Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

/ Kedd, 1979. november 27. i 91 Uj tanfolyam a pártiskolán Hatvanhét résztvevővel új tanfolyam kezdődött hétfőn, tegnap Újszegeden, a Csongrád megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán. Az öthónapos pártiskolát Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, az igazgatóság vezetője nyitotta meg, s tartott politikai tájékoztatót. A megye pártalapszervezeteiből érkezett hallgatókat Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte és kívánt nekik eredményes tanulást Országos megbeszélések az őszibarack termesztéséről Megyénkben az őszibarack-termesztésnek évtizedes hagyományai vannak, az elért eredmények is kiválóak. Ezért választotta a TOT mellett működő Gyümölcstermesztési Koordinációs Bizottság e kertészeti tanácskozásának színhelyéül az idén Szegeden, illetve a szegedi járást. A kétnapos rendezvényre az ország minden tájáról érkeztek szakemberek, az előadásokat pedig neves kutatók, termesztők tartják. Tegnap, hétfőn a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetbe látogatott el a csoport, ahol megtekintették az őszibarack-ültetvényeket. A program ma, kedden Mórahalmon folytatódik. Beszámoló a Szegedi Konzervgyár egyes pártalapszervezetében A S£OT elnökségének ülése A dolgozó fiatalok anvagi helyzete, szociális ellátása az utóbbi években javult, a béraránytalanságok csökkentek — állapította meg a SZOT elnöksége, ameiv hétfői ülésén a szakszervezetek ifjúságpolitikai munkájáról tárgyalt A legutóbbi ifjúsági parlamentek tapasztalatai is azt igazolják, hogy a bérezésnél általában megszűntek a fiatalokra hátrányos megkülönböztetések, ami azzal is összefügg. . hogy a vállalatoknál egyre inkább a teljesítményekhez kapcsolják a béremeléseket. Ez azonban csak viszonylagos eredmény, mert a fiatalok erkölcsianyagi ösztönzésében. a jobb szervezésben rejlő lehetőséaeket még messze nem használják ki. A kormányzat lehetővé tette, hoav az ifjúsági brigádok, fiatal brigádtagok kitüntetésekben részesülienek, ezzel azonban nem mindenütt élnek. A kiváló címet például tavalv kevesebben kapták meg a vállalatoknál,' rtnnt három évvel korábban, s az eevéb kitüntetések száma is a legjobb esetben stagnál. Ennek az az oka. hogv elmulasztják a munka folyamatos értékelését. s legfeljebb arról gondoskodnak, hogy a speciális ifjúsági termelési mozgalomba egy-egy viszonylag kisebb réteget bekapcsoljanak. A szakszervezeteknek -is jobban kell segíteni az ifjúsági termelési mozgalmakat, s egyben magába a szakszervezeti mozgalomba is jobban be kell vonni a fiatalokat. A fiatal szakszervezeti tisztségviselők aránya ugyanis a legutóbbi választások óta 23,6-ról 20,8 százalékra csökkent, ami arra figyelmeztet, hogy a természetes kiöregedéssel járó kádercseréknél csak kevés helyen törekednek a fiatalításra. Egyéb területeken is eredmények és egyben fogyatékosságok jellemzik a dolgozó fiatalokért végzett munkát. Az üzemek és az iskolák javuló kapcsolata, a pályaválasztás előtt állók tájékoztatását szolgáló vállalati nyitottkapu-akciók és egyéb kezdeményezések sokat segítettek a fiatalok pályaválasztásában. de továbbra is komoly visszahúzó erő az a közfalfonás, amely lebecsül egyes fontos szakmákat. amely nem ad kellő társadalmi elismerést a fizikai munkának. A társadalmi elismerésnek anyagiakban is fokozottan ki kell fejeződnie. A szakmunkásképzés feltételei az egységes tanterv bevezetésével javultak, a tankönyvek is jobban igazodnak a mai követelményekhez. s korszerűbbek lettek a tantermek, tanműhelyek, kollégiumok. Ezeknek az intézményeknek a befogado képessége azonban öszszességében nem bővült kellőképpen, mert egyes elavult szakmunkásintézmények időközben megszűntek, s így az állomány 1980-ra várhatóan a tervezettnél kisebb lesz. A vállalati gyakorlati oktatás feltételei nagyobb mértékben javultak, mint az iskolai oktatásé, most aí a legfontosabb, hogy többet foglalkozzanak a fiatalokkal, különösen a pályakezdőkkel. Jelenleg csaknem 70 000 olyan fiatal dolgozik. aki tanköteles korában nem végezte el a nyolc általánost. A szakszervezeteknek is fokozottan közre kell működniük abban, hogy az iskola, a pedagógus, a szülő egyaránt felismerje ezzel kapcsolatos felelősségét, teendőit. A szakszervezetek a KISZszervezetekkei együttműködve törekednek arra, hogy a fiatalokat bevonják a közéletbe. Az üzemi demokrácia fórumai igen alkalmasak arra, hogy valamennyiük előtt világossá váljék: személves érvényesülésük, élet- és munkakörülményeik javulása szorosan összefügg a szocialista társadalom fejlődésével, saiát munkájuk eredményeivel. E fórumok közé sorolhatók az ifjúsági parlamentek is, amelyek igen hasznosak, de a fiatalok egy része még mindig távol marad a közélettől. Az 1978-as ifjúsági parlamenteken például kevesebben vettek részt, mint két évvel korábban. Ennek o>ait vizsgálni kell. é* ezek atamán kell megszabni a tennivalókat. A SZOT elnöksége felhívta a szakszervezeteket, hogv javítsák tovább együttműködésüket az említett feladatok megoldására a KISZszel. Az elnökség megvitatta a népgazdaság 1970. évi fejlődését, és a jövő évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, foglalkozott a törzsgárdámozgalom továbbfejlesztésével összefüggő szabályozókkal, és tájékoztatót hallgatott meg az idei országos és nemzetközi szakszervezeti művészeti rendezvényekről. (MTI) Mintha már megkezdődött volna a kongresszus, a XII. S mintha kitárultak volna a terem falai, helyt adván a beszámoló taggyűléseken felszólalóknak. Hiszen a téma azonos: ötévi munkánk mérlege és további teendőink a fejlett szocializmus építésében. Nem volt könnyű? Nem lesz könnyebb? De haladunk, mert akarunk és becsülendő, amit dolgozó népünk eddig már letett az asztalra. Ez a gondolat egy szegedi, konzervgyári munkástól való. Eperjesi Imre mondta az üzemi l-es pártalapszervezet beszámoló taggyűlésén, hogy tényleg volt- sok gond. hita és ellentmondás a termelésben. amint az itt felszólalók elsorolták. Sok baj volt. — De ha ez a kollektíva jobban odafigyel, a munkában. ha nem engedjük meg a pazarlást. ha sokásítjuk a jó jelenségeket. mint az. hogy húskonzervvel pótoljuk, ami- a gyenge zöldborsótermés miatt elveszett, akkor megy a dolog. Hiszen ... hogy nézett ki húsz évvel ezelőtt ez a gyár, ez a város? És hogyan néz ki most? Mi is tettünk ezért az asztalra! A vezetőség beszámolóját Győző M. István, az alapszervezet titkára ismertette. Minden szóval igazolva a gyári élgárda helytállását és munkásbüszkeségét: súlyos ellentmondásokkal kellett és kell küszködnünk. Hiszen a szocialista fejlődés eredményeként növekszik a konzervgyári alapanyag, a zöldség-, a gyümölcs-. a hústermelés. Ugyanakkor itt. a Szegedi Konzervgyárban nem történt ennek megfelelő fejlesztés. Létkérdéssé válik üzemünk teljes rekonstrukciója. Jellemző, hogy elmaradott körülményeink miatt a termelés rohamos felfutását a létszám rohamos csökkenése kíséri és felvethető: meddig lehet ezt az ellentmondást feszíteni? Ez a gyár egyik alapjellemzője. S a beszámoló e megállapítását igazolták többen, felszólalók! íme! Virág Miklósné: Elavult gépek, korszerűtlen gyártástechnológia miatt romlanak a munkakörülmények és emelkednek a költségek. Darázs Sándorné: Kemény, változatos öt év áll mögöttünk. 1974-ben 26. idén 59 milliót költöttünk javításokra és bár ez is kevés, tudjuk. hogy jövőre ennél kevesebb lesz. Ha szükség van erre a vállalatra, vizsgál iák felül ezt a helyzetet, Bánfi Mihály: Toldozunk, foltozunk állandóan és emiatt a dolgozók jönnek-mennek, nem elégedettek. Zsíros Zoítánné: Húsz éve hallgatom a beszámolókat és óriási a változás ebben a gyárban. De azt ls látjuk, milyen gondokkal küzd a vállalat. Az a feladat, hogy oldjuk meg ezeket, amint eddig meg is oldottuk- Mi, A Magyar Édcüpari Vállalat Budapest CsoKoiadegyaraban az idén ezernyolcszáz tolna sza'oncukrot gyártanak karácsonyra Magyar—mongol nap A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága tegnap, hétfőn magyar— mongol barátsági napot rendezett Apátfalván. Délelőtt Szegeden, a népfront megyei székházában Molnár Sándor, a népfront megye bizottságának titkára fogadta Cedenginj Davaszurent, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövetségének attaséiát, és ismertetőt tartott Csongrád megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A vendég Szegedrór Makóra utazott, ahol a városi pártszékházban találkozott dr. Varga Dezsővel, a várost pártbizottság első titkárával, dr. Forgó Istvánnal, a makói városi tanács elnökével és Juhász Tiborral, a népfront makói , bizottságának titkárával. Délután az apátfalvi Aranykalász Tsz-t kereste fel a mongol nagykövetség attaséja. Megbeszélést folytatott Deák Józseffel, az apátfalvi községi tanács elnökével és Kiss Istvánnal, a termelőszövetkezet elnökével. Megtekintette a gépparkot és a sertéskombinátot. majd a tsz dolgozóival baráti találkozón' vett részt. Ismertette Mongólia mezőgazdaságának feilődését, s végül filmvetítéssel zárult a barátsági nap provamia. A vendég az esti órákbar visszautazott Budapestre. konzervgyáriak. A vezetőség a kommunistákra számít elsősorban. Arról is szólt a beszámoló, hogy a gyári közösség, elöl a kommunistákkal, a pártalapszervezetek. a KISZ. a szakszervezet, vöröskeresztes szervezet, a szocialista brigádok nemes mozgalma, a munkásörök példája, a munkásés vezetőgárda zömét kitevő nők helytállása alapján a nagy nehézségek ellenére is eredményekről tehet jelentést a pártkongresszusnak. A megváltozott gazdasági körülmények miatt a kifogástalan minőségű termék értékesítése is nehezebb. S noha a gyár eléggé elavult, a termék 93.9 százaléka első osztályú ma már. A termelés 1975 óta értékben húsz százalékkal. az egv főre jutó termelés tonnában húsz. forintban negyven százalékkal emelkedett Az értékesítés valamelyest csökkent ugyanakkor. de ezzel együtt a tőkés export több mint másfélszeresére nőtt tonnában. A dolgozólétszám viszont csak 88 százaléka az öt év előttinek. A gyár elavultsága mellett hozzájárult ehhez bizonyos tröszti meg helyi szervezetlenség, a fegyelem hiánya itt-ott és tervszerűtlenség is. A termelésben elért jó eredmény annak köszönhető, hogy jol áll helyt a törzsgárda, péidát mutatnak a párttagok, az ifjúkommunisták és velük a mind szélesebb öntudatos aktíva. Ez az a jó alap. amelyre építeni lehet. Ezt erősítették a hozzászólók is. Juhász Lászlóné. a vállalati pártvezetőség minősítésében megállapította, hogy az .alapszervezeti munka tervszerűsége. a következetesség, a nevelés, az ellenőrzés a politikai feladatok jó végrehajtását tette lehetővé. A feladat: a termékszerkezet korszerűsítését. a minőség javítását. a takarékosságot segíteni. Zabos Jánosné: sok fiatal anya tér vissza a gyesről a gyárba. Kicsinyeik elhelyezésének javításával még lehetne segíteni a kedvükön, ragaszkodásukon. Nagy Ferencné: Népgazdaságiig az élelem a fő export és ez csak jót hozhat örülhetünk szép eredményeinknek, hiszen ilyen minőség még nem volt. De a lehetőségek még . nagyobbak. a teliesség messze. Illyés János: A fegyelmezettebb munkára a jövőben még nagyobb szükség lesz. Kovács Éva: Legyen rendszeresebb a tájékoztatás a munkahelyen, mert e nélkül nincs bizalom, a dolgozó véleményét szinte lehetetlen kikérni. Virág Ferenc: Sokat segítene, ha a készárut időben elszállítaná a MAV. K ét vendég is jelen volt a taggyűlésen. Szűcs Mihályné, a városi párt-vb tagia. a pártbizottság elismerését tolmácsolta és egyben azt tanácsolta a konzervgyári elvtársaknak. hogy kerüljenek még közelebb az emberekhez. Nemcsak a beruházás fontos. Különösen a vezetők törekedjenek szót érteni mindenkivel. hiszen a bizalmat ezért kapták. Csaknem a vita végén szólalt fel az ugyancsak jelenlevő dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Megállapította: a konzervgyári egyes alapszervezet munkáját jónak minősíthetjük. Főként azért, mert törekvései a párttagság véleményére és munkájára, tapasztalataira épülnek. A XII. kongresszus időszakában is ez a fontos: feldolgozzuk a párttagság véleményét, tapasztal*, tait. amelyek majd a határozatokban ötvöződnek. Azokról a főleg gazdasági körülményekről is beszélt a megyei pártbizottság első titkára. amelyek arra késztetnek bennünket, hogy új fejlődési pályára tériünk át a gazdasági életben és a konzervgyárban is. De ez sem országosan, sem itt nem megy egyik napról a másikra Mi a lehetséges út? Javítani a termelést. a minőséget, csökkenteni a költségeket, többet gyártani a leginkább keresett termékekből. Ezekre az új és szigorú követelményekre a konzervgyárban sem sikerült gyorsan reagálni. — De az tény — folytatta dr. Komócsin Mihály —. hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az egyik legperspektivikusabb ágazatunk, amely hazai nyersanyagbázisra épüL A Szegedi Konzervgyár teljes rekonstrukcióiára ugyan most nem kerülhet sor. gyors változást. ez ügyben nem ígérhetünk. de megyénkben jók a feltételek a konzervipar fejlődéséhez. A fejlesztést belátható időn belül reméljük, de addig lesz néhány nehéz esztendő itt is A konzervgyári elvtársak feladata megbeszélni ezt a gyárban. Sokat tehetnek az áruellátás javításáért is. azért, hogy a gyár olyan mennyiségű és összetételű konzervét adjon a lakosságnak, ami szükséges. Ez a gyár ily módon a közhangulat javításához is hozzájárul, hiszen a lakosság könnyebben elviseli a nehézségeket, ha az ellátás jó. ha pénzéért tud vásárolni. Végül javasolta a megyei pártbizottság első titkára, hogy a konzervgyári párt- és szakszervezeti vezetőség körültekintően foglalkozzék a dolgozók körülményeinek javításával. Folytassanak tárgyalást például a városi tanáccsal a nök. a gyermekes anyák gondjainak enyhítése ügyében. Egyeztessék az óvodai. bölcsődei nvitás idejét a gyári munkakezdéssel. Ilyen légkörben, ilyen bizakodással tárgyaltak a kommunisták az elmúlt öt évről s a következő idők tennivalóiról a Szegedi Konzervgyárban. Álláspontjuk világos: nehéz ellentmondásokkal birkóznak. mégis hittel munkálkodnak. Építve elért nagyszerű eredményeikre. Kaczúr István üavosf fmm fogadta Olsy I. Bogomolovot Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a KB székházában fogadta Oleg T. Bogomolovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatóját. aki p z MTA Világgazdasági Kutató Intézetének meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes. elvtársi légkörben lezajlott találkozón megbeszélést folytattak a KGST-tagországok világgazdasági kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő kérdésekről. A találkozón részt vett Bognár József, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Jelen volt Hoós János, a KB osztályvezetője.