. Mit csináljak? — Mondja meg a nevét, lakcímét és a szivárgás pontos helyét... Negyedóra múlva Trabant fékez, fiatal férfi siet a helyszínre, rá két percre újabb autó áll meg, a bejelentéstől számított 20 perc múlva sárgaruhás szerelő jelenik meg a veszélyeztetett helyen. Ellő a szerszámokat, aztán semmi... pedig a gázszerelvény, a vízzár megrongálói is ott toporognak az éjszakai utcán „áldozatuk" mellett. Igazoltatás során a következő adatokat vallották be: Név: Galambosi István és Farkas Zoltán, mindketten szegedi lakosok. Foglalkozás: B) főmérnök, b) főosztályvezető. Munkahely: DÉGÁZ. Szeged. Tettük elkövetésének oka: ellenőrzés. Színhely: Hódmezővásárhely. A bejelentő neve: a riport végén. • A vásárhelyi éjszakai riadóra kivonult a vállalat kirendeltségének két művezetője, az ügyeletes szerelő — lángmentes ruhába öltözve, s még a gáznyomás-szabályozó kezelője is. Biztos, ami biztos. Hogy végül is javítanivalójuk nem akadt, azon meg sem lepődtek, hiszen az sem újság, ha a vállalat szakemberei „próbariadón" győződnek meg a készenléti szolgálat éberségéről, ütőképességéről. Farkas Zoltán, a szolgáltatási főosztály vezetője értékelte a gyakorlatot, munkanaplóba, jegyzőkönyvbe került az akció, s a vásárhelyiek a gyors kivonulásért járó dicséret birtokában térlek haza és az ügyeleti szobába — • várták az „éles" riasztást. Szerencsére — hogy nekünk la járjon valami dicséret — efféle oróbariadót még csak a DÉGÁZ rendezett, s a lakosságtól nem érkezett beugratós hívás. Szándékos, rosszindulatú nem. Néhány évvel ezelőtt viszont pánikhangulatban hívták ki a szegedi szolgálatot. Gázszivárgást jelentettek egy árokból, I s később derült ki, hogy n bejelentő ugyan jól érezte, gázszag van a levegőben, mégsem volt vész. Az egyébként szagtalan földgázt a nem épp ibolyaillatú merkaptánnal keverik, s a merkaptános hordókból egy „civil" a maradékot az árokba öntötte, hisz neki csak a hordó kellett... * Az éjszakai őrjárattal Szegedre érünk. Útközben adja tudtomra a két szakember, hogy minden gázvezetékkel_ ellátott településen szervez- i tek hibaelhárító ügyeleti szolgálatot, különböző felszereltséggel, attól függően, hány fogyasztó tartozik a községhez, városhoz. Az ennek megfelelő öt kategóriában az egy szerelőtől a diszpécserközponttal irányítható, gépkocsis éjjel-nappali ügyeletig tartanak a fokozatok. A megyeszékhely az utolsó; 10 ezer fogyasztó feletti kategóriába tartozik. Nézzük, mit tudnak a szegediek. — Halló, DÉGAZI... Stopper lenyomva, óra indul. Egy ... kettő... három ... négy... hét perc alatt a Sajtóházhoz ért a központ kék fénnyel villogó rohamkocsija. Nóvák György szerelőt követni is alig lehet, rohan a pincébe, keresi a szivárgó csövet — s a leg-t különösebb, hogy meg is találja, pedig én Igazán nem tudtam, hogy van. Piros lámpa jelzi az érzékelőműszeren a gázt. — Ez még nem veszélyes — mondja Galambosi István. — Ez a műszer rendkívül érzékeny. Gyakorlat lefújva, gáz tehát úgy van, hogy nincs... • A központban Gyuris László diszpécser előtt a falon hatalmas várostérkép vezetékek •nyomvonalaival, nyomásközpontok stilizált jeleivel. A másik oldalon nyomásmérők. Hirtelen éles csengőszó töri meg a csendet, s az egyik nyomásmérő jelzőlámpája piros fénnyel jelez veszélyt... — Hogy veszélyt, az kicsit túlzás — mondja. — Ugyanis ezek a várost ellátó vezetékek állapotát mutatják, s az még nem biztos, hogy nagy bajt jelent, ha kisebb vagy nagyobb lesz a nyomás bennük ... Legalábbis, amig változtatni tudunk rajta. Innen adunk utasítást az átadóállomásoknak, növeljék vagy csökkentsék a vezetékben a gáznyomást. Ha nem áll helyre, akkor van baj, akkor riasztunk. — Itt csöng a bejelentők telefonja is? — Méghozzá éjjel, nappal, úgyhogy itt aluldni nem lehet, Nézzen körül, nincs is hol. — Legutóbb honnan kértek segítséget? — Ma épp Kisteleken jeleztek vezetékszivárgást. Oda ment a szerelőkocsink. A kéklámpás UAZ személyzete a helyszínen, de Szeged sem maradt készenléti szerelő nélkül. A korábbi ellenőrzésen jól vizsgázott fiatalember, Nóvák György tartja a frontot. Ma már több bejelentésre ment házhoz. Szivárgás — gázmérőcsere ... szivárgás, gázmérőcsere. Tömítéshibák, repedések... Ha egyszer a gázórák mesélni tudnának! Lenne, amelyik panaszt nyújtana be: őt piszkálják! Az egyik házból dőlt a gázszag, a lakók ijedten észlelték, a tulajdonos pedig e kocsmában harcolt az antialkoholizmus ellen. Az ajtót felfeszítő szerelő az életével játszva hárította el a majdnem végzetes hibát. A gázórát kiiktatva egy biciklibelsőt szerelt a műszaki zseninek aligha, felelőtlen szélhámosnak viszont bátran mondható lakó a vezetékre. Rájött, így a legolcsóbb: lopta a gázt. A kerékpárgumi megrepedt, a lakás teleömlött gázzal, s csak egy szikra kellett volna ... Beszélt is róla mindenkinek a városban. Nem itt — Szolnokon történt Két hónappal a tizenhárom áldozatot követelő gázrobbanás után .., Igriczi Zsigmond Óragyár fiangdokumenlumai A Moszkvai Központi Film-, Fotó- és Hangarchívum polcaira új hangfelvételek kerültek: a moszkvai 2. számú Oragyár hanganyagai. A moszkvai 2. számú óragyár nagymúltú üzem. Ma dolgozóinak száma eléri a 11 ezret. Évente 8 millió darab óra készül Itt, termékeik a világ 70 országába eljutnak. Az üzemi rádió szerkesztősége évek óta őrzi az üzem fejlődéséről tanúskodó felvé teleket. 1977-ben a szerkesz tóség dolgozói a hangfelvételek egy részét átadták az archívumnak. Az utókor számára megmaradnak a Nagy Honvédő Háború résztvevőinek elbeszélései, a munka veteránjainak visszaemlékezései. Az üzemet többször is felkeresték űrhajósok, hangjukat szintén megőrizte a mágneses szalag. Raktárba kerülnek az ünnepi gyűléseken, párt- és termelési aktívaértekezleteken készült felvételek is Minden dokumentumot átvizsgáltak a szakértők. De ezzel nem merül ki az archívum, és a 2. számú Óragyár kapcsolata. Az anyagok átadása a jövőben is folytatódik. Kultúrahatár, határkultúra? Hogyan jut át a kultúra, a művelődés a városhatáron? Olyan könnyen, mint az ember — mondjuk autóbuszszal? A közelmúltban tárgyalta a Csongfád megyei közművelődési bizottság két járásbeli helység, Mórahalom és Bordány közművelődési helyzetét. Erősen gyanítható: mindaz, amit az érdekeltek az ottani gondokról hallottak, a szegedi járás általános kulturális helyzetéről is bizonyos következtetésekre adhat alkalmat. Arról beszélt például a mórahalml tanácselnök, mennyire nem megoldott a nagyközségben: hogyan „kössék" jobban a helyi értelmiséget Mórahalomhoz, s imígyen hogyan segíthetnék 6 ezer ember kultúrálódását? Első és legtermészetesebb szövetségesként a pedagógusok kínálkoznának, de a tantestületnek több mint fele Szegedről jár tanítani, s ez a tény már jóformán minden további erőfeszítést reménytelenné tesz. Legalábbis amíg meg nem oldják valahogyan, hogy az itt dolgozó tanárok le is telepedhessenek. Mert addig megfelelő szintű és főleg aktív, a gyakorlati közművelődést megindító-elősegítő értelmiségre hiába is várnak. Mindez ugyan pénzkérdés (mi nem az?), mégis fölöttébb elgondolkodtató: huszonegy úgynevezett „célcsoportos" szolgálati lakást építenek nekik Mórahalmon — s ettől is várják a megújulást. Persze a dolgok igy sem valami egyszerűek. A szegedi határ, akárcsak egész Csongrád megye, meglehetősen „tanyás". A tanyai iskolák pedig megszűntek. Csak Mórahalmon 5, Bocdányban pedig négy. Az épületek további sorsa teljesen bizonytalan. Mivel a környék, elnéptelenedett, a pedagógusok elköltöztek, úgy vélhetné a laikus, odabent, a faluban kell mindent megoldani. Ám, tanyán még mindig igen-igen sokan élnek. Talán Szentes példája irányadó lehetne: a tanyaközpontok arrafelé egyre inkább művelődési központokká is alakulnak. Mert hiába van a községben ifjúsági klub, mozi és könyvtár, ha a 10—20 kilométerre levő tanyákról legföljebb vásárolni járnak be az emberek. Ha hétvégi estét próbálunk elképzelni valamelyik községben: diszkó bömböl a presszóban (ifjúsági klubban, művelődési házban), pár tucat suhanc vadnyugati filmet néz a moziban, a kocsmában (halászcsárdában, étteremben, falatozóban) nagyüzem. Mindaz, ami ezeken fölül lehet: ráadás, esetléges, alkalmi, néha ugyan jól sikerült, de végső soron kivételesnek számító rendezvény olykor-olykor. Egyszóval: különleges „határhfelyzetben" vannak a kultúrálódás terén a városhatáron kívül, ám a városhoz voltaképpen közel élők. A kérdés az, vajon az ilyen „határkultúra" szükségszerűen csak a „kultúrhatárrá" transzformálódott városhatáron túli állapot következménye? Fokozott mértékben vizsgálandó a járásbeli községek közös munkája, együttműködése. A megyei közművelődési bizottság ülésén szinte minden felszólaló a beszámolókhoz hasonlóan megállapította, hogy a sok elkülönült jóakaratot, kezdeményezést jobban össze kellene hangolni, a szellemi és anyagi erőforrásokat szervezettebben egybefogni, az agrárértelmiségét is jobban bevonva a munkába, vagyis — koncentráltabban ügyelni mindenre. Szó volt arról ls, mennyire eltérőek az egyes települések adottságai. Mindebből következne, hogy a lakosság különböző életkörülményei (és igényei) jóval differenciáltabb módszereket is kívánnak. S ehhez már távolról sem elegendő a jószándék, jószerével még az aktivitás sem. igyekezne összefogni a kiscsoportokat, ha a téeszekben többen lennének a közművelődéssel foglalkozó, értő és felelős szakemberek, ha a kihasználatlan szellemi tartalékokat az egymásra utaltság szellemében igyekeznének felismerni és kihasználni, ha a közművelődési ter(veket egyeztetnék... Ne ' folytassuk. Inkább beszéljünk még — pénz és újra pénz! — a téeszek szerepéről. A szociális és közművelődési alap ,-(együtt fut", hogyan, miképp használja föl egyik vagy másik — állandó vitatéma. Volt szó egyféle közös közművelődési alapról is, de a valóság egyelőre inkább az, hogy a községi tanácsok közművelődési alapjához eddig jónéhány téesz hozzájárulást sem adott. Igaz, például a mórahalmi Vörös Október idén már igen, viszont — szociális gondokról is szó lévén — a tagság 25 százalékát jelentő nyugdíjasokról sem feledkezhettek meg. S közben hivatkoznak arra, hogy mint gaz' dasági egységek saját szakterületükön belül, Igyekeznek megvalósítani a művelődéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat. így is lehet, tehetjük hozzá, de akkor ezt Is valahogyan úgy kellene végezni —, hogy csak egyfelé, a községi közművelődés egységesebb Irányába, mutasson előre A kulcsszó ismét az együttműködés, a közös cselekvés lehet. Ff E Recept nem adható. Viszont kialakítható: ha például Mórahalmon a könyvtár megfelelne a mai követelményeknek, ha a bordányi művelődési házban főfoglalkozású művelődési előadó „Szerszámgép szül szerszámgépet" mozgalom Két évtizeddel ezelőtt Indították el útjára a „Szerszámgép szül szerszámgépet" mozgalmat a KNDK-ban, amelynek eredményként az Ipar lendületes fejlődésnek indult. A kezdeményezők Észak-Hamgjöng tartomány egyik könnyűipari üzemének dolgozói voltak. Ok saját erőből készítettek célszerű szerszámgépet. Példájukat más üzemek százai követték nemcsak a könnyűiparban, hanem más iparágakban is. A fémkohászatban például egy év alatt 1300 szerszámgépet készítettek eL A mozgalom továbbfejlesztése volt, amikor már nem csupán „szerszámgép szült szerszámgépet", hanem műhely műhelyt, gyár gyárat, ami az iparosodás soha nem látott fejlődését eredményezte az országban. A szerszámgéppark növekedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy 1960— 69 folyamán 2,2-szeresére nőtt az ipar különböző ágaiban a szerszámgépek száma. A tervek további fejlődést irányoznak elő. A második hétéves terv utolsó esztendejére, 1984-re, a terv szerint a szerszámgépgyártás eléri az évi 50 ezer darabot. / HÁZASSÁG Csillag Péter és Argyelán Mária, Búló Ferenc és Berki Mária, Süveg László István es Bendesi Judit Erzsébet, Szögi István és Huzsvár Zsuzsanna. Bende Laloa és Tóth Ilona, Tombácz István és Környei Zsuzsanna, 0-azsó József és Tombáez Éva <esuzsanna, Gárgyán László és Mayar Katalin. Mészáros Csaba és Gombos Edit. Károlyi Ferenc és Bakó Róza. Farkas Kálmán él Halácsi Gizella Anna. Gavrilovie Aleksandar és Jancsi kin Emília. Kopasz László és Veress Irma, Szőnyi ayörgy Endre és Suszczynská Malgorzata Elzbieta. Kódi Imre és Puskás Piroska házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Nemes Sándornak és Kothencz. Erzsébetinek Gábor. Bába Mihálynak és Gombos Irén Ágnesnek Mihály, Soós Jánosnak és Perity Juliannának Edit; Petrovigs Istvánnak és Schwarcz Klárának Ágnes, Petrovics Istvánnak ós Schwarcz Klárának Klára. Kovács Ferenc Józsefnek és Bálint Ilonának Péter. Péter Györgynek és Pálinkó Bozália Ilonának György, Godó Józsefnek és Oeskó Máriának Veronika Márta. Kocsis Tibor Sándornak és Mezei Juliannának Tibor, Csámánná Antalnak és Balogh Annának Ádám Dávid, Faragó Mihálynak és Fábián Etel Irénnek Mihály, Laczi Ferencnek és Zérád Erzsébetnek Csaba István, Túri Zoltánnak és Kása Mária Magdolnának Brigitta, Volford Szilveszternek és Engi Ágotának Gábor. Ma réti Istvánnak és Tóth Máriának Krisztina Mária, Kulcsár Jánosnak és Szemerédi Katalinnak Attila, Jenei Györgynek és Nágy Zsuzsannának Péter, dr. Kerényl Jánosnak és Szabó Ágnesnek Petra, Miklóst Sándornak és Magyar Zsuzsannának Orsolya, Nóvák Árpádnak és Csala Rozáliának Gyöngyi, Pataki István József-» aok és Tóth Katalinnak Attila, Családi események Mocsai Zoltán Mihálynak és Vedres Zsuzsannának Zoltán Péter, Budai Lászlónak és Busa Erzsébetnek Attila László, Kis Istvánnak és Vecsernyés Erzsébetnek Daniella. Ungi Antalnak és Illés Katalinnak Katalin Erzsébet, Lipka Zoltán Istvánnak és Odrobina Gizellának Tamás. Figura Károlynak és Szélpál Editnek Gábor. Jóiárt. Józsefnek és Adám Rozáliának József, Brunczvlk Gézának és Cseh Mártanak Dántel, Volford László Antalnak és Szokol Hona Eszternek Attila László. Popovics Lőrincnek és Palócz Máriának Nóra Mária. Dékány József Mihálynak és Klebék Erzsébetnek Annamária, Gora Károlynak és Mazács Zsuzsannának Károly, Péter János Sándornak és Sasvári Máriának Dániel Sándor. Fábián Gyulának és Domokos Erzsébetnek Gyula Szabolcs, Gönczy István Jenőnek és Csányi Piroskának Judit, líövesi Istvánnak és Páoai Éva Magdolnának Róbert. Ördög Istvánnak és Pecsenye Margitnak Anita, Szegedi István Imrének és Balog Viktóriának Gabriella, Papp Mihálynak és Horváth Valéria Piroskának Andrea. Major Ferencnek és Kovács Jolánnak Ferenc, Gyuris Istvánnak és Va-ss Máriának Tamás, Szabó Mihály Józsefnek és Farkas Katalin Erzsébetnek Mihály, Piti Elek Pálnak és Terhes Ilonának Gábor Elek. Tóth Istvánnak és Túró Mária Piroskának Mária. Hegyközi József Sándornak és Kindlein Erzsébetnek Andrea, Vlncze Lászlónak és Szemerédi Etelkának Aliz. Kis Lászlónak és Hofímann Erika Erzsébetnek László Klspélej Tibornak és Apró Rózsának Tibor, Rldovlcs Péter Andrásnak és Révész Erzsébet Emíliának Eszter, Bálint Imrének es Harkal Rozáliának Oábor, Terhes Mihálynak és Varga Eva Etelkának Krisztián, Tasi Pálnak és Tóth Rozáliának Szabina, Tasi Pálnak és Tóth Rozáliának Rozália. Tóth Károlynak es Kiss Zsófiának Zsófia, Simon Zoltánnak és Fodor Ilonának Mónika Eszter, Vecsernyés Istvánnak és Sörös Ilonának Renáta, sáringer Mihály Andrásnak cs Sárközi Ilonának Csaba Attila, Lázár Istvánnak és Misán Julianna Mártanak István Gábor, Révész Istvánnak és Papp Eva Erzsébetnek Gabriella. Deák Mih 'ynak és Kovács Erzsébetnek Z.rnlt, Farkas Antalnak és Kovács Gizellának Szilvia Gizella, Kárt Istvánnak és Komlósi Máriának Mariann, Csótt Tibor Ferencnek és Nagy Editnek Edit nevű gyermekük született. HALALOZAS Polgár Jenő, Molpár István, Krt in Ferenc Géza, Balog István, Bölthe SAndorné Sánta Mária, Szenle Bálint Lászlóné Gerencsér-Szabó Judit, Náday János, Tóth Ferencné Juhász. Mária, Kovács Zollán. Vitéz Istvánne Róth Berta. Kutasy Lajos. Milanov Abrenka. Rózsi Istvánná Szirovicza Viktória. Molnár Ferencné Török Julianna, Kiss Imréné Bárányi Zsuzsanna, Kriván Pálné Tóth Eszter. Horváth Jánosné Gyöngyösi Rozália, Csala Józsefné Nagy Mária, Polonvi János Szabó Istvánne Tóth-JCása Julianna. Földest Sándor. Sebők Imre, Varga Balázs, Balog Istvanné Szőke Klára, Tóth Mária, Laskay Arttalné Vass Piroska, Pap Anna. Tóth Istvánná Kocsis-Savanya Ilona. Csányt János, Farkas Feranc, FCWTO János, Markó Mária. Varga Lajosné Tóth Rozájla, Somos Lászlóné Bertalan Margit. Pópity Imre. ördögh Imre. Kulcsár Gizella. Mózes Istvánná Nemes Erzsébet, Balogh Istváitné Pópity Erzsébet meghalt. A „határkultúrás" járási helyiét nem jeléhthet kultúrahatárt. A különleges népességszerkezet bonyolultabb megközelítést követel, a legfontosabb feladat viszont változatlanul az, hogy az érdekelt e*zrek művelődési igényeit minél színvonalasabban igyekezzenek kielégíteni. Átgondoltan, lépésről-lépésre. Nem feledkezve (gy meg például a leginkább adott, legelső lépcsőfoknak tekintendő tömegkommunikációs eszközök fontosságáról, hiszen ezek szinte kizárólagos művelődési források a tanyákon. Azután sem a korosztályok különbözőségeiről, sem a fiatalokról, sem a helybéli értelmiségről és igy tovább. Csakis így lehet a „határkultúrából" mesterségesen képződött kultúrahatárt ledöntő, korszerű műveltség, a Szeged környéki helynévtáblák világában. Dortionkos László Kincskereső-hét Zala megyében Egyhetes rendezvénysorozat zajlott le Zala megye városaiban. és községeiben a Kincskereső jegyében. A szegedi gyermekirodalmi folyóirat szerkesztőségének tagjai és szerzői találkoztak az ifjú olvasókkal. pedagógusokkal, gyerekkönyvtárosokkal, rendhagyó irodalomórákon, baráti beszélgetéseken vettek részt. A programban bemutatták a szegedi körzeti tévéstúdió által készített Virágfüzér című filmet és több helyen' láthatják az érdeklődők a Kincses rajzok című kiállítás anyagul.