Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

12 Vasárnap, 1979. október 2í: Befejeződött a magyarbarátsági bét Befejeződött a magyar— oseh6zlovák barátsági hét. Tapasztalatait tegnap értékelték a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságán. Az összejövetelen az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében megje. lent Kamenszki Péter. Részt vett az eseményen dr. Berencsi György, ' a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. A megjelenteket — köztük a csehszlovák delegáció tagjait: Pavol Gombos nagykövetségi első titkárt, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját, Peter Tyc és Tibor Chovan igazgatóhelyettest, Mata Mihály és Villányi Zoltán munkatársakat — Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, a megyei béke és barátság bizottság elnöke köszöntötte. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a barátsági hét eseményeiről szólva elmondotta: a Szeged felszabadulásának 35. évfordulójához kapcsolódó barátsági hét rendezvényei jól szolgálták a két nép barátságának ügyét. A több mint 40 politikai és kulturális rendezvény, a baráti találkozók, a kulturális programok, a politikai és szakmai tanácskozások, a kiállítások sora jó lehetőséget szolgáltatott arra, hogy a megye lakossága — a különböző rendezvényeken 15 ezren vettek részt — megismerje a csehszlovák nép életét, a fejlett szocializmus építésében elért eredményeit. A vendégeknek alkalmuk volt — például a Pitvaroson Acs S. Sándor felvétele Molnár Sándor értékelte a barátsági hét eseményeit és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán megrendezett baráti találkozón — megismerkedni a megyében élő nemzetiségek életével, munkakörülményeivel is. A barátsági hét eseményeit mindenütt nagy érdeklődés kísérte, a kulturális programok közül különösen nagy sikert aratott a Sztrahovanka Prágai Tánc- és Énekegyüttes műsora, s a brnói vonósnégyes koncertje. A csehszlovák delegáció nevében Pavol Gombos öszszegezte a barátsági hét tapasztalatait. Többek között arról a kellemes benyomásról szólt, melyet az őszinte légkörben lezajlott baráti találkozókon szereztek a barátsági hét csehszlovák résztvevői. A megye lakosságának képviselőivel, a nagyüzemek munkásaival, értelmiségiekkel, a termelőszövetkezetek dolgozóival, a KlSZ-fiatalokkal folytatott közvetlen beszélgetések tapasztalatait — mondotta — további munkájukban, a magyar— csehszlovák barátság elmélyítését célzó tevékenységben hasznosítják. A csehszlovák delegáció tegnap, a délutáni órákban elutazott Csongrád megyéből. Boltok a tanyavilágban Kisteleken gázvezetéket adnak át Október 16-án. a nagyközség fülszabadulásának 35. évfordulóján a főtérig húzódó gázvezetéket adnak át Kisteleken. A szovjet hősi emlékmű szomszédságában égnek majd a fáklyák, amelynek lángját a vezetéken érkező földgáz táplálja. A DÉGÁZ szakemberei jelenleg az utolsó simításoknál tartanak. Gyakorlatilag csak a kandelábereket (gázégőket) kell elhelyezni. A „nagyközépnyomású" gázvezetéket már megépítették a pusztaszeri elosztótól a kisfejeki nyomásszabályozóig. Elkészült az Árpád utcai gerincvezeték. Két 19 lakásos lakóházban már gázzal fűtbetnek. Várható, hogy az idén befejeződik az Eö-ös út melletti elosztó kialakítása, továbbá a Kossuth utca páratlan oldalán és a Petőfi utca páros oldalán az elosztótól számított 200—200 méler távolságig húzódó középnyomású gázvezeték. — Mérünk mindent, kenyeret. tejet, ennivalót, még tanyai villanyunk is van — mutat a petróleumos butykosra Vigh Tamásné. Jönnek a vevők a csengelei vasútállomás melletti boltba. ErdősaroktóL Lehegőből, PerczelbőL Tarjányi József né bevásárol a szomszédoknak is. Turi Mártonná nézi, mi kapható és sorolja: citrom, cukor. bors. sör, pálinka. ez mind kell, és máris méreti a családnakvalót. Két mogyorós csokit is kér a gyerekeknek, majd amikor nem sokat kap vissza az ötszázasból. vesz még szalámit is Hiába szortírozza a pakkot. hogy mind beleférjen a szatyorba, a két zsebbe is jut az aprajából. — Mivel viszi ed ezt ® nagy csomagot? — Autóval. Három kilométerre lakunk innen. Odáig nem gyalogolok. — A csengelei bolt közelebb ... — Ide szeretek jönni, itt van minden. Amióta tápot is árulnak, „megugrott" a kis bolt forgalma. Vigh Tamás forgalmista az állomáson, másodállásban itt eladó, beszerző, üzletkötő, mindent megtesz, hogy sok vásárlójuk legyen. Elsosorban a környék lakóin segítenek, ha több árut adnak el. Kapható például mindenféle táp: hírónak, süldőnek, malacnak való, sot még korpapótló is. Néha kisegítik a szomszéd boltot is. Vigh Sándorné és Németh Józsefné a kisteleki vonattal jött. mert a perczeli bolt három napig leltározott. — Most itt költjük a pénzünket — neveti el magát Vigh Sándorné. Neki messze esik ez a bolt. de gyakran el szokott ide „szaladni", megnézni, hogyan boldogulnak a gyerekek, mivel a menye és a fia itt boltos. Egyszerre két dolgot intéz el: viszi, ami kell és túlesik a családlátogatáson is. Bischoff József, a kisteleki nagyobb rakományt szállítaEgység ÁFÉSZ elnöke elé- nak a tejesek is a tanyai gedett a tanyai boltok for- boltokba. Számítógép segít galmával. Az ÁFÉSZ szemé- az elosztásban. Néha előforben a tanyai lakosok is dul. ha nem jelenti be a ugyanolyan vásárlók, mint a boltos a változást, hogy akfalusiak, vagy a városiak, kor is viszik a tejet, ha lelSőt. Megkülönböztetett fi- tároznak, és akkor se jut gyelemmel kfsérik a boltok amikor már nagyon kellene, ellátását. Több a munka ve- Az apró boltok többsége a lük. költségesebb a szállítás, jártabb út, a lakottabb taa kenyeret tűrajárat viszi a nya, tanyasorok mellett kíkenyérgyárból mindennap a nálja. portékáját Azért, hogy környező községekbe, s egy- helyben legyen a vevőnek úttal sorba veszik a sofőrök és jó úton. gyorsan fordula tanyai boltokat is. janak az árut szállító autók. A csengelei tanács kapott Kistelek környékén egyelőre 140 ezer forintot a tanyaiak több tanyai boltot nem nyitéletkörülményeinek javításá- nak, a meglevőket hozzák ra, s a pénzt a kereskedelmi rendbe, hogy ne érezzenek ellátás javítására fordították, hátrányt azok. akik a taA kistelekiek ezt a boltokra nyán laknak, költik. , — Időben kap minden ta- A kisteleki Egység ÁFÉSZ nyai bolt árut* felévi forgalmából az idén — Az első fél évben vol- a tanyai boltok januártól juták ellátási zavarok — feleli niusig csaknem 14 millió foaz elnök —, de mostanra rintot adtak a közös kasszáminden rendeződött Asztal- ba- Aminek nem örülnek: hoz ültünk, megbeszéltük minden száz forintból húszat teendőket A lisztet cukrot szes^„ italokért fizettek a és más zsákos árut a kiste- vasariók. Sajnos, leki raktárban tárolja a Majoros Tibor FÜSZÉRT. Ha valahol hiányoznának a napi cikkek — a nagyközségi ABC-ből szállítunk, ha a szükség úgy kívánja. Az alsó-balástyal iskola mellett kis tanya szerénykedik az út szélén, ide járnak vásárolni a forráskúti, az ószeszéki. a balástyal határban lakók. Kondász Erzsébet boltos, motorral jön mindennap. öt éve nyitottak itt üzletet a kistelekiek. Ahogy befordul Borbola István a kenyeres autóval, szállingóznak a környékbeliek. A sofőr átszámolja a kenyeret és a kiflit. Guba Antal leteszi a teli kosarat a sörösládák mellé Reggelente 1000—1500 kenyeret pakolnak a csomagtartóba. fél hétkor indulnak Kistelekről és 60—80 kilométert kocsikáznak, mire bejárják a balástyai határt. A tanyán is kell a friss kenyér. Akárcsak a tej! Évről évre Milliárdos értékű felajánlások Az elmúlt három héten újabb 200 város és falu lakossága csatlakozott a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának és a XII. pártkongresszusnak a tiszteletére kibontakozott településfejlesztési munkaversenyhez. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elmondották: az eddig beérkezett vállalások összegezése szerint október elejéig több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkafelajánlást lettek. Külön is említés' érdemel, hogy — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — mind több helyütt összpontosítják az erőket a már megkezdett . iskola, óvoda, bölcsőde és más, a közösség céljait szolgáló létesítmény építésének mielőbbi befejezésére. Mind szervesebben illeszkednek a lakosság életkörülményeit javító tanácsi fejlesztési tervekhez is a társadalmi felajánlások. Sokhelyütt parkok, játszóterek, sportpályák tervei formálódnak a helyi kezdeményezések nyomán. Ami különösképp figyelemre méltó: már nemcsak az építést, hanem egyre inkább a fenntartást, a karbantartást is vállalják a lakó- és munkahelyi közösségek, levéve a gondot a tanács költségvetési üzemének „válláról". Felszabadulásunk közelgő évfordulója, hazánk településeinek többségében történelmi emlékhelyek építésére, a meglevők felújítására Indította a lakosságot. (MTI) Hazaérkezett Lódzból i a kereskedelmi és vendéglátóipari küldöttség Hazaérkezett a lengyelor- Szegedi ÁFÉSZ elnöke és szági Lódzból az a kereske- Békány László, a Csongrád delmi és vendéglátóipari kül- megyei Vendéglátó Vállalat döttség, amely a hét elején igazgatója — megállapodást utazott testvérmegyénkbe, kötöttek Lódzban kölcsönös hogy tanulmányozza az áru- árucsere létrehozására, taliázi rendszerben működő ke- pasztalatcserére, szakemberek reskedelmi és vendéglátóipa- látogatásaira, csereüdültetésri egységek munkáját, üzem- re vonatkozóan. A megállaés munkaszervezésének ta- podíst lengyel részről a közpaszfalatait. árubeszerző te- ponti áruházak igazgatója, a vékenységét. területi fogyasztási szövetlceAz épülő Szeged nagyáru- zetek elnöke, a területi beiház létesítésére-üzemeltetésé- kereskedelmi vállalat igazgare társult vállalatok vezetői ... . ... .. - Telkes György, a Komp- « a lett Ruházati Vállalat Igaz- daságt szövetkezetek szovetgalója. dr. A zári Zoltán, a eégének elnöke írt* *UHaszon, kiadás nélkül E

gyre fontosabbá váló termelési, anyagi tényező az az idő, meiy a beruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendellotés alapjan — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdésiül az átadásig. Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befejezleien beruházások állománya, s értéke elérte a 175 milliárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám még így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák egvüües költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások összetételének változásáról a következők segítségével: 1975ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám harmincnyolcra csökkent. Igen ám, de a szóban forgó fejlesztések átlagos nagysága — teljes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9 milliárdról 5,6 milliárd forintra, azaz, az össztársadalmi javak mind nagyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenére idén a középtávú tervben előirányzottal szemben húszmilliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kénveszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Ám éppen ez a kényszerpálya követeli, hogy a forint elsősorban a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a furcsa állapotot, amikor a befektetett, de még nem kamatozó összegek mielőbbi hasznot hájtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagosnak tarthatónál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-. szerelőiparához mérjük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe helyezett nagyberuházásokat elemezve kiderült, hogv átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt, s az átadás, az eredeti határidőhöz kénest tizenhét hónapot késett. A tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi, gyakran azonban több. s az sem kivételes eset. amikor a kamatokról a népgazdaságnak le kell mondania. Az építőipar tevékenységének nagyobb része — a legutóbbi években 78—79 százaléka — beruházási célú építés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhozy: az építőipar napjainkban nyolcvanszer féle terméket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig —, nem könnyű. Ezt figyelembe véve. valamint a kivitelezők — építkezők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meghökkentő lazaságairól sem. érthetővé — de elfogadhatóvá aligha — válik a reprezentatív vizsgálatok megállapította tény: az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolc-húsz, tehát úgy illan el. hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani * helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egv munkahelyre iutó építő- és szerelőipari dolgozók szama növekedés helyett csökkent. 37 főről 32-re. A g-akran emlegetett koncentráció így puszta sóhdj-óhajjá válik, holott — kézenfekvő — a kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. M

eghökkentő, mennyire nagyvonalúan kezeljük azokat a forráspkal. eúnelyek minden különösebb újabb kiadás, befekteté1; nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszonfilléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró. de az átadást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül, s az okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely szerint állami hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézkedés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták. hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet Ez, a tavalyi nemzeti jövedelem összege alapján, 7,5—10 milliárd forint lenne. Lehetne... lázár Gábor KGST oktatási központ A KGST tatai környezetvédelmi modellterületének oktatási központjává alakítják át Tatán a Czégény malmot Az Országos Műemléki Felügyelőség már megkezdte az oktatási központ tervezését « az átalakításnál megőrzik az épület műemlék jellegét. A* ój létesítményben 40—50 tagú csoportok fogadására teremtenek lehetőséget., da biztosítják a feltételeket a kuta tók egyéni munkájához ls. Környezet- és természetvédelmi kiállítások céljára be mutatótermet tt létesítenek az épületben-