Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OT g > \ A < | • yl A Z M SZM P S ZEGED VÁROSI LAPJA 69. évfolyam 231. szám 1979. október 3., szerda Ára: 1,20 forint Cukorrépavonatok Eddig százezer tonnát szállítottak a gyárakba A MAV Szegedi Igazgató­ság dolgozóinak ilyenkor ősszel a legnagyobb munkát a mintegy 680 ezer tonna cu­korrépa gyárakba fuvarozá­sa jelenti. A zavartalan ré­paszállítás érdekében az igazgatóság és a cukorgyárak vezetői még jóval a szezon kezdete előtt részletesen egyeztették az idei feladato­kat, s konkrétan meghatá­rozták a teendőket. Döntöt­tek arról is, hogy honnan milyen vonattal továbbítják a répát. A tervek szerint a szezon rövidebb lesz a ko­rábbiaknál, mivel csak szep­tember 20-a körül kezdődött a feldolgozás, s január elején fejeződik be. Az elszállításra váró répa­mennyiséget 18 vasútállomá­son rakják be, ahol korszerű rakodóterületek és gépek se­gítik a szállítást. Innen ke­rül a répa az igazgatóság területén levő mezőhegyesi és sarkadi, valamint a terü­leten kívül eső szolnoki, hat­vani és dunántúli cukorgyá­rakba. A Mezőhegyesi Cu­korgyár például négy vasút­állomáson rakja be a 145 ezer tonna körüli répáját. Székkutasról 37 ezer, Oros­házáról és Földeákról 50—50 ezer, Makóról is a 25 ezer tonna egy részét tervezik Mezőhegyesre küldeni. A központosított répaátvétel és -rakodás meggyorsítja a szállítást. Az igazgatóság úgy tervezi, hogy a répa közel 80 százalékát irány- és for­davonatokkal továbbítja. A répa gyárakba fuvaro­zása mellett gondoskodni kell a cukor és répaszelet elszál­lításáról is. Az előzetes tá­jékoztatás szerint december végéig Mezőhegyesről 18 ezer tonna cukor és 24 ezer tonna répaszelet, Sarkadról 22 ezer tonna cukor és közel 20 ezer tonna répaszelet ke- 1 rül vagonokba. Az idei szezon a tervek szerint indult. A mezőhegye­si gyárba naponta két forda­vonattal — az egyik Székku­tas, Orosháza, a másik Ma­kó. Földeák állomásról —, míg Sarkadra 3 irányvonat­tal küldik a feldolgozásra váró répát. Emellett Szol­nokra és Hatvanba is rend­szeresen szállítanak. Sőt, szeptember 20-a után Állam­puszta és Solt állomásokról napi egy vonatot indítanak Ercsibe, Baja térségéből egy vonatot Petőházára. és újab­ban Tiszaföldvárról is egy vonatot Sárvárra. A vasútigazgatóság terüle­tén jelenleg naponta 250 va­gon répát indítanak útnak. A szezon kezdetétől szeptem­ber végéig pedig már több mint százezer tonna répát fuvaroztak a gyárakba. G. J. A szalag mellett Új módszer kezdete a cipőgyárban r rr rr Eremu és vízlépcső épílése Az illetékes vízügyi szak­emberek, a tervezők, a be­ruházók, és a területileg érintett tanácsok vezetői helyszíni szemlét tartottak kedden a gabcikovo—nagy­marosi erőmű és vízlépcső­rendszer munkálatainál. A magyar oldalon a Dunakiliti és Rajka térségében, a cseh­szlovák oldalon pedig a Gab­cikovo térségében folyamat­ban levő munkálatokat te­kintették meg. Megelégedés­sel nyugtázták, hogy a mun­kák mindkét parton a ter­vezett ütemben haladnak. Október 8-13 Magyar—csehszlovák barátsági hét Csongrád megyében Október 8. és 13. között magyar—csehszlovák barát­sági hetet rendeznek Csong­rád megyében — tájékoztat­ták kedden a sajtó munka­társait a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontban. Az immár tizedik alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozat keretében az alföldi megye városaiban, falvaiban nagygyűléseket, baráti találkozókat, szakmai tapasztalatcseréket tartanak. Kiállításokon, műsoros prog­ramokon és filmvetítéseken mutatják be a szomszédos csehszlovák nép életét, munkáját, művészetét. A barátsági hét megnyitó­ját Szegeden tartják: A szo­cialista építés eredményei a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban címmel fotódo­kumentációs kiállítás nyílik, s barátsági nagygyűlést ren­deznek a Nagvalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat kultúrtermében. Ez al­kalommal rendezik meg a megyében- a csehszlovák film hetét is. magasabb fokon Megkezdődött az új pártoktatási évad > Körülbelül három éve, a szervereshez magas fokon értő külföldi szakemberek tanulmányozták a Szegedi Cipőgyár munkáját. Elsősor­ban azt figyelték, hogyan lehetne a szalag mellett dol­gozók munkáját hatékonyab­bá tenni. Tapasztalataikat egy terjedelmes dolgozatban összegezték. Ebben taglalták az észlelt hiányosságokat, és javaslatokat is tettek a ter­melés ésszerűsítésére. Ennek lényege: mozdulatelemzéses, munkatanulmányozás és munkakialakítás; a rossz be­idegződésből adódó felesle­ges mozdulatok kiiktatásával jelentősen javul a hatékony­ság. Mivel a gyárban az elké­szített cipőtalpakhoz nem mindig tudtak elegendő fel­sőrészt összevarrni, ezért el­határozták. hogy a fűződéi­ben kezdik meg az új mód­szer alkalmazását. Az egyik dolgozójuk részt vett Buda­pesten egv tanfolyamon, ahol az UNIDO — az ENSZ szervezéstudományi intézete — szakemberei tartottak el­méleti és gyakorlati oktatást. A cipőgyárban tanműhelyt rendeztek be, ahol 6—12 he­tes tanfolyamokon tanítják a dolgozókat az új fogások­ra. Egy kurzusban négyen, hatan vesznek részt. Eddig körülbelül 25-en tanulták meg az UNIDO-módszert. Hogy miért ilyen kevesen, annak több oka van. Hosz­szú ideig beteg volt az okta­tó. A dolgozók közül pedig sokan idegenkedtek attól, hogy újra meg kell tanulni a mesterséget. Az idősebb, a szakma csínját-bínját is­merő szakemberek nehezen hiszik el, hogy nekik még tudnak újat mondani. Ha­mar kiderült, nemcsak ezért húzódoznak a képzéstől. A tanfolyamokat délelőtt tart­ják. Akik ott dolgoznak, azoknak nincs délutáni mű­szak. És így a műszakpótlék sem jár. Az ezzel járó anya­gi veszteséget sokan nem vállalták. Pedig, ha valaki elsajátítja az új módszert, akkor a teljesítménye ugrás­szerűen megnő. Csakhogy éppen ezt tudják a gyár­ban a legkevésbé bizonyíta­ni. Ugyanis többféle felső­részt készítenek. Van olyan, amelyiknek az elkészítése egyszerű, s van, amelyiké bonyolult. Értelemszerűen az előzőből többet, az utób­biból kevesebbet lehet össze­varrni, azonos idő alatt. (A norma is terméktípusonként más és más.) Nincs tehát egységes mérce a teljesít­mény mérésére. Mert lehet, hogy a 100 százalékos telje­sítmény — mivel sok mun­kával előállítható termékről van szó — több mint a 120 százalékos, amit ügy ért el a dolgozó, hogy csupa egyszerűen elkészíthető fel­sőrészeket varrt. (Az UNIDO szakembereinek a felmérései azt bizonyítják, hogy az ál­taluk kidolgozott módszer alkalmazásával körülbelül 20 százalékkal nő a termelé­kenység. Arról nem is be­szélve, hogy az így készült cipők minősége is kifogásta­lan.) A többféle cipő gyártása eredményezi azt is. hogy a tüzödében változik a létszám. Az egyszerű cipőfelsőrész készítéséhez kevesebb, díszí­tett, pántokból varrt Lábbe­li előállításához több ember szükséges. S így előfordult olyan is, hogy annak, aki el­végezte a tanfolyamot, nem tudtak rögtön munkát adni a tüzödében. A munkaerő­átcsoportosításnál a régi dol­gozókat nem szívesen moz­dítják el a helyükről. Az eddiginél szívósabb, meggyőzőbb felvilágosító munkára azért is szükség lenne a gyárban, mivel a je­lentős munkaerőhiány miatt csak a belső tartalékok fel­tárásával léphetnek előre. Eddig azt sikerült maradék­talanul megvalósítani, hogy az ipari tanulók már egy. a mai követelményeknek meg­felelő munkamódszer isme­retében kezdenek dolgozni a gyártian. H. I. Szegeden is rendben és idő­| ben megkezdődött az 1979/80­| as partoktatási évad mind a l Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemen, mind a káder­képzo, az alapfokú és a to­vábbképző tömeglanfolyamo­kon. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága oktatási igazgatósaga szervezési rend­szerében bekövetkezett vál­tozás ellenere — hogy a sza­kosítók az eddigi négy "he-' lyett háromévesek és felső­fokú politikai végzettséget adnak — változatlanul élénk az érdeklődés a tanulmányok iránt. A gazdaságpolitikai szakra például még egyszer annyian jelentkeztek, mint amennyi hallgatót fogadni tudnak. A marxista egyetem általános és szakosító tagoza­tára tavaly 309 hallgatót vet­tek fel és 80 százalékuk párttag. Az idén még jobb, 89 százalék az ott tanuló párttagok aránya. Az a tapasztalat, hogy a pártalapszervezetek még nem értik kellően a speciál­kollégiumok helyét és szere­pét. Ide azokat kell küldeni, elfogadni jelentkezésüket, akik közép- vagy felsőfokú politikai végzettségűek, párt­vagy tömegszervezeti tisztsé­get töltenek be. illetve olyan gazdasági vezetők, akiknek ötévenként tovább kell ké­pezniük magukat. F, kollégiu­mok, amelyek két tanévet fognak át és félévenként vizsgára köteleznek, elneve­zésükben is tartalmazzák, hogy miért speciálisak. A gazdaságpolitikai speciál­kollégiumon például gazdasá­gi vezetők, közvetlenül a termelést irányítók vegyenek részt, míg a marxista szocio­lógiát leginkább a személy­zeti munkában dolgozóknak kell ajánlani, egészségügyiek­nek pedig a marxista etiká­val foglalkozó speciál­kollégiumot. I Gyárépítés Nigériában Elkészült es inár próbaüzemei Romhányban az új csempe­gyár, melyet 1,1 milliárd forint beruházással létesítettek. Még az idén mintegy ötszázezer négyzetméternyi esempét gyártanak. Később a gyár hárommillió négyzetméter kü­lönféle csempét készít maid évente Első ízben kötött szerződést a Metrimpex és a Gépex­port komplett taneszközgyár exportjára. A megállapodást a nigériai oktatási minisz­térium vezetőivel írták alá. Szerződést kötöttek egy újonnan épülő műszaki főis­kola berendezéseinek és fel­szereléseinek szállítására is, egyúttal vállalkoztak a neve­lők és a személyzet betaní­tására. A két üzletkötés együttes értéke meghaladja a 25 millió dollárt. Az új tanévben Szegeden 10 ezer 500-an vesznek részt pártoktatásban, mintegy két­ezerrel kevesebben, mint ta­valy. Nem az érdeklődés hiánya, hanem a körültekin­tőbb. a gondosabb előkészí­tés adja a kevesebbet. de tartalmában a többet. A pártalapszervezeten jobban differenciáltak, hogy kinek­kinek milyen fokon kell ké­peznie, továbbképeznie ma­gát. A kettős szervezés párt­és szakszervezeti oktatásra egy és ugyanabban az idő­szakban megszűnt. A tanfo­lyamokon nem a névleges részvétel, hanem az aktivitás a fontos. A káderképző tanfolyamo­kon — számuk 152 — közel háromezren tanulnak. 53,2 százalékuk párttag. A hall­gatók 52.9 százaléka nő, a harminc éven aluliak 58 szá­zalékot képviselnek. A fizikai dolgozók részvétele e tanfo­lyamokon csökkent az elmúlt évekhez képest Az MSZMP Politikai Bizottságának ta­valy junius 25-én hozott ha­tározata kedvező helyzetet teremtett számukra azzal, hogy úgy intézkedett: a to­vábbképző tömegtanfolyamo­kon való háromévi folyama­tos tanulás egyenlő a mar­xizmus—leninizmus középis­kola elvégzésével, az alapfo­kú politikai képzettség meg­szerzésével. A követelmény erősítése, az ismeretanyag bővítése a biztosíték. hogy három éven át harminc fog­lalkozáson mindazt elsajátít­ják a hallgatók, amit á mar­xizmus—leninizmus középis­kolában két esztendő alatt és 72 foglalkozáson, amelyen egyik héten előadás, a mási­kon vita. visszakérdezés van. Az 1979'80-as pártoktatási évadban 309 továbbképző tö­megtanfolyamon 4 ezer 225­en tanulnak Szegeden, a pártalapszervezetek szervezé­sében. A felnőttoktatás módszereinek megfelelően vi­tában dolgozzák fel a hallga-' tók az ismeretanyagot. Erre felkészítették a propagandis­tákat is. A megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságán négyhetes módszertani, szem­léltető eszközökkel megis­mertető továbbképzésben ré­szesítette a vezető propagan­distákat. a nagyüzemi és in­tézményi pártbizottságok agi­tációs és propagandamunka­bizottsága vezetőit, a városi pártbizottság mellett műkö­dő oktatási bizottság szak­csoportvezetőit. Tovább nótt az érdeklődés a kaderkepzó taníolyumok so­rában a martiizmus—leniniz­mus közepíojiú iskola iránt. Az I—11. évfolyamon közéi 1600-an tanulnak. A politi­kai akadémiára 17ÜU-an je­lentkeztek az uj tanévben. A valláskritikai taniolyamot káderképzo tanfolyamként kezelik, ezt így is ajánlották a pártalapszervezeteknek, te­kintve, hogy az ismeretanyag elsajátítása legalább olyan előképzettséget igényel, mint a marxista—leninista közép­iskola elvégzése. Az alapfokú tömegtanfo­lyamokra — számuk 54 — KIöZ-eseket és fiatal párt­tagokat küldtek az alapszer­vezetek. Ezen a fokon 1050­en tanulnak az új oktatási evben. A hallgatok 50 száza­léka párttag. 40 százaléka nő, 35 százaléka 30 even aluli, 52 százaléka fizikai dolgozo. Szervezettebben, magasabb fokon — ez jellemzi az új párt­oktatási évadot Szegeden. A vezető propagandistákból ál­ló szakcsoportok szama ki­lencre növekedett, A szak­csoportban több mint százan dolgoznak és valamennyien felsőfokú politikai végzett­séggel rendelkeznek. Előnyö­sen változott a propagandis­ták száma és összetétele is. Míg tavaly 12 ezer hallga­tót oktatott 724 propagandis­ta. addig az idén ezt a mun­kát 581-en végzik. Nőtt kö­zöttük a küzép- és felsőfokú politikai végzettséggel ren­delkezők száma. Hetven szá­zalékuk rendelkezik ezzel a képzettséggel. A pártoktatás­ban Szegeden igen szép száminál adják át tudásukat a felsőfokú tanintézetek mar­xista tanszékének oktatói is. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tavaly vég­zett hallgatói közül 17-en kapcsolódtak be a városi pártbizottság mellett működő szakcsoportok munkájába, így kamatoztatva frissen szerzett tudásukat a gyakor­lati pártmunkában. L. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom