Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

( 8 Szerda, 1979. november 2ÍI Elméleti konferencia Szegeden Ismert, hogy a társadalom kulturáltsága és termelési színvonala, valamint életszínvonala között szoros az összefüggés. Napjaink közéleti és munkahelyi vitái, napi és folyamatos problémái azonban jelzik, hogy ebben az összefüggésben nem teljes a harmónia. Vannak olyan területek, ahol nagy eredményekről számolhatunk be, és ugyanakkor vannak fontos részfeladatok, amelyek megoldásában nem volt vagy ma sem olyan mértékű az előrehaladás, mint társadalmilag kellene. Egyik Ilyen terület 8 tudati fejlődés. Ezek a kérdések tették időszerűvé azt a tanácskozást, amelyre november 22én és 23-án kerül sor Szegeden. a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, valamint a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága rendez elméleti tanácskozást a propagandisták számára a munkakultúra és a -politikai tudatformálás kérdéseiről. Bevezetőt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára mond. Ezt követi Berend T. Iván tanszékvezető egyetemi tanár előadása Gazdaság, műveltség. társadalomtudomány címmel, majd Huszár Tibor tanszékvezető' egyetemi tanár előadása Erkölcs és politikai tudatformálás, érdek c$ érték címmel. Vitányi Iván, a Népművelődési Intézet igazgatója Anyagi kultúra, szellemi kultúra címmel, Makó István, az MSZMP KB munkatársa Politika, politikai műveltség, tudatformálás címmel tart előadást. Az előadások után a résztvevők szekcióüléseken' fejtik ki álláspontjukat, majd november 23-án délután záró plenáris ülésen mond beszédet dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Importmegtakarítás Mintegy 7 millió dollár értékű tőkés importot takarított meg az idén a magyar népgazdaság azzal, hogy a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár legfiatalabb üzemében, a Pan-gyárban már kizárólag szovjet alapanyagból készítet* ték a gyapjútípusú crumeron-' szálakat. A magyar—szovjet petrolkémiai egyezmény lehetővé tette, hogy már tavaly 5000 tonna, az idén pedig teljes akrilnitriligényüket. mind a 10 000 tonna nyersanyagot szovjet forrásból szerezzék be. A gyártáshoz szükséges legfontosabb segédanyagot, a dimetilformamidot — évi 400 tonna mennyiségben — az NDK-ból vásároliak. A crumeronszál jó példája az eredményes KGST-együttműködésnek. A termelésnek több mint a felét, az' idén 6000 tonnát ugyanis a magyar-lengyel gyártásszakosodási-szállítási egyezmény alapján Lengyelországba szállítják. ahol ruházati és lakástextiltermékeket állítanak elő belőle. (MTI) Finn műszaki napok Gyenes András fogadta a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkárát A DÉLÉP IV-es pártszervezetében így látják a szerelők Gyenes András, iz MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogad .a a hazankban tartózkodo Uíf Sundqvistet, a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkárát. Szívélyes légkörben megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet, különös tekintette] az európai beke és biztonság megszilárdításának Időszerű kérdéseiről, valamint a két párt baráti kapcsolatainak fejleszcéseről. A találkozón jelen v >!t Horn Gyula, a KB külügvi osztályának helyettes vezetője. Kedden megkezdődött a finn műszaki hét eseménvsorozata a Techni <a Házában, ahol Simon Pál nehézipari és Ulf Sundqvist finn kereskedelmi és iparügyi miniszter tartott megnyitó előadást. Magyarország és Finnország között már hagyományosak a kapcsolatait, ami jó alapot teremtett a műszaki-gazdasági-kereskedelmi fejlődéshez is — állapította meg Simon Pál bevezetőjében. A kel orsság kormánya gazdaság' 'gyültműködési vegyes 1 '-ottság felállításáról is megállapodott, amelynek keretében feltárták, mely te nakban bővíthetők a kapcsolatok. Elsősorban a vegyipar és a gépipar területén nv'H erre lehetőség, más ágaz ltokban pedig még sok a kiaknázatlan terület A mostani eseménysorozat a kereskedelmi kapcsolatok szélesítésén túl várhatóan a műszaki-tudományos kapcsolatok elmélyítésére ls lehetőséget teremt — hangsúlyozta Simon Pál. A most harmadik alkalommal megrendezett finn műszak' napok rendezvénysorozata fontos szerepet tóit be a két ország vá ialatai közötti műszaki információáramlásban — mutatott rá bevezetőjében UlfS-ndavIst Korábban is voit lehetőség a magyar és a finn vállalatok számára, hogy megismerhessék egymás műszaki újdonságait, a kapcsolatfelvételre azonban iobbara csak különféle kiállítárokon. nemzetközi vásárokon kerüit 6or. Néhány éve. amióta rendszeresen rendeznek Budapesten és Helsinkiben műszaki napokat, szorosabb együttműködés alakult ki a két ország vállalatai között. A mostani rendezvényre azok a finn vállalato* küldték el szakembereiket, amelyek elsősorban a szállítás, anyagmozgatás, a kirnvezetvéaelem és a fafeldolgozás témakörében járna* élen különféle technológiákkal, s szeretnének együttmŰKödni magyar vállalatokkal. Ma, szerdán előadásokkal folytatódik a finn műszaki napok rendezvénysorozata. (MTI) A szövetkezetek közös feladatairól Ülést tartott a megyei koordinációs tanács Évente két alkalommal tart ülést a Csongrád megyei Szövetkezetek Koordinációs Tanácsa a közös gazdasági, mozgalmi feladatok egyeztetésére, a teendők összehangolasára. Tegnap Szegeden, a MÉSZÖV székhazában a zöldség-gyümölcsellátás fejlesztéséről, s a falusi szövetkezeti lakásépítésről tájékoztatták a megjelenteket. Ocskó Imre. a testület soros elnö*e nyitotta meg a tanácskozást, s elmondta, hogy az 1972-ben történt megalakulás óta szükségessé vált a koordinációs tanács működési szabályzatának módosítasa Az uj rendtartás szeunt iobban összehangolják a szövetkeetpolitikai munkál, a szövetségi irányítást. A testület megállapította, hogy a községekben, a falvakban a több szintes, csoportos lakásépítési akciónak nagy a sikere. Ám mindeddig nem alakult ki kellő együttműködés a megyei - rovetségek, illetve az építópari szövetkezetek, s a laisszövetkezetek között az lakások- építése során. A '.ESZÖV a jövőben — a szövetkezeti tervezőiroda úijan — gondoskodik az építkezésekkel kapcsolatos teivezői kapacitásról, és segítséget nyújt ft ÍÚteL. beruházási szerződések megkötéséhez. Az AFÉSZ-e* TÜZÉP-telepei viszont a lakásépítési program aiapján szerződéses úton gondoskodnak az építőanyagokról. Az elkövetkezendő időszakban mintegy 500 több szintes, csoportos lakóhazat épít a megyei építőipari szövetkezet A termelőszövetkezetek még nem kapcsolódta* be kellően a több szinies. csoportos családi házak építésébe. Mindössze három teesz mérte fel eddig az igény eket, s tett intézkedest — a tanácsokkal közösen — a helykijelölésekre. A Koordinációs tanács ha-ározatot hozott az építkezése* feltételeinek gyorsabb ütemű megteremtésére. A szövetkezetek az idén 2 ezer 500 vagon mezőgazdasági terméket vettek at a kisgazdaságoktól. Mivel a feldolgozóiparnak több árúra van szüksége a jövőben palántákkal, gyüm ólosiacsemetékkel és tenyészállatokkal látják el a fogyasztási es termelőszövetkezete* a háztáji gazdaságokat. Az eliatás javítására az árutermeló gazdaságok a náziáiiban inkább a kézimurüia-iganves, míg a nagyüzemek a jól gépesíthető zöldsége* 2t termeljék — ajánlotta a testület. A kölcsönös előnyökön aiapuló partneri kapcsolatokban a szerződéseket be kell tartani. Szükseges módosítani a piac igé.iyei szerint a kisüzeme* termékszerkezetét is. A testület végül határozatot fogadott el a megye szóvetkezeti tisztségviselőinek együttes oktatásáról, és a közös szövetségi rodalmi színpad létrehozásai oL Beszámoló taggyűlés a DÉLÉP IV-es számú pártszervezetében. A szerelőipari főüzem kommunistái vannak j'elen. csak ket elvtárs hiányzik a 33 fős létszámból. Víz-, gáz-, fűtés-, villany- és szellőzésszerelók. Nő nincsen közöttük. ez a munka férfias fizikumot igényel. Meghallgatják Bódö László párttitkárt (ő ismertette a vezetőség beszámolóját) az alapszervezet ötesztendős tevékenységéről. tudomásul veszik az értékelést, a politikai és társadalmi munkát érzékeltető adatokat. Elég szűkszavú a beszámoló, csak a leglényegesebbre szorítkozik, s ezt néhányan inkább az erényei közé sorolják: „legalább lehetőséget hagyott a hozzászólásra". Hozzá is szóltak vagy tízen. Kérés nélkül mondta el a véleményét Kocsis József. Gondi Jenő, Gönczi István. Tanács Imre. Otott Zoltán, Rozsnyai Ferenc. Laczkó István, Marlonosi Imre. Szegedi Gyula és Nyilasi Pál. Érdemes odafigyelni arra, amit mondanak. Tanulságos a beszámolóban elhangzottak és a felszólalások szembesítése, mert ebből kerekedik ki végül a valóságos helyzetkép és az. hogy miként kellene csinálni ezután. Abban nincs vita. hogy az új lakások belső szerelői az öt évvel ezelőtti 164 millió forintos termelési érték helyett idén mintegy 230 millió forint értékű munkát végeznek el. Tizenöttel kevesebb létszámmal 2394 lakást tettek lakhatóvá, 796-taI többet, mint 1975-ben. A kommunisták példaadása végig nyilvánvaló volt, valószínűleg ezért is léptek be tízen a pártba, köztük nyolcan 30 éven aluli fizikai munkások. Kevésbé tetszetős képet mutatnak a pártcsoportok: a vezetők úgyszólván csak a tagdíjak beszedésével foglalkoznak. Pártoktatásra mindig szép számban jelentkeznek, később azonban többen elmaradoznak a tanfolyamról. Néhányan a pártmunkából is csak tessék-lássék módon veszik ki a részüket A KlSZ-alapszervezet 30 tagia közül tizenegyen végezték el a marxista középiskolát, hatan állami iskolában érettségiztek, két KISZ-tag pedig most jár egyetemre. A már említett nyolc ifjú párttagból hatot a KISZ-alapszervezet ajánlására vettek föl. Bár a vezetőség munkaterv szerint végezte a dolgát, s a taggyűléseket is rendre megtartották, a beszámolónak azt az önkritikus megállapítását, hogy ..a pártszervezet még nem nőtt fel tennivalóihoz", a tagság nem vitatta. Legtöbb szó a termelőmunkáról esett, s ez a mai helyzetben magától értetődik. A szerelőiparral szemben meghatványozódtak a követelmények. Muszáj mind jobban korszerűsíteni a munkát, mert az eddigi módszerekkel egyre nehezebb teljesíteni a vállalásokat. Lehetetlen állapot például, hogy Szegeden a lakásokat. sajnos, egyre jobban {ipizáljuk, a kazánházakat pedig nem. Azok mind egyediek. más-más a technológiájuk. ráadásul szinte egymást érik. 200—300 méterre vannak egymástól. Ez drága mulatság. s a beszerzésük is nehézkes. Nagyon elkelne itt is a racionalizálás. Többen sürgették — kiderült. hogy már sokadszorra — a munkaszervezés további javítását Néha úgy tűnik, mintha az áruforgalmisták és a raktáriak nem a termeléssel összhangban végeznék a dolgukat. Megesik, hogy csak nagy kapkodással, az utolsó pillanatban szereznek be és adnak ki olyan anyagokat, amelyekre gyakran van szükség. A szállítókocsik gyakran félig megrakottan szaladgáljak. Némelyik autódaru fél délelőttöket elpöfög üresen, mert csak olyan munkát végezhet, amire a kezelője utasítást kapott. A többiek nevében olykor a kommunisták telefonálnak be a munkahelyről. hogy végig szeretnék dolgozni a munkaidőt, ám nem mindig intézkedik az illetékes. Kiderült, a taggyűléseken rendszerint több hasznosítható javaslat hangzik el. de mintha ezek nem. vagy csak késedelmesen jutnának el a gazdasági vezetőkhöz. Vagy nem értik meg az alapszervezet segítő szándékát? Pedig a dolgozók csak úgy maradnak a helyükön, ha érzik. hogy gondoskodnak folyamatos munkájukról. Néhány párttag úgy nyilatkozott. hogy azért nem mond véleményt, mert úgysem hallgatnak oda. A taggyűlés bírálta az effajta viselkedést, mondván, hogy a kommunistáknak soha nem szabad belenyugodniuk a rendetlen állapotokba, s addig kell beszélni a hibákról, amíg meg nem szüntetik azokat. A beszámoló szerint nem kellett murtkafegyelmi ügyet tárgyalni az alapszervezetben. Rámutattak azonban a hozzászólók: ez nem azt jelenti. hogy minden rendben van ezen a téren. A kommunisták bizonyos mértékig párton kívüli társaikért is felelősek. márpedig előfordul, hogy ez. vagy az. elnagyolja a dolgát. Rengeteg szó esik mostanában a hatékonyságról de még korántsem azonosult mindenki ezzel az elsőrendű követelménnyel. Jó közérzetet kell táplálni az emberekbe — hangsúlyoz ták többen is. Szerelőkből mindig kevés van a DÉLÉP nél. ennek azonban korántsem az az oka, hogy kicsi a pénz. Az évi 51 ezer 200 forintos átlagkeresetből már ki lehet jönni, jóllehet, az építpszövetkezet valami kicsivel jobban fizet. Az a fő kérdés, hogy jól érzik-e magukat 8 munkások. A bánásmóddal. a hangnemmel. a jószándékkal nincs semmi baj. a szociális ellátás azonban még korántsem kifogástalan. Néha 2—3 kilométert kell gyalogolni egy tál meleg ételert. A munkaidő végén, amikor mindenki sietne haza. óriási a zsúfoltság a fürdőkben. Aztán többen zúgolódnak a munkaidő-beosztás miatt, bár korábban ezt szavazták meg. Most mégis sokan úgy látják, hogy nem jó reggel fél 7-től — ebédidővel — délután fél 5-ig dolgozni, mert mindenki rohan az öltözőbe, a buszhoz, s mire hazaérnek, már semmi hasznosat nem lehet csinálni. Még szórakozni is alig. Különösen a bejárókra esteledik rá. mire hazaérnek. Ezért ja vasolja a taggyűlés: vizsgálja meg a vállalat vezetősége, nem jobb lenne-e. ha reggeltől egyfolytában dolgoznának 14 óráig s aztán fájront. Bizonyosnak látszik, hogy így q munka is haladósabb lenne, mert a lendületet nem törné meg az ebédidő. Számos problémát vetettek még föl a szerelők pártszervezetében. melyek megoldásra várnak. A határozatban is szerepelnek a hangsúlyosabbak. A IV. alapszervezet tagjai ls segíteni szeretnének a helyi és az országos feladatok megoldásában. F. N. L Vízellátó hálózatok Vízgazdálkodásunk fejlesztésének távlati tervei szerint a települések ivóvízigényenek kielégítése érdekében az ezredfordulóig több mint kétszeresére növelik vízmüveink napi teljesítményét, a jelenlegi 2,75 millióról 6,6—7,6 millió köbméterre. Számolnak azonban ázzál a kényszerítő körülménnyel, amely szerint a helyi lehetőségek kimerülésével mind nagyobb távolságról kell a vizet beszerezni. Hasonlóképpen növekszik a szennyvízelvezetés távolsága is. mert a folyók, tavak szenynyezódésének csökkentése érdekéten az a cél. hogy nagyobb és c. szokásosnál jobb hatásfok'-al dolgozó közoonti tiszti tőr iuvek ártalmatlanítsak. szűrjek ki a szennyeződést a vízből mechanikailag és biológiailag egyaránt. Ezeket a feladatokat teljesítik a sok településre, nagy térségekre kiterjedő regionális vízellátási és csatornázási rendszerek. amelyeknek távlati fejlesztési koncepcióját a közelmúltban fogadta el az Országos Vízgazdálkodási Bizottság Az a cél. hogy folyamatosan —• a helyi vízbeszerzési lehetőségek kiaknazasát követően kiépülő regionális hálózattal alapozzák meg a kétezredik évig szükseges vízműfejlesz^snek, a napi 3,85—4,85 millió köbméteres vizműteljesitmény bővítésének kétharmadat. (MTI) £// édesipari termékek Növekszik az édesipari termelés, 1979 ben az „.üzemek várhatóan 2,5—3 százalékkal adnak több csokoládét, cukorkát, lisztes árut. mint egy évvel korábban — jelentette be Putics József, a Magyar Édesipari Vállalat vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatojan. Az ipar nagyszabású rekonstrukciós programot valósít meg Az üzemekben csokoládémassza-feldolgozó gépeket, marcipánt és griílás árut előállító berendezéseket szerelnek föl. Ezekkel a gépekkel külföldön elterjedt töltött, hüvelyes és marott csokoládéféléket. nugátokat gyártanak nagy sorozatban. Az újdonságok viszonylag alacsony áron kerültek az üzletekbe. minőségük jó. úgyhogy a vásárlók máris megkedvelték az ízletes készítményeket. Az ipar 1979-ben huszonháromféle új terméket küldött a belkereskedelmi hálózatba Az ipar felkészült az év végi csúcsforgalomra. A télapóünnepre 850 tonna különböző méretű csokoládéfigurát készítettek a diósgyőri gyárban. Az utolsó tételeit ezekben a napokban küldik a bolthálózatba. Négy gyárban készül a szaloreukor. december 10-ig az utolsó szállítmányt is ál8 adják. Az üzemek a jövőben a vendéglátó- és cukrászipart is magasabb színvonalon látják el. A gépek jobb kihasználására fokozzák a félkész termékek gyártását. Ezeket aa árukat a vendéglátóiparban, illetve a nagyobb üzemi konyhákon hozzák ..tálalásra kész" állapotba. (MTI) Bányászok helytállása Keddeh felszínre küldték az idei 280 000. tonna szenet a tatabányai 15/C akna dolgozói. s ezzel a szénmedencéoen elsőként teljesítették éves tervüket. Az eredmény értélét növeli, hogy a munkahe'yen az. idén hosszabb ideig •endkívüli körülmények körött dolgoztak a bányászok. Nemrégiben ugyanis váratlan vízbetörés akadályozta a folyamatos termelést. December végéig terven felül — kongresszusi vállalásuknak megfelelően — még 30 000 U.nna szenet küldenek felszínre. (MTI)