Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 238. szám 1979. október 11., csütörtök Ara: 1,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szeged ünnepére A Battonyától Nemesmedvesig tarló úton. hazánk felszabadításának áldozatos és hősies folyamatá­ban, jelentős és fontos állomás volt Szeged. Így Ítélték ezt még a szovjet hadvezetésben is. noha e vá­rosnak nem volt valami stratégiai jelentősége. Az a harci egység ugyanis, amely az ellenséget maga előtt kergetve, október 11-én meghozta ide a szabadságot, további harcaiban a „szegedi" jelzőt kapta. Mert Sze­ged mégsem csupán egy helység volt a haaijelentések­ben, hanem az első felszabadított magyar nagyváros. S jóllehet, ebben bármiféle versengés történetiellen volna, meg semmiféle külön dicsőség ezért nem köny­velhető — a város életében ennek mégis nagy jelen­tősége volt és maradt. Hiszen azon fölül, hogy az é'et­halál küzdelemben, a megmaradásért, a javak megkí­méléséért folyó elkeseredett vergődésben minden nap­napnak drámai jelzőt adatott; hogy az országousztítás­ból sikerült kitépni egy jelentős darabot — az új élet szervezésének kezdetét is innen számíthatjuk Magvar­országon. A szegediek elégtétellel gondolnak vissza ar­ra, hogy egy darabig, 1944. október 11-től, itt dobogott a felszabadult országrész szíve. Szeged megérte azt a történelmi dicsőséget, hoay az ország demokratikus átalakulásának bölcsője lehe-y tett abban aí időben. A történészek följegyezték, hogy itt tartotta első hazai ülését a Magvar Kommunista Párt Központi Bizottsága. Decemberben a Szegedi Nemzeti Színházban bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, meghirdetve az új, demokratikus Magyarország felépítésének programját. Innen röppent fel és járta be az országot a híres jelszó: „Lesz magyar újjászületés!" Itt nyomtatták az első hazai demokrati­kus sajtóorgánumot, amely sokáig a felszabadult or­szágrészek egyetlen napilanja volt — a Délmngyar­országot. Itt szerveződött az új politikai könyvkiadó; itt indult a toborzás a fasizmus ellen küzdő, a felsza­badító szovjet hadsereggel vállvetve harcoló nemzeti hadseregbe; itt alakultak az első üzemi bizottságok... Helyzetünknél fogva elsőnek láthattunk hozzá az új­jáépítéshez és a termelés megindításához is, amivel Szeged értékes segítséget nyújtott egyrészt az ország teljes felszabadításáért küzdő és vérző szovjet katonák­nak, másrészt a kiéhezett, meggyötört, lerongyolódott, s a szabadsághoz későbben jutott városoknak. Nem származott ugyan ebből történelmi előnye Szegednek, de érzelmileg nemzedékeket kísér el mind­ennek emléke. Ma is jórészt itt élnek közöttünk, akik ezt akkor véghezvitték, és tudatosan készültek a tör­ténelmi feladatra. A szegedi munkásmozgalom harco­sainak jó részét ugvan internálótáborokba és frontok­ra hurcolták a fasiszták — a szegedi kommunisták mégis óriási erőt és nagy történelmi íúdatosságot kép­viseltek. Az elhurcoltak helyére mások álltak már a földalatti szervezetben, s kockázatos vállalkozásokkal próbálták útját állni a fasiszta rombolásnak; fölkészí­tették a várast az úi éleire; kapcsolatokat teremtettek a felszabadító sereggel már október H-e előtt; szövet­reget találtak más antifasiszta és hazafias érzelmű társadalmi rétegekkel és csoportokkal is a demokra­tikus városi élet kibontakoztatásához. Október 11-e valódi várostörténeti jelentőségét ak­kor még elég kevesen értették — harmincöt esztendő eredményeiben megtestesülve azonban már önmagá­ért beszél. S bár nem fényes külsőségekkel emlékezik e történelmi napjára a váras, tudjuk, ho© ebből a for­rásból táplálkozott a városfejlődés minden eddigi ered­ménye. innen eredeztethető Szeged mai ragvogása. Im­pozáns fejlődése és növekedése, lakóinak jó közérzete és alkotó városszeretete. I lyenkor első érzelmi kötelességünk, hogv megem­lékezzünk a szovjet katonáról, aki a Volgától az Elbáig vérezve megmentette Európát a történe­lem legbrutálisabb hatalmi rendszerétől, s nemzetek egész sorának teremtette meg áldozataival a lehetősé­get a humánum újjászületésére, r demokratikus állam­rend megszervezésére, az új társadalom felépítésére. E jegyben tesszük le ma virágainkat1 az emlékmű­vekre és a hősi sírokra. És ezen a napon évente úira meg újra kifejezzük tiszte1 etünket és megbecsülésünket azok iránt is. akik felvilágosító szóval, szervező erővel, teremtő munkával kezdettől elősegítették, hogv Szeged népe fogékonnyá vált az új eszme, az új társadalmi rend. s a szocialista alkotás iránt, melynek eredménye­ként a mai Szeged — felszabadulásának 35. évforduló­ján — felragyog hazánk térképén. Sz. Simon István Koszorúzás és nemléltezés Újítások az építő­iporbon Eltűnt a paradicsomhegy Téli szezon előtt a konzervgyárban Uj gépsor és raktár Az építő, és építőanyag­iparban jelentősen emelke­dett az elfogadott és beve­zetett újítási javaslatok ará­nya, az alapvető feladat most az, hogy jobban segítsék az , ,. , értékes javaslatok országos Eltűnt a paradiesomhe© a konzerv készül, ami rémi hasznosítását — mondotta Szegedi Konzervgyár udva- gyógyír, mivel gyümölcsből Burger Béla az Építésügyi ! rdb°l: sűrítménnyé dolgoz- és zöldségfélékből a vért­es Városfejlesztési Miniszté- 1 fel- Szeptemberben még nál jóval kevesebb termá­rium nsztáivvpzat.őip szerdai !350 va30n paradicsomból ké- ket ©ártottak. Öszibarack­szitettek különféle termé- ból 1593 tonna feldolgozá­ket. októberben várhatóan sira számítottak; de csak 473 ríum osztályvezetője szerdai sajtótájékoztatóján, az ága­zat újítási és találmányi ki­állításán. A tapasztalatcserét segíti ez a naookban meg­nyitott tárlat is. amely 40 vállalat dolgozóinak mintegv 150 újítását és ezen belül 61 szabadalmát mutatja be a városligeti műjégpálya nagy­termében. Ezek az újítások és találmányok már a gya­korlatban is kézzelfoghatóan bizonyították, hogy országos elterjesztésre alkalmasak. A bemutatóval egv időben rendezett előadássorozaton az újítási és szabadalmaztatási eljárások szakszerűbb, gyor­sabb intézéséről tájékoztat­ják az érdekelteket. Az újí­tómozgalomnak u©anis ezekben az években a ko­rábbinál na©obb szerepet, kell botörteqie az éoítő- és i építőanyag-ipar fejlesztési j terveinek valóra váltásában, j Ezért a minisztérium fontos- I nak tartja, ho© a vállala- I tok az. újítókat is tervsze- I rűbb munkára bíztassák. (MTI)' csak 50 va?on paradicsom kerül az üzembe. Ez az. egyik legbiztosabb jele annak, hogv lassan véget ér a nvá­n és őszi mezőgazdasági ter­mények feldolgozása. Jelen­leg a pritamin- és a cecei paprika tisztítása, szeletelése és kész. termékké való ala­i kílása jelenti a legtöbb mun­kát a gyárban. A paprika csumázása és darábolásn ké­zi munkát igényel. E/.ért hasznos az üzemnek a diá­kok és a katonák segítsége. A tanulók október közepéig, a katonák november végéig dolgoznak a ©árban. Paprikából e hónapban kö­rülbelül 130 vagon mecy­nylséget fuvaroznak a ter­melőgazdaságökbó! a ©ár­ba. -Ez azt is jelenti, ho© ebből a növényből a ter­vezettnél 800 vagonnal több tonna érkezett a .©árba. Sár­gabarackból, szilvából és körtéből összesen 10 tonnát szállítottak az üzembe. a tervezett 1500 tonna helyett. Ennek oka a ©engébb ter­més és a" ebből következő magas felvásárlási ár. A konzervgyár termékeinek tíz százaléka gyümölcskészít ­mény, ennek zöme export­áru. Nem nehéz rájönni, a vállalat exportja is kevesebb lesz. idén a vá(rtnál. Ez.t a hal- és húskészítményeknek a tervezettnél na©obb mennyiségű gyártásával pró­bálják ellensúlyozni. Az. ex­portterv időarányos teljesí­tését más tényezők is aka­dályozták. Nem volt ele­gendő öt- és egyliteres üveg. Emiatt elmaradt 100 vacon vegyes savanyúság gyártása; és kevés leeső készült. ' En­nek is 'jó vészéi fémdobozok­A SZOT tájékoztatója a munkaverssnyrol zer­Ju­A Ma©ar Szocialista Mun­káspárt Szeged városi Dizott­sága. Szeged megyei város tanácsa és a Ma©ar Kábel­művek szegedi üzemének párt- és társadalmi szervei ünnepséget rendeznek ma, csütörtökön délután fél 3-kor a város felszabadulásának 35. évfordulóján. A kábel­gyár kultúrtermében rende­zendő emlékünnepségen Bá­nyainé dr. Birkás Mária ta­nácselnök-helyettes mond be­szédet. majd művészi emlék­« műsor következik. Az ünnep­ségre hivatalosak a többi szegedi üzem. intézmény dol­gozói is. Ugyancsak csütörtökön, a délutáni órákban Icoszorúzási ünnepségeket rendeznek Sze­geden, a Széchenyi téri szov­jet hősi emlékmüveknél (13 óra 30 perckor) és a Dugo­nics temetőben, illetvé a Bel­városi temetőben a szovjet hősi síroknál (13 órakor). Az emlékműveknél és a hőéi síroknál csütörtökön délután­ra díszőrséget állítanak. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny eddigi legfőbb tapasztalata, hogy a korábbiaknál jobban igazodik a helyi feiadaloichoz. a mer.y­nyiségi túlteljesítések helyett a termékek versenyképessé­gét. a gazdálkodás javítását szolgálja — mondotta szer­dai sajtótájékoztatóján hász Ottó, a SZOT A szakszervezetek példatárban összegezték a brigádok vállalásait, eredmé­nyeit. de még ezek a brigád­sikerek sem elégségesek ah­hoz, ho© a vállalatok egé­szének munkája mindenütt hatékonnyá, állami dotációk nélkül, gazdaságossá váljék. A dolgozók a korábbiaknál kritikusabban teszik szóvá az anyag- és alkatrészellátás zökkenőit, az állásidőket, a szervezés hifcáit. s e©ben maguk is segítenek megszün­tetni ezeket a gátló ténye­zőket. Ezért alakulnak komp­lex brigádok, erősödik a kü­i lönböző kollektívák közötti ! együttműködés. Fejlődés te­j hát ezen a területen is van. j bár korántsem ' mértékű. sít. A vállalati felajánlások több vonatkozásban átfogják ezt az időszakot, de nem mindenben. Ezért szükséges, ho© az év vegén, illővé a jövó év elejen, aíhikor már részleteiben is ismertek lesz­nek a feladatok, a vállalat heiyzeléhez igazítsák a mun­ka verseny-vállalásokat. Cél­titkára. szerű, ha a brigádok leg­vaskos alább ne©edévenként felül­vizsgálja* vállalásaik idősze­rűségét. értékelik végrehajtá­sukat, és ha szükséges, mó­dosítsanak rajtuk. Különösen fontos, ho© a szocialista brigádok ne©edik negyedévi tanácskozásain mindazt számba vegyék., ami az éves terv teljesítésénez szükséges. Kedvező jelenség, hogy a vállalatok egy része a dol­gozók felajánlásaival együtt intázkedéselzet telt az üzem­cs munkaszervezés javításá­ra. az anyagi ösztönzés kor­szerűsítésére, például telje­sítménybérezés kiterjesztésé- ; re. Nagyon fontos, hogy' az ilyen intézkedések körét to­vább szélesítsék. A munkaverseny szervezé- j kielégítő sénél mo6t mindenütt na© j energiát fordítanak arra. tikai képzettség, a művelő­dés. a közéletiség és a jó üzemi légkör között szoros az összefüggés — mondottá/ a SZOT titkára. (MTI) ba töltötték. A dobozos le­csó gyártása viszont gazda­ságtalan. Országos gond. hogy a kí­vánatosnál kisebb a vagon­park. Ez a konzervgyárból történő árukiszállítást -Is be­folyásolja. tgv a kül- és bel­földi piacra kevesebb kon­zerv került. Az üzemben elmondták, hogy a tervezettnél u©ar\ kevesebb terméket állítottak elő eddig, de azok minősé­ge jobb. mint tavaly volt. Ez annak is köszönhető. ho©z gazdaságokban ma már kor­szerű gépekkel dolaozn ak­arni gvorsitia a trrpiésbéta­karítást. Így például az. üz.embe szállított borsónak »csak kis hányada volt az optimálisnál keményebb. A két új P—35-ös paradi­csonifeldo'coz.ó gépsoron ki­foaastalanabb minőségű sű rítményt tudnak készíteni mint a régin. Ezért nőtt az. első osztályú résztermékek aránya. A vvárban már készülnek a téli szezonra. A szerelők megjavítják. felújítják a húskészítményeket gyártó gé­peket. Várhatóan az év vé­géig megérkezik az tizembe az, a 8 millió forint értékű gépsor, amely a hús főzé­sét, sütését és dobozba való töltését teszi egyszerűbbé. A écpek üzembe helyezésé azt is jelenti.4 hogy javul majd a Húskonzervek • minősége. | Ezeknek " a termékeknek a •! zömét tőkés piacon értékc­silik. , Hamarosan elkészül egy 7 'ezer négw.etméter .alapterü­I létű raktár. Eddig a téli hó­napokbah mintegy 1100 va­EOI kés/terméket tároltak a szabadban. Így rozsdásodtak a dobozok, a nagy hidegben pedig sok konzerv rrieg is fa gvotf. Ezután várhatóan ke­vesebb le«z az olyan kon­| zerv. rme'vnek a tárolási idő i slaM romlik a minősége. A SZOT titkára fontos ho© gazdaságpolitikai cél­feladatként említette. hogy jaink tömeges társadalmi tá­legyen rugalmas a munka- mogatást kapjanak. Egyoída­1 verseny, vagyis: a vállalati \ gazdálkodásban végbemenő változásokat kövesse. A kong­! resszusi és felszabadulási j munkaverseny 1980. decem­i ber 31-ig tart. e két esztendő • népgazdasági terveinek sike­' res megvalósítására mozgó­lúsághoz vezetne azonban, ha bárhol háttérbe szorulná­nak a munkaverseny embert formáló, szocialista viszonya inkát erősítő vonásai. Ezzel gazdasági törekvéseink is csorbulnának, hiszen a ter­melés, a szakmai és a poli­A bajai városközpontot a Petőfi-szigettel összekötő, bauxit­cementből készített híd teherbírása már nem megfelelő. Ez tetíe szükségessé annak az úi hídnak az építését, amelyet előreláthatóan 1981-ben adnak át a forgalomnak. A Ka­marás-Duna-ág felelt átívelő új híd U6 méter hosszú és 12.4 méter széles lesz. Je'enleg a pillérekhez szükséges 36 darab, egy mé'er átmérőjű és 11—36 mé'er hos ágp vas­beton cölöpök lesüllyesztését véuzi a Hídépítő Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom