Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! YARORSZÁG 69. évfolyam 237. szám 1979. október 10., szerda Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN LAPJA KGST kőolaj- és gázipari tanácskozás kezdődött Szegeden Közgazdasági napok '79 Növekedés, hatékonyság, gazdasági kapcsolatok Hetényi István eíöadása A KGST Kőolaj- te Gázipari Állandó Bizottságának tanácskozása a Technika * Házá ban Ttegnap. kedden délelőtt Snegeden. a Technika Házá­ban megkezdődött a KGST Kőolaj- és Gázipari Állandó Bizottságának 51. ülésszaka. A tanácskozáson a bolgár delegációt Cvetan Cenkov miniszterhelyettes, a magyar delegációt dr. Simon Pál mi­niszter. az NDK delegációját Hant Adler miniszterhelyet­tes. a kubai delegációt Laza­ro Hernandez miniszterhe­lyettea, a .lengyel delegációt Jerzy Bánátik miniszterhe­lyettes. a román delegációt Vasile Patelinet miniszter, a szovjet delegációt N. I. Szo­rokin miniszterhelyettes. a csehszlovák delegációt Miros­lap Prikrgl miniszterhelyet­tes vezeti. A jugoszláv kül­döttség vezetője Branko Jo­t>ette*, a Naftagaz vezérigaz­gatója. A tanácskozást az állandó bizottság elnöke. Vasile Pa­telinet miniszter nyitotta meg. köszöntötte a delegáció­kat. valamint a megnyitón részt vevő dr. Komócsin Mi­hályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárát és Prágai Tibort, a szegedi városi tanács elnök­helyettesét, aki jó munkát, eredményes tanácskozást kí­vánt. * rövid tájékoztatót tartott Szeged gazdasági és kulturális életéről. Az ötnapos tanácskozás plenáris üléssel kezdődött. Az állandó bizottság elnöke beszámolt a legutóbbi ülés óta végzett munkáróL Mától a tanácskozás szek­cióülésekkel folytatja mun­káját. Az állandó bizottság 51. ülésszakának fontosabb témái: a kőolaj-feldolgozás technológiai színvonalának fejlesztése. Ennek érdekében a szakemberek öt, illetve tíz évre szóló középtávú prog­ramot készítenek. Eszmecse­rét folytatnak arról is. hogy miként lehet fokozni a föld­gáztermelés hatékonyságát, s tökéletesíteni a szállítást. Megbeszélik a föld alatti gáztárolás lehetőségeit az eddigi tapasztalatok figye­lembevételével. Szót ejtenek a kőolaj-lelőhelyek művelé­sének legújabb technikájáról és technológiájáról. Megvi­tatják az olajipari gépgyár­tásban lehetséges kooperáció­jának módozatait. Meghatározzák a KGST komplex programja alapján létrehozott energetikai bizott­ság működésének kereteit, és az újabb területeket, mivel a korábbi bizottság jövőre megszűnik. A KGST Kőolaj- és Gáz­ipari Állandó Bizottságának 51. ülésszakán részt vevők ma. szerdán délután Puszta­földváron, az ott működő föld alatti gáztároló beren­dezést tekintik meg. Csütör­tökön a szegedi gumigyárba látogatnak, ahol az olajipar­ban is használatos mélyfúró­tömlő és egyéb termékek gyártását tanulmányozzák. Pénteken az algyői olajme­zőt keresik fel, ahol a szak­emberek a gázüzemet és az épülő gáztárolókat mutatják be. Az állandó bizottság ülésszaka szombaton plenáris üléssel és a jegyzőkönyvek aláírásával fejeződik be. A magyar-csehszlovák barátsági hét eseményei Tegnap, kedden folytatód­tak a magyar—csehszlovák barátsági hét eseményei Csongrád megyében. Csongrádon délelőtt Kör­nyezetvédelmi feladatok Csehszlovákiában címmel szakmai tanácskozás kezdő­dött a városi körzeti párt­székházban. Az eszmecserét követően a résztvevők is­merkedtek a Tisza-parti vá­ros nevezetességeivel. Dél­után a KIOSZ városi szék­házában a csehszlovák nép eletéről és munkájáról tar­tottak beszámolót. A rendez, vény előadója Ludmila Per­lingerova, a csehszlovák nő­szövetség prágai munkatársa volt. Ugyancsak délután a Kossuth Művelődési Köz­pontban nyitotta meg Peter Tye, a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese Josef Hol­ler csehszlovák festőművész kiállítását. E6te a Szabadság filmszínház előcsarnokában Cseliszlovákia idegenforgal­mi nevezetességeit bemutató képeket , térképeket tekint­hettek moü az érdeklődők, majd a csehszlovák filmhét keretében a Vállalóin, főnök című filmet vetítették le. Pitvaroson a Felszabadulás Termelőszövetkezet szakem­bereivel találkozhattak a csehszlovák küldöttség tag­jai. Peter Hedera, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főelő­adója ismertette a CSKP XV. kongresszusa által kitű­zött mezőgazdasági feladato­kat. E6te a Sztrahovanka Prágai Állami Tánc- és Énekegyüttes adott műsort a pitvarosi művelődési ház­ban. Konferencia a vízgazdálkodásról Magyarországon az ipar fogyasztja az összes víz több mint 50 százalékát, ezért a gyártás során felhasznált víz újbóli hasznosítása fontos gazdasági kérdés. Erről kez­dődött kedden háromnapos tanácskozás a Magyar Hid­rológiai Társaság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia vízgazdálkodás-tudományi bizottsága szervezésében, az MTA kongresszusi termében. 16 ország szakembereinek résztvételével Gergely Ist­ván államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tar­tott bevezető előadást a víz újrafelhasználásának kérdé­seiről. Egyebek között rámu­tatott; a különféle intézke­dések és a szemléletváltozás nyomán mind több ©ár ve­szi fi©elembe az üzemtele­pítés és a technológiai re­konstrukciók során a víz új­rafelhasználásának lehetősé­geit. Az arány további javí­tása érdekében az eddigiek­nél is nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemek belső vízgazdálkodására. (MTI) A dolgok természetes rendje: jogaszkodó nemzetből Közgazdász nemzetté válik j Magyarország A jelen kö­i rülményei között valameny­' nyiünk munkáját motiválják azok a párthatározatokba foglalt feladatok, melyek a népgazdaság helyzetének ja­vítását célozzák; — s mun­kánkat meg is mérik ugyan­akkor. Az dolgozik jól, aki a legtöbbet teszi azért, hogy javuljon gazdaságunk e©en­sulyi helyzete. Ehhez az is szükségeltetik, ho© közgon­dolkodásunkban uralkodóvá váljék a közgazdasági szem­lélet. A Ma©ar Közdazda­sági Társaság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége me­gyei szervezete, a Szakszer­vezetek Me©ei Tanácsa, és a KISZ me©ei bizottsága ezt. a célt is szolgálva szervezi meg immár másodízben a Közgazdasági Napok rendez­vénj'sorozatát, melynek nyi­tányára tegnap Szegedre ér­kezett Hetényi István, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyetlese. akit délelőtt a me­gyei pártbizottság székházá­ban Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Petrik István, a rr>e©ei tanács elnökhelyettese tájé­koztatott a Csongrád me­gyében folyó gazdasági épí­tőmunkáról, és a területfej­lesztési elképzelésekről. Az Országos Tervhivatal elnök­helyettese ezután a Magyar Kábel Művek szegedi ©árá­ba látogatott, ahol a ©ár vezetői Informálták tevé­kenységükről. Hetényi Ist­ván délután részt vett a mű­szaki könyvek kiállításának megnyitóján a Komócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban. A közgazdasági napok rendezvénysorozata u©anitt plenáris üléssel vette kezde­tét. A megjelenteket, közöt­tük Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titkárát dr. Petrik Istvánt, a me©ei ta­nács elnökhelyettesét, dr Csonka Istvánt, a városi pártbizottság osztályvezető­jét dr. Ágoston Józsefet, az SZMT vezető titkárát es Tóth Zsuzsannát, a KISZ me©ei bizottságának titká­rát dr. Nagy Lajos, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd Hetényi István tartott előadást Gaz­dasági növekedés, hatékony­ság. külgazdasági kapcsola­tok címmel. Gazdálkodásunk külső és belső feltételei megváltoztak. Jelentősen romlottak a cse­rearányok, kedvezőtlenül érintett bennünket az anyag­és energia-árrobbanás. Üj korszak kezdetén vagyunk, s e©etlen korszakváltás sem történik meg konfliktusok nélkül. Kötelességünk a leg­jobb megoldások keresése Meg kell u©anis a nehezebb körülmények között is te­remtenünk a felhasználás és a fo©a6Ztás közötti e©en­SÚLYT Mi okoz gondot? Az úgy­nevezett makroszintű terve­zés logikája világos. Ugyan­akkor az üzemekben ez a stratégia nem érzékelhető elég pontosan; az például, hogy gazdaságunk növeke­dési üteme lassul, nem je­lenti azt, hogy minden gaz­dálkodó egységben érvényes ez a tendencia. Igenis van­nak olyan gyárak, termelő­helyek. ahol továbbra is igen dinamikus fejlesztésre tö­rekszünk. Ami tény viszont' növekszik a piac szerepe. S ez azt vonja maga után. ho© a gazdálkodás produktumai csak nem zei közi mércével mérhetőek pontosan, s így is fogjuk mérni őket. A terme­lés primátusának elve ter­mészetesen továbbra is érvé­nyes. De ma már ú© kell feltenni a kérdést: e©-e© fejlesztési döntés mennyivel növelheti az exportot, az ex­portképességet? A legjárhatóbb útnak az látszik, ho© műszaki és köz­gazdasági eszközök segítsé­gével megteremtsük a tech­nika. a szervezettség és a termékstruktúra harmóniá­ját. Ez egyszerű szavakra Tordíva azt jelenti, hogv n modern gépen korszerű ter­mék készüljön, az elavuló, ban levő berendezéseken pe­dig olyan áru, mellyel szem­ben a piac nem támaszt ma­gas minőségi követelményt. Amennyiben ez a harmónia nem teremtődik meg. nén­gazdnsági szinten jelentkezik veszteség. Az előadó ezután arról be­szélt. ho© az év első nyolc hónapjának adatai milyen képet mutatnak gazdaságunk helyzetéről. Csak a legfonto­sabb adatok: külkereskedel­mi kivitelünk 13, ezen belül tőkés piaci kivitelünk 29 százalékkal növekedett, ugyanakkor a dollárpiacról 4 százalékkal kevesebb import terméket hoztunk be. Külö­nösen örvendetes, a feldolgo­zóipari kivitel növekedése. A következő évben ennek a tendenciának kell folytatód­nia. * A plenáris üléssel ©©idő­ben a DÉLÉP Bocskai utcai székházának tanácstermében tartotta első rendezvényét az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja. Itt a beruházási korlátozá­sokról és a készletcsökken lé­si intézkedések hatásáról volt szó. Vitaindító előadást dr. Radnóczi János, az Álla­mi Fejlesztési Bank igazga­tója tartott. A beruházások korlátozá­sa félreérthető kifejezés. Valójában arról van szó. ho© a megalapozatlan beru­házásokat kell visszaszoríta­ni. Az V. ötéves terv eddia eltelt időszakában minte© Hő milliárd forinttal fizettek ki többet beruházásokra a tervezettnél. Különösen sok a 100 milliónál na©obb ér­tékű megkezdett beruházás. A beruházások terven felül' növekedését, nem kögftte a nemzeti jövedelem hasonló arányú emelkedése. A szabályozás nem jelent általános korlátozást: szelek­tív fejlesztési politikára van szükség. A jól gazdalkodó vállalatok ezután jobb hely­zetbe kerülnek. Felülvizsgál­ják a támogatási rendszert, megszüntetik az eddigi pre­ferenciák jó részét. Az 1930­as árrendezés után áttekint­hetőbbé válik az egyes '.'ál­lálatok munkájának gazda­ságossága. Az árviszonvok tisztázatlansága ugyanis ed­dig mindenkor iogcím volt a támogatásra. Ezentúl csak indokolt esetben, központi áreltérítés esetén, va© bizo­nyos KOST-szintű beruhá­zásoknál adnak támogatást, ha a nyereség nem az adott vállalatnál csapódik le. A hitelpolitikában lénye­ges változás nem várható. Az árrendszer módosításával együtt, a bankok szigorítják a hitelnyújtás feltételeit Tá­mogatást állami alapiuttatás formájában, szigorú követel­ményrendszer szerint kap­nak a vállalatok. Főleg azok. amelyek eddig is jól hasz­nálták fel sslát forrásaikat is. s a hiteleket is. Nem ígé­ret. fejében, hanem iára­dókért: a tervek szerint az adózás előtti nvereség 12 szá­zalékát kell 10 éven át visz­szafizetni járadékként. Nemcsak az export növe­lését. hanem az import meg­takarítását is támogatja az új szelektív fejlesztési poli­tika. Közgazdászok, műszaklak hallgatják a szegedi Ifjúsági Házban Hetényi István előadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom