Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

2 Péntek, 1979. október lí. Szovjet vezető testületek tanácskozása # Moszkva (TASZSZ) NDK Államtanácsának el- rikaí , nukleáris rakétafegy­Az SZKP KB Politikai valamint a két kül- verek Nyugat-Európában Bizottsáda a SzoviPtnnié dotts€« tagjainak targyalá- torteno clhelyezeserol szőtt Kltóbb Tanác^ Elnök Min 08 találkozóin a két or- veszélyes terveket. azaz sége és a Szovietunló SZ,R együttműködésének megsértsék a két csoportosu­Minisztertanácsa teljes elé- ™nden,J°nto? vonatkozód- lás katonai erőinek a kontl­aedettségit felezi ki a Leo ró1 vélemenyt cseréltek, és nensen jjUfljg" nuid Brezsnuev sxr SZKP hosszú ^vra meghatározták lyát. KB fötitaa a i Legfelsőbb az ^üttmüködés tökélete- A szuvj, TanáM Elrfókséifének eln ök e ^Sníit. elmÓIvÍtésdnek Az SZKP KB Politika] Bi. ittsága. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége egyensú­által vezetett szovjet párt­és kormányküldöttség NDK- "'.f'1'*' bell látogatásának eredmé- Ra­nyeivel, állapítja meg a Po­litikai Bizottság, és a veze­tő állami testületek értéke­lésérni csütörtökön Moszkvában közzétett köz- «nai envh'dés és a leszere­^^HBBSK^H les problem,.n ni Brezsnyev berlini beszédé kialakult lyát. A szovjet kezdeményezés nyitott arra, hogy megakadályozzák a fegyverkezési hajsza tii for­dulóját, a tényleges leszere­lés útjára lépjenek. meg­és a Szovjetunió Miniszter- őrizzék és megsokszorozzák tanácsa fontos elvi jelentő- az enyhülés és a békés lemény. A szovjet párt- és kormányküldöttség október 4—8- között tett hivatalos, , „ Mriir . harátl látogatást a Német í?^ Demokratikus ban. Köztársaság­ségűnek tartja, hogy a ka- együttműködés eredményeit. Az Egyesült Államoktól, az NSZK-tól, a NATO többi országától függ, hogy ki­ben előterjesztett új szovjet használja-e ezt a lehetősé­get, A nyugati országok ve­a szocialista közösség többi zetőlnek felelősséget kell ta­tá- núsítaniuk, és a jóakarat új szellemében kell váiaszolni­luk a Szovjetunió példájára. testvérországának teljes ^ , , . . , mosatására talált. Az „„ Az NDK megalakulasának szovjet kezdeményezést nagy | 80 évfordulójával kapcsola- érdeklődéssel fogadták sok A népek ezt várják tőlük. tos ünnepségeken részt vett ország befolyásos köreiben, Az SZKP KB Politikai Bi­szovjet küldöttség látogatása és megerősítette a népeknek I az SZKP és az NSZEP. a a tartós békéhez fűzött re­Szovjetunió és az NDK kö- m^nvet. zötti együttműködés további Figyelmet érdemel mind­megszilárdítása, valamint a azonáltal, hogy béke és a nemzetközi biz- tagországaiban tonság létérdekei szempont- kezdeményezés pozitív jelle- az illetékes hatóságokat, Jóból egyaránt. kiemelkedő elismerésével együtt hogy biztosítsák a Szovjet­jelentőségű eseménnyé vált. változatlanul mesterkélt ér- • Leonyld Brezsnvevnek ée nefcet sorolnak fel annak ér­Erich ífoneckernek, az dekában, hogy igazolják a NSZEP KB főtitkárának, az feőzáp-bafőtdroZsápú dl ame­a a zottsrtga, a Szovjetunió Leg­felsőbb TantWinak Elnök­sége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa teljes egészé­NATO ben jóvahagyta a küldöttség szovjet tevékenységét, és megbízta unió és az NDK között, a látogatás során létrelött megállapodások maradékta­lan megvalósítását. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN re 83 bánydaz, akik a rob­banás közvetlen közelében tartózkodtak, a helyszínen életét vesztette. A veazé­Ax ENSZ-közgyfllés 2. sz*- lye/.tetett térségben 43Tan mú, világgazdasági és pénz- voltuk — közülük tízet az flgyi kérdésekkel foglalkozó azonnal és nagy erővel me;­bizottságában szerdán fel- Indított mentőakció során si­szólalt dr. Domokos Mátyás került kimenteni. Hét «ze­nagykövet, a magyar kül- méiyt elsősegélyban részesí­döttség tagja. A vllággagda- tettek, hármat kórházba kel­kúgl helyzet alakulását ele­mezve hangsúlyozta, hogy a tőkés korlátozó politika ne­hezíti a Bawlasáal együtt­működést, lehetetlenné te­szi a nemzetközi kereskede­lemben rejlő előnyök tel­jes kihasználását. NOBEL-DfJ Az 1979. évi orvosi Nobel­díjat és az a7^al Járó 800 ezer svéd koronát az 55 éves Allnn M. Cormack ame­rikai és a 60 éves Godfrey Newbold Hotmsfleld brit or­vos kapta csütörtökön meg­osztva. nAnEBÓ-rsOKKENTÉBI TÁRGYALÁSOK Dr. Emil Keblusek nagy­követnek, a csehszlovák kül­döttség vezetőiének elnök­letével csütörtökön megtar­tották Bécsben a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­séről folyó tárgyalássorozat 214. plenáris ü'é.ét, A ta­nácskozás eiyedüli felszóla­lója Nyikolaj Taraszovnaev­követ. a szovjet küldöttééi vezetőie volt, aki aláhúzta a SzovieUtnió úi történelmi jelentőségű kezdeményezésé­nek fonto«sé»át az eurónál katonai enyhülés és a bécsi tárgyalások előrehaladása szempontjából. BÁNYA­SZERENCSÉTLENSÉG Súlvos bányaszerencsétlen­ség történt Lén gyei ország­ban. amelv 33 b'nvász ha­lálét okozta. Október 10-én 18 óra 55 per"Vor a bvtoml Dimitrov kőszénbányában 774 méteres mélységben szénporrobbanás történt. A legkorszerűbb technikai esz­közök felhasználása, az or­szág legjobb szakértőinek és tudósainak segítsége és a bányamentők emberfelettién önfeláldozó kísérletei ellene­lett szállítani. Háromhalalmi tárgyalások • Genf (MTI) Genfben tegnap, csütörtö­kön újabb találkozót tartott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége. A három nagy­hatalom — mint ismeretes — a genf! tárgyalásokon a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltá­sára hivatott szerződésterve­zetét készíti elő. Gustáv Husák fogadta Borbély Sándort ® Prága (MTI) Borbély Sándort, az MSZMP KB titkárát, aki a CSKP Központi Bizottságárak meg­hívására hétfő óta Csehszlo­vákiában tartózkodik, csütör­tökön Prágában fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köz­társasági elnök. A találko­zón részt vett Mílo* Jakes, a CSKP titkára és Kovács Béla prágai magyar nagy­követ is. Szívélyes elvtársi megbe­szélésükön Gustáv Husák méltatta a CSKP és az MSZMP, valamint a két or­szág jól fejlődő együttmű­ködését, hangoztatva, hogy Csehszlovákia nagy jelen­tőséget tulajdonít a kapcso­latok további elmélyítésének. Együttműködési megállapodás H Pozsony (MTI) Gergely István államtitkár­nak, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnükéneií vezetésével tegnap, csütörtökön hazaér­kezett a magyar vízügyi kül­döttség Pozsonyból, ahol egyezményt kötöttek a nagy­maros—bősi (gabcsikovói) vízlépcsőrendszer építését és Üzemeltetését irányító kor­mánymeghatalmazottak együttműködéséről. A magyar fél kormánymeghatalmazott­ja Brainich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnök­helyettese, a csehszlovák partneré pedig Vladimír Lok­vene szövetségi miniszter­helyettes. összehangolt együttműködésben ók irá­nyítják ás ellenőrzik a közös beruházás megvalósításának munkálatait Az egyezményt Gergely Ist­ván, az OVH elnöke és Vla­dimír Margetln, a Szlovák Szocialista Köztársaság erdő­én vízgazdálkodási minisztere írta alá. Közéleti napló ÜDVÜZLÓ TÁVIRAT Losonczi Pál, a Magyar üdvözölte I. János Károly Népköztársaság Elnöki Ta- királyt Spanyolország nem­fiacsanak elnöke táviratban zeti ünnepe alkalmából. ACZÉL GYÖRGY FOGADTA MILANKO RENOVICAT A Parlamentben csütörtök tarsaság budapesti nagykö­reggel Aezél György, a Mi- vete is. Délelőtt az Ország­nlsztertanács elnökhelyettese házban befejeződtek a hiva­hivatalában fogadta Milanko talos tárgyalások Marjai Jó­Henovicát, Bosznia-Hercego- zsef és Milanko Renovica vina Szocialista Köztársaság között. A megbeszélések vé­Végrehajtó Tanácsának el- fieztével emlékeztetőt fogad­nökéti A szívélyes, baráti tak el a Magyar Népköztár­eszmecserén részt vett ven- saság és Bosznia-Hercegovi­déglátója Marjai József, a na Szocialista Köztársasá" Minisztertanács elnökhelyet- gazdasági kapcsolatainak lese, valamint dr. Vitomlr bővítési lehetőségeiről. Mi­Gasparovics, a Jugoszláv ianko Renovica tegnap el­Szocialista Szövetségi Köz- utazott hazánkból. MAGYAR—SZOVJET KÖZLEKEDÉSI TÁRGYALÁSOK Kétnapos határ menti meg- Szalai Béla külkereskedelmi beszélés zajlott le Mihail minisztériumi államtitkár ls Avkszentyevics Leszecsko, a részt vett, M. A. Leszecsko Szovjetunió Minisztertaná- megtekintette a MÁV zá­rnának elnökhelyettese, vala- hőnyi átrakó körzetét, majd mint Pullai Árpád közieke- a közlekedés és a szállít ás dés- és postaügyi miniszter ... . . , ., .. „ . között, az október 0-én és kőszerű Wrdéseit, * kujke­10-én megtartott elvtársi reskedelmi árufuvarozások légkörű találkozón, amelyen problémáit vitatták meg. A ROMÁN KISZ-KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSAI A Román Kommunista If- munista Ifjúsági Szövetség júsági Szövetség (UTC) kül- Központi Bizottságának első dőttsége, amely a Magyar titkára, a Román Szocialista Kommunista Ifjúsági Szö- Köztársaság ifjúsági minisz­vetség Központi Bizottságé- tere előadást tartolt a román nak vendégeként tartózkodik ifjúsági szövetség tevékeny­hazánkban, csütörtökön reg- séfjéről, romániai ifjúsági gel felkereste a KISZ Ko- politikájáról. A küldöttség mócsin Zoltán központi is- ezután Kovács Jenőnek, a kóláját, ahol a vendégeket KISZ KB titkárának társa­Nagy Sándor, a KISZ KB ságában Békés megyébe lá­tltkára fogadta, A delegá- togatott. A román delegáció ció vezetője, Pantetimon csütörtökön este visszaérke­Gavanescu, a Román Kom- zett Budapestre. EGYÜTTMŰKÖDÉS Kallós Ödön, a Magyar sára. A megállapodás lehe­Kareakedelmt Kamara elnö- tőséget biztosit a kapcsolatok ke és Ottó Wolff von Ame- további bővítésére Szorgal­rongen, az NSZK Ipari és mgzza a két ország vállaía­Kereskedelmi Kamarái Szö- tai, ezen belül a kis- és kö­vetségének elnöke együttmű- zépvállalatok közötti koope. ködési megállapodást írt alá rációk fejlesztését, a harma­előnyös Pia« együttműködés, gazdasági, ipari és műszaki valamint az ezekhez kap. kapcsolatainak előmozdíts- csolódó véleménycserét. Péter László A szegedi vár 6. Olaxx foglyok Carbonarlknak is szokták őket nevezni, de ez nem egészen pontos. A carbonarimozgalom még Napóleon uralma idején. 1806-ban Culabriában, az olasz csizma orrában keletkezett. A szabad­kőművességhez hasonló, titkos társaság volt, cél­ja Olaszország függetlenségének kivívása, egye­sítése és polgári demokratikus berendezése. Ne­vük eredetét Is homály borítja. Egyik fölfogás szerint onnan kapták nevüket, hogy először a San Carbone-kolostorban jöttek össze. Mások sze­rint miután az üldözések elől az Abruzzo-hegy­ségbe menekültek, ott a szénégetők (olaszul car­bonari) munkájához hasonló szertartások köze­pette gyűléseztek, A szegedi olasz foglyok azonban nem caiab­rlaiak. hanem észak-olaszországiak. Lombardia és Velence tartományok lakosai voltak. Lehettek köztük garázda, sót bűnöző elemek is, de az osztrák elnyomás tervszerűen keverte össze az ilyeneket a politikai „rendzavarókkal", lázongók­kul. szabadságharcosokkal, és egy kalap alá vé­ve őket, összefogatta, majd bírói ítélet nélkül de­portálta. Szabály szerint azokat, akik három évet fegyelemsértés nélkül letöltötték, szabadon kel­lett volna bocsátaniuk, Egy 1839-ben írt beszá­moló szerint addig 650 deportált, közül mindössze 21-et engedtek el. Az osztrák elnyomás a maga szabta torvényt is megszegte, hu érdeke így kí­vánta. Az első olasz foglyok 1833 május végén érkéz­tek Szegedre. 207 fö volt az első csapat. Száz rokkát rendeltek számukra. Hamarosan azonban megszaporodtak, és létszámuk 1834 őszétől az ötszáz körül mozgott. 1846-ban 461, 1848-ban. szabadulásukkor, 480 volt a létszámuk. Szigorú napirendjük volt. Fél ötkor keltek, hatkor már munkába állottak. Főként fontak és szőttek A fonók a kendert súlyra kapták a rak­tárostól. és egv font kenderért egy font fonalat kellett leadniuk. Az érte járó 16 krajcár felét le­vonták a kincstár javára „ruhakoptatás" felében; 4 krajcárt „a rab iavára" visszatartottak a sza­badulásáig: s csak 4 krajcárt kapott kézhez. Munka közben nem volt szabad beszélniük. Tizenegykor volt ebéd, s egy órától már ismét dolgozniuk kel­lett napszámáig, 4—7 óráig. A várbörtön elha­nyagoltsága miatt nagy számú őrség; 150 katona vigyázott rájuk. De még így ls megkísérelték a lehetetlent az elkeseredett foglyok. Egy kortárs, aki mint gyermek, bejáratos volt a várba, bizonyos Herbich János kereskedő, 1900­ban elmondotta Vájna Károlynnk, "hogy heten­ként kétszer a szegediek bemehettek a várba, és vásárolhattak a rabok készítményeiből. Elsősor­ban a maguk készítette flanellt árulták. De csi­náltak szíjgyártómunkákat, például ostorokat. Kiválóan ügyes esztergályosok voltak köztük; fa­ragványokat, csontból való feszületeket, Szűz Mária-szobrokat, más figurákat készítettek. Kö­töttek harisnyát, kesztyűt, színes szalmából kép­rámát, tükörkeretet, lószőrből karperecet, gyűrűt, fogvájótartó tokot, tűtartót. Sok gyermekjátékot csináltak; cirokból bábokat, kenderből ostort. Cukrász is volt köztük: ő cukros mandulát, ko­vacukrot árult. A vár udvarát derékig érő fallal különítették el; ennek tetején léckerítés volt. A lécek közt adták ki a rabok portékáikat a vá­sárló szegedieknek. Azt is Herbich Jánostól tudjuk, hogy a bábjá­tékot az olaszok honosították meg Szegeden. Pas­siójátékot mutattak be Adventben, nyáron meg más, világi darabokat. „Énekelni is nagyon szé­pen tudtak a foglyok. A vár észak felől lévő fa­lánál, a sópajták felé néző ablakok alatt mindig nagy publikum hallgatta, amikor énekel­tek esténként" Néha kellő őrizettel egy­egy fogoly kimehetett a Tiszára halász­ni, vagy a Csöpörke tóra (a mai Marx tér környékére) kecskebékát fogni. A békát nem ho­roggal, hanem a zsineg végére kötött piros posz­tódarabbal fogták. A béka bekapta a posztót, az olasz gyorsan kirántotta, bicskájával levágta a béka combjót, és beledobta a hasára kötött négy­szögletes födeles kosárba. „Szökésre csak egyre emlékezem, Tudom, hogy a szökevény négy napig lappangott a Kukorica­varosban (Rókuson). A nép nem adta ki, mert álta­lában rtagyon szerette az olasz foglyokat. A látoga­tók, amikor csak lehetett, élelmiszert főként pedig dohányt csempésztek be nekik." „Jó magavisele­tű emberek voltak azok a foglyok. Ügy emléke­zem, három volt köztük, akinek nagv tekintélye volt a többi előtt. Signorénak szólította ezeket a többi," Mint Abonyi Latostól tudjuk, közöttük volt a kiváló nápolyi költő. Carlo Poério (1802— 1848), akj szabadulása után fegyverrel a kezé­ben esett el az osztrákok ellen küzdve a mestrel csatéban. Ügyüket mór az 1839/40. évi országgyűlés is tárgyalta. A rendek sürgetésére Bécs azt a hazug választ adta, hogy nem politikai foglyok, hanem „megrögzött gonosztevők"! Ezzel Ismét évekkel elodázódott sorsuk megoldása. 1848. március 15-e után a szegedlek kérésére Deák Ferenc igazság­ügy-miniszter újból fölvilágosítást, kórt. hogy ml okból vannak itt elzárva az olaszok, akik közül többen „az olasz társadalom legelőkelőbb osztá­lyához" tartoznak. A hírhedt Bach miniszter most szemérmetlenül elismerte, hogy a foglyok nem állottak bíróság elótt. nincsenek elítélve, s letartóztatásuk „javíthatatlan rendzavarást hajla­muk" miatt történt! Jól tudjuk, a zsarnokság szá­mára mi minden minősül „rendzavarásnak"! „Szegedre okvetlenül el kell mennem. Várnak, mert itt várja a nép a szabadság szavát, mint az idvezítő." Ezt írta Kossuth 1848. október 3-án Hódmezővásárhelyről a Honvédelmi Bizottmány­nak a fővárosba, beszámolva alföldi toborzóútja sikereiről. „Tehát holnap jókor odamegyek- Gon­doskodom a város erősítéséről, valamit csinálok az olasz deportátikkal, kiknek őrzésére napon­ként 900 nemzetőr vesztegettetik, biztosítom Sze­gedet minden esetre, és még holnap vagy 4000 fegyverest onnan útnak indítok a Dunához, és holnapután éjjel, nappal sietek Pestre. amint Önök kívánják." Október 4-én érkezett Kossuth Szegedre. Azon a napon mondotta el híres toborzóbeszédét: „Sze­gednek népe, nemzetem büszkesége, szegény el­árult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve haj­lok meg előtted ,,." Másnap, 5-én délben kereste fül a várat, és nyilvánította szabadnak az olaszo­kat. „Leírhatatlan tomboló öröm és sírás tört ki a szerencsétleneken, kik már a szabadulás re­ményét is elvesztették" — írta Szeged történet­írója, Reizner János. „Kossuthot térdelve körül karolgatlák, s alig bírt közülük kiszabadulni, a hálálkndésuk elől kitérni. Börtöneiket nyomban elhagyták, s a városban »Evviva Kossuth!" ki­áltásokkal elszéledtek. Kossuth intézkedésére az­után október 9-én gőzhajón Szolnokra, s onnan Pestre vitettek." A képviselőház október 10-én meghallgatta Kossuth beszámolóiét., amelyben egyebek közt az olasz foglyok sorsáról is szólt. Az olaszok közül sok, mint Poério is, hazatért, s otthon küzdött hazája szabadságáért. Mások nemsokára beállottak Alessandro Monti ezredes légiójába, és hazánk földién küzdöttek a közös ellenség, a zsarnokság ellen. Harcoltak 1849. augusztus 5-én a szőregi csatában is. Emléküket Űjszöregen a Légió utca. Szőregen a Hősök terén álló emlékművön márványtábla örökíti meg. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom