Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

V . V . 1 v> I ( W — • I r 1 I II '•)') U ! v ^ 1 ,9 ? 7 J VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam jg^ jgy 263. szám DELMAGYARORSZAG H AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • ' •• • ; •• A városfejlesztés lehetőségei Befejeződött tsz országos tanácskozás A IV. országos városépítési tanácskozás, amelyet az Ifjú­sági Házban rendeztek, teg­nap, pénteken dr. Perényi Imre, a Magyar Urbanisztikai Társasag alelnökének vezeté­sével folytatódott. Az ülésen a város politikai, tanácsi és társadalmi szerveinek képvi­seletében részt vett Prágai Tibor, a városi tanács általá­nos elnökhelyettese. Vincze János, a szegedi pártbizottság munkatársa. Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának titkára. A háromszáz résztvevő közül huszonhatan kértek szót és elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a városépítés újabb mi­nőségi szakaszához érkezett, ezért elejét kell venni a ter­vezésnél a rögtönzéseknek és az építkezéseknél arra kell gondolni, hogy a házakat nemcsak látják, hanem lak­ják is majd unokáink. Ugyan­is a mai épületek élettartama nem tíz-húsz év, hanem egy­két generációnyi idó. A felszólalók javasolták a várostörténeti múzeum létre­hozását. az építészképzés re­formját. a városépítési tör­vény mielőbbi megfogalmazá­sát. o sablonos. sematikus építkezések, tervezések fel­számolásit. Többen hangsú­lyozták, hogy a növekvő mennyiségi követelmények miatt a minőség sok esetben háttérbe szorul. Ez egyrészt az építőipari kapacitás hiá­nyával és az érdekeltségi ösz­tönzés nem kellő érvényesü­lésével magyarázható. A tele­pülések fejlesztésénél nem vették kellően figyelembe az emberi, társadalmi igényeket, ezért sok esetben az emberi léptéktől „idegen" települési környezet jött létre. A IV. országos varosépítési lanácskoias az elfogadott té­zisek alapján elsősorban azt tűzte ki célul, hogy a gazda­sági fejlödes és a városfej­lesztés kuzött megfelelő össz­hang alakuljon ki. Ezenkívül nagyon fontos szempont: a települések gazdáinak, a ta­nácsoknak. városépítési, fej­lesztési elsőrangú feladata a területtel való ésszerűtlen pa­zarlás megakadályozása. a régi épületek. így a nemzeti vagyon védelme. A települé­sek infrastruktúrájának az eddiginél erőteljesebb fejlesz­tése, a termelés, valamint az életszínvonal fokozatos emel­kedésének egyik előfeltétele. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket a gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban ezért erre a célra mindenkép­pen biztosítani kell. Az infra­struktúra fejlesztése nem le­het öncélú, illeszkedik a vá­rosfejlesztés egészéhez. Alap­vető dolog — mint ahogy a tanácskozás az irányelvekben leszögezte —. hogy a helyi tanácsi vezetésnek nagyobb legyen a szerepe a tervezés­ben és az eddiginél jobban' magáénak érezhesse a terü­letére vonatkozó terveket, és biztosíthassa, hogy a terve­zés és a kivitelezés között a kapcsolat megfelelő legyen. A településfejlesztés, a vá­rosfejlesztés csak a gazdasági lehetőségeinkkel összhangban lehetséges. Azonban a gazda­sági lehetőségek mérlegelésé­nél a várható változásokat is figyelembe kell venni. Egyre inkább számolni kell a ter­vezésnél, építkezésnél az energia- és víztakarékosság fokozottabb követelményeivel. A korszerű városfejlesztés el képzelhetetlen tájékozott, fel­készült szakemberek nélkül. A tudományos és technikai forradalom, a tudomány ro­hamos fejlődése idején elen­gedhetetlen — az urbaniszti­ka különbözö ágazataiban — a szervezett szakemberképzés és állandó továbbképzés. A tanácskozás célkitűzései ezen­kívül még arra is felhívjak a figyelmet. hogy az eddi­gieknél még jobban meg kell ismerni más tudományok, mint például társadalomtudo­mány, kutatási eredményeit. Amelyek a szocialista élet­mód távlati kereteinek kidol­gozásához segítséget nyújt­hatnak az urbanisztikának. Hiszen az ember biológiai és pszichológiai igényei a kör­nyezetével szemben is norma­tívákat. követelményeket szabnak. A kétnapos ülés Bondor József, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság elnökének ösz­szefoglalójával zárult. A MUT elnöke hangsúlyozta, hogy a felszólalások, vélemények, ja­vaslatok azt a nagyfokú ér­deklődést tükrözték, ami a társadalom részéről a város­építészet iránt megnyilvánul. Ami nem azt jelenti, hogy divat e témával foglalkozni '— hanem az ember törekvé­sét. óhaját a szebb és jobb iránt Szólt arról is. hogy a ma nemzedékének igen nagy a felelőssége abban, hogy a városépítészetet milyen szín­vonalon folytatják. Végezetül megköszönte Szegednek, hogy a konferenciának helyet adott Hild-kapu Szegeden A negyedik országos vá­rosépítkezési tanácskozás résztvevői — köztük Bondor József, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság elnöke és Papp Gyula, a városi tanács elnöke — tegnap délben, a tanács­kozás szünetében a Dóm tér­re sétáltak, ahol ünnepélye­sen felavatták a Dóm tér és a Palánk közötti átjáróban elhelyezett Hild-emléktáblát. A táblát, amely arra fogja emlékeztetni a szegedieket hogy városunk az idén el­nyerte a Hild-díjat. s ebből az alkalomból a városi tanács határozata alapján az átjáró neve is Hild-kapu lett. Az avatóünnepséget a Tö­mörkény István Gimnázium és Szakközépiskola énekkará­nak előadása nyitotta meg, azután pedig Prágai Tibor, a városi tanács általános elnök­helyettese méltatta a kitünte­tés jelentőségét. Szólott a Hild-dfj elnyerésének előz­ményeiről, arról a több évti­zedes kitartó és következetes városfejlesztési munkáról, amely a régóta adott város­szerkezetet kitöltötte tar­talommal. a kialakította a mai. valamennyiünk számára kedves városképet. „Nem a hivalkodó, hanem a mértéktartó városfejlesztés jellemzi Szegedet" — mon­dotta többek között Prágai Tibor, miközben sorra vette a Belváros rekonstrukciójá­nak, a városszépítő és -építő nemzetközi ifjúsági találkozó Harminc európai ország, 19 nemzetközi és negyven nem­zeti ifjúsági szervezet 140 képviselőjének részvételével konzultatív találkozó kezdő­dött tegnap, pénteken a keszthelyi Helikon-szállóban. Az európai ifjúság együtt­működésének jegyében ösz­szehívott tanácskozás mun­kájában — egyebek közötf — részt vesz a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ), az Európai Nem­zeti Ifjúsági Tanácsok Bi­zottsága (CENYC), a Szocia­lista Ifjúság Nemzetközi Szö­vetsége (IUSY), a Nemzet­közi Diákszövetség, az Eu­rópai Liberális és Radikális Ifjúság Szövetsége (EFLRY), az Európai Keresztényde­mokrata Ifjúsági Unió (UEJDC), a Keresztyén Diá­kok Világszövetsége (WSCF). A háromnapos tanácskozás fő célja, hogy a különböző nézeteket valló ifjúsági szer­vezetek megvitassák konti­nensünk fiataljait foglalkoz­tató kérdéseket, valamint az ifjúsági együttműködéssel kapcsolatos proglémákat. A találkozó házigazdája­ként Kovács Jenő. a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, a Magyar Ifjúság Or-, szagom Tanácsának elnöke hangsúlyozta: kontinensün­kön az enyhülés mély gyö­keret vert. és ha kevésbé lát­ványosan is, mint az évtized első felében, folytatódik a különböző társadalmi rend­szerű országok közti kapcso­latok sokoldalú építése. Az adott körülmények között az -ifjúsági szövetségek erkölcsi és politikai kötelessége an­nak egyértelmű kijelentése, hogy nem a fegyverkezési verseny újabb fordulójába torkolló „kész tények politi­káját" hanem a leszerelés­hez utat nyitó tárgyalásokat támogatják. A tanácskozás küldöttei kifejtették az általuk képvi­selt szervezetek álláspontját földrészünk politikai helyze­téről, és a fiatalokra váró közös feladatokról. Csongrád megyében Készülődés a télre Munkában a Rába—Steiger a szegedi Móra Tsz tábláján A kedvező időjárás és a megfelelő munkaszervezés megtette hatását: kellő idő­ben befejeződött az őszi me­zőgazdasági munkák zöme. Több mint 90 ezer hektáron vetettek gabonát. Ez az ősz is aszállyal kezdődött, októ­ber. november azonban ele­gendő csapadékot hozott. Napfény is volt elég, kikelt, megerősödött a vetés, keve­sebb kárt okozhat benne a téli kemény hideg. A nyári jó szervezettséget sikerült állandósítani- eQyre több gaz­daság működik együtt a munkagépek jobb kihaszná­lása érdekében. A betakarítás lényegében befejeződött. A tárolóhelyek­re került az összes rizs. szó­ja, napraforgó. A kukorica 97 százalékét letörték a ter­melőszövetkezetekben. Zöld­ségből is esak néhány hektár másodvetésű káposzta van még a földeken. A szerves trágyának már csak tíz szá­zaléka vár kiszórásra. Cu­korrépából maradt a legtöbb, eddig 80 százalékát szedték fel. Ha megnézzük a nap­tárt, ez nagyon jó eredmény. Az őszi mélyszántás 67 szá­zalékát végezték el eddig a gazdaságok. Gondot okoz, hogy foszforműtrágyából akadozik az ei látás. A bor­dányi Munkásőr Tsz-ben le is kellett állítani emiatt a mélyszántást, a gépeket más munkára irányították. A ba­lástyai Móra Termelőszövet­kezetben nincs ilyen gondja a vezetőségnek: előtáró)ássál vásároltak komplex műtrá­gyát, ez drágább ugyan, de kevesebb a munka vele. A bordányiak befejezték a vetést. A tagok metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat, ké­regkaparással szabadítják meg őket a törzsükön meg­bújt kártevőktől. A másod­vetések betakarításán is túl vannak. A szeptember 17-i fagy tönkretette az uborkát, a kukoricát gyorsan lesilóz­ták, így nem veszett telje­sen kárbg„ .Bordányban hasznosítják a kukoricás zárat is. Zöldtakar­mánnyal, olajretekkel silóz­zák egybe. Az így nyert tik megtakarmány becslések sze­rint 15—20 hektár lucerna termésének felel meg. A balástyai Móra Tsz-bcn 60 hektárnyi területen vég­zik' el az év végéig a mély­szántást. Húsz hektár kuko­rica van még a földeken. Jó az együttműködés a terület közös gazdaságai között. A két másik balástyai téesszel és a kisteleki Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-szel koope­rálnak, tárcsázógépek, szer­ves és mütrágyaszóró beren­dezéseket kölcsönöznek egy­másnak. A télre is tudnak munkát biztosítani a Móra Tsz tag­jainak. Tízhektáros barack­tábla telepítését kezdik meg a közeljövőben. A meglevő gyümölcsösökben a vadvédel­mi munkákat és a metss. kezdik meg a tagok. Somogyi Károlyné felvétele Prágai Tibor avatóbeszédét mondja a Hild-kapunál munkának eredményeit. És által elnyert kitüntető díjnak, szólt arról is. hogy a város az elismerést elnyerő követ­mai arculata mily sokat kö- kezetes városépítő munkának, szönhet 1 alvói áldozatkészségé­nek. s a nyílt várospolitiká­nak, amelynek eredménye­ként 1970 óta több mint tíz­szeresére emelkedett az évenkénti társadalmi munka értéke, amely az elmúlt év­ben már meghaladta az 50 millió forintot. A Hild-érem tehát a szegediek városszere­tetének és közös városfej­lesztő munkájának elismeré­se is. Ezután Prágai Tibor lelep­lezte az emléktáblát, amely a Hild János nevét felvett kapuval együtt maradandó emiékel állit majd a varos Bankalapítás Budapesten A Magyar Nemzeti Bank pénteken megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy rész­vénytársasági formában, megallapodas November 8-án és 9-én Budapesten tartotta 14. ülé­sét a hazánk és az NDK belkereskedelmi munkacso­portja. A tárgyalások befe­jeztével Sclmeci Lajosné belkereskedelmi miniszter­helyettes és dr. Werner Jurrich. az NDK kereskede­lem- és közellátásügyi mi­niszterhelyettese aláirta az 1980. évi belkereskedelmi választékcsere és műszaki­tudományos együttműködési megállapodást. Ennek alap­ján jövőre az NDK-ból ci­pőt, méterárut, tréningruhát, szőnyeget, függönyt, külön­féle divatárukat, bútort és lakásvilágítási cikkeket vá­sárolunk különféle textil­áruk. szeszes italok, csillár, cipő, kozmetikai és háztar­tási vegyi áruk ellenében. (MTI) budapesti székhellyel műkö­dő bank. a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (CID) alapításáról. A megállapo­dást a pénzügyminiszter jó­váhagyta, s a bank részvé­nyesei pénteken megtartot­ták a bank alakuló közgyű­lését is. A Kö2ép-európai Nemzet­közi Bank Rt. alaptökéje 20 millió USA-dollár, amit 155 millió dollár készenléti hitel egészít ki. A reszvények 34 százaléka a Magyar Nem/e­ti Bank. további 11—11 szá­zaléka hat külföldi pénzin­tézet birtokában van. A bankot 16 tagú igazgatóta­nács irányítja. Elnöke Leo­pold Jeorgcr, a párizsi So­ciété Généraíe pénzintézet vezérigazgatója, elnökhelyet­tese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese. Egy magyarországi nem­zetközi bank alapításának gondolata a külföldi részvé­nyesek és a Magyar Nemzeti Bank közötti hagyományos kapcsolatok alapján szüle­tett. Az MNB ezt a kezde­ményezést teljes mértékben támogatta. A bank a kelet— nyugati kereskedelem és kö­zös beruházások finanszíro­zásához járul hozzá, külö­nösen olyan esetekben, ami­kor szolgáltatásai kiegészít­hetik a más bankoknál ren­delkezésre álló hitelforráso­kat. Forrásainak összegyűj­tésében a bank a nemzetkö­zi piacra tátnasz.kodik! Szá­míthat részvényesei nek együttműködésére, amelyek­nek aktívái meghaladják a 250 milliárd dollárt. A bank üzletpolitikájának alapelve, hogy aktívái és passzívái devizában és lejáratban egy-, mással összhangban legye-' nek. (MTI) » V

Next

/
Oldalképek
Tartalom