Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

4 ­Szombat, 1979. november 10. Tenger helyén sivatag ha menet közben az oldal­ablakokon keskeny rést ha­gyunk, ami elősegíti a lég­cirkulációt. Csak a legutóbbi években végeztek elegendő számú mélyfúrást a Földközi-tenger uitaln.lában ahhoz, hogy egy­értelműen bebizonyosodjon: az egész tenger helyén kb. 6 millió évvel ezelőtt sivatag volt. A mai tengerfenék alatt ugyanis tengervíz be­száradására jellemző só- és gipszrétegeket, valamint fo­iyamikavics-réteget találtak. A partvidéken mindenütt megtalálható a beömlő fo­lyók által a sziklába vágott meder, s ez helyenként hosz­tzun folytatódik a mai tep; ger fenekén is. Kb. 20 millió évvel ezelőtt itt nyílt tenger volt, de az afrikai kontinens Európa felé nyomulva telje­sen elzárta ezt az óceánok­tól. Kiszámítható, hogy ek­kora vízmennyiség kb. 1000 év alatt párolog el. A való­ságban ez sokkal hosszabban ment végbe, mivel a folyók biztosítottak némi utánpót­lást. A tengerfenéken több na­gyobb sóstó, beltenger ala­kult ki. A legnagyobb a Ba­leári-szigeteknél volt. A be­szuiadús akkor gyorsult meg, amikor a mai Kárpát­medence helyén levő és az Arai-tavon tűiig terjedő ten­gerből felemelkedtek a Kár­pátok, és ez megváltoztatta a Balkán vízrendszerét. Így kb. 6 millió évvel ezelőtt a ten­ger medencéje teljesen ki­száradt, ami erősen befolyá­solta Közép-Európa éghajla­tát is. Ezután kb. 5 millió évvel ezelőtt átszakadt a Gibraltári-szoros, és óriási vízesés keletkezett. Ha ez a vízesés a Niagarának a tíz­szerese volt, akkor 100 év alatt telt meg a Földközi­tenger medencéje. Jól teszi, aki a gépkocsi hátsó ablakát fűtőszálas pá­ramentesítővel látja el, amit egy kapcsoló közbeiktatásá­val az autó akkumulátorához kell csatlakoztatni. A bepárá6odás korlátozza látásunkat, az erőfeszítés pedig idő előtti elfáradáshoz vezet. A látási információk csökkenése érzelmi elbizony. talanodást, szorongást, tév­cselekvéseket válthat ki. B. I. ^^^ r-.'iO'vt •. i.i ; Pára a szélvédőn ősszel és télen fokozottabb óvatossággal, nagyobb oda­figyeléssel lehet csak bizton­ságosan közlekedni. Éppen ekkor van szükség arra, hogy kifogástalanul lássuk az utat, amiben akadályt je­lenthet egy alattomos jelen­ség. az ablakok bepárásodá­sa. A bepárásodás kívül és belül egyaránt fenyegeti az ablaküvegeket. Elindulás után kívülről már nem csa­pódik le pára az üvegre, de ehhez előbb — a gumilapos lehúzás után — a gépkocsi minden ablakát tisztára kell törölni. Nagy könnyelműsé­get követ el, aki elindulás után csak az ablaktörlő la­pátokkal távolítja el a párát, de a szélvédő sarkain és szélén megmarad az átlát­szatlan, szürke réteg. Ko­moly felelőtlenség az is, ha valaki csupán az első szél­védőt tisztítja meg. Enyhén szólva ámokfutónak nevez­hető az olyan autóvezető, aki úgy irányít egy gépkocsit, Számítógép a műszaki fejlesztésben hogy nem tudja, mi történik mögötte és körülötte. Ha kívülről gondosan le­tisztított ablakokkal indu­lunk el, még mindig. hátra van a belső párásodás ve­szélye, ami nem kevésbé kel­lemetlen. Amikor nedves időben, illetve reggel vagy este egynél több személy száll be a gépkocsiba, aján­latos az ablakokat egy időre leengedni, hogy a kilégzett pára eltávozhassák az utas­térből, ne csapódjon le az üvegfelületekre. Amikor a kocsi már haladt néhány ki­lométert, megfelelően átme­legedett a motor, vízhűtéses kocsiknál a szélvédőt már hatásosan párátlanítja a fű­tőberendezés, ha a meleg le­vegőt az üvegre irányítjuk (az oldal- és hátsó ablakok párátlanítására használjuk a szórópalackban kapható fo­lyadékot, vagy a páramen­tesítő vegyszerrel átitatott kendőt). A léghűtéses ko csíknál az első szélvédő bel­ső oldalát is ajánlatos pára­mentesítővel kezelni. Mind­két fűtési módnál előnyös. Ipari üzemekben is sok helyen használnak miniszá­mitógép-rendszert folytonos gyártási folyamatok irányí­tására vegyi gyárakban, ko­hókban és acélművekben. Működik már a világon olyan atomreaktor, ahol a nukleá­ris anyag előkészítését és ke­zelését miniszámítógép irá­nyítja. A reaktorbun közel 3000 urániummal - töltött, egyenként 80 centiméter ma­gas grafittömb van. A nuk­leáris anyag mozgatását egy nagy nyersanyagkezelő be­rendezés végzi, amelynek a fő része a manipulátor és az irányító számítógép. Az el­lenőrzési pontokon elhelye­zett potenciálméterektől, for­dulatszámlálóktól és egyéb eszközöktől érkező jelek egy sokcsatornás analógdigitális jelátalakítón keresztül jut­nak a számítógépbe, ahol azokat a gép kiértékeli és a megfelelő utasításokat kiad­ja. A gép alkalmazásával két fő célt kívánnak elérni: maximálisan tökéletesfteni a biztonsági berendezések mű­ködési rendszerét, valamint csökkenteni az anyagmozga­tás idejét. Miniszámitógép alkalmazása esetén az anyagmozgatási idő a kézi irányításhoz képest harmad­részére csökkent. A miniszámítógépeket a gazdasági és műszaki élet különböző szintjein állan­dóan növekvő információs igény, a számítási feladatok ugrásszerű emelkedő meny­nyisége és bővülő köre hívta életre. Képünkön: A műszaki fej­lesztésben jól alkalmazható a Bolgár Tudományos Akadé­mia Kibernetikai Intézeté­ben készült 8080 jelzésű mi­niszámítógép és segédberen­dezése. ^jb technika ^W* hobbi Páraharang fenyő­erdőben A közelmúltban olyan vélemények is el­hangzottak, hogy a világűrkutatás hasznos­sága nincs arányban a ráfordított óriási összegekkel. A tudományos és gyakorlati eredmények azonban alaposan rácáfolnak a szkeptikusok véleményére: a kozmosz­kutatás rövid idő alatt az egyik legfonto­sabb tudományággá fejlődött és a műszaki haladás ösztönzőjévé vált. < Néhány év alatt rengeteg űj kísérleti adat gyűlt össze, s ezzel a Föld közeli és távoli térségeiről, a szomszédos égitestek­ről alkotott elképzeléseinket meg kellett változtatni, ugyanakkor a világűr megisme­résében számos problémát sikerült megol­dani. A világűrkutatás sikerei jelentős mértékben járultak hozzá az aerodinamika, a fizika, a rádió- és a televíziós technika fejlődéséhez és a különféle műszaki be­rendezések miniatürizálási problémáinak megoldásához. Az ember kilépése a világ­űrbe óriási léúdületet adott a' fciylögia és az orvostudomány fejlődésének ls. Az űr­hajók új energiaforrások kutatására is késztették az embert: így jelenhettek meg például a napelem-félvezetők és fűtőele­mek ls. Az űrhajózás ma már szorosan hozzátar­tozik az ember életéhez, megkönnyíti a nagy távolságokat áthidaló kapcsolatterem­tést és a navigációt. Az űrkutatás eredmé­nyei nemcsak az időjárás előrejelzését te­szik lehetővé, hanem megteremtik az ég­hajlat megváltoztatásának feltételeit is. Je­lentős eredményeket hozott az űrkutatás a Föld bioszférájának tanulmányozásában is. Így például a különféle természeti erőfor­rások feltárásában, a geológiában, a geo­morfológiában. az oceanográfiában, a hid­rológiában, a geobotanikában, a talajkuta­tásban és még egy sor tudományágban. Képünkön; A szovjet űrkutatás földi el­lenőrzőközpontja. kivételesen fordulhat el, s nem a mi szélességi fokain­kon. Hazánkban és a környező országokban csak kisebb mértékben tartalmaz az er­dei levegő terpéneket, s ezek a szénhidrogének rendszerint gyorsan el is bomlanak, ami azonban nem zárja kl az átmeneti rosszullétek lehető­ségét az erre érzékeny bete­geknél. Késő ősszel, télen és kora tavasszal azonban még ez a veszély sem áll fenn, ilyenkor a fenyőerdő gyakor­latilag mindenki számára felüdülést nyújt. A sokoldalú helikopter Korunk egyik legsokolda­lúbb technikai eszköze u he­likopter, amely a függőlege­sen történő fel- es leszáilá­bun kívül 'ferde irányban is képes emelkedni és süllyed­ni. A helikopter feltalálása után mindenki azt gondolta, hogy elsősorban utas- és te­herszállításra lesz alkalmas, de az idő nem igazolta ezt a jóslatot. Rendszeres utosszál­litáara külföldön is csak el­vétve alkalmaznak helikop­tereket, ami főleg a drága üzemével, magas utaskilomé­ter-költségével magyaráz­ható. Nyilvánvalóan a polgá­ri szakterületeken csak ak­kor alkalmazzák, ha más re­pülőeszköz nem jöhet szóba, vagy ahol a költség aláren­delt szerepet játszik. Annál elterjedtebbek vi­szont a helikopterek példá­ul. a mezőgazdaságban per­metezésre vagy műtrágya­szórásra, A helikopternek teljesen mindegy, hogy mi­lyen a beszórandó terület nagysága, milyenek a terep­viszonyok, mert akár egyen­ként is permetezheti a gyü­mölcsöskertek fáit. A közúti forgalom-ellen­őrző és -szabályozó rendőr­ségi helikopterek szerepe közismert. De igen jelentős a segúlynyílJtd helikopterek szerepe is. Különféle termé. * szeti csapások, szerencsét­lenségek esetén gyorsan a helyszínre érkeznek, élelmet, ruházatot juttatnak a rászo­rultaknak, életet mentenek, s így komoly szenvedéstől mentik meg a bajba jutotta­kat. Igen kedvezően alkal­mazhatók a helikopterek er­dőtüzek oltására is. de ese­tenként a nagyvárosok köz­pontjában zsúfolt forgalmú területeken is jobban bevál­nak. mint a tűzoltóautók. Használják még a helikopte­reket nehezen járható tere­pen való kábelfektetésre. A polgári területeken azonban legelterjedtebben az építőipar használja a he­likoptert emelő- és szállító­eszközként. Bizonyos esetek­ben a helikoptert különleges felszerelésekkel egészi'ik kl, de emelő-szállító szerepre nemcsak a különleges kiala­kításúak, hanem az alaptí­pusok ls használhatók. Ma­napság már alig nélkülözhe­tők a különféle csővezetékek fektetése, javítása esetén és épületelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető építkezésekhez anyagszállí­tásokra. A tv-tornyok, rá­dióadók építésénél a szerke­zetek beemelése a helikopte­rek leglátványosabb felada­ta. Képünkön: antennaszerke­zetet emel a helikopter. Tudományos kutatások a világűrben Egyes emberekre •— külö­nösen szívbetegekre, asztmá­sokra, magas vérnyomásban szenvedőkre — kellemetle­nül, sőt károsan hat a tű­levelű erdők levegőjének be. 'élegzése. Amerikai kutatók figyeltek fel erre a közhiede­lemnek ellentfúpndó jelen­ségre, hiszen -*gy tudtuk, hogy az erdei levegő rend­kívül hasznos és felüdítő az emberi szervezet számára. Időközben szovjet és nyu­gatnémet szakemberek is foglalkoztak e kérdéssel, és megállapították, hogy a fák által kibocsátott illóanya­gok, észterek és terpének idézik elő az átmeneti vagy tartós rosszullétet, különösen meleg, szélcsendes időben. Kedvezőtlen helyi viszonyok között ún. páraharang jöhet létre egyes erdőrészletekben („megszorul a levegő"), az észterek és terpének szmog­szerű anyaggá oxidálódnak, s ilyenkor az ott-tartózkodás még veszélyesnek is mond­ható. Ez utóbbi azonban csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom