Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJ ETEK! YARORSZÁG 69. évfolyam 264. szám 1979. november 11., vasárnap Ár« 1,60 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szeged a jövő kapujában Irta: Győri Imre Hadd bp7ilip'm az *rast ®rde* Fe_ nCtUJGllI renc gondolataival, amelyek utolsó szociográfiai művében, az 1971-ben közreadott „Város és vidéké"-ben találhatók: „A földrajzi helyzet. a történeti fejlődés és a városképző erők eltérései következményeként minden város egyéniség, mindegyik eltér a többitől. Hogy Szeged milyen városegyéniség, s miben és hogyan tér el a többitől.'azt sokféle karakterizáló vonás felsorakoztatásával közelíthetjük meg... De van ezenkívül valami komplex jellemző is. ami a mérhető anyagi-gazdasági vonásokat is, a szellemi kultúra vonásait is összegezi. Ez pedig az. hogy Szeged szép város." Szeged bizonyosan szép. Bőven vannak egyedi szépségei. elbűvölő városképi együttesei és egyes épületei, terei, utcái és műemlékei, változatos az egész város. A teremtő városszeretet nagy szerepet játszott Szegednek, az ország délkeleti kapujának, Budapest után jelenleg harmadik legnagyobb vidéki településének, egyik ki. emelkedöen fontos politikai, gazdasági, kulturális centrumunknak az elmúlt másfél—két évtizedben kibontakozó nagy megújulásában. Szeged mai nagyszabású fejlődését eredményesen szolgálja, a várost új, maradandó értékekkel gyarapítja a helyi közvéleménynek és vezetésnek a szocialista közéletiség egészséges és széles iriapjam nyugvó alkotó összefogása. A szegedi embernek a lakhelyét megtartó. építő, s nemegyszer a pusztulásból, a romokból is újjávarázsoló áldozatkész, okos. derűlátó patriotizmusa nagy múltra tekint vissza; történetének sok nehéz idöszakan segítette át a várost. Övta tatártól, töröktől, és nem hunyt ki az országra nehezedő Habsburg-elnyomás évszázadaiban sem. A település úgy városiasodott. hogy az ipart kezdettől magába fogadta, helyt adva a vargák, a takácsok, a molnárok, a hajóépítők, a kocsigyártók céheinek, amelyek hamarosan országos hírűvé váltak. A történészek úgv tartják, hogy a szegedi vár katonai jeliegének megszűntével — a XVIII. század végén — nyílt meg az út az erőteljesebb városi, polgári fejlődés előtt. Iparszerűen folyt itt a kincstári áruk: a so. a paprika, a dohány szállítása, osztálvozása. feldolgozása, 'és a múlt század közepén, pedig már a kapitalista vállalkozások egész sora jött létre. Űi technikai berendezések honosodtak meg. főként az élelmiszer- és a textiliparban. Szeged életében megjelentek a jeles alkotók. mérnökök, építészek, akik teremtő almaikat a város jövőjéről köbe. épületekbe. új városképbe foglalják. Szeged város és a magyar építészet ezek között emlékezik Vedres István mérnökre, e korszak nagy tudású és lelkes építőjére, akinek a rajzasztalán egymás után születtek a merészebbnél merészebb tervek. Csatornákat épített, megkötötte a futóhomokot, újjáformálta a város arculatát. Ma iskola őrzi a nevét. A polgári fejlődés nemcsak külsőleg változtatta át a várost, hanem mélyen bevésődött az emberek tudat- és érzésvilágába. Az 1848—1849-es forradalomban és szabadságharcban nyílt szívvel, hősiesen vettek részt a szegediek. Mindennél ékesebben szólnak erről Kossuth Lajos szavai: „Szegednek népe. nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa!... leikes népére építem nemzetem szabadságát." Amit nem tudott elvégezni évszázadok Hlilll történelmi harcainak, a császári önkénynek a pusztítása, azt elvégezték az elemek. A Tisza 1879. március 12-ére virradóra. hatalmas vihar kíséretében, kilépett medréből, és tarajos, szennyes áradata maga alá temette a várost. Elpusztult több mint másfél száz ember, s a város 6 ezer 250 házából csak 350 maradt meg. hatvanezren váltak hajléktalanná. De Szeged népe élni akart, dolgozni, tenni, örökre leszámolni a vad és kegyetlen, ugyanakkor szeretett és életet adó folyóval. A mentést és az újjáépítést egy nagy fogadalom vezérelte: „Szeged szebb lesz, mint volt!" A városért mindenekelőtt a szegediek tették a legtöbbet. Példát mutattak áldozatvállalásból, helytállásból. emberi akaraterőből. szülőföldszeretetből. De megmozdult érte a haladó és együttérző világ. A száműzetésben élő Kossuth Lajos háromszázötven arany frankot küldött, s hozzá ezeket a sorokat: „Ami Szegednek •újból alkotását illeti: bármit s mennyit tegyen is. a királyi hatalom által támogatott nemzet Szeged javára, ez csak segítség lehet az alkotásnál, de nem maga az alko-' tas. Ennek nagy munkaiéban az oroszlán' neszt gnndwtf&elre Szeged népének esüugedetlen erejére vár... Szegedet Szeged népe támaszthatja fel." Az újjáépítés évtizedei világos, áttekinthető településszerkezetet teremtettek. Körtöltéssel vették körül Szegedet, feltöltötték a városszintet, G. E. Haussmann elvei alapján készült tervek szerint kettős körútrendszert építettek ki. küllöszerűen elhe. lyezett. befelé magasodó sugárutakkal. A szegediek a nagykörút egyes szakaszait — emlékezve a segítségre — az európai nagyvárosokról nevezték el. Szebbnél szebb épületek, házsorok emelkedtek. A kor legnagyobb magyar építészei, Lechner Ödön, Pogány Móric, Pártos Gyula. Foerk Ernő. a Lipovszky testvérek, Rerrich Béla kiemelkedő alkotásokkal járultak hozzá a város újjáépítéséhez. Szeged szebb lett. mint amilyen a pusztító erejű tiszai árvíz előtt volt. népe életre keltette a habokból, feltámasztotta a romokból. A századforduló táján Szegedet a kapitalista fejlődéssel együttjáró ipartelepítés, iparosodás számottevő munkásvárosőá formálta. A szocialista munkásmozgalpm gyökeret vert falai között. Az első világháborút követő népmegmozduláskor, a polgári demokratikus forradalom, maid a belőle kinövő szocialista forradalom, a Tanácsköztársaság létrejötte nem érte készületlenül a város népét, munkásságát, haladó értelmiségi köreit. Így ír erről Móra Ferenc, az e tájon élő. küszködő kisember sorsának mély ismerője és ábrázolója a Szegedi Napló 1919. április 1-i számában: „Proletárdiktatúránk első hetén túl vagyunk. Talán soha sem volt a történelemben diktatúra, amely ilyen megalkuvástalanul kemény, és mégis ilyen istenien emberséges lett volna. A proletariátus nem vérre szomjas, hanem boldogságra, s abból mindenkinek juttat annyit, amennyi megilleti. Kinek lehet cz ellen szava ebben a nagy munkásvárosban, amelyet akik naggyá és erőssé tettek, azok leginkább kizsákmányoltak voltak, öntudatos fizikai és öntudatlan szellemi proletárok?" Az első magyar munkáshatalom Szegeden is megszületett. Az új rend ellen szót és gyilkos fegyvert emeltek a várost megszálló francia-antant csapatok oltalma alatt szervezkedő ellenforradalmi erők. A Tanácsköztársaságot vérbe fojtó idegen túlerőre támaszkodva alakítottak kormányt. zúdították a népre a fehérterrort, hogy itt. Szegeden, s az országban mindenütt eltapossák a haiadas csíráit, kegyetlenül üldözzék a hazafiakat. A történelem igazságtétele volt. hogy huszonöt évi fasiszta elnyomás után. a szovjet hadsereg győzelmének eredményeként. Szeged a hazai városok közül másodikként szabadult fel. Itt alakult meg a demokratikus megújhodás alapjait lerakó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s az üldöztetés nehéz, súlyos megpróbáltatásokkal teli évtizedei után. itt lépett először, mint legális politikai erő. az ország népe elé a Magyar Kommunista Párt. S innen. Szegedről szólt a nemzethez: ..az ország, a magyar nép sorsa ... a nép kezébe van letéve..., egyesegyedül a magyar nép széles demokratikus nemzeti frontja vezetheti ki a magyar társadalmat abból a katasztrofális helyzetből, ahová a kormány a nép alzarata ellenére és megkérdezése nélkül sodorta bele." II7 a7nta évtizedek a szocialista HZ. UtUíd fejlődés hatalmas, történelmi sikereit hozták. Szeged és az egész ország akkorát lépett előre, hogy ilyen haladásra csak a_ legmerészebb álmodozók, lokálpatrióták gondolhattak. A város mai helyét, szerepét keresve, ismét csak Erdei Ferenchez kell fordulnunk: „Szeged nagyságrendje és a városok csillagrendszerében elfoglalt helye egyértelmű és vitathatatlan, országrésznyi terület központja, regionális szerepkörű város, amely a százezres városok osztályába tartozik, az ország öt megyei jogú városa közül az egyik. Növekedésére is az ilyen nagyságrendű városok általános jellemzője érvényes: viszonylag gyorsan növekszik." Szeged a felszabadulást követő évtizedekben. a szocialista építőmunka sodrában épült ki igazán nagyvárossá. Ipara 1945 előtt döntően könnyűipari és élelmiszeripari üzemekből állt. és a város számottevő kisiparral is rendelkezett. Két kendergyár, két cipőgyár, egy jutagyár. a ládagyár. a falemezgyár. a malom, és végül, de nem utolsósorban az. akkori Szeged két fő híressége: a Pick s/alámigyár és a papil'alutatás • i. Mdalon4 Lázár György ! Franciaországba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barrenak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Franciaországban. (MTI) Korai nádaratás A nádaratás igazi idénye a téli hónapokra esik ugyan, most viszont a magukat várató őszi esőzések előtt, a száraz talajokon korán megindulhattak a betakarító berendezések. A Felgyői Állami Gazdaság nádüzemének Csongrád. Békés, Bács. Szolnok és részben Hajdú, valamint Pest megyére is kiterjedő körzetében több helyen vágják már a vízinövényt. Az alföldi szikes tavak, a nagyobb, szélesebb csatornák, a folyók holtágainak mentén találhatók fő termőhelyek. Ezeket járják be gépekkel, míg az elszórt, ingoványos, zsombekos vidékek kisebb nádasaiban kézi erővel dolgoznak a munkacsapatok. A tervek szerint legalább egymillió kévét gyűjtenek össze a tavaszig tartó szezonban. A Felgyői Állami Gazdaság egy speciális munkacsapata nádfedélkészitéssel foglalkozik. Országszerte számos tanyamúzeum tetőzetét újították már fel. Egészségügyi ifjúsági nap A találkozó résztvevőinek egy csoportja Fiatal ápolónőknek, asszisztenseknek. védőnőknek és csecsemőgondozóknak rendeztek szombaton egészségügyi ifjúsági napot Szegeden, az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karán, a megyei szakmunkástanulóés ifjúmunkásnapok keretében. A találkozóra — melyet Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára nyitott meg — csaknem kétszáz egészségügyi dolgozó jött el a megye valamennyi városából. Részt vett a megnyitó ünnepségen dr. Végh Gyula, a megyei és Bujciosóné Lengyel Eszter, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Hös Erzsébet, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Erdei Edit, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsának tagja és dr. Szél Éva, a főiskolai tagozat vezetője. A délelőtti program előadásokkal és szakmai-politikai vetélkedővel kezdődött. Egészségpolitikánk aktuális kérdéseiről dr. Végh Gyula, megyénk egészségügyének helyzetéről dr. Hös Erzsébet, az egészségügyben dolgozó KISZ-szer vezetek feladatairól pedig Bódi György tartott tájékoztatót. Ezt követően a résztvevők négy munkacsoportban vitatták meg az elhangzottakat. A találkozó délután sportrendezvényekkel és játékos vetélkedővel folytatódott. Este Nagy Bandó András humorista adott műsort A szakmai-politikai vetélkedőt Tóth Istvánná, a szegedi Vadas Márton utcai rendelő védőnője nyerte, má» sodik helyen Gáti Lászlóné,' a Lenin körúti rendelő védőnője, a harmadikon Mucsi Erzsébet, a nagymágocsi körzeti rendelő védőnője végzett. A vásárlók szolgálatában A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozói a kongresszusi munkaverseny-felajánlásából: „az idegenforgalom jelentős viszszaesésének ellenére ebben az évben forgalmunkat hat és fél százalékkal növeljük. A tervezett 11,2 százalékos árrésszintet a változatlan árréstömeg mellett is teljesítjük. A forgalomelmaradás ellenére is elérjük a tervben rögzített eredményt: a belső tartalékok feltárásával létszámot takarítunk meg, azaz növeljük az élőmunka hatékonyságát." Tarján. Csillag ABC. szombat. délelőtti csúcsforgalom. Érdemes-e felfedezni azt, ami naponta felfedezhető? A műanyag kosárral a kezemben járkálva, azt gondolom, nemcsak hogy érdemes, hanem néha kötelesség is. Ki lehetne számítani, hogy naponta hány percet töltünk az élelmiszer-áruházakban, s azt is. hogy — bár ez már bonyolultabb számítást igényel, hiszen a hangulati tényezők hatása munkánkra és magánéletünkre nehezen mérhető — mindez miként hat életünkre. Miről is van szó? Ha sietünk, dohogunk a kereskedőkre, ha olyan portékát kapunk, amilyenre gondoltunk, kedves mosoly kíséretében dicsérjük őket. Szö ami szó, a doh«ígasbol van tobb. — Kilencvenen dolgozunk az áruházban — mondja Berta Imre. az üzlet vezetője. — A dolgozók egyötöde azonban soha nincs itt, beteg, vagy a gyereke beteg. Szóval, komoly gondjaink vannak. Egy közepes napon is negyedmillió forint a forgalom. Előfordul. hogy ennek majdnem a duplája. E hét keddjén például 476 ezer forint került a kasszába. De előfordult már, hogy háromnegyed milliót forgalmaztunk. — Egy városrész ellátásáról kell gondoskodniuk. — Tudjuk és érezzük is ennek a felelősségét. De... — Félbehagyta a mondatot. — Nem kell különösebben bizonygatnom,, azt szeretnénk, hogy ha a vásárlók bejönnek ebbe a boltba, elégedetten távozzanak. Minden kereskedőnek ez a célja. Sajnos. tudjuk, hogy ez nem mindig lehetséges, mert sokféle árut nem tudunk beszerezni időnként. .Nincs például elegendő mennyiségben mirelitkészítmény. Pedig keresik a vásárlók, hiszen a dolgozó nők számára plusz szabad időt jelent, ha ezeket készíthetik el otthon. Vegyi áruból sem tökéletes újabban az ellátásunk. — Mit tehetnek? — Hianjíkönywet vezetünk. Azonnal értékeljük a vásárlói igényeket, s azonnal feladjuk a rendelést. Ennyit. Berta Imrével sétára indiaiunk. Először az üzlet titkos birodalmát. a raktárakat nézzük. Szűkösek. — Tudom — mondja az üzletvezető —, hogy mindea aligha érdekli a vásárlókat, ök választékot akarnak a pénzükért, ez természetes dolog. Mi minden lehetőt megteszünk Eleget akarunk tenni vállalásainknak. Ez óriási erőfeszítéseket követel tőlünk, de ezt nem a magana és a kollégáim mentségére hozom fel. Bizonyos koron túl az ember már nem változtat a szokásáin. Becs ki Pál 77 éves nyugdíjas, a Csongrádi sugárútról jár naponta ebbe az áruházba. Hogy miért? Azt fogalmazta meg, amit az üzletvezető is. s ami útmutató lehet minden kereskedőnek: — Itt megismernek. Naponta. Kedvesek hozzám. Köszönnek. Fontos dolog ez. Plusz, amit az ÉLIKER dolgozói vállalásaikhoz még hozzátehetnek. Elkelt tegnap Tarjánban. a Csillag ABC-ben 4 ezer liter tej. 24 mázsa kenyér, 3 maisa biwomlútas,