Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

( 8 Szerda, 1979. november 2ÍI Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, kedden délelőtt a Balázs Béla Üttörőházban ülést tartott a KISZ Sze­ged városi bizottsága, No­vákné Halász Anna első tit­kár elnökletével. A testület tagjai megvitatták a Tisza— Maros-szög Mgtsz és a Fel­szabadulás Mgtsz KISZ­szervezeteinek munkájáról szóló beszámolót, majd el­fogadták az ifjúsági klub­mozgalom időszerű Kérdéseit összefoglaló jelentést A résztvevők javaslatot tettek a KISZ Szeged városi bi­zottság testülete és appará­tusa munkamódszereinek korszerűsítésére. Tájékozta­tót hallgattak meg a felső­oktatási intézmények hall­gatóinak részvételéről a gazdaságpolitikai építőmun­kában; a KISZ-szervezetek politikai információs tevé­kenységéről és a számítás­technika alkalmazásában dolgozó vállalatok KISZ­szervezeteinek termelést se­gítő munkájáról. Turkui vendégek Szegeden Tegnap, kedden délután Szegedre érkezett Osmo I kó­la, a turkui egyetem rekto­ra és Keijo Paunio rektor­helyettes. A vendégeket ma, szerdán délelőtt dr. An­talffy György, a József At­tila Tudományegyetem rek­tora, majd Papp Gyula, a városi tanács elnöke fogad­ja Délután a finn egyetemi küldöttség látogatást tesz a JATE Bölcsészettudományi Karán. Holnap, novemb *r 22-én a B*egedi Orvostudományi Egyetemre látogat a küldött­ség, ahol dr. Petri Gábor rektor vendégel lesznek. Délután Szeged nevezetes­ségeivel ismerkednek, este pedig a JATE-klubban az egyetem KISZ-szervezetének vezetőivel találkoznak. No­vember 23-án. pénteken dél­előtt dr. Szőke falvi-N agy Béla akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság épüle­tében fogadja a turkui egye­tem vezetőit, akik ezután megtekintik az egyetem ki­bernetikai és oktatási labo­ratóriumát, valamint ás­ványtani tanszékét. Pénte­ken délután írja alá Osmo Ikola és dr. Antalffy György a József Attila Tudomány­egyetem és a turkui egyetem testvéregyetemmé válásáról tanúskodó szerződést. A sze­gedi felsőoktatási intézmény legújabb s egyben első nyu­gati testvéregyeteme lesz a turkui egyetem. Néprajzi szabadegyetem Köztudott: reneszánszát éli napjainkban a néprajz. Egy­re szélesebb rétegek fordul­nak népünk életét, múltját, szokásait kutatva e tudo­mányág felé. A TIT Csong­rád megyei szervezete jó ér­zékkel ismerte föl a lehető­séget: hét előadásból álló néprajzi szabadegyetemet in­dít. Az előadások a Móra Fe­renc Múzeum előadótermében lesznek. Ma. szerdán délután 4 órakor dr. Juhász Antal., a TIT néprajzi szakosztályának elnöke nyitja meg az új sza­badegyetemi sorozatot majd a magyar népművészet törté­netéről dr. K. Csilléri Klára kandidátus tart előadást. A későbbi előadások témái is igen érdekesek: többek kö­zött a népi hitvilágról, a ma­gyar népköltészetről néptán­cokról. a magyar népzenéről hallhatnak előadásokat az ér­deklődök. Az előadások dél­után 6 órakor kezdődnek. A hét előadásra bérlet váltható, 30 forintos áron. Előadáson­ként a belépődíj 5 forint A TIT népra jzi szabadegye­temének előadásain filmvetí­tések is lesznek, valamint népi előadók és ifjú népmű­vészek is részt vesznek majd a havonta • megrendezendő előadásokon. A szabadegye­temre bérletek, illetve jegyek az előadások kezdete előtt a Móra Ferenc Múzeumban kaphatók. Az iparművészet • ff w r* i r ••• » • F M | /e/enero/ es /ovo/ero/ Szakmai konferencia Az Iparművészet e nap­jainkban egyre növekvő sze­repe, társadalmi szükségessé­ge már évek óta elismert, de ez ezzel foglalkozó művészek tevékenységének értékelése és munkájuknak az iparban betöltött gyakorlati szerepe még mindig rendezetlen. — Leginkább így összegezhető ez iparművészet jelenéről és jövőjéről kedden, az Iparmű­vészeti Főiskolán megkezdő­dött szakmai vitafórum egyik legfontosabb kérdéskörének lényege. Társadalmunk jelenlegi környezet-, eszköz- és tárgy­kultúrája is sürgetően veti fel annak szükségességét, hogy a tervező- és iparmű­vészek alkotó részeseivé vál­janak az ipari termékstruk­túra korszerűsítésének. A konferenciát megnyitó sza­vaiban Kiss István szobrász­művész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke egyebek között ennek alapján hangsúlyozta: néhány évvel ezelőtt, egy országos kereskedelmi konferencián még értetlenségbe ütközött a művészeknek az a törekvése, hogy kedvezőbb fogadtatásra, találjanak, s helyet kapja­nak az ipar és a gazdasági élet más területein. Az eh­hez szükséges jól képzett, te­hetséges tervező- és ipar­művészgárda pedig már a 70-es évek elején is nagy számban, készséggel vállalt volna jelentős feladatokat az iparban. A szövetség ezért is szorgalmazta egy, az érintett művészeti ágak helyzetét át­fogó jelleggel feltáró, elemző tanulmány elkészítését. A munka összegezéseként e ta­nulmány legfontosabb meg­állapításai is elhangzanak ezen a vitafórumon. Az elő­adások azonban nemcsak az iparművészet elméleti és gyakorlati kérdéseit tárják a konferencia résztvevői elé, hanem lehetőséget teremte­nek e művészeti ágak előtt álló legfontosabb feladatok újrafogalmazásához is. (MTI) ECészüIődés a mezőgazdasági könyvhónapra Jövő év februárjában ren­dezik meg a 23. mezőgazda­sági könyvhónapot. Mint az országos szervező bizottság keddi előkészítő ülése után elmondták: 44 új szakkönyv, több mint félmillió példány­ban jelenik meg az ünnepi könyvhónapra. Közülük a Mezőgazdasági Könyvkiadó 35 újdonságot ad ki, a többit az Akadémia, a Kossuth, a Medicina, a Műszaki és a Közgazdasági Kiadó jelente­ti meg. A könyvhónap ünnepélyes megnyitóját, ezúttal első íz­ben olyan mezőgazdasági üzemben tartják, ahol már megvalósították a korábban kitűzött célt, hogy a szak­könyvek, szakfolyóiratok váljanak termelőeszközzé. Az országos megnyitót ezút­tal Fejér megyében, a me­zőfalvi mezőgazdasági kom­binátban rendezik meg. A mezőgazdaság már csaknem 1 millió embert foglalkoztat. A felső- és kö­zépfokú végzettségű szak­emberek száma meghaladja a 60 ezret, a szakmunkáso­ké pedig a százezret. Mind­ez részben az elmúlt évek sikeres akcióinak eredménye is. Az emberi muntít fel­váltó, egyre nagyobb telje­sítményű berendezések, nagy hatású kémiai szerek csak a szakmai ismeretek folyamatos gyarapításával hasznosíthatók gazdaságo­san. Elsősorban a Mezőgaz­dasági Kiadó ad kl évente egyre több és egyre nagyobb példányszámban szakköny­veket. az idén például az éves példányszám mcgnalad­ja az 1 milliót. A szakiro­dalom megismerteti a dol­gozókat a legújabb kutatási eredményekkel, és más or­szágok gyakorlati eredmé­nyéivel is. A szakkönyvek és folyó­iratok iránti érdeklődést mutatja, hogy az utóbbi öt évben a könyvhónaoi forga­lom megkétszereződött. Tíz­ezrek vesznek részt az író­olvasó találkozókon, előadá­sokon. A jövő évi könvvhó­napon, az ünnepi megnyitó színhelyén számos gyakorla­ti bemutatót is rendeznek az agrárszakembereknek. (MTI) Ha kinyitjuk az erszényünket Az áruellátás helyzetéről Valamennyien vásárlók vagyunk. Kinek-kinek meg­vannak a maga tapasztalatai az áruellátásról, a megvett cikkek minőségéről, a keres­kedelem erényeiről és hibái­ról. Eddig is megnéztük, mi­ért adtuk ki a pénzt, a nyár közepe óta azonban érzéke­nyebbek vagyunk, mondhat­ni, igényesebbek, ha ki kell nyitnunk az erszényünket. Megkeresett forintjainkért azt és olyat akarunk venni, amire és amilyenre szüksé­günk van. A júliusi árváltozás óta a tanácsi szakigazgatási szer­vek, valamint a városi-iárá­si népi ellenőrzési bizottsá­gok kereskedelmi szakcso­portjai is folyamatosan fi­gyelemmel kísérik az áruel­látást. Ellenőrzik, megfele­lö-e a választék, elég rugal­masan igazodik-e a kínálat a kereslet változásainoz, fo­lyamatosan pótol la-e az Ipar, a kereskedelem, a szál­lító a napi cikkeket, akkor érkeznek-e meg ezek az áruk, amikor várhatóan többen keresik őket. elég kulturált-e a kiszolgálás. A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályán össze­sített tapasztalatokat Far­sang Lászlóné dr., osztály­vezető ismertette a Hazafi­as Népfront megyei bizott­ságán is. A második félév­ben általában néhány kivé­teltől eltekintve megfelelő volt az alapvető élelmisze­rek kínálata. Valamelyest javult az ellátás a tőkehús­ból és a húskészítményekből, joggal kifogásolják azonban a vásárlók, hogy az olcsóbb hentesárukból még mindig Kevés kerül a pultra. Mi­nőségi reklamációkról is tu­domást szereztek az ellen­őrök: nemcsak a túl sok zsír nyomja a mérleg serpenyő­jét és üríti a pénztárcát, ha­nem a megengedettnél több csont is. Vágott baromfiból, tejből • és tejtermeKekből nem volt és nem lesz hiány, a minőség javításáért azon­ban' még van mit lenni. Ne­gatívan befolyásolta a lakos­ság hangulatát, hogv külö­nösen ünnepnapok előtt és hétvégeken a kenyér- és a péksütemény-ellátás több­ször is kívánnivalót hagyott maga után. Túl sok szomba­tonként az előre sütött, más­napos kenyér. A sütőipar kapacitásának növelése, a kereskedelem tárolási lehe­tőségeinek fejlesztése enyhít majd a gondokon. Az idei jó termés szava­tolta a kedvező zöldség­gyümölcsellátást. Nem volt hiány paradicsomban, pap­rikában, kedvezményes gö­rögdinnyevásárok szervezé­sére is volt lehetőség. A té­li beszerzéshez burgonya- és almavásárlási akciókkal se­gített a kereskedelem. Tava­szig egyébként biztosított a megye zöldség-gyümölcs el­látása. 'A jövőben külön fi­gyelmet szentelnek arra az illetékesek, hogy a megyé­ben megtermett burgonya nálunk maradjon: "ól já­runk vele. hisz jó minősé­gű, s a szállítási KöltségeK sem drágítják. Érzékenyen érintették az ármódosítások a vendéalök forgalmát. Mint Ismeretes, november 1-től az c-lsö- es másodosztályú éttermekben már olcsóbban lehet ebédel­ni, vacsorázni, a szeszes italok viszont többe kerül­nek. Mintegy 200, tanácsi ven­déglátó vállalathoz tartozó étteremben folytattak vizs­gálatot. Megállapították, nem elég bőséges az étlapon feltüntetett választék, keves a zónaétel, és az olcsóbb nyersanyagból készített en­nivaló. A cél az, nogy 20— 30 forintos ételt is rendel­hessen az étterembe betérő éhes, ám lapos pénztárcájú vendég. Ugyancsak az ő ér­dekeit képviseli a tanács, amikor az olcsóbb cukrász­sütemények készítését szor­galmazza. Sokat tehet a ven­déglátóipar a gyermekélelme­zésért, ugyanis van erre sza­bad kapacitásuk. Fölajánl­hatják segítségüket. Kezelés­be vehetik a gyermeKintéz­mények meglevő, de kihasz­nálatlan konyháit, sőt hi­deg élelmiszerek, cukrászsü­temények készítését s vál­lalhatják. A cél: a meglevő emberekben, eszközökben rejlő lehetőségek jobp ki­használása. Az úgynevezett alapellátás tehát az ismert gondok el­lenére megfelelő. Mit ta­pasztal az, aki valamilyen iparcikk vásárlására szánja el magát? Az ipari termék­szerkezet változása, a keve­sebb és bizonytalanul érke­ző importáruk miatt sajnos, jelentős a hiánycikkek szá­ma. Hideg hónapokra készül­vén ruhatárunkat szeret­nénk kiegészíteni. Az olcsó, vagy közepes áru cipőket keresik legtöbben, már nem reménytelenül. De nincs elég alsó kötöttáruból és tréningruhából, túl drágák a pulóverek, kardigánok. Elvesztették népszerűségü­ket a szintetikus anyagok, a jersey-ért minősegénez ke­pest túl sok pénzt kell adni. A HÖDIKÖT-től olcsóbb kö­töttárukat rendelt a Keres­kedelem. Országszerte gond a ve­gyes iparcikkek hiánya, kü­lönösen a vas-műszaki áruk keresettek. Sokat kell várni gázkészülékekre, radiátorok­ra, szerelési cikkekre. Rend­szeresen beszámoltatiáK a TÜZÉP-eket is, sajnos vál­tozatlanul kevés a ió minő­ségű szén. Szinte üresek a bútorüzletek: nincs áru. A vegyi, háztartási cikkek kí­nálata is megcsappant: a korábbi bőséges választék után most nem kényezteti el a háziasszonyokat az iDar. Nem térhetünk Itt K> min­den egyes árura. Az azon­ban tény, hogy a vegyes iparcikkek sorában akár több száz hiánycikKet ls nyilván lehetne tartani. A megyei tanács vb kereske­delmi osztálya 33 ipari szö­vetkezetet keresett föi. Meg­vizsgálta munkájukat, lehe­tőségeiket, és kér tó, vegye­nek részt .fokozottabban a megye ellátásában. Vannak erre már jó példák: a tö­megcikk készítő szóvetkezet füstcsöve, a fém- és textilr ipari szövetkezet lapos zseb­lámpája. Az iparnak és a kereske­delemnek közös felelősség­érzetén múlik az, nogv ké­pes-e a kereslethez igazí­tani a választékot, hogy jó minőségű áru kerül-e az üz­letekbe, hogy a szerződések papírra vetett üres szavak-e csupán. És az ipar, a keres­kedelem együttműködésen is múlik az, hogy a oénzi, amelyért megdolgoztunk, mire, hogyan, s miiven han­gulatban tudú'k elkölteni. Chikán Ágnes A Nyelvtudományi Társaság jubileuma A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak vitathatatlanul tudományfejlesztő tevékeny­sége a legfontosabb, a leg­eredményesebb. Alig van a magyar nyelvtudománynak olyan jelentős eseménye, akár fontosabb tudományos kérdések kidolgozása és meg­oldása. akár új módszertani elvek fölvetése, akár új kol­lektív vagy egyéni alkotású tudományos munkaeszközök létrehozása, amely kapcso­latban ne volna a társaság­gal — hangoztatták egyebek között a Magyar Nyelvtudo­mányi Társaság fennállásá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos ülésszakon kedden, a Magyar Tudományos Akadémián; A magyar nyelvészeket és a nyelvtudomány iránt ér­deklődőket tömörítő tudornál nyos társaság harmadfélszá­zados működésére emlékezi ülést Benkő Lóránd akadé­mikus, a társaság elnöke nyitotta meg. Külkereskedelmi társulás Kedden a Chemolimpex külkereskedelmi vállalat székházában 16 iparvállalat, a Magyar Vegyipari Egyesü­lés, a Magyar Gyógyszeripa­ri Egyesülés, a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet és a Chemolimpex képviselői megalapították az Agroké­miai Külkereskedelmi Koor­dinációs Társaságot. A társaság feladata a nö­i vényvédőszer- és műtrágya­I ipar értékesítési, beszerzési, piacpolitikai programjának, összehangolása. A társuló vállalatok kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást külgazdasági tevé­kenységükről, fejlesztési el­képzeléseikről. A társaság be­kapcsolódik a közép- és hosszú lejáratú külkereske­delmi tervezési munkába is. A 20 vállalat most aláírt szerződése 1985 végéig ma­rad érvényben. (MTI) Megbeszélés az SZMT-nél Az BfjűságS szövetség és a szakszervezetek együttműködése A fiatalok nevelése, ér­dekvédelme, művelődésük és munkaverseny-mozgalmaik szervezése — összességében az ifjúságpolitikai célok és feladatok egésze — a KISZ-, valamint a társadalmi és tömegszervezetek összehan­golt munkáját követeli. El­sősorban a termelőmunkában részt vevő fiatalok érdeké­ben különösen fontos az if­júsági szövetség és a szak­szervezetek együttműködése, az ifjúságpolitikai tevékeny­ségről való kölcsönös tájé­koztatás és feladategyeztetés. Az eddigi összehangolt munka folytatásaként a to­vábbi közös tennivalókról tartott megbeszélést tegnap Szegeden, a szakszervezeti székházban az SZMT titkár, sága és a KISZ megyei bi­zottságának vezetősége, dr Ágoston József, az SZMT vezető titkára és Bódi György, a KISZ megyei bi. zottságának első titkára ve­zetésével. A tanácskozáson áttekin­tették a fiatalok érdekvédel­mével, képviseletével kap­csolatos kérdéseket, tekin­tettel arra, hogy mind a KISZ-nek, mind a szakszer­vezeteknek egyaránt fontos feladatai vannak e téren. Konkretizálták a közós cé­lok érdekében de az ifjúsági szöve'ségben és a szakszer­vezeti mozgatómban p'tárően sajátos tennivalókról való kölcsönös tájékoztató st. Az egvü "íűkftdés s,>rán koncentrált figyelmet fordí­tanak arra hogy a munka­helyi KISZ- és szakszervezeti bizottságok az ifjúságpoliti­kai munkában nagyobb összhangot teremtsenek. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom