Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Vasárnap, 1979. ofrtőfcer 7. 3 flz olajipari pártbizottság élén Izgalmas, változatos Papp Györgynek, az MSZMP sze­gedi olajipari bizottság tit­kárának a munkája. Soha nincs egyforma vagy egy­máshoz hasonló programú munkanapja. Jó egy évvel ezelőtt figyeltem fel rá egy párt-végrehaj tdbizottsági ülésükön. Akkor állapítot­tam meg magamban: érde­kes, energikus, szívós ember, portrét kellene irni róla. Nagyon jó, hogy ennek a nagyüzem pártbizottságának titkára mérnök. Végzettsé­gét a Gupkin Kőolaikémiai és Gépipari Műszaki Egyete­men szerezte Moszkvában, a műszer—automatika szakon. Azóta erre még rádolgozott: a marxizmus—leninizmus egyetemen a szakosítón — amely négyéves — mindvé­gig jelesen vizsgázott, tehát vörösdiplomát kapott — Menjünk vissza kicsit az élet útjára. Hogyan je­gyezte el magát az olajipar­ral? — Hatan vagyunk testvé­rek. Anyám pedagógus, apám tanácsi tisztségviselő. iob­han mondva 12 évig tanács­elnök volt nyugdíjazásáig, Fényeslitkén. Nem mertem megkérdez­ni, hogy e háromezer lakosú helység rajta van-e a térké­pen. Kisvárda mellett van, híres rendező-pályaudvará­ról, és ott megy el a Barát­ság II. kőolajvezeték. — Szeretem ezt a közsé­get mert ott születtem, bár msszire kerültem onnét Több társammal a legelső ösztöndíjasjelöltek voltunk, akiket a kisvárdai gimnáziu­mi érettségi után ajánlottak moszkvai egyetemre. Sike­rült a felvételünk minden vizsgatárgyból. Bevallom, orosz nyelvből voltam a leggyengébb. Jóllehet anyám orosz szakos tanár. Moszk­vában azután mindent bepó­toltam, mert szorítottak az előadások, amelyeket érteni akartam, és természetesen eredményesen vizsgálni is. — HM föl tudom, mát it késztette az orosz nyelv perfekt elsajátítását — Hát igen — mosolyog­ta el magát —, harmadéves egyetemista voltam, amikor megismerkedtem a felesé­gemmel, aki geológus mér­nöki diplomát szerzett ugyanazon az egyetemen. Az ötödik évet a baskíri olaj­mezőkön töltöttem gyakor­laton. Onnan visszatérve mentünk az anyakönyvveze­tő elé. Feleségem jött velem haza, s a helyzet megfordult: most neki kellett megtanul­nia az én anyanyelvem, hi­szen Itt dolgozik nálunk, a fúrásüzemben, mint geoló­gus mérnök. — fis a gyerekek? — Mindkét lányom. Kari­na és Viktória két nvelven beszél. Olykor huncutkod­nak. Ha az anyjuk oroszul szól hozzájuk, magyarul vá­laszolnak. Ha én szólok ne­kik magyarul, akkor oroszul felelnek. Ez nálunk a csa­ládi ki mit tud. A mozgalmi munkához Papp György egyetemista­ként kötődött. Az olaj- és textilipari magyar ösztöndí­jasok KISZ-szervezetének volt a titkára. Moszkvában lett párttag, az ott dolgozó és tanuló párttagok alap­szervezetében. Hazatérve Szolnokra került üzemi gya­korlatra. Fél év alatt végig­járta és megismerte a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat üzemeit, majd Szegedre kapott kine­vezést mint műszerész-mér­nök. Később részlegvezető, és mindvégig aktív pártmun­kás. Az algyői olajmező gé­pészeti alapszervezetének szervező titkára, később a vállalati pártbizottság, majd a végrehajtó bizottság tagja. Emellett választással betöl­tött másik tisztsége is volt, elvállalta a gazdaságpoliti­kai munkabizottság vezeté­sét. — Gondolta-e, hogy egy­szer az algyői olajipari párt­bizottság titkára lesz? — őszintén szólva, nem. Mindig szívesen és lelkiis­meretesen végeztem el a rám bízott pártmunkát. De hogy ekkora bizalommal lesznek irántam elvtársaim, az meglepett Hogy rászol­gáltam volna? Nem tudom. Azóta mindenesetre igye­keztem megfelelni a köve­telményeknek, az e tisztség­gel járó feladatok elvégzé­sének. Nálunk a gazdasági, a gazdaságpolitikai munka pártirányítása mellett speciá­lis feladat az itt dolgozó különböző gazdasági egysé­gek, más-más vállalatok szeged-algyői képviseletének összehangolása, a népgazda­sági érdekek szolgálatában. Nagyon jók a munkatársa­im, kezdve az alapszerveze­tek vezetőségétől a pártbi­zottság tagjaiig, a munkabi­zottságoktól a végrehajtó bi­zottságig, a fizikai dolgo­zóktól a gazdasági vezető­kig. Olykor persze vannak heves viták a dolgok meg­ítélésében, de hát ez az élet rendje. — Szeretik önt, népsze­rű? — Gondolom, ebben meg­oszlanak a vélemények. Én komolyan veszem a párt- és üzemi demokráciát, s eb­ben nincsen pardon. Nagyon fontos a hatásköri és a vé­leményezési dolgok érvé­nyesülése. Éppen ezért jó az a módszer, hogv fontos döntések előtt kikérjük a pártalapszervezetek és a tö­megszervezetek vezetőségé­nek véleményét. Lehetséges, hogy ez a módszer kicsit el­aprózza a munkát, viszont kisebb a tévedés lehetősége. Megítélésem szerint a dön­tések előkészítése a jól vég­zendő gazdasági és politikai munka előfeltétele. — A napokban volt a sze­gedi munkásőr-zászlóalj ki­képzés szerinti éjszakai gya­korlata. Azon ön részt vett. — Beosztott munkásőr va­gyok az olajosok századá­ban. Természetesen ott vol­tam az éjszakai foglalkozá­son. — Most kora délelőtt van. Mi a napi programja? — Beszélnivalóm van egy alapszervezeti titkárral, utá­na az olajipari dolgozók klubjának aktuális dolgait vitatjuk meg. Sajnos, fe­gyelmi ügyek is szóba kerül­nek még ma. Ilyen esetek­ben komor és szomorú va­gyok. Ez egyébként nem természetem. Két órán keresztül hall­gattam. hogy mi van a föld alatt Csongrád megye szá­mos pontján. Üj mezők fel­tárása, régiek jobb kihasz­nálása. Az olajipari műsze­rész-mérnök és pártbizott­sági titkár úgy ismeri a ku­tatási területeket és azok feltárásának mozzanatait, mint a tenyerét. Szerez talán egy harmadik diplomát is? L. F. A görög miniszterelnök szombati programja Felszabadulási ünnepség Szegeden A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szeged városi bizott­sága, Szeged megyei város tanácsa és a Magyar Kábel­művek szegedi üzemének párt- és társadalmi szervei ünnepséget rendeznek októ­ber 11-én, csütörtökön dél­után fél 3-kor a város fel­szabadulásának 35. évfordu­lóján. A kábelgyár kultúr­termében rendezendő emlék­ünnepségen Bányainé dr. Birkás Mária tanácselnök­helyettes mond beszédet, majd művészi emlékműsor következik. Az ünnepségre hivatalosak a többi szegedi üzem, intézmény dolgozói ls. Ugyancsak csütörtökön, a délutáni órákban koszorúzást ünnepségeket rendeznek Sze­geden a Széchenyi téri szov­jet hősi emlékműveknél (13 óra 30 perckor) és a Dugo­nics temetőben, illetve a Belvárosi temetőben a szov­jet hősi síroknál (13 órakor). Az emlékműveknél és a hő­sí síroknál csütörtökön dél­utánra díszőrséget állítanak. A hazánkban hivatalos lá­togatáson tartózkodó Konsz­tantin Karamanlisz görög minszterelnök szombaton, tegnap délelőtt megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően a kormányfő és kísérete rövid budapesti autóúton vett részt; útjuk az újlipótvárosi lakónegyedet érintve a Margitszigeten, a Margit-hídon, majd a Lánc­hídon át a várbeli Nemzeti Galériába vezetett. A ven­dégek nagy érdeklődéssel szemlélték a XIX. századi magyar festészet és szobrá­szat remekeit, közöttük Munkácsy Mihály, Paál László és Pátzay Pál alkotá­sait. A vendégek este — Lázár György miniszterelnök s politikai életünk több veze­tő személyiségének társasá­gában — a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát te­kintették meg, az együttes székházában. Aetc York Púja Frigyes megbeszélései Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken New Yorkban ta­lálkozott Abdesszalam Triki líbiai és Mochtar Kusumaat­nadja indonéz külügyminisz­terrel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokról, és az ENSZ-közgyűlés napi­rendjén szereplő egyes kér­désekről volt szó. Az akta útja Korszerűsödik a tanácsi ügyintézés A köztudatban többnyire csak homályos elképzelés él a tanácsi ügyintézők felada­tairól. Az átlag állampolgár szemszögéből ennek a mun­kának a megítélése sem túl kedvező. Pedig a'tanácsi dol­gozók a közigazgatási tenni­valók ellátása mellett egyéb ügyes-bajos dolgokban is so­kat segítenek és segíthetnek a lakosságnak. Többek között ezért ís ér­demes korszerűsíteni és gyor­sítani az ügyintézők munká­ját. Az idén január elsejétől megszüntették a szegedi ke­rületi tanácsokat. Helyettük a városi tanács vb hivatala működik. Algyőn, Dorozs­mán. Tápén és Szőregen ki­helyezett ügyintézők fogad­ják az állampolgárokat. Az összevonás a dolgozók lét­számának csökkentésével járt ugyan, de nem lassította a munka menetét. Az eltelt ki­lenc hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyek in­tézésének ez a központosított formája bevált. A tanácsi dolgozók eleget tudnak ten­ni a kötelességüknek, kellő megértéssel foglalkoznak az ügyfelekkel. s amennyiben szükséges, utána járnak az elintézendő dolgoknak. Elő­fordulhat például, hogy több­féle, olykor ellentétes érde­ket is figyelembe kell venni a döntéshez. Ilyenkor mind­egyik felet meghallgatják, csak azután mérlegelik, hogy kinek van igaza. Tavaly 460—470 ezer ügyirat fordult meg a városi tanácsnál. Ak­koriban 30 nap volt egy akta „átfutási ideje". Mostanaban ez az időtartam • általában 15—20 napra rövidül, de leg­alábbis nem haladja túl a 30 napos határidőt. Ez már csak azért is figyelemre mél­tó, mert az idén 80—100 ezer ember ügye húzódott meg a papírok mögött. S ennél a számnál érdemes egy kicsit elidőzni. A bejelentések között az a legegyszerűbb, amikor az ál­lampolgár kívánsága egyezik a közérdekű célkitűzésekkel. De az is előfordulhat, hogy az egyén keresi az igazát egy közösséggel szemben. Mind a kétféle ügynek időt kell szentelni, de a bejelentőnek is érdemes mérlegelni a szán­dékát. Hiszen az ügyintézők munkáját sem célszerű fö­löslegesen szaporítani. Am ha valaki az előzetes megfonto­lás után nem bizonyos a dolgában, tájékoztatást ter­mészetesen mindig kaphat a fogadóórák alatt, vagy a Széchenyi téri bérház föld­szintjén levő ügyfélszolgála­ti irodában. A szegedi tanács vb hiva­talában tehát kevesebb em­ber foglalkozik a város la­kosságának ügyeivel. de eredményesebben. A közpon­tosítással jobb lehetőségek teremtődtek a rendeletek egységes értelmezésére és alkalmazására. A továbblé­pést a hivatalon belüli cél­szerűbb munkamegosztás je­lentheti. Közös nyilvántartót és gépírószobát hoznak lét­re a közeljövőben. Az ügy­intézők magnetofonok segít­ségével jobban hasznosítják munkaidejüket. Az így fel­szabaduló perceket, órákat is az ügyfél érdekében használ­ják fel. Több idő jut ugyanis a tények precízebb feltárásá­ra és a tanácsadásra. Az ak­ta útja így nemhogy hosszab­bodna a beszélgetések miatt, hanem mivel az alaposabb ügyintézés folytán még rit­kábban lesz szükség helyes­bítésre. rövidüL J. E. II szegedi járás úttörőinek parlamentje A csapatparlamentek után a szegedi járás úttörőinek, kisdobosainak küldöttei teg­nap az Ifjúsági Házban a járási úttörőparlamenten ér­tékelték' a legutóbbi tanács­kozásuk óta eltelt időszak munkáját. Az egész napos fórumon — melyet Zeleivé Horváth Sára úttörőelnök nyitott meg — 93 küldött vett részt.. Ott voltak az is­kolái? csapat- és úttörőveze­tői, a párt-, az állami és a társadalmi szervek képvise­lői. A vendégek között kö­szöntötték Szabó Lajost, a járási pártbizottság titkárát, Mészáros Évát, a járási KISZ-bizottság titkárát és Karsai Arpádnét, a Járási Hivatal elnökhelyettesét. A parlamenti beszámolót Szántó Csilla, a sándorfalvi általános iskola" tanulója is­mertette. Elmondta, hogy a szegedi járásban a csapatok vonzó, jó programokat készí­tettek az elmúlt három év­ben. s eredményes értékelési rendszert dolgoztak ki. A pajtások sokat fáradoztak iskolájuk otthonosabbá téte­léért. Az úttörő- és kisdobos­közösségek közügynek tekin­tették a tanulást, segítették a hátrányos helyzetű és a gyengébb képességű társai­kat. Jó néhány csapatnál ha­gyomány. hogy családi ünne­peken vesznek részt, meglá­togatják a betegeket. pari?o­sítanak, fát ültetnek, hulla­dékot gyűjtenek, tisztasági őrszolgálatot alakítanak. A járásban 240 ifi vezető segí­tette a csapatok munkáját, az úttörői? felkészítését a KISZ-életre. Az előző parla­ment óta csaknem 3 ezer gyermek volt országjáró ki­ránduláson, 6 községben önálló tábort szerveztek. Jól működnek az Üttörő Gárda szakaszok, a néptánccsopor­tok és a szakkörök. Számos sportrendezvény, akadályver­seny volt. s ezen a nyá-on ezer kisdiák tanult meg úsz­ni. A beszámoló után a kül. döttek négy munkacsoport' ban vitatták meg az elhang­zottakat. Délután a járási út­törőelnök foglalta össze a ja­vaslatokat. Végül a tanács, kozás résztvevői megválasz­tották azt a 32 küldöttet, akik a megyei parlamenten mondják majd el a járás út. törőinek, kisdobosainak üze­netét. Munkálatok a partfalon Szegeden tovább folytatódik a tiszai partfal építése. A Roosevelt tér és a klinikák előtt húzódó szakaszon az ATI­VIZIG és a DÉLftP munkabrigádjai elkészítették a meder­burkolatot.. Miért, kellett erre idáig várni — érdeklődtek nemegyszer a járókelők. A magyarázat egyszerű: a meder­burkolat kialakításának munkálataihoz, mindaddig, amíg a területet víz borította, nem kezdhettek hozzá a szakembe­rek. A határ menti jugoszláv vízügyi igazgatóság segítsé­gére volt szükség. Szomszédaink Törökbecsénél négy héten át szüneteltették a duzzasztást. A mederburkolat elkészül­tével az ATIVIZIG munkabrigádja hozzáláthatott a lépcső­sor betonozásához. A Tisza-part új Hungária—új híd közötti szakaszán is megkezdődtek a munkálatok. Az új híd átadásáig az ATI­VIZIG dolgozói — a híd és az Árboc utca közötti 70 mé­tere távon — új mellvédfalat építenek. Az ATIVTZTG Tiszavirág nevet viselő aranykoszorús szo­cialista brigádja a lépcsősor betonozásán dolgozik Sumugyl Károlyné felvételei A mellvédfalat betonozzák a Xaryillés Gáspár vezette szo­cialista brigád tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom