Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

79 Vasárnap, 1979. novcmfcer 25; A munkásosztály gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, tudati fejlődéséről Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának üléséről Több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg az MSZMP Központi Bizottságának határozata „A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról". Ezt követően a megyei pártbizottság kidolgozta a helyi tennivalókat a megyében élő munkások élet- és munkakörülményeinek további javítására. Azóta több alkalommal — figyelembe véve az MSZMP X. és XI. kongresszusának, az 1970. és az 1975. évi megyei pártértekezletnek. valamint a Központi Bizottság üléseinek a munkásosztály helyzetével foglalkozó határozatait — értékelte a munkásosztály gazdasági, társadalmi, politikai helyzetét, tudati fejlődését és a munkások körében végzett politikai munkát, a pártszervezetek tevékenységét. 1979. október 26-i kibővített ülésén ismét napirendre tűzte az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat összegező előterjesztést és meghatározta a további feladatolcat. f. A munkásosztály helyzete, munkakötülményeinek, életviszonyainak alakulása A különböző népgazdasági ágakban dolgozo munkások létszáma megyénkben az utóbbi évtizedben — a korábbinál lassabban — növekedett. A munkásosztályhoz . tartozó aktív keresők száma 1970-ben 94 ezer, 1973-ban 112 ezer. 1977-ben pedig 120 ezer volt. A munkásosztály megyénkben a 222 ezer összes aktív kereső több mint 50 százalékát alkotja. A mintegy 45 ezer nyugdíjas munkással együtt a munkásság létszáma meghaladja a 160 ezer főt. Az iparban dolgozó munkások száma hét év alatt mintegy hatezerrel emelkedett, az egész munkásosztályon belüli arányuk azonban 53 százalékról 47 százalékra csökkent, mert a többi népgazdasági ágban foglalkoztatott munkások száma nagyobb arányban növekedett. A munkásosztály derékhadát megyénkben is az ipari munkások alkotják. Az iparosodás. a nehézipar szerepének növekedése az ipari munkásság összetételének módosulását eredményezte, mégis a megye ipari munkásságának zömét továbbra is a könynyűipari munkások alkotják. Az összes ipari létszámon belül arányuk az 1970. évi 54 százalékról 46 százalékra csökkent, a nehézipari foglalkoztatottak aránya pedig 32 százalékról 39 százalékra emelkedett. Megyénk ipari munkássága körében — részben a könnyűipari üzemek, szövetkezetek miatt — alacsony a szakmunkások aránya. A betanított- munkásoké hasonló. segéd- és az ipari szövetkezetekben dolgozó munkásoké jóval nagyobb arányú, mint országosán. A munkásosztályhoz tartozó öszszes keresők korcsoportonkénti megoszlásának alakulása azt bizonyítja, hogy növekszik a munkaerejük teljében levő középkorosztály-beliek száma. A megyénkben élő munkásságra jellemző, hogy a nők igen magas részarányt képviselnek. Megyénkben 1977-ben a munkásosztályhoz tartozó összes kereső 40 százaléka nó volt (országosan 38). Kedvezőtlen, hogy a munkásnők között igen alacsony a szakmunkások száma. Az iparban a szakmunkásoknak csak 31 százaléka nő. A munkásnők jelentős része betanított, illetve segédmunkásként dolgozik. A megye ipari üzemeiben közel három és fél ezer közvetlen termelésirányító dolgozik. A művezetők 60—04 százaléka 5 és 15 év közötti gyakorlattal rendelkezik. Az ipari termelés a IV. ötéves tervben 36 százalékkal bővült, az V. ötéves terv első három évében további közel tizennyolc százalékkal emelkedett. A többlettermelés teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből származott. A szocialista iparban foglalkoztatott munkások száma a többi népgazdasági ág fejlődése miatt a városokban mérsékelten emelkedett. Az intenzív ipartelepítés és a lakóhelyhez közeli munkahelyek létrehozására történő törekvés eredményeként az ipari foglalkoztatottak számaránya egyes területeken különösen dinamikusan emelkedett. A termelés műszaki-technikai feltételei — különösen a rekonstrukciók és a nagyberuházások hatására — ütemesen fejlődtek. Ezt bizonyítja, hogy az egy ipari foglalkoztatottra jutó állóeszköz-állomány — amely 1970-ben az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt — 1977-ben már megközelítette az országos szintet. A megyében a növekedés mértéke 1970—77. között több mint kétszerese volt. amely az országos átlagnál nagyobb ütemű fejlődést jelent A megye üzemeiben igen sok tény tanúsítja. hogy mind tudatosabban törekednek az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i — a néDgazdasági és vállalati szintű szervezési tevékenység továbbfejlesztéséről szóló — határozatának végrehajtására. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában az MSZMP XI. kongresszusának határozata nyomán aktívabbá vált ez a tevékenység Az előrehaladás iránya jó. de üteme még mindig lassú. A munkafegyelem a megye üzemeiben a politikai, gazdasági vezetők együttes erőfeszítése nyomán javult. Az építőiparban a közlekedésben és a kereskedelemben a fejlődés az átlago'snal mérsékeltebb — részben a munkahelyi sajátosságok —. elsősorban a kereskedelem területén az alacsonyabb jövedelmek. a munkaerőhiány miatt. A jubileumi évfordulókhoz kötődő munkaverseny-mozgalomba bekapcsolódtak a szocialista brigádok, velük együtt a megye munkásainak mintegy 80 százaléka. A munkaverseny-mozgalom jól szolgálja gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Különösen figyelemre méltó a jelenlegi munkaverseny-felajánlások tartalmi gazdagodása a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A felajánlások között előtérbe kerültek a minőségi, hatékonysági követelmények, a takarékosságra való tudatosabb törekvések. A kongresszusi felajánlások óta eltelt hónapok tapasztalatai bizonyítják, hogy a többletvállalások teljesítése folyamatos, újabb munkasikerek születtek a gazdaság különböző területén. Az eddigi tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy egyes helyeken a vállalások teljesítését akadályozzák a munka- és üzemszervezés fogyatékosságai, a nyersanyag hiánya, a kooperációs kötelezettségek elmulasztása. Ezért a termelés feltételeinek biztosítására a gazdaságvezetésnek a jövőben nagyobb gondot kell fordítania. A népgazdasági feladatok a szocialista brigádok- vállalásaiban, tw,-áímeneti. meu»torpanás után — ..mindjobban tükröződnek. A mozgalom az utóbbi években jelentős minőségi fejlődést ért el. A vállalások tartalmukban igényesebbek, gazdagabbak lettek, s ezek teljesítése jut kifejezésre a szocialista brigádok által elért mind magasabb fokozatokban is. A brigádmozgalmon kívül más versenyformák is vannak, ezek jelentősek, de fejlődésük nem dinamikus. Különösen az egyeni munkavállalások területén lassú a fejlődés A szocialista iparban foglalkoztatott fizikai munkások havi átlagbére az elmúlt tíz évben meghaladva az országos ütemet. 76 százalékkal növekedett. Az átlagbérek kedvező alakulása mellett a gépesítettség színvonalának emelkedése és ezzel együtt a segédmunkásarány csökkenése mialt az átlagbérek színvonala közeledett az országos hoz. Céljainkkal ellentétben a teljesítményekhez kötődő mozgóbérek jelentősége egyes területeken csökkent a vele való ösztönzés azonban fokozatosan a minőségi, a hatékonysági célkitűzések irányába tolódott el. Az összes kiutalt lakás több mint hatvan százalékát fizikai dolgozók kapták az utóbbi években. A megyében a munkaegészségügy, az orvosi ellátás színvonala jelentősen javult, amely lót kiegészíti az elmúlt években folyamatosan korszerűsített egészségügyi alapintézmény-hálózatot. Az üzemorvosok száma és heti munkaóráik mennyisége 1970hez képest 40 százalékkal emelkedett. Az üzemi balesetek száma lassan csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor növekszik a balesetek súlyossága. A társadalombiztosítás fejlődése is hozzáiárul a munkásság helyzetének javulásához. Az új társadalombiztosítási törvény emelte az ellátás színvonalát, erősítette szociális jellegét. Az üzemi étkeztetés lehetőségét az anyagi ágazatokban dolgozó munkások mintegy 40 százaléka veszi igénybe. A megye üzemei — anyagi lehetőségeikhez, és az igényekhez képest — igyekeztek a munkások üzemi étkeztetését különböző megoldásokkal biztosítani. Sokat tettek a saját. korszerű konyhák, éttermek és büfék létrehozása érdekében. A megyében is jelentős eredményeket értünk el a munkásnők élet- és munkakörülményeinek javításában. A fizikai foglalkozású nők átlagkeresete a férfiakéhoz hasonló vagy azt meghaladó mértékben emelkedett. A nyugdíjas munkások helyzetét befotvásolia. hogv a könnyűipar ielentős súlya miatt megyénkben a nyugdíjak átlaga kedvezőtlenebb az országosnál. ta. az osztálytudat gyarapodása előrehaladt. A munkásság tudatát jelentősen befolyásolta a megye iparának az országosnál is dinamiKUsaoo fejlődése a hetvenes evekben. a műszaki-tecnniKai bázis gyors korszerűsödése, az iparszerü termelés fokozatos elterjedése a mezőgazdaságban és a kulturális. közművelődési feltételek kedvezőbbe válása. Pozitívan hatottak a pártnak a munkásosztály helyzetévet. vezető szerepének erősítésével kapcsolatos határozatai és azok megvalósítása. A végbement változások következtében a megye munkásságán belül a tudatbeli különbségek csökkenő tendenciát mutatnak, azaz a politikaitudati arculat fokozatosan mind egységesebbé válik. Megyénkben a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése egyre inkább tudatosodik a dolgozók döntő többségében. Az a tény. hogy a munkásság a fejlett szocia • lizmus építésebői adódó feladatok megoldásából a legtöbbet vállalja, önmagában is erősíti vezető szerepét és a párt szövetségi politikáját. A mezőgazdaság szocialista fejlődése közelebb hozta a munkában, a gondolkodásés életmódban a mezőgazdasági dolgozókat az ipari munkásokhoz. A települések társadalmi összetételének változásai, a vegyes családok számának növekedése nyomán a munkások, parasztok és értelmiségiek kapcsolata közvetlenebbé vált. A nagyobb szakmai ismeretek iránti igény a termelésben erősítette az értelmiség munkájának megbecsülését. A munkások politikai érdeklődése szélesebb körben növekedett. Többségüket a világ. az ország eseményei foglalkoztatják. ezzel együtt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a megye, a település, a munkahely életével, eredmenyeivel es a problémák megoldásúval összefüggő kérdések iránt. Növekszik a munkások érdeklődése a vállalati, a népgazdasági gondok, feladatok iránt. Politikai érdeklődésük középpontjában a gazdasági és az életszínvonal-politikai kérdések állnak. A munkásosztály ideológiai, világnézeti, erkölcsi fejlődését döntően a szocialista jelleg határozza meg. Tovább erősödött a tettekben megnyilvánuló szocialista elkötelezettség, a munkásság égyre nagyobb rétegeinek tudatát határozza meg a marxista világnézet. Fejlődött közgazdasági és szocialista tulajdonosi szemlélete, a kollektív iöndólkódás és' magatarfás mind általánosabbá válik. Munkásközvéleményünk egyre jobban érti. hogy nemzeti érdekünk a szocialista országok közösségéhez való tartozás. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata alapján következetes elvi és gyakorla ti munka bontakozott ki az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében A munka s-orán lényeges előrehaladás történt a demokratizmus gyakorlatában. A pártszervezetek fokozódó elvi. politikai irányítása következtében egységesebb felfogás és cselekvés tapasztalható a végrehajtásban. Növekedett a felelősség és az együttműködés az érinteti állami és szakszervezeti szervek körében. Mindezek hatására tartalmi lag gazdagodott a dolgozóknak a vállalatokvezetésében való részvétele. A különböző érdekek nyílt összevetése, az okok. összefüggések és lehetőségek megértése és az ennek alapján kialakított vélemények, állásfoglalások és döntések során erősödött a közvetlen demokratizmus is. A fórumok munkája a korábbinál összehangoltabbá, hatékonyabbá vált. csökkentek a párhuzamosságok. Tapasztalható, hogy egyes munkások társadalmi aktivitásának növelését, a közéleti tevékenységben való részvételét szemléletbeli tényezők is gátolják. A munkásság társadalmi-politikai aktivitása. műveltsége, szakképzettségé között fokozódó kölcsönös összefüggés tapasztalható. A munkások legtevékenyebb rétegét a párttagok és a szakmunkások alkotják. A termelés technikai fejlődése serkentően hatott a szakképzés fejlesztésére, növeli a szakképzettség tekintélyét. Az is megfigyelhető. hogy a szakképzett munkások kötődése a munkásélethez erős. munkáshagvománvokat átadó hatása a fiatalok számára jelentős. A dolgozók általános iskoláiban csökkent, a középiskolák esti és levelező tagozatán növekedett az elmúlt évtizedben a munkások száma. A középiskolákban tánulók. között egyenletesen növekszik a munkásosztályhoz tartozó fizikai dolgozók aránya. Megyénkben 1971-től 1978-ig 8 év alatt 20 ezer tanuló és közel kilencezer felnőtt dolgozó tett szakmunkásvizsgát. A szakmunkásképző iskolák lettek a munkásosztály utánpótlásának fő bazisai. A szakmunkásképző intezetek foilesztése következtében mérséklődött az iskolák zsúfoltsága. csökkent a kittműszakos oktatás aránya. Az oktatasi intézmények, a tanácsi szervek sokirányú kezdeményezései, a munkásszülők szemléletének pozitív fejlődése és a szociálpolitikai intézkedések hátasára a fiíikai dolgozók gyermekei közép- és . főiskolai, egyetemi beiskolázási adatai javuló helyzetet tükröznek. A művelődés, a szabad idő kulturált eltöltésének lehetőségei településtípusonként és azon belül is változóak. A megye 420 tanácsi és szakszervezeti könyvtárának több mint százezer olvasója van. A szakszervezeti könyvtárakban a 22 ezer olvasó 61 százaléka munkás. A munkásság műveltségi színvonalának emelését jól szolgálja a ..Munka és műveltség" kulturális mozgalom. A részt vevő brigádok száma egyenletesen növekvő, az 1978 79-es évben már közel kétszáz brigád nyolcezernél több tagja vett részt a mozgalomban. amelv mind haíékpnyabbari.szolgálja a szocialista brigád mozgalom Hármas követelményének megvalósítását. A közművelődési párthatározat és a közművelődési töpvény megjelenése óta a munkásművelődés munkahelyi feltételei iavultak. Mind jobban kibontakozik a gazdasági vezetés és a szakszervezetek által létrehozott vállalati művelődési bizottságok tevékenysége. Társadalmunk fejlődése nyomán a munkások életmódjában a szocialista vonások fokozatosan alakulnak ki. Növekszik a szocialista módon élő dolgozók munkásközösségének száma, megtalálható azonban a képzetlenebb munkásrétegek között konzervatív szemlélet és életvitel is. A munkások "z&bad idejüknek kis részét haszníliák fel művelődésre, soortolásra. A szocialista brigádok többségének egész tevékenysége 00, itív példát nyűit a szocialista munka mel'ett a tanulás a szocialista életmód megvalósításához. IBI. A munkásság körében végzett politikai munka, a pártszerveietek tevékenysége II. A munkásosztály politikai-tudati fejlődése A megye munkásosztályának politikaitudati szintjében az ipar jellegétől, az iparosodás fejlesztési ütemétől, az üzemek nagyságától, múltjától és hagyományaitól függően eltérések tapasztalhatók. A városok többségében a munkássá válás folyamaA munkásosztály körében végzett politikai munka a pártirányítás minden szintjén egyre jobban előtérbe került. Az üzemi pártszervek munkájának .Télentősége különösen gazdaságpolitikai területen nőtt. A helyi pártirányítás legfontosabb eszközévé váltak azok a cselekvési programok, amelyekbén konkrétan és komplexen határozzák meg a tennivalókat. A pártszervek az üzemi demokrácia kibontakoztatásának, továbbfejlődésének politikai irányítói voltak. Belső demokratizmusukkal a munkásvélemény-nyilvánítás. közéleti szereplés fórumaivá váltak. A pártalapszervezetek munkája — a XI. kongresszuson és az irányító pártbizottságok pártértekezletén megjelölt feladatok végrehajtása során — jelentősen fejlődött. Nőtt önállóságuk, kezdeményezőkészségük, emelkedett munkájuk színvonala Az ütemesebb fejlődés elsősorban a termelő jellegű alapszervezetekben közelítette meg a követelményeket. Az alapszervezetek döntő többsége alkalmas megfelelő szinten eleget tenni a párt vezető szerepe megvalósításából adódó feladatának. Munkájukban javult a felsőbb párthatározatok egvséges értelmezése. azok helyi adaptálása, nőtt felelősségük a pártpolitika végrehajtásában. A tömegek körében végzett politikai munkában tovább növekedett a helyi tájékoztatás. az. agitáció és a propaganda szerepe. Megyénkben 16 üzemi lap és híradó segíti a tevékenységet. A laook mintegy 50 ezer példánvban jelennek meg. Az eszmei nevelőmunkában jelentős helyet kapott a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus. Az üzemi pártszervezetek nagy gondot fordítottak a magyar—szovjet barátság ápolására. Ebben jelentős szerepet vállalt megvénk 21 üzemi MSZBT-tagcsoportja. A pártszervezetek kezdeményezésére, a testvérmegyei kapcsolatok keretében, több vállalat közvetlen politikai-gazdasági együttműködést alakított ki. Tovább erősödött az üzemekben a párt eszmei, politikai, cselekvési egysége. Ei elsősorban a politika melletti nyílt kiál* lásban. a határozatok sokoldalúbb, szélesebb körű előkészítésében, a végrehajtásban való konkrétabb részvételben és a kollektívabb döntésekben érezhető. Erősödött a párt vezető szerepe azzal is. hogv az elbeszélgetéseken alapvetően sikerült felkészíteni az alapszervezetek vezetőit és tagjait a magasabb szintű feladatokra. A párttagkönyvcserével kapcsolatos politikai akció a pártszervezetek fejlődésére pozitív hatással volt. A pártéletben megindult kedvező folyamatok felgyorsultak, következetesebbé vált a XI. kongresszus határozatainak helyi végrehajtása. Az alapszervezeti munka színvonalának emelkedését segítette, hogy hatékonyabbá vált az iránvitó pártszervek segítő, ellenőrző tevékenysége. A XI. kongresszus óta nagv erőfeszítéseket tettek az üzemekben is a oártcsoportok munkájának javítására. Szerepük elsősorban a beszámoló taggyűlések előké(Folytatás a 4. oUjaloru) 1