Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

Péntek, 1979. november 9. 3 Városépítési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) lett igen fontos, hogy érvényesüljön az az elv: még jobban védjük városépítészeti értékeinket. A jövőben még inkább figyelembe kell venni. hogy a mai, fennálló urbanizációs problémák mellett a tudományos, technikai forradalomnak milyen várható hatásai lesznek. Ezért szükséges a településfejlődést érintő társadalmi, gazdasági folyamatok kutatása; nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazása; a lakosságnak a városépítési kérdések eldöntésébe való fokozott bevonása; a városépítés irányítását végző apparátus felkészültségének és felelősségének növelése. A tanácskozáson felszólalt Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes is. Beszélt azokról az intézkedésekről, amelyek a jobb településfejlesztést célozzák. Foglalkozott az engedély nélküli építkezésekkel, amelyeknek helyzetét most mérte fel a minisztérium. Sajnos az engedély nélküli építkezések száma nem csökkent. minek okai például az állampolgárok fegyelmezetlensége. a hatósági munka nem megfelelő színvonala, illetve. hogy a szakhatóságok nem kapnak elég támogatást — hogy csak a legfontosabbakat említsük. A miniszterhelyettes foglalkozott egy nagyon izgalmas kérdéssel, nevezetesen azzal, hogy még mindig aránytalanul nagy a szellemi kapacitás a tervezőknél és ehhez képest a kivitelező, beruházó vállalatoknál, a tanácsoknál viszont a szakember-ellátottság nem a legmegfelelőbb. Felvetette, hogy a jobb érdekeltségi viszonyok kialakíA városépítési tanácskozás résztvevőit Kelemen Lajos köszönti tásával lehetne rendezni ezt a kérdést Nem előnyös, hogy a fővárosban készítik az ország minden tájára a területi rendezési terveket A helyi tervezőműhelyeknek nagyobb felelősséget lehetőséget kell e téren biztosítani. Természetesen a regionális tervek készítésénél szükséges, hogy a lakosság véleményére is építsenek, mert ez az alapja a nyílt várospolitikánál!* Szólt a közvélemény által is annyit hangoztatott panelépítés, az új lakótelepek szürkeségéről. Felhívta a figyelmet arra. a soron kővetkező házgyári rekonstrukciókkal lehetőség nyílik a kivitelező vállalatoknak, hogy a jövőben elkerüljék a sematizmust az építkezésben, s a ..sivárságot" az új lakónegyedekben. Nem lehet a száz évre tervezett épületeket úgy megépíteni, hogy azok lehangolóak, „szürkék" legyenek. Délután a tanácskozás a szakemberek felszólalásával folytatódott, majd Bondor József, a MUT elnöke kitüntetéseket adott át. Ez alkalommal vette át a Hild János-emlékérmet Perényi Imre egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora és KissMarty-Lechner Gyula építészmérnök is. Az előbbinek több évtizedes kiemelkedő közéleti, oktatási és várospolitikai, az utóbbinak ugyancsak több évtizedes kimagasló városrendezői tevékenységért ítélték oda. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Preisich Gábor. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Dóczi Imre újságíró, Gulya Lajos étteremigazgató, Heckenast János főépítész, Vásárhelyi Sándorné főelőadó. Viktora Antal szaktitkár, Inzsel Ottó osztályvezető. Az országos városépítési tanácskozás ma, pénteken folytatódik. Á termelőszövetkezetek helyzetéről Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Mintegy másfél ezer mező- most kissé nyugtalankodnak A szövetkezetek hatékogazdasági szövetkezet, ötven az új szabályozó rendszer nyabb munkáját és a dolgomezőgazdasági és mintegy várható hatása miatt. Ezzel zók helyzetének javítását száz egyéb szövetkezeti ala- kapcsolatban Bíró Ferenc, az egyaránt szolgálja a tanulás, pítású közös vállalat 970 ezer Országos Terhivatal elnök- a szakmai képzés, a művelőtagjának s 118 ezer alkalma- helyettese rámutatott: a nem- dés, s bizony e területen még zottjánák helyzetéről, vala- zetközi kereskedelem, a vi- sok a teendő, mint a termelőszövetkezetek lággazdaság hatásait a mező- gok időt, energiát köt le érdekképviseletéről tanács- gazdaságnak is éreznie kell. a népgazdaság életében oly kozott csütörtökön a Parla- Az indulási alap jó, hiszen kiemelkedő jelentőségű házmentben az országgyűlés me- a szövetkezeti mozgalom táji és kisegítő gazdaságban zőgazdasági bizottsága. nagymértékben hozzájárul végzett munka. A tagok Szabó István, a Termelő- mezőgazdaságunk európai földjein, kertjeiben 1975-höz szövetkezetek Országos Ta- mercevel is szamottevo ered- viszonyítva 10-11 százalóknácsának elnöke, a napirend ményeihez. Azt viszont, hogy kai nőtt a termelés. A házelőadója kiemelte: a gazdái- átlagosan jók mögött táji gazdaságok ma már a kodás mai bonyolultabb és a^ok miért gyengélkednek, termelőszövetkezeti gazdálszigorúbb feltételeihez kivá- minden esetben konkrétan kodás szerves részét jelenlóan alkalmazkodott a szö- kell megvizsgálni Az 19S0. vetkezetek élen járó csoport- 3<™udr elsejevei életbe - lepő ja, mintegy 400 közös gazda- szabalyozo rendszer mindem, ság Ugyancsak az előrelé- eselJe megkülönböztetett fin&t jelzi hogy — jelentős Melmet szentel a. kedvezőtállami támogatással - len adottságú tsz-ek megfea kedvezőtlen adottságú szö- lo termeles» feltételeinek vetkezetek mintegy cgyhar- megteremtesere. mada az élmezőnyhöz zár- A tsz-tagság életkörülmékózott fel. Ugyanakkor ' hoz- nyeivel, életszínvonalával závetőlegesen 100—120, tar- összefüggésben a TOT eltósan veszteséges gazdaság nökségének beszámolója aláhelyzete jelentősen romlott húzta: a termelőszövetkezeti az elmúlt években. • tagok különösen nagyra értéÉppen e témakör körül kelik a nyugdíjak és járadécsúcsosodott ki a vita is, s kok emelését, a mezógazdatöbb képviselő kérdései, ész- ságban dolgozók nyugdíjrevételei célozták a kedve- korhatárának leszállítását, a zőtlen adottságú szövetkeze- szociális és kulturális alap tek helyzetének, jövőjének képzését. Egyre több helyütt sarkalatos pontjait. A gyön- szorgalmazzák üzemorvosok gébbék nemcsak a kisebb munkába állítását. A nagyhozamú termőföldek miatt üzemi művelést akadályozó küszködnek, hanem azért is, elhagyott tanyák ügyének mert kevesebb a jó szakem- kérdésére megnyugtató feleberük, kisebb a fejlesztési let „érkezett: egyebek között alapjuk, nehezebben vásá- erre a célra 1980-tól évente Tolhatnak gépeket. Mindez a 50 millió forint áll majd kilábalást nehezíti. A gyak- rendelkezésre. Több képviseran áldásos termelési rend- lő szorgalmazta a tsz-ék. vaszerekbe sem szívesen von- lamint a mezőgazdaság és az ják be a kedvezőtlen adott- ipar közötti szerződéses feságú gazdaságokat. gyelem erősítését, s azt, hogy Az ülésen arról is szó a feldolgozó vállalatok is esett, hogy a gyengébb adott- vállaljanak kockázatot a ter6águ tsz-ek vezetői s tagjai melésben, az értékesítésben. tik. (MTI) Gépipar! kiállítás és konferencia Mintegy 250 hazai és külföldi szabadalmat, újítást, 1 licencet, know-how-ot mutat \ be a kohó- es gépipar technika házában hétfőn megnyíló Patentinform '79 kiállítás — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Molnár András, a KGM főosztályvezető-helyettese. A nemzetközi bemutatón Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió csaknem 50 kohászati, gépipari és könnyűipari vállalata, kutatóintézete vonultatja fel korszerű műszaki-szellemi termékeit A kiállítás kapcsolódik az ugyancsak hétfőn kezdődő háromnapos nemzetközi tanácskozáshoz, amelyen az érintett országok Szakemberei 117 előadás alapján vitatják meg a műszaki és szellemi termékek forgalmazásának, hasznosításának ipar- és licencpolitikai tapasztalatait. Ugyancsak három napon át tartanak kerekasztal-megbeszéléseket, ezeken 16 beszámoló alapján egy-egy jelentős találmány hasznáró1. újabb kutatási eredményekről és alkalmazásuk lehetőségeiről tájékozódhatnak a gyártmány- és gyártásfejlesztő szakemberek. A Patentinform program célja, hogy elősegítse a hazai és külföldi műszaki-szellemi termékek szélesebb körű hasznosítását. A kohó- és gépipar beruházási és műszaki fejlesztési anyagi erőforrásainak 6,2 százalékát fordították 1975ben licencek, know-how-ok vásárlására és hasznosítására, s azóta ez az arány 9,7 százalékra emelkedett. A múlt évben gépipari termékeink 15 százaléka készült licencek, know-how-ok alapján. s ezen belül a műszeriparban 11, a közlekedési eszközök gyártásában 17., a villamosipar gépek és berendezések termelésében 26 százalék volt ez az arány. A számitások szerint az lenne a kedvező, ha átlagosan a termeles egyharmada kötődne az értékes műszakiszellemi termékek hasznosításához, hiszen ily módon nagyobb ütemben korszerűsíthetnénk a termékszerkezetet, növelhetnénk a gazdaságos exportot A könvnyűiparban hat év alatt csaknem tízszeresére növekedett a licencek, knowhow-ok alapján gyártott termékek értéke, s ugyanakkor jelentősen nőtt kelendőségük is, hiszen ezeknek a cikkeknek a többségét minden piacon szívesen vásárolták, A Patentinform tanácskozásokon különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy erősítsék a magyar vállalatok licenckaDcsolatait a szocialista partnerekkel. (MTI) Közös kutatómunka a gazdaságokban Ma már alig van olyan tó Intézet hét állami gazdagazdaság, amely valamilyen sággál működik együtt: ponformában ne folytatna ku- tosan meghatároztak, .hogy tatómunkát. Százhuszonnégy melyik gazdaság milyen részállami gazdaság és mezőgaz- létkérdésekkel foglalkozik, | dasági kombinát közül száz 'megállapodtak abban is, hogy foglalkozik különböző szín- milyen .módszerekitel értévonalon kutatással, üzemi kelik a teljesítményeket. Az kísérlettel vagy vizsgálattal, ily módon kapott eredményt Az állami gazdaságoknak a széleskörűen felhasznál hathivatásos kutatóhelyekkel 28 ják. fejlesztési együttműködésre szóló megállapodása van. Emellett 77 hosszú távú szerződésen alapuló együttműködés segíti a szákmai-műszaki fejlesztést. Csaknem száz dományos esetben egyedi megállapodás Több Gyakran előfordul az ,is, hogy a gazdasagok kezdeményezőként lépnek föl, és ők ösztönzik a kutatókat egy-egy terület részletes tufel térképezésére, növénytermesztési alapján meghatározott tematika szerint az állami, nagyüzemek szakemberei végeznek olyan ellenőrző próbákat, amelyek egyebek között az állatfajták összehasonlítását teszik lehetővé. Az Állattenyésztési Kutakutatóintézet alakított ki közös anyagi .érdekeltséggel jól működő, nagy hasznot hozó közös tevékenységet állami gazdaságokkal. Mindinkább terjed a kutatásifejlesztési társasági forma. (MTI) Dolgozni csak szépen... P

éldaként egy Trabant és egv garázsajtó kívánkozik. A garázsajtó lakásom ablaka alatt nyílili, magát a garázst pedig egy Trabant birtokolja. pontosabban, annak gazdája bérli az IKV-tóL örülnék, ha a nagyobb hitelesseg kedvéért mindehhez azt is hozzátehetném, hogy milyen színű az inkriminált jármű, ám a kocsit még sohasem láttam, csak hallottam. Pontosabban, hallom minden este tiz ora tájban, amint megáll a garázs elótt, nyílik az ajtó, a kocsi bepöfög, aztan leáll a motor. Am csak beállni hallom a garázsba, elmenni sosem, bármeddig ts legyek otthon, legyek bár szabadságon, akkor sem. Ebből csak egy következhet: a kocsinak reggel hét előtt kell távoznia. S ez így megy, amióta csak ott lakom. Az ember fejében óhatatlanul szöget üt az ilyesmi. Mindenesetre magyarázatot csak egyet találhat minderre, az eset rendszerességére: a Trabant gazdája kora reggeltől késő estig, szinte éjszakáig dolgozik. Hogy hol és mit. azt nem tudhatom, de azt tudom, bogy mindebből nem luxusautóra és villára, hanem sejthetően egy bérlakásra, s bizonyosan egy Trabantra és egy bérelt garázsra tellett neki. Sokszor töröm a fejem; miért csinálja? Más magyarázatot semmiképpen nem találtam, csak egyet: minden bizonnyal szereti munkáját és munkahelyét. Sokat beszélünk mostanában a munkafegyelem, a munkaintenzitás gyöngeségeiről. hibáiról úgy altatóban. Am ha konkrét' személy kerül szóba", akkor a becsületes. szorgalmas, munkáját és munkahelyét, kollégáit szerető, szocialista brigádtag, társadalmi munkás és újító az ember, aki amúgy általában pedig fegyelmezetlen, pontatlan, s munkaintenzitása mélyen a megkívánt alatt marad. Vajon, mi lehet az oka ennek a nyakatekert helyzetnek? Talán az is. hogy a lógósokról, a hanyagul dolgozó, a munkát, ahol lehet, kerülő emberekről konkrétan nem szívesen szólunk. Nyilván ez is. s talán méginkább az. hogy a lógósok összehasonlíthatatlanul kevesebben vannak, mint á tisztességes, sokat, sokszor erejükön fölül vállaló es dolgozó emberek. Az újságíró a valóságból merített, ötleteiből él. úgy, hogy azokat ismét szembesíti a valóság mas dimenzióival. helyzeteivel. S a szembesítés első lépése többnyire éppen egy telefon, amellyel az ember találkozót szeretne megbeszélni az adott terület egy-egy jó ismerőjével, felelős vezetőjével. Valaha, úgy öt-nyolc évvel ezelőtt, ha éppen bent volt az- illető, egy-két napon belüli idoponthan állapodtunk meg többnyire. Manapság pedig egyre többször kapja az ember a választ: ez a hét már nem jó. nézzük a következőt A, ott is tele a naptáram. Talán a rákövetkező héten. Tudja mit, hívjon akkor, majd meglátjuk. Majd meglátjuk! — Ilyenkor szinte bizonyos lehet benne az ember, addigra az a hét is megtelik, s jő. ha egy hónapon belül találkozhatunk. Ügy látszik, dolgoznak, nagyon is sokat dolgoznak mifelénk az emberek. Ezt tanúsítja a ház is, amelyben lakom, s amely kora reggel kiürül, s csak este telik meg újra. fokozatosan. De ha itt a többség sokat dolgozik, ha mindennap valóban fáradtan tér haza. ha ismerősöm, akinek egy könyvet kínálok kölcsön, amiről tudom, nagyon ls érdekelné, lemondóan legyint: — Hagyd, most nem érek rá, talán két-három hét múlva... —, nos, akkor hogyan lehet ennyi bajunk minőséggel, munkaintenzitással? Talán a feltételekkel, a munkamódszerekkel van a baj? Lehet Hiszen alig néhány napja, amikor egy nagyvállalatunk főosztályvezetője fáradtan és lemondóan legyintett: — Másfél napom sem jutott a héten a saját vállalati dolgaimra. A többin utaztam, tárgyaltam, s Pestről, telefonon néztem utána, hogy mennek otthon az ügyek. Tárgyaltam? A trösztnél a főnökünk, aki vagv harminc éve van a szakmában, a hatodik óra után már fölsóhajtott: mikor beszélhetünk már végre az értékesítésről, a termelési feltételekről, arról, ami a dolgunk!? Hisz addig csak a relatív bértömeg-szabályozas és más hasonlók örömeiről, esett szó ... A feltételek... Igen, a hatékonyság nem mindig a munkaintenzitás kérdése Sőt, olykor a nagy intenzitás éppen ellene hathat a hatékonyságnak. S milyen gyakran elfeledkezünk erröL Igaz, sokszor olyan feltételek között kéli dolgozniuk sokaknak, amikor már csak az abszurditásig fokozott intenzitás elegendő ahhoz, bogy rúgkapálva, úgy-ahogy a víz fölött maradjon az ember. S mi rúgkapálunk, egyre gyorsabban rúgkapálunk, ahogyan egyre nagyobb sebességekre kényszerít bennünket az élet. s igazán megtanulni úszni, arra vagy időnk nem volt, vagy eszünkbe sem jutott. Pedig hát esetünkben nem annyira a kapálózás abszurdumig gyorsítása, inkább az úszni tudás lenne a segítség. A

szervezésbem, a működő gazdasági, döntési mehanizmusok egyszerűsítésében kellene minde. nekelőtt • előrelépnünk, mivel manapság szinte csak ebben léphetünk. Az intenzitás tovább már aligha fokozható, s a nagyarányú technológiai fejlesztésekre sem igen futja. Pedig hányan és hányan dolgoznak még ebben az országban lötyögő, sok. évtizedes gépeken, ahol századmilliméteres pontosságot és nagy teljesítményt. kellene produkálniuk. Ezi tovább feszíteni vagy a vezetőnek a saját ügyeire még megmaradt másfél napját tovább kurtítani már aligha lehet, vagy aligha lenne ésszerű. De értelmes döntési mechanizmusokkal, a gazdasági feltételrendszer (értsd: a világgazdasági feltételrendszer) jobb érvényesülésével sok vezető is megtakaríthatná legalább fele. voltaképpen sokszor elpazarolt „külső" idejét a vállalat száraára, s a termékszerkezet ésszerű átalakításával a sok évtizedes, lötyögő gépeket is nyugdíjba lehetne tenni sok helyen. Szávay István »