Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

4 Vasárnap, 1979. november 18. MegeSőzhető-e a foaszuvasodás? Nemcsak a fogászati é« klntetben is elmarad a szük­testápokisi hónap lassan séglettől. Nagyon sok lsko­megszokottá váló időpontja Iában nem szívesen veszik, — november — teszi idősze- ha a gyermekek idejét az rüvé, hogy a fogszuvasodás- egészséges életmódra való ról ismételten szó essék. Idő- nevelésre ls igénybe veszik. A vita a szakmai és a lai­kus körökben is Igen éles. A baj az, hogy azoknak a szakmai köröknek hangja hangosabb, ahol a szakérte­lem kétségbevonható, a lai­Drámák Szegeden Beszélgetés Páskéndi Gézával szerű a kérdésről azért is Pedig fogkefére nemcsak kusokat pedig könnyű félre­írni, mert úgy tűnik, hogy a szükség van, hanem annak helyes életmódra való neve- használatát is meg kell tanf­los megtanítása nem könnyű tani, tanulni. Azt ls tudjuk, feladat. Évek óta folyama- hogy a cukorkafogyasztás, tos a felvilágosító tevékeny- különösen a főétkezések kö­ség, de az eredmény neon zött, a fogszuvasodás elő­áll arányban a ráfordított idézésének egyik igen fontos munkával. Sőt, a tapasztala- tényezője. Sok mindent tű­tök szerint javulásról szinte dunk tehát, ennek ellenére egyáltalában nem beszélhe- az előrehaladás igen lassú. tünk. Az igaz, hogy az is- Nem lehet az emberektől métlés a tudás biztos alapja, olyat követelni, ami meg­itt azonban talán más is sze- szokott életrendjüktől, étrend­repet játszik. Csupán ismét- jüktől eltér. Az előbb emlí­léssel lényeges eredmény tett, ós a fogszuvasodást eló­nem érhető el. Ennek termé- segítő vagy csökkentő ténye­szetesen több oka in van. zők nem ellentétesek az em­Néhány okra, ismétlés for- berek megszokott életmódjá­májában, vissza kell térni, val, de egy lényeges pontban de talán a súlypontok áthe- nagyon nehezen teljesíthető Ivezéaével és erőteljesebb követelményt jelentenek. Ez hangsúlyozásával. a követelmény: a követke­* zetcsség és rendszeresség. Ez . . a két tulajdonság már vi­t ^ ' szonylag kevesebb ember W^a, sót még ezek kiV. amely szerint elődeink jó fogú emberek voltak, A fog­szuvasodás olyan régi, ami­lyen maga az ember. Ami változott, . az a szuvasodás zött is akadnak olyanok, akik cdykor megfeledkeznek a ten­nivalókról. Ez az oka annak, hogy az előbb említett meg­előző eljárások hatásfoka xujyossag.i. Kewegteienui vánom mondani, hogy ezeto '" lebecsülendők vagy elhanya­golhatók. Fontosak ezek, de csak mint kiegészítő eljárá­sok Jöhetnek számításba. igazolt tény, hogy a íogszu vasod ás az újabb kőkor­szakban élt ember fogán is megtalálható volt, de a civi­lizáció előrehaladásával mindjobban elterjedt és sú­lyosabbá vált. Nagyon könnyű cs főleg kényelmes ebből a Azok a Jó megelőző eljá­rások, amelyek automatiku­sak, amelyek alkalmazásához megállításból azt a kóyet- ez erT1berek közvetlen közre­keztetést levonni, hogy a fog- működésére n(nc8 azükség. szuvasodást az emberen kí- I]yen eljáráfl pedlg van. /lu0. vül álló tényezők befolyasa Hdokmk a s~erVezetbe való miatt megelőzni nem lehet . .. ... . . A civilizációt azonban az ****** optimális adagban. ember teremtette, ezért a Talán felesleges nagyobb változtatás úehetősége is az szakmai Súlyú testületre hi­fi kezében yan. Hasonló je- vatkoznom, mint az Egész­lenség ez p. kőrnyezetazeny- , . ...... . nyezettséghez, amelyet az ^^ Világszervezet ember teremtett, és amelyet (WHO), amely minden tag­oz embernek kell megszün- államának, már 10 évvel ez­tetnie. A civilizáció hasznos ejötí> javaso]ta az Ivóvíz folyamat, de igazán hasznos- fluwdúJlíUí4nak bevezetését sá csak akkor válik, ha meg­felelő kultúra, a mi esetünk- 65 n,ás hasonló automatikus ben egészségügyi kultúra, módszerek kidolgozását. Aj társul hozzá. A civilizáció és _ a kultúra magasabb foka felé • haladó emberiség mind több " u eijarus környezeti ártalom ellen tud majd védekezni. Ezek közé az ártalmak közé tartozik a fog­szuvasodás Is. Ismét tévedés lenne azonban abban re­ménykedni, hogy csupán a környezeti tényezők változá­ivóvízhez hasonlóan automa­a konyhasó fluorizálásn is. A WHO ez utóbbi módszer alkalmazását is javasolja. Nehéz megérte­ni, miért nern történik semmi hazánkban a fogszuvasodás megelőzésére fluorsóknak a sa segít mindent megoldani, szervezetbe juttatásával. Igaz, Az ember aktív közreműkö­dése nélkül előrejutni nem lehet. Ma már — úgy gon­dolom — nagyon kevesen vannak azok, akik ne tud­nák, hogy a szájápolás mi­lyen fontos. Ennek ellenére a fogkefehasználat messze elmarad a kívánalmaktól. Azt is köztudottnak kelle­ne tekinti, hogy a fluoros fogápolószerek hatásosabbak, mint a fluormentesek. A „fo­gyasztás" pedig ebben a te­hogy talán kevés megelőző eljárás váltott ki annyi vi­tát, mint a fluor alkalmazása. vezetni. A megelőző módszer veszélytelen hatásosságáról pedig könnyű lenne meg­győződni. Szolnok megyében (de az országban máshol ls) van egy nagyközség: Kun­szentmárton. Ebben a köz­ségben az Ivóvíz literenként 1 mg F iont tartalmaz (ez az optimális átlag, függetlenül az egyéni vízfogyasztási szo­kásoktól). Ez az F mennyi­rég 30 év óta biztosan benne van a vízben, és a gyerme­kek fogazata legalább 60 százalékkal jobb, mint a fluormentes vidékeken; ezeket az adatokat két tudo­mányos vizsgálat is igazolta; a községben nem több a ma­gasvérnyomás, a rákos meg­betegedés, az idióta gyer­mek, a csontok porózussá válása stb.; káros hatást te­hát nem észleltek. Milyen egyszerű lenne megfelelő szakemberekből álló bizott­ságot küldeni a községbe, amely az erőszakolt vitát néhány hónap alatt eldön­tené. Csodálkozom, hogy ez a megoldás még eddig nem Jutott eszébe az illetékesek­nek. A tudományos vizsgála­tok eredményét pedig a szak­sajtó közölte, az tehát nem titok. * 1979. november 19-én az NDK-ba, Karl-Marx-Stadt­ba utazom, ahol az ivóvíz fluordusítás bevezetésének 20 éves évfordulójának meg­ünneplésére kerül sor. Az NDK-ban tehát ünnepelnek, de nem csak a bevezetés megünneplésére kerül sor, hanem a kiterjesztésére is. Örülök, hogy az ünnepségen részt vehetek, de ugyanak­kor szomorú is vagyok, mert arra gondolok, eljutunk-e mi is egykor egy Ilyen megem­lékezéshez. Szokatlan hangulatú cikk ez. Talán nem is Illik a fo­gászati hónap célkitűzésébe Mégis eljött az ideje annak, hogy a sok beszéd és Ígér­getés helyett őszintén szól­junk. Talán megbocsátható ez a borongós, őszies eszme­futattás, ha olyan ember ír­ja, aki 30 éve azon fárado­zik, hogy a fiatal nemzedék egészségesebb legyen. Ha mégis tévedek, vállalom a penitenciát. Tóth Károly, egyetemi tanár Képzőművészeti gyűjtemény Idén újabb 15 művész al­kotásaival gyarapodott Vár­palotán a munkáé műve­lődés szolgálatában létreho­Befejeződött az onkológusok kongresszusa A rákbetegség egyes vál­tozatait ma már végérvénye­sen meg lehet gyógyítani, más változataival szemben viszont egyelőre még mindig tehetetlen az orvostudomány. Ilyen vélemények hangzottak el abban az lnformáclóroku­ságban, amelyet körülbelül félszáz előadásban tettek közkinccsé a Magyar Onko­lógusok Társaságának — há­romnapos programmal ren­dezett — szombaton befeje­ződött kongresszusán. A rák­kutatás két szűkebb — még­is nagy fontosságú — terüle­tével. nevezetesen a daganat­kezelésben. illetve -gyógyí­tásban nagy szerepet látszó seithártyák biológiájával, va­lamint a rákgyógyító fej- és nvaksebészettel foglalkoztak a kongresszuson. Magyarországon a carcio­genesls. tehát a rákkeletke­zési fojyamat kutatásával számos, nemzetközileg ismert és elismert orvostudományi központ foglalkozik, köztük a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú kórboncta­ni és kísérleti rákkutató in­tézete, az Országos Onkoló­giai Intézet onkopathológlal kutatóintézete, a Debreceni Orvostudományi Egyetem közegészségtani és mikrobio­lógiai Intézet* nemkülönben az OrszáROí ICózegészségügyl Intézet. A rákgvósvításban váltornUmul fontos hetve' foglal el a sebészet zott képzőművészeti gyűj­temény. A város vezetői né­hány évvel ezelőtt levélben keresték fel a hazai .mű­vészeket, hogy önkén tes ado­mányaikkal tegyék lehetővé egy Ilyen oélú gyűjtemény kialakítását, a munkások íz­lésének fejlesztését, művésze­ti Ismereteinek gyarapítá­sát. Azóta 265 festőművész, szobrász, grafikus és ipar­művész 364 alkotása gyűlt össze Várpalotán. Az alko­tásokból az inotai alumí­niumkohó művelődési há­zában rendszeresen kiállí­tásokat rendeznek. író-olvasó találkozó vendége volt Szegeden PáskándI Géza; a Somogyi-könyvtár olvasótermében Annus József­nek. a Tiszatáj főszerkesztő-helyettesének kérdéseire vála­szolt. A beszélgetés szüneteiben pedig műveiből hallott a közönség, Nagy Zoltánnak, a Szegedi Nemzeti Színház tag­jának előadásában. A szegedi színházlátogatók a közeljövő­ben két P6skándt-mű előadását láthatják; február végére— március elejére tervezik az író A szélmalom lakói elmű. az árvízi évforduló alkalmából, a város felkérésére írt darab­jának klsszínházt bemutatóját; történelmi drámája; a Kál­mán király pedig a szabadtéri Játékok műsortervében sze­repel. Az írónak és olvasóközönségének találkozója előtt a két darabról, a szegedi bemutatók előkészületeiről kérdez­tük Páskándi Gézát. — Ügy gondolom, sajátos környékén van, közel a vá­munkamódezert kívánt a drámaírótól az a körülmény, hogy évfordulóra, a nagy szegedi árvíz emlékére kér­tek tőle színdarabot. F. tör­ténelmi esemény, az 1879-es katasztrófa apropóján vajon új történelmi dráma szüle­tett? — A szegedi színháznak most átadott darabom mű­faja: polgári tragédia. Meg­írása előtt természetesen minden könyvet, közlést el­olvastam, amit a szegedi árvízről találtam, megismer­kedtem előzményeivel, tragi­kus eseménj'eiyel. De árvízi krónikát nem Írhattam, a színpad nem tűri az elbeszé­lő modort, az epizódfüzért. Eleinte kézenfekvőnek lát­szott kiválasztani egy drá­mai hőst, mondjuk egy ár­vízi mentőt, ez viszont szín­helyváltoztatásokat igényelt volna, illetve megint csak epikus részletek közbeikta­tását. Formai problémáim megoldásában segített egy arasznyi Jókai-írás, amely az ilavai malomról szól, s amelyre emlékezve döntöt­tem úgy, hogy az árvízi tragédiának is egyetlen hely­színe legyen. A darabbeli szélmalom valahol Szeged Győrben Tájékoztatók utcanévadókról Szaporodnak az utcanév­adókról tájékoztató márvány­táblák Győr belvárosában ét az új lakónegyedekben. Eddig mintegy ötven tábla került a helyére. Az arra já­rók megtudhatják róluk, hogy kik voltak azok a sze­mélyiségek. akikről az utcát elnevezték, s miért kapták például a József Attila-lakó­telep utcái például a Jereván, az Eríurt és a Konin elneve­zéseket Győr testvérvárosai­ról. A táblák a városlakók helytörténeti ismeretei t ls gyarapítják, ugyanis a kis is­mertetőkből az is kiderül, hogy honnan ered a régi bel­városban egvebek között a Sóház és a Vámház utca. il­letve a Török és Törökdomb utca neve. A vésést a helyi kisiparosok végzik, nagyobb­részt társadalmi munkában. Miemlék helyreállítása A Toka.i-hegyal.iai borvi­dékhez tartozó Mád község­ben befejeződött az egykori zsinagóga műemléki épületé­nek helyreállítása. Rendbe hozták a tetőzetet, kilavítot­ták a falakat, valamint a belső teret. A tervek szerint a műemléki épületben mű­ve'őlési köznontot rendeznek be könyvtárral, kisgalériá­val A 102 születésnap Bensőséges házi ünnepsé­gen köszöntötték szombaton, tegnap, az aesádi szociális otthonban özv. Bokkon Pál­nét 102 születésnapja alkal­mából. A c-önp;°i oanrrfa-7 szony több éve él már a jó ellátást, nyugalmat nyújtó szociális intézményben. Az otthon vezetői és gondozott társai virággal, alándékokka1 a hövrátertozó nélküli Lidi néninek roshoz. Itt él a tulajdonos, a darab főszereplője, a csa­ládjával, és ide menekülnek az árvíz elől a szegedi pol­ríz, és amely a korabeli vá­ros környékén játszódik. A történeti hűség sokkal in­kább jellemzi a Kálmán kl­••ályt, a Dóm téren bemuta­tandó darabot, amely meg­jelent már a Tiszatáj 1977. április-májusi számaiban. — Igen, ez valóban törté­nelmi dráma, a főhőse Köny. ves Kálmán. Röviden fogal­mazva: arról szój, hogy a hatalom emberének mindig a legreálisabb valószínűség­ből kell kiindulnia; a pilla­natnyi népszerűséget gyak­ran föl kell váltania a táv­latok népszerűségével. Ma­gyarán: gyakran vállalnia kell a népszerűtlenebb meg­gárok. Pontosabban: annak oldást, ha a távlatok sokkal a rétegnek a képviselőiről van szó, melyhez amolyan félig falusi, félig városi em­berek tartoznak. A malom­ban összeszorultaknak elszá­molrilvalólk vannak egymás­sal; az árvíz fenyegetése ál­tal teremtett végletes hely­zetben egymást pusztítják, de árvíz nélkül is ide jut­nának. Egymást pusztításuk­rak nem a külső katasztró­fa a lényegi oka, hanem a belső; megosztottságuk, ér­dekellentéteik. önzéseik. — Mindebből úgy tűnik: A szélmalom lakói új ma­gyar dráma, melynek törté­nelmi háttere a szegedi ár­többet ígérnek az egész nemzetközösség Számára. — A Kálmán királyt kő­színházi előadásra szánta, fgényel-e utómunkálatokat a szabadtéri bemutató? — Természetesen átdolgo­zom, húzásokat, pontosabb átkötéseket követel a nyári 1 emutató. Örülök persze, bogy a Dóm térre kerül, mert úgy hiszem, a történelem­mel együttjáró valódi látvá­nyosságok itt teret kaphat­nak, mindazon látványele­mek, melyek történelmi drá­ma előadásához szükségesek. Itt Igazán érvényesülhetnek. S. E. Tudományos íilés Orvostudományi esemény volt és szombaton fejeződött be az a tudományos ülés, amelyen magyar és osztrák urológusok vettek részt Kő­szegen. a Juristcs-várban. Tanácskozásukról közérdekű az a bejelentés, hogy hólyag­rák esetében, korai felisme­rés alapján, Időbeni gyógy­szeres. sugárterápiás és mű­téti eljárásokkal a betegek nagy hányada gyógyítható. TeMonbetyárok Nem tudok másra gon­dolni, mint hogy túl sok krimit nézünk mostanában a televízióban. Nehezen ta­lálok ugyanis más magya­rázatot azokra a különös — és felháborító — telefonok­ra, amelyekről ismerősök, Ismeretlenek, magánszemé­lyek és intézmények vezetői számolnak be mostanában. Az embernek még idegen­ként is végigfut a hátán a hideg: K. A.-t nemrégiben telefonon értesítette egy is­meretlen férfi, hogy felesé­gét a mentők infarktussal kórházba szállították. K.A. rohant a kórházba, elké­szülve a legrosszabbra. A megkönnyebbülésbe —, hogy nem találták felesége nevét az aznap felvett be­tegek névsorában —, a fel­lélegzésébe rögtön dühös felháborodás ls vegyült. KI szórakozik ilyesmivel 7 A kórházban hallotta, mások is jártak már Így, többeket hozzátartozójuk haláláról értesítettek. Szerencsétlen ember, aki ezen a módon akar szeren­csétlenné tenni másokat, ha csak egy negyedórára is! Milyen indoka, mentsége lenne, ha megtalálnák őt, a hamis néven bemutatkozó^ a hamis telefonszámot be­mondót? Azt hiszem, talár, csak a kóros elmeállapot­Bár lehet, hogy ő a krimi­ket említené okként... Tá­lán azok a gyerekek is a tévéből lesik el játékuk öt­letét, akik — a mentősök szerint — előszerettel hívo­gatják a 04-et. Nem ritka­Ság a hetente négy-ötszöri vaklárma, utcára, lakásra hívják ki a fehér autót, s közben talán igazán rászo­rulók hozzátartozót számol­ják a másodperceket... Általában nyilvános álló* másról jelentkeznek, s per­sze Ők ugyanígy nem mé­rik fel Játszadozásuk veszé­lyeit, mint azok sem, akik meg a tűzoltóságot riaszt­ják — furcsamód leggyak­rabban Tarjánba — persze feleslegesen. De az is elő­fordult, hogy a telefonáló az egyik szegedi vállalat főmérnökeként mutatkozott be, s üzemi tűzhöz kért se­gítséget. Hogy kellemetlen­séget okozott a vétlen em­bernek, még nem ls ez volt tette legsúlyosabb követ­kezménye. Hiszen az üze­mek könnyen visszahívha­tók, ellenőrizhető a beje­lentés valódisága. De hát ezalatt értékes percek vesznek el, s az efféle elő­vigyázatosság csak gyanús bejelentéskor indokolt. Minden más esetben azon­nal Indulnak a kocsik —, ha lakótelepi középmagas házról van szó, megerősí­tett csapattal, fokozott mű­szaki erőkkel, s ha közben a város másik végében valóban kigyullad egy tíz­emeletes ház valamelyik la­kása? A megyei adatok szerint 1975. és 1978. között 809 „vaklármás" bejelentés ér­kezett a tűzoltóságokhoz —, s ha ezek nagy része nem is volt rosszindulatú, akadt köztük jó néhány. Elszo­morító könnyelműségre, vétkes felelőtlenségre val­lanak ezek. S a felelős meg­találhatatlan. Mire kiderül a szándékos becsapás, a hí­vószámot már nem tudja megállapítani a posta. S közben már szirénázva, Ide­geket borzoló vijjogással elindultak a fehér és piros autók. Hogy lehetne azokat a tárcsázó kezeket lefogni?! P. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom