Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

Szerda, 1979. november 14. 3 A magyar­mongol kormányközi bizottság ülésszaka A Parlament gobelintermé­ben kedden plenáris üléssel megkezdődött a magyar­mongol gazdasági és müsza­ki-tudomanyos együttműkö­dési kormányközi bizottság XIII. ülésszaka. A tanácsko­záson a két delegációt Bor­bándi János miniszterelnök­helyettes. illetve Tumenbaja­rin Ragcsa. a mongol Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese. a bizottság társel­nökei vezetik. Borbándi János megnyitó, Tumenbajarin Ragcsa pedig válaszbeszédében elismerés­sel állapította meg. hogy megfelelően halad az előző ülésszak határozatainak vég­rehajtása. A két ország, az érintett vállalatok kapcsola­tai tovább fejlődtek, újabb ágazatokra terjedtek ki. Mindkét fél számára kölcsö­nösen előnyös együttműködés jött létre például a geológiai kutatásban, ami arra is utal, hogy a kapcsolatok bővítésé­re újabb és újabb lehetősé­gek kínálkoznak. Rámutat­tak: a mostani ülésszak is az együttműködés továbbfejlesz­tését szolgálja. A beszédek után megkez­dődött a napirendre tűzött kérdések megvitatása. (MTI) Gyártmányok világszínvonalon A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésű megmunkálóközpont gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy-, Illetve számítógépvezérléstí berendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelor­szágba, az NSZK-ba, Franciaországba exportálják A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat III-as pártalapszer­vezetének 58 tagja és 9 fő­nyi vezetősége higgadtan, nyugodtan néz a beszámoló taggyűlés elé. Miért ez a magabiztosság?— kérdeztem Farkas Jánostól, az alapszer­vezet titkárától és Király Józseftől, a vezetőség tagjá­tóL — Ügy gondolom, azért — válaszolta Farkas János —, mert nem kapkodtunk, nem 6iettünk el semmit a felké­szülésben. Szakítottunk rá Időt, hogy alaposan felmér­jük hatáskörünkben: mit vé­geztünk el a párt XL kong­resszusa óta? Nem dicsek­szünk, de nem is szerényke­dünk eredményeinkkel. A mi alapszervezelünket azok a párttagok alkotják, akik építőmesteri, szakipari és az épületgépészeti szakmákban, az anyaggazdálkodásban, a raktározásban, a szállításban dolgoznak, vagyis közvetle­nül a termelésben. Rajtuk és pártonkívüli szaktársaikon a város lakosságának a szeme, mert annyi házon és lakás­ban dolgoznak. Az ő mun­kájuk milyenségén mérik le, hogy tíz- és százmilliókkal hogyan gazdálkodik vállala­tunk. — Beszéljenek talán a té­nyek — vette át a szót Ki­rály József, a vállalat fia­tal építésvezetője. — Amit az V. ötéves tervben vállal­tunk házak szerkezeti fel­újításában, homlokzatok helyreállításában, lakások karbantartásában, előre va­gyunk, pedig ez 198 millió forint értékű munka saját kivitelezésben és szanaszét szórt munkahelyen. Igaz, ez az előrehaladás vállalatunk általános fejlődésének a tü­körképe. A legszebben át­gondolt és felépített terv is csorbát szenvedhet, ha vég­rehajtásához nincs kellő fel­készülés, ha azt nem előzi meg technikai és gépi esz­köz, munka- és üzemszerve­zés, legfőképpen pedig le­gyen elégséges gondolkodó és cselekvő ember. Nálunk kezdettől fogva minderre gondoltak, s ezért tudtuk magunkat megelőzni. Közbevetőleg meg akartam kérdezni beszélgető partne­reimtől: szólhatnának-e ugyanilyen megelőzésről az nak kapcsán, hogy a tag­könyvcsere előtt ilyesmiket tettek neki szóvá? — Nem volt pardon most sern, a pár t csoport-ér tekez­letsken — válaszolta Farkas János. — Alapszervezetünk vezetőségi tagjai ott voltai? minden pártcsoport-megbe­szélésen. Nyílt, őszinte, se­gítő szándékúak voltak ezek a fórumok. Személy szerint mindenki szóba került mun­IKV-val a lakóházak szer­kezeti felújítására szerződött , , • , , , , , , .. , , partnerek, a Szegedi Magas- kajával, partmegbrzatásáyal, és Mélyépítőipari Válíllat magatartásával. Egymás ko­avagy a Szeged? Építőipari L^Lf* Szövetkezet? Gondoltam, ez mellebeszéim Voltak, akik­nem az ő asztaluk. Egy ?ek megmondták: nem eleg szinttel feljebb, pártvezető- ámacsak lat°Satn> a tő­ségüktől és gazdasági veze- rendezvényeket önmagaban tőségüktől kaphatnék rá 33 már kevés' Vélemeny, ki­állás kell közös dolgainkért, mert a mi munkánkat nem végzi el helyettünk más. kára afelől, hogy sikeres be- Ö3Z,intétn mondom, ab esz á­szómniö tettk-vüisc „1A ni?9 molo taggyűlést előkészítő konkrét választ Miért ma­gabiztos mégis ennek az alapszervezetnek a párttit­számoló taggyűlés elé néz? — tértem vissza első kérdé­semhez. pártcsoport-értekezieíeken nem csomagolták a vélemé­nyeket selyempapírba. Ép­pen ezért alapszervezetünk — Hat pártcsoportunk vezetősége az ott elhangzot­van — mondta Farkas Ja- takból sokat tanult, és azo­nos —, amelyek most már kat beépítettük beszámo­igen aktívak. Időközben rá­jöttek, hogy területüknek ők a gazdái. A napokban tar­tott ülésükön megvitatták beszámoló .taggyűlésük té­makörét, amelyet ki is bő­vítettek. Fel is adták a lec­két az alapszervezet leendő új vezetőségének. Például: a taggyűlések előtt bővebb, lónkba. * Beszélgetésünk végén sem adta fel optimizmusát a be­számoló taggyűlés sikerére számítva Farkas János és Király József. Alapszerveze­tük 9 tagú vezetőségéből ha­tan munkásállományúak. B ecsüljük meg jobban eredményein­ket! — hallom mind gyakrabban mostanában. Okos beszéd, magam is aláhúzom. Elfog azonban a nyugtalan­ság is: valami baj van eredményeink meg­becsülé~ével? Képtelenség. Csak az önma­gukba fordulókat, az érzelmileg kiégette­ket.- a szellemileg eltompultakat. s persze a haladás megkeseredett kerékkötőit nem melegíti föl az a látható, kézzelfogható tény, hogv népünk teremtő energiája újabb és újabb maradandó értékeket hoz létre. Ne menjünk messzire, itt Szegeden sin­csenek egyforma, unalmas napok. Hol itt. hol ott bukkanunk rá egy-egy úira: lakó­házra, orvosi rendelőre, iskolára, üzletre, amely egy évvel korábban meg nem volt sehol. Száz meg száz jele van annak, hogy a szocialista fejlődés megszakítás nélküli folyamattá vált nemcsak megkapó épít­kezésekben. hanem szociális és egészség­ügyi intézkedésekben is. Jóllehet a lakos­ság hozzászokott az állandó változáshoz, az életmód gyorsabb-lassúbb javulásához, de korántsem vált közömbössé iránta. Nem szeretjük a nagy szavakat A hur­ráoptimizmus csak ideig-óráig fokozható, s inkább hordozza a lehangoltság veszélyét, mint a szerény, de természetes közösségi tudat ébrentartása. Manapság a lakosság egyetértését, tettrekészségét kifejezendő ritkán írják le azt a szót hogv lelkese­dés. Pedig nyilvánvaló, hogy lelkesedni is szoktunk, csak éppen kevesebb csinnadrat­tával és külsőséggel. Inkább magunkban hordozzuk a párt és a kormány intézke­dései Iránti bizalmat, s inkább tettekben, mintsem cikornyás szavakban juttatjuk ki­fejezésre; Amikor november 4-én felavattuk az északi Tisza-hidat, vajon hány ember szo-' rongott ott a hűvös-nyirkos idő ellenére? Voltak, akik húszezerre is becsülték az ér­deklődők számát. Csakhogy a szegediek zömét otthon is ugyanaz a felemelő érzés töltötte el; szép, otthonos városunk mind lakályosabbá válik, mert a vállalatok és az egyének adóforintjait hasznos közösségi célokra költi el a vezetőség. Mindig kevés, amit csinálunk? Igen, mindig kevés, mert amíg szocialista em­bereknek nevezzük magunkat, addig soha nem fogadhatjuk el véglegesnek a meglevő állapotokat, addig örökké sarkall bennün­ket az a törekvés, hogy a rendünk tá­masztotta igényeket egyre maximálisabban elégítsük ki. Ez a fajta elégedetlenség, ez az önmagunkban hordozott nyugtalanság azonban nem tévesztendő össze az olyas­féle követelőzéssel, hogy ez is kevés, meg az ls. A józan emberek ma már nem csupán a maguk szemszögéből, sokkal in; kább a társadalom lehetőségeinek oldalá­ról nézik gazdasági helyzetünket és be­látják, megértik, ha átmenetileg nehézsé­gek adódnak. S a bizalomnak szilárd az alapja. Amit ígért az ország, a megye, a város vezető­sége, az egészében véve meg is valósul, öt évvel ezelőtt 12 ezer új lakást terveztünk Szegeden, ennél azonban többet hozunk tető alá. Megcsináltuk a biztonságosabb partfalat, a rókusi felüljárót, a Hungária­szállót, a postaközpontot, az uszodát, az ifjúsági házat, és meg mennyi mindent Építettünk sok tantermet, új óvodakat bölcsődéket, kórházi pavilont Jövőre két nagy áruházzal is gyarapodik a varos. A keresetek reálértéke öt év alatt — az ár­emelkedések ellenére — körülbelül hat sza­zalékkai nőtt Ez nem sok, de az okok is­mertek. Ha tételesen fölsorolnánk a boríté­kon kívüli juttatásokat, a társadalmi vi­szonyokban. mutatkozó pozitív változása kat, az újság egész terjedelmét elfoglalná. De az elért eredményeket becsülő, s mjn­den újért lelkesülő emberek úgyis 'lajst­romba szedik és elkönyvelik maguknak a gyarapodás adatait s ezt soha nem érzik fárasztó monotóniának. Ellenkezőleg: az a tudat, hogy a párt zászlajára írta. hogy ná­lunk mindennek a nép boldogulásáért kell történnie, friss vért pumpál az ereinkbe, s szívesen gyürközünk neki a következő föl­adatnak. Ilyenek vagyunk, ilyenné formált ben­nünket a harminc-egynéhány esztendő. Ha panaszkodunk, akkor ezzel önmagunk la­zaságait, ügyetlenségeit marasztaljuk el. s egyben további tettekre sarkalljuk egy­mást Mert igenis dohogunk néha. Aldk valamiféle kincstári optimizmussal vádol­nak bennünket menjenek csak el egy-egy pártnapra, termelési értekezletre, s nyis­sák kl a fülüket! Tapasztalni fogják, hogy ebben az országban legelőször és legéle­sebben a kommunisták vetik föl a nehéz­ségeket, nekik fáj legjobban, ha valahol rendetlenül mennek a dolgok. S ennek a reális, önelégültség nélküli helvzetföltá­rásnak és vizsgálatnak az a magyarázata, hogy a párt immár erősen összeforrott a magyar néooel, a párttagok ezer m ;g ezer szállal kötődnek az országépítő lakosság­ho?. tehát jól ismerik, hogy mi foglalkoz­tatja ós hogyan áll hozzá a tervek meg­valósításához. N incs abban semmi különös, hogv a gáncsoskodók ós gúnvolódók hangja olykor kihallatszik a munka zajá­ból. Muszáj nekik kiabálni, különben nem veszik eszre őket azok. akik belefeledkez­nek a dolgukba. Száz- és százezrek unták már meg a sületlen beszédet. Személyesen is tapasztaltam, hogy korántsem áll meg • minden a talpán, ami a munkások közű) hallatszik. Egyesek bizony kicsavarják a nyakát a legfigyelemreméltóbb ervelésnek is. hogy az értetlenséget aztán a ..néo hangja"-ként tálalják. Azt hiszem, hiába­való erőlködés az ilyen. Figyeljünk oda mindenkire! Még a le­kicsinylő szövegekre is érdemes. De csak az okos, segíteni akaró indítványokat te­gyük magunkévá, az ilyeneket építsünk be terveinkbe, S azokat becsüljük elsősorban, akik megbecsülik mindazt, amit agyunk­kal és erőnkkel produkálunk. F. Nagy István sokoldalúbb tájékoztatást Úgy vélik ~ visszatekintve kérnek az eddigieknél. Má­sik: szeretnének többet tud­ni a középszintű vezetői? gaz­dasági és politikai tevékeny­ségéről. Ezzel egyetértünk. Számon tartották, és ez na­gyon jó, hogy a tagkönyv­csere kapcsán történt be­szélgetések után mi lett a javaslatokkal, a vélemények­kel, például az élete és mun­kakörülményeket javító fel­vetésekkel. E tekintetben nincs lelkiismeretfurdalá­sunk. Lakókocsikkal, a kör­zeti és központi öltözök kor­szerűsítés ével jobbá tette a gazdasági vezetőség a szoci­ális körülményeket, figye­lembe véve a szétszórt mun­kahelyeket Ezekkel tehát el lehetett számolni. Ki hogyan számolt el azonban fejlődésével, ma­gatartásbeli változásával, páltmunkájával éppen an­az MSZMP XI. kongresszu sáig —, minden tevékenysé­gükről 'számot tudnak adni. Együttes munkájukkal érvé­nyesült területükön a párt vezető szerepe, tekintélye pe­dig' nőtt. A beszámoló tag­gyűlés dönti el majd, hogy mindez így valós-e. A sza­vak hitelét a tettek tükrö­zik. L. F. Tisztít fák a tavat Az idén 667 ezer köbméter vízminőségnek — javítása, a iszapot kotortak ki. s 16 hek- szabad vízfelületek nagyságá­:ár nádat távolítottak el a nak növelése, valamint a víz Velencei-tóból a Közápdunán- szabad áramlásának biztosi­túli Vízügyi Igazgatóság kot- tása- A szakemberek szerint -íteéoei A hatslmsc több a tóban levő felesleges iszap togepei. A hatalmas, több _ KörülbeIül 45 miUió köb. éve tartó munka célja a tó méter — több mint felét ki­„egészségi állapotának" — a kotorták már. Munkásfiatalok aKISZ-szervezetekben Megbeszélés Szegeden Együttes .párttitkári és ja van a KiSZ-nek, közülük KISZ-titkári értekezletet ren- 10 ezer 651-en dolgozo fiata­dezett tegnap, kedden dél- lok. A munkásfiatalok ará­után az MSZMP és a KISZ nya 22 százalék. Ez valami­Szeged városi bizottsága az ve] magasabb az országos át­líjúsági Házban. A tanácsko- lagnál. de még mindig nem zást Rigó Szilveszter. a váró- éri el a politikailag indokolt sí pártbizottság osztályveze- szintet. A városi KISZ-bizott­tője nyitotta meg. Az ifjúsági ság évről évre konkrét fel­szövetség szervezettségéről, adatként fogalmazza meg ak­tömegbefolyásáról és a mun- cióprogramjában, hogy az kásfiatalok helyzetéről No- alapszervezetek nagyobb fi­vákné Halász Anna. a városi gyeimet fordítsanak a mun­KlSZ-bizottság első titkára kásfiatalokra. s ehhez mód­tartott tájékoztatót. Elmond- szertani útmutatót is ad. En­ta többel? között, hogy Szege- nek ellenére lassan növek­den jelenleg 22 ezer 532 tag- szik a KISZ tömegbefolyása a dolgozó fiatalok körében. Korosztályonkénti, rétegen­kénti differenciálásra var szükség az alapszervezetek munkájában, hogy a KIS? egy-egv vállalat, üzem egész fiatalságának érdekeit ismer­>e és képviselje. A tájékoztató után a részt­vevők a városi pártbizottság és a városi KISZ-bizottság munkatársainak vezetésével iparágankénti munkacsopor­tokban konzultáltak a témá­ról. Több tej, tejtermék A szarvasmarha-tenyészté6 fejlesztésére hozott kormány­határozat megvalósítása nyo­mán növekszik a tejtermelés és ezzel együtt fokozódik a tej- és tej termékfogyasztás is. Az eredményekről Simka Ist­ván. a Tejipari Tröszt vezér­igazgatója kedden tájékoztat­ta az újságírókat. A tehenészetek változatlan nagyságú állománnyal az idén több tejet adnak, mint az el­múlt évben. A nagyobb kíná­lat lehetővé tette, hogy az állami tejipar értékesítése 1979-ben várhatóan csaknem 4 százalékkal felülmúlja a tavalyit Az átlagnál nagyobb arányban nőtt meg a fogyasz­tók érdeklődése a tej, vala­mint az ízesített és savanyí­tott tejkészítmények iránt /iszont alig valamivel több vajat vásárolunk, és sajtbóL továbbá túróból sem emelke­iett olyan mértékben a fo­gyasztás. mint amire számí­tottak. A legkelendőbbek az idén a gyümölcsös joghurtok, a kefir, továbbá a kávés, a kakaós, a csokoládés és a ka­ramellás tejkészítmények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom