Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

Csütörtök. 1979. november 1. 3 Megyei propagandista­konferencia Szegeden A' politikai oktatás kezde­tén évnyitó konferencián ta­lálkoztak a megye vezető propagandistái és a megyei pártbizottság vezetői Szege­den. A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának előadótermében tegnap dél­után rendezett eseményen dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a propagandistákat. Ezt követően dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékozta­tót a XII. kongresszus elő­készítési időszakában idő­szerű elvi és'politikai kér­désekről, illetve a propagan­da- és agitációs munkában várható feladatokról. Majd válaszolt a propagandisták konzultációs kérdéseire is, amelyek zömmel gazdaság­politikai jellegűek voltak. Kesztyűgyári rekonstrukció Két hónappal a tervezett határidő előtt befejeződött a rekonstrukció a Győri Kö­tottkesztyűgy árban. A mun­kálatokat tavaly kezdtek meg, s mintegy 70 millió fo­rintot fordítottak a géppark korszerűsítésére. Az új automata kötőgépek megváltoztatták a kesztyű­gyártási technológiát. A 35 százalékos szabásza ti hulla­dék másfél százalékra csök­ken, s így jelentős mennyi­ségű pamutot takarítanak meg. A gépek egyaránt köt­nek egyszínű és mintás, egy­ujjas és ötujjas kesztyűket Kik azok a nagymenők? A téeszekben Korszeribb ügyvitel szükséges A termelőszövetkezetekben a gazdálkodás eredményesebb irányításához és a munkahe­lyi demokrácia fokozottabb érvényesítéséhez olyan beteő irányítási és információs rendszer kialakítására van szükség, amely naprakész át­tekintést ad a termelésről és egyúttal lehetővé teszi a tel­jesítmény szerinti munka­díjazás széles körű bevezeté­sét Az ügyviteli munka szer­vezettsége és gépesítése azon­ban egyelőre még elmarad a követelményektől — állapí­totta meg a Termelőszövetke­zetek Országos Tcnácsának elnöksége szerdai ülésén. A közös gazdaságok vala­mivel több mint harmadában gépesítették a könyvvitelt, de a fejlődés tempója eléggé lassú. Az elnökség megálla­pítása szerint különösen nagy az elmaradás a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövet­kezeteknél, ahol nincs kellő anyagi erő az egyébként is drága Irodai gépék megvá­sárlására. Nem megoldott ezeknek a gépeknek a szer­viz- és alkatrészellátása sem, ' s a tsz-ek egy része emiatt idegenkedik az Irodai beru­házásoktól. (MTI) Minden talpalatnyi föld érték A tanácsi rendelkezésű földek felhasználáséról tárgyalt a nép! ellenőrzés Néhány esztendeje még Ellenőrzési Bizottság tegnap országos jelenség volt. hogy délelőtt Szegeden megtartott az állami tulajdonban levő ülésén — amelyen részt vett földterület fokozatosan csök- Haskó Pál, a megyei párt­ként A városok terjeszked- bizottság munkatársa és dr. nek, és az üzemek, gyárak is egyre nagyobb helyet fog­lalnak el a mezőgazdaság­tól. Ugyanakkor megműve. letlenül maradnak jelentős területek. Közülük jő né­hány tanyát, „birtokot" tu­lajdonosa hosszú évekig nem is látott. Pedig az ország és Csongrád megye is az élel­miszer-termelésre . szakoso­dott. Ezek a tények elegen­dő magyarázatot adnak ar­ra. hogy miért is foglalko­zott az MSZMP XL kong­resszusa a földtulajdonnal, miért született határozat ar­ról, hogy a jövőben sokkal többet kell törődni a mező­gazdaság sajátos eszközével, a föld felhasználásával. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a múlt évben szabta meg szűkebb pátrl Keres zty Béla megyei fő­ügyész is — Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott számot arról, hogy megyénk­ben ésszerűbben, a modern gazdálkodás követelménvei­nek megfelelően használ­ják-e fel azokat a területe­ket, amelyeket hivatalos ki­fejezéssel tanácsi kezelésű­ként jelölünk. Csongrád megyében 1975­ben az állami tulajdonban levő földterület alig haladta meg a 23 százalékot. Ez az idén már 24,4 százalékra nö­vekedett Ugyanakkor a szö­vetkezetek tulajdonában is több, művelésre alkalmas terület van, mint néhány éve. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 270— ánkban az ezzel kapcsolatos 300 hektár újabb, eddig par­feladatokat. A megyei Népi Ünnepség a takarékosság világnapján A takarékosság ésszerű gaz- ge miatt. Ez a törekvés szer­dáik odás is, az egyén, a csa- vesen hozzátartozik a szocia­lád és a népgazdaság szem- lista ember gondolkodásához, pontjából nagy a jelentősége. Az MSZMP Központi Bizott­Ennek a gondolatnak a je- sága is célul tűzi ki a szo­gyében tartották tegnap, cialista módon élő, gondolko. szerdán a szegvári művelődé, dó és érző emberek táborá­si házban a takarékosság vi- nak növelését Aki pedig szo­lágnapja alkalmából a mc- cialista módon él, nem állhat gyei ünnepséget. A megemlé- szembe a takarékossággal, kezésen részt vett dr. Agos- nem is lehet közömbös, tehát ton József, a megyei párt- a takarékosság népszerűsítése végrehajtóbizottság tagja, az egybevág társadalmi célkitű­SZMT vezető titkára, Bangó zéseinkkel Az előadó kitért Ferencné, az OTP országos a takarékpénztárak eredmé­központjánák fóosztályveze- nyeire és beszélt arról, hogy tője, Török László, az OTP Csongrád megyeben az egy megyei igazgatója és Ocskó főre jutó megtakarítás meg­lmre, a MÉSZÖV elnöke ls. közelítően 13 ezer forint, ami Dr. Szucsán Sándor, a szen- az országosnál magasabb. A tesi járási pártbizottság első lakosság betétösszege a me­titkára mondott beszédet, gyében eléri a 6 milliárd fo­Hangsúlyozta, hogy az OTP-n rintot Országcean ez az összeg kívül a takarékszövetkezet'és 132 milliárd forint. Végezetül a posta is milyen sokat tesz, azt hangsúlyozta, hogy az or­hogy az állampolgárok szo- szág gazdasági helyzete min­kásává váljon a takarékos- den * eddiginél időszerűbbé ság. Említette, hogy a fővá- tette a takarékosság gondola­TOS kommunistáinak a közel- tának további népszerűsíté­múltban a csepeli sportcsar- sét. nokban tartott aktíváján is * sok szó esett az általános ta­karékosságról, ezen belül is A takarékosság világnap­a pénztakarékosságról. ján rendezett megyei rejt­A takarékosságra törekvés vénypályázatra az úttörők és ösztönösen vagy tudatosan kisdobosok 1700 helyes meg­minden korban és minden fejtést küldtek be. Közülük társadalmi formában végig- hatvanan könyvjutalmat kap­kísérte az emberiséget. A szo- tak — Kisteleken a posta szak­cialista viszonyok között középiskola takarékossági olyan tényezők hatnak első- világnap alkalmából megtar­sorban. ami arra készteti az tott vetélkedőjén hat csapat embereket, hogy megspórol- vett részt. A versenyző ta­ják a pénzüket, a gyerekek nulók közül Kecskés Julian­támogatá6a, a jövőbe vetett na. Laczó Ibolya és Vakály hit, a szebb és gazdagabb Valéria jó szerepléséért élet kialakításának lehetősé- könyvjutalmat kapott. lagon heverő földterülethez jutottak a vizsgált időszak­ban. A romos tanyák közül is az utóbbi évben 832 épü­letet bontottak le, helyükön összefüggő, korszerű műve­lésre alkalmas területet ala­kítva. Az indokolatlanul megműveletlenül hagyott termőterületek „gazdáit" bírsággal sújtották. Például az öttömösi, a pusztamérge­si és a rúzsai Napsugár ter­melőszövetkezetet. A parla­gon maradt magántulajdonú és egyéni használatban levő földeket pedig állami tulaj­donba vonták. Azokat a területeket, amelyek a nagyüzemi mező­gazdaság számára minősé­gük vagy nagyságuk miatt nem használhatóak. zárt­kertté alakítva, vagy hétvé­gi telekként érdemes fel­használni. Mindehhez a ta­nácsoknál a „földigazgatási" munka színvonalát emelni kell, mert visszatetszést te­remthet. ha a házhelvnek alkalmas területek sorsa, hosszú Ideig rendezetlen, mint az Szeged-Kiskundo­rozsmán ls előfordult. A tanácsi kezelésben levő. ma­gánosoknak bérbe adható földek helyéről és minősé­géről az előírásoknak meg­felelően tájékoztatni kell a lakosságot. E gy kazánfűtő — állítólag rendes em­ber. csak irtó nagy a szája — meg­próbált hangulatot kelteni a válla­lat vezetői ellen. Olyan tömény ostobaságot fecsegett róluk, hogy „rengeteg pénzt vág­nak zsebre, pedig csak őgyelegnek". Rend­ben van. kinevették ezt a ném túl nagy­eszű „népelemet", ám annyit mégis elért, hogy sokaknak megindította az agyát. Ké­sőbb ugyanis felerősödött a helyi szóbe­széd arról, hogy tulajdonképpen kik ma nálunk az úgynevezett nagymenők, a tö­mött bukszájú újgazdagok. az irigyelt krekkek. Mint hallottuk, ott a munkahe­lyen többen is arra az abszurd következ­tetésre jutottak, hogy Magyarországon ma mégiscsak a vezető beosztasúak élveznek legvastagabb jövedelmet. A józan ítéletű ember ilyenkor fölkapja a fejét: csali ugyan ez lenne a közvéle­mény? Elképzelhető egy üzem egész közös­ségéről, hogy hamis színben látja a társa­dalmi valóságot? Vagy csak arról van csu­pán szó. hogy a megfontoltság, a tárgyila­gos megítélés helyett itt-ott még mindig a halandzsa dominál? Sajnos, be kell lát­nunk. hogy van táptalaja a sületlen be­szédnek is. pláne ott. ahol a társadalmi szervek merev munkaterv szerint ügy­ködnek. régi sémák szerint végzik munká­jukat. ahelyett, hogy szorgos méhek mód­jára. begyűjtenék a nyugtalanító, feszítő kérdéseket, és helyes választ adnának azokra. Nálunk — soha senki nem csinál titkot belőle — az üzemek, vállalatok irányítói, a vezető értelmiségiek fizetése általában 5— 9 ezer forint, plusz prémium vagy jutalom, de ezzel is csak kivételes esetben érik el. esetleg hajazzák meg a havi tízezret Eny­nyit kap például a MÁV Budapesti Igazga­tóságának vezetője, aki pedig több ezer vasutas dolgáért jó közérzetéért és több milliárdos értékekért felelős. Az egyik sze­gedi vállalat igazgatója havi 7 ezerért szag­gatja az idegeit Ennyi pénz volt azonban egy tiszai szivattyúkezelő szakember fize­tési borítékjában is. öt-, hatezer forintot a jó kubikos is megkeres ebben az ország­ban. Egyre-másra mondják el viszoavlag kis fizetésű üzemi osztályvezetők, hogy ma­holnap nem mernek utasítást adni a náluk jóval többet kereső fizikai munkásoknak, mert úgy érzik, nevetségessé válnak. Nyugat-Németországban az első számú vezetők többszörösét keresik a szakmunká­sokénak. Ehhez kénest nálunk — már en­gedelmet — péterfilléreket adunk igen rá­zós munkáért az igazgatóknak, főkönyve­lőknek stb.. akik pedig most már anyagi­lag is felelősek üzemük gazdálkodásáért. Előfordul, persze, hogy közülük egyesek erejükön felül rázzák a rongyot, s ezzel ki­váltják beosztottjaik rosszallását, de a tisztábban látó emberek tudják, hogv ez korántsem tipikus jelenség. Az útszéli ge­bines kocsmáros jövedelme gyakran négy­szer akkora, mint egy mérnöké vagy köz­gazdászé. Egv harmadik vonalbeli tánc­dalénekes ötszázasokkal akarta kiverni szóbeli kritikusának a szemét Van olyan engedélyes kiskereskedő, aki naponta az első osztályú Hungáriában ebédel. Néme­lyik borravalós, vagy ,.hálapénzes" foglal­kozású állampolgár könnyen zsebre vág havi húszezret, vagy ennek kétszeresét. Korántsem kell nagyítóval keresni azt a fusizót. aki a gyári műszak után naponta összecsap három darab százast Az egyik bírósági ülnök azt hitte, tréfál a vádlott fuvaros, amikor bevételként napi ezer fo­rintról vallott Akad olyan parasztcsalád, amelynek tagjai üzemben is dolgozgatnak, esetleg elszegődnek alkalmazottnak, s az összes ilyen jellegű munkabérhez, plusz a termelőszövetkezetből származó keresethez még a háztáji gazdaság jelentős bevételé­vel is dicsekednek. Ismerünk .szerencsés fickókat", akik ajándékozás vagy örökség. netán — uram bocsa' — huncutság révén „fogták meg az isten lábát ".• ­Nos. kik ebben az orszagban a nagyme­nője?. Ne állítsa nekem senki, hogy azok. akik éjjel-nappal a társadalom felemelé­seért fáradoznak. Bajos dolog persze kimutatni, Ji°KV há­nyan vannak a nagylábon élők. s. Jtinek. miből jön össze rengeteg pénze. Egv kimu­tatás szerint az OTP-nél 1977 végén 122 ezer betétkönyvön volt egyenként százezer és ötszázezer forint közötti összeg. Mivel azonban a sok pénzzel bíróknak szokásuk, hogy több betétkönyvben helyezik el meg­takarításaikat. lehetnek milliomos honpol­gárok is. Közöttük természetesen vannak művészek, magasan képzett szakemberek, akiknél mellékjövedelem, találmányi díj. szerzői honorárium, felléptidíj stb. is já­rul a főállásból származó keresethez, s az emberek ezt általában tudomásul veszik. De azt már nehezebben emésztik meg. ha valaki nem dolgozik, s a lottón sem volt négyes-ötös találata, mégis két marékkal szórja a pénzt. Becslések szerint, a hálapénzben és a borravalóban részesülők száma országosán félmillióra tehető. Jóllehet ezeknek csak egy resze jut magas jövedelemhez, mégis irritálják a közvéleményt. Tudjuk, hogy egyelőre illúzió ennek a jelenségnek útját rekeszteni, mégis meg kellene próbálkoz­nunk a korlátozásával, legalább azokon a területeken, ahol a borravalót riém áru­hiány, vagy szűk szolgáltatási kapacitás hozza létre, hanem az érdekelt személyek tudatosan szervezik és védelmezik. Ha nem így lenne, akkor például a .csúszó­pénz" régen megszűnt volna, hiszen elfo­gadását tiltja a törvény. Csak mosolyogni lehet az olyan javaslatokon, hogy jobban meg kell fizetni a szerelőt vagy az ügyin­tézőt, s máris kámforrá válik mindenféle visszaélés. Naivitás. Igaza van a közgaz­dásznak: „Senkit sem lehet úgy megfizetni, hogy anyagilag jobban járjon, ha tisztessé­ges marad, mintha megvesztegetést fogad eL A korrupcióval nem lehet anyagilag konkurrálni." S elfogadható az olyan észrevétel, mi­szerint egyesek kirívóan pazarló életmódja rontja a társadalmi han­gulatot, a vékonyabb jövedelmű rétegek­ben elégedetlenséget, irigységet szít irreá­lis igényeket támaszt. Szegedi gyárban fi­gyelték meg a szakszervezetiek" némely kiskeresetű munkás — utánozni akarván a fusizásból es a seítelésből tetemes mel­lékkeresethez jutó szomszédját — elha­nyagolta dolgát az üzemben, és egészséget is veszélyeztetve, úgymond, szintén ráhaj­tott a penzre. Az ilyen viselkedés különö­seh akkor értelmetlen és visszatetsző, ha a magasabb jövedelmet tulajdonképpen nem tudják mire elkölteni. Már van rep­rezentatív lakás, gangos nyaraló, drága gépkocsi, színes tévé, egyébre pedig nincs igény. S talán itt érdemes elmondani, hogy — például — hét-, nyolcezer forintos havi jövedelem egv vezető értelmiségnek eset­leg kevés, mert csupán szakkönyvre, mű­velődésre. tájékozódásra, tarsas életre el­költ belőle két-, háromezret, míg ugyaaaz az összeg egv igénytelenebb, az élet értel­mesebb dolgai iránt úgyszólván közömbös kisiparosnál ésszerűen fel nem használ­ható többletet okozhat. Mit tehetünk? Próbáljuk megszüntetni azokat, amelyek jogosulatlan forrásból erednek. A munkából származó, de arány­talanul magasakat különféle szabályozók­kal. törvényes eszközökkel mérsékeljük. Semmiképpen sem korlátozhatjuk azonban a szorgalommal, szakértelemmel, újítással, magas tudományos vagy művészi teljesít­ménnyel szerzett jövedelmeket, mert. ez­zel visszafognánk, lefékeznénk a fejlődés­hez nélkülözhetetlen alkotó kezdeménye­zést. . ' F. Nagy István A megyei KBT elnökségének megbeszélése i • Tegnap, szerdán délelőtt dr. Kelemen Miklós vezér­őrnagy, megyei rendőrfőka­pitány vezetésével ülést tar­tott a Csongrád megyej Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­Tájékoztató Á vendéglői árakról A másodosztályú vendég- italok és a sör árát. A mi­látó üzletekben november nisztérium — nem kötelező­l-töl átlagosan 10 szazalék- en — javasolta a vállalatok­kal csökkentik az ctelárakat — jelentette be a Belkeres­kedelmi Minisztérium szer­dai sajtótájékoztatóján Gel­lai- Imre főosztályvezető. Elmondotta, hogy ellenté­teleként ezekben az üzletek­ben emelik az égetett szeszes nak, hogy a kereslet alaku­lását és a vendégkört figye­lembe véve az osztályon fe­lüli és az első osztályú ét­termekben 17—20 százalék­kal mérsékeljék az ételek érát. (MTI) nöksége Szegeden, a TIT Ká­rász utcai székházában. A testület elsőkérit — dr Drávucz Mihály alezredes­nek, a vásárhelyi rendőrka­pitányság vezetőjenek írásos jelentése és szóbeli kiegészí­tése alapján — megtárgyalta a hódmezővásárhelyi városi KBT elnökségének eddig végzett munkáját, és további terveit, majd a két ülés kö­zött végzett munkáról tájé­koztatta az elnökséget Oszlár György, rendőr őrnagy, a KBT megyei titkára, ezután értékelték az év első há­romnegyed éve közúti balese­ti helyzetének alakulását. Megállapították, többek kö­zött. hogy valamivel több közúti baleset történt idén. mint 1978 első kilenc hónap­jában, a halálos balesetek száma viszont jelentós mér­tékben csökkent. Életmentő kitüntetése Életmentőt tüntettek ki szerdán, tegnap a Szolnok megyei tanacs székhazában. Varga József mezőtúri BM­hyugdíjas ez év szeptember 13-án a Berettyó mentén haladt, amikor a gát tetején tartózkodó kisgyermek arra hívta fel a figyelmét, hogy egy ember fuldoklik a víz­ben. Varga József azonnal cselekedett, ruhástól a vízbe vetette magát, és kimentet­te Szűcs István helybeli la­kost, elsősegélyben részesí­tette, majd értesítette a mentőket és a rendőrséget, továbbá a kimentett férfi hozzátartozóit. A Minisztertanács Élet. mentő emlékérmét Barta László megyei tanácselnök adta át a bátor embernek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom